TUDOMÁNY
A Rovatból

Soha ilyen fotók nem készültek még a Tejútrendszerről

Rádióteleszkóp segítségével lényegében az egész tejútrendszert sikerült leképezniük.
Fotók: I. Heywood/SARAO - szmo.hu
2022. február 03.



Számos felvételt készítettek már a csillagászok a Tejútrendszerről, ám olyat, mint amit a napokban publikáltak, még soha nem láthattunk – írja a Popular Science cikke alapján a hvg.hu.

Az összegyűjtött adatok alapján készült képen látszik többek között fekete lyuk és a szupernóva-robbanás utáni maradvány is.

A képet január 26-án adta közre a Dél-afrikai Rádiócsillagászati ​​Obszervatórium (SARAO), amit a MeerKAT rádióteleszkóp segítségével készített.

A szerkezet 64 antenna segítségével rögzíti a világűrből érkező rádióhullámokat, ami azt is jelenti, hogy a maga nemében az egyik legérzékenyebb ilyen berendezés.

A képen vízszintesen látható vörös foltok magát a Tejútrendszert mutatják, míg az élénksárga folt a galaxis közepén helyet foglaló fekete lyukat képezi le.

Fernando Camilo, a SARAO vezető tudósa szerint ez a fekete lyukba áramló anyagból származó rádiójelek magas koncenrációját jelöli. A fekete lyuk melletti vörös szálak olyan mágneses szálak, amilyennel sehol máshol nem talákozhatunk a galaxisban. Jelenleg több mint ezer ilyen szál létezéséről tudni – írja a portál.

Az alábbi képen pedig felrobbant csillagok maradványai láthatók. A kép bal oldalán látható vörös folt egy pulzár, vagyis egy rendkívül gyorsan forgó neutroncsillag, amit 2002-ben fedeztek fel a tudósok.

Emellett sikerült egy olyan szupernóvát is lefotózni, amit korábban még nem figyeltek meg. Ez csupán néhány fényév átmérőjű, az alakja még szinte tökéletes gömb. A benne lévő világos foltok valószínűleg más galaxisok szupermasszív fekete lyukai lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Különös égi jelenség jön vasárnap napnyugtakor, érdemes lesz az eget figyelni
Este kilenc óra után kell figyelni, és mintegy fél óra lesz arra, hogy a ritka látványosságban gyönyörködhess.


Vasárnap napnyugta körül lesz érdemes kémlelni a nyugati horizontot - írja az Időkép.

A hét utolsó napnyugtáját egy együttállás kíséri majd. A 3,7%-os megvilágítottságú holdsarló és a Merkúr között mindössze 2 fok lesz a látszólagos távolság vasárnap este, mikor a horizont alá bukik a Nap - olvasható az Ng.24.hu oldalon. Kicsivel a nyugati horizont felett lesz megtalálható a Hold, alatt balra kell majd keresni a Merkúrt az égen, mely viszonylag fényes lesz.

Viszont még nem lesz sötét ekkor, ezért nem lesz könnyű megfigyelni a párost. Illetve nagyon alacsonyan járnak majd ekkor a nyugati horizont fölött, így olyan helyet kell választanunk, ahol teljes a rálátás a látóhatárra, valamint tiszta lesz a horizont.

A megfigyeléshez a legideálisabb időpont keleten 21 óra 10 perc, Budapesten 21 óra 20 perc, nyugati határainknál pedig 21 óra 30 perc. Ezt követően a Merkúr nagyjából fél óra múlva, a Hold pedig háromnegyed óra múlva tér nyugovóra.

Az ország nagy része fölött csak kevés felhő lesz az égen a vasárnapi napnyugta idején, így több helyen is szerencsével járhatunk, ha meg akarjuk csodálni a holdsarló és a Merkúr párosát, csupán nyugaton és északnyugaton valószínű felhősebb idő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Bolygók Felvonulása: Nagyon ritka égi jelenség lesz kedd hajnalban
A Hold akkor 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része.


Különös égi jelenség várható kedd hajnalban. 6 bolygó és a 7,6 százalékos megvilágítású Hold kerül egy egyenesbe nem sokkal napkelte előtt - írja az Időkép.

A Bolygók Felvonulása nevet kapta az a csillagászati esemény, amely kedd hajnalban lesz megfigyelhető.

Nagyjából fél 4 után öt perccel hat bolygó és a holdsarló kerül egy egyenesbe. A hat bolygó közül a Jupiter fog legalacsonyabban elhelyezkedni, majd a sorban a Merkúr, az Uránusz, a holdsarló, a Mars, a Neptunusz és a Szaturnusz következik.

A látványos együttállás a keleti horizont fölött lesz megfigyelhető, már ahol a felhők engedik. Az ország nagy része fölött sajnos a felhők lesznek túlsúlyban a kedd hajnali együttállás idején, a Dunántúlon és északon esni is többfelé fog. Szakadozottabb felhőzetre, így az esemény megfigyelésére a déli és keleti tájakon kínálkozik nagyobb esély a jelenlegi modellfutások alapján.

A Hold ezen a hajnalon egyébként 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része, ahogy a 6 bolygó közrefogja a vékonyka holdsarlót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Soha nem látott ütemben gyorsul a globális felmelegedés a tudósok szerint
A tudósok szerint sürgős intézkedések szükségesek a kibocsátás nettó nullára csökkentéséhez, hogy elkerüljük a kritikus 1,5 Celsius-fokos küszöbérték átlépését.


A globális felmelegedés „soha nem látott” ütemben gyorsul, miközben a hőmérséklet emelkedésének a nemzetközileg meghatározott célokon belüli korlátozására rendelkezésre álló idő egyre csökken, írja az AFP több mint 50 vezető tudós szerdán közzétett tanulmánya alapján.

Az Earth System Science Data című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2014 és 2023 között az évtizedes átlagokat tekintve 0,26 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ugyanezen időszak alatt a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,19 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti referenciaértéket. Ez a 2022-ig tartó évtizedre vonatkozóan a tavaly jelentett 1,14 Celsius-fokhoz képest további növekedést jelent.

„Az ember okozta felmelegedés olyan ütemben gyorsul, amelyre a műszeres feljegyzések szerint még nem volt példa” - olvasható a tanulmányban. A kutatás az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) hatévenkénti jelentései közötti űrt szeretné betölteni.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest „jóval” 2 Celsius-fok alatt tartják, miközben a biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos határértékre törekszenek.

A szerdai jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 Celsius-fokkal emelte a hőmérsékletet az iparosodás előtti szint fölé. A Föld összesen 1,43 Celsius-fokot melegedett, ha figyelembe vesszük az egyéb, természetes eredetű okokat, például az El Niño időjárási jelenséget is.

A tanulmány szerint a felmelegedéshez hozzájáruló másik tényező a légkörben lévő bizonyos szennyező részecskék csökkenése, melyek a Nap energiájának egy részét visszaverik az űrbe.

A globális hajózási szabályok szigorítása és a széntüzelésű energia visszaszorulása szintén hozzájárult a kén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, amely hűsítő hatású. A globális felmelegedés elsődleges mozgatórugója azonban a tanulmány szerint az, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátása minden eddiginél magasabb szinten van”.

A 2013-2022 közötti időszakban az átlagos éves kibocsátás 53 milliárd tonna szén-dioxid és ennek megfelelő mennyiségű más gáz volt, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj és a gáz felhasználásából. 2022-ben a kibocsátás 55 milliárd tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy a világ szén-dioxid-kerete, vagyis az üvegházhatású gázok becsült mennyisége, amelyet ki lehet bocsátani, mielőtt a bolygó a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték fölé kerülne, „gyorsan csökken”.

Piers Forster, a tanulmány vezető szerzője szerint legalább egy esetben van okunk „némi optimizmusra”. Úgy tűnik, hogy a kibocsátás növekedési üteme a legutóbbi évtizedben a 2000-ben mérthez képest lelassult, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogjuk elérni az éghajlatváltozás nagymértékű felgyorsulását. Pierre Friedlingstein, a tanulmány társszerzője azonban arra figyelmeztetett, hogy a lassulás nem elegendő az éghajlatváltozás elkerülésére.

„Nem arra van szükségünk, hogy a kibocsátások stabilak legyenek. Arra van szükségünk, hogy a kibocsátás nettó nullára csökkenjen” - mondta Friedlingstein. „Amíg a kibocsátás ugyanazon a szinten folytatódik, addig a felmelegedés is ugyanazon a szinten fog folytatódni”. Hozzátette, hogy a kibocsátás jelentős változása nélkül a következő évtizedben átlépnénk a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Annyira bonyolult az emberi agy, hogy az már szinte a káosz határa – állítják a kutatók
Az agy olyan, mint a legösszetettebb rendszerek. Nagyon hasonlít például a galaxisokra. De minél jobban feltárjuk a bonyolultságát, annál könnyebben tudjuk fejleszteni a mesterséges intelligenciát a jövőben.


Állítólag az emberi agy a legösszetettebb dolog az univerzumban – írja a ScienceAlert. Az agy 89 milliárd neuronja átlagosan 7000 kapcsolatot teremt, egy új tanulmány szerint pedig ezen entitások fizikai struktúrája pengeélen táncolhat.

Az amerikai Northwestern Egyetem két fizikusa, Helen Ansell és Kovács István, a statisztikai fizikát segítségül hívva próbálták megmagyarázni egy magas részletességű 3D térképen a bizonyítható bonyolultságot, nemcsak az emberi agy egy részének, hanem egy egér és egy légy agyának egy részének esetében is.

Magyarázatuk szerint ezeknek az élőlényeknek a sejtszintű keretrendszere azt sugallja, hogy a koponyánkban lévő magas szintű fém egy olyan strukturális csúcsponton van, amely közelít egy fázisátmenethez.

„Ennek a mindennapi példája, amikor a jég vízzé olvad, hiszen ebben az esetben továbbra is vízmolekulákról van szó, de átmennek egy fázisváltáson a szilárd halmazállapotról a folyékonyra”

– magyarázta Ansell.

„Ezzel viszont nem szeretnénk azt állítani, hogy az agy közel áll az olvadás állapotához. Tulajdonképpen nem tudjuk megmondani, hogy az agy milyen két fázis között mozoghat, hiszen ha a kritikus pont bármelyik oldalán állna, akkor nem létezne az agy.”

Korábban végzett kutatásokból az derült ki, hogy a fázisátmenetek fontos szerepet játszanak a biológiai működésben, amire jó példa lehet a sejtek körüli membrán, ami alapvetően a folyékony és szilárd halmazállapot között mozog.

A dolog érdekessége, hogy az idegsejtek ágszerű szerkezete egyfajta fraktálmintázatokként léteznek. A fraktálok, mint amilyenek a hópelyhekben, molekulákban vagy a galaxisok eloszlásában láthatók, a legösszetettebb rendszerekben jelennek meg.

A fizikában a fraktáldimenzió egy „kritikus kitevő”, amely a káosz szélén helyezkedik el, a rend és a rendezetlenség között.

Ansell és Kovács szerint a fraktálok nanoszintű jelenléte a 3D agyi rekonstrukciókban ennek a „kritikusságnak” a jelei.

A kutatás során az adatokhoz való szűk hozzáférés miatt a páros csak egy ember, egy egér és egy gyümölcslégy agyának egyetlen részleges agyi régióját tudta elemezni. De még ezzel a korlátozott képpel is a csapat olyan fraktálszerű mintázatokat talált, amelyek hasonlóak voltak, függetlenül attól, hogy nagyítottak vagy kicsinyítettek.

A különböző idegsejtszegmensek relatív mérete és sokfélesége látszólag minden skálán és fajnál fennmaradnak. A két kutató szerint ez a „Goldilocks-effektus” valószínűleg minden állati agy univerzális irányító elve lehet, bár ennek bizonyítása sokkal több kutatást igényel.

„Kezdetben ezek a struktúrák egészen különbözőnek tűnnek – egy légyagy nagyjából akkora, mint egy kis emberi neuron. Mégis eglepően hasonló tulajdonságokat találtunk”

– mondta Ansell.

További tanulmányokra van szükség annak meghatározására, hogy ez a megosztott kritikus pont létezik-e az állati agy teljes skáláján.

Természetesen az adatok korlátozottsága még mindig fennáll, de jelenleg nagy erőfeszítés történik az idegtudományban az agy anatómiai és kapcsolati térképének a lehető legnagyobb részletességgel történő feltérképezésére.

Nemrég rekonstruáltak egyetlen köbmilliméternyi emberi agyat, és tavaly elkészült az első teljes térkép a gyümölcslégy agyáról, valamint egy sejtszintű térkép az egér agyáról.

„A [strukturális szint] egy hiányzó darabja volt annak, ahogyan az agy bonyolultságára gondoltunk. Ellentétben egy számítógéppel, ahol bármilyen szoftver futhat ugyanazon a hardveren, az agyban a dinamika és a hardver erősen összefügg”

– magyarázta Kovács István.

Ansell szerint a csapat eredményei új utat nyitnak meg egy egyszerű fizikai modell felé, amely leírhatja az agy statisztikai mintázatait. Egy nap az ilyen teljesítmény segíthetné az agykutatást és az mesterséges intelligencia rendszereinek képzését.

Link másolása
KÖVESS MINKET: