Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa egy videóban mondta el véleményét az oltásokról, a mutáns koronavírustörzsekről és a 2021-es évről.
A virológus szerint minden harmadik generációs oltás a mai orvostudomány legjobb tudása szerint készült, és nyugodtan bízhat bennük mindenki.
„Eddig 15 millió ember kapta meg a védőoltást - köztük én is - ha bele lehetne halni, akkor ez már rég kiderült volna az eddigi tesztfázisokon”
– mondta a biológus.
Kenesei Gábor azt tanácsolja, mindenki gondolja át, hogy minek van nagyobb kockázata. Annak, hogy elkapjuk a vírust, megbetegszünk és másokat is megfertőzünk, akik esetleg bele is halhatnak, vagy megkapunk egy olyan védőoltást, ami a világ vezető tudósai szerint a legjobb megoldás a vírus megfékezésére.
A kutatóorvos szerint ugyan hazugság lenne azt mondani, hogy nem lehetnek a vakcináknak hosszútávú mellékhatásai, de ezek esélye nagyjából a nullával egyenlő.
„Az oltási hajlandóság nagy probléma az egész világon, el kell magyarázni az embereknek, hogy működik az oltás, és ezzel meg kell védeni az emberek egészségét”
– magyarázta a kutató. Aki hozzátette, hogy az rendben van, ha egy laikus kételkedik, de az egészségügyi dolgozók kételkedése szerinte nem megengedhető szakmailag.
„Egy képzett egészségügyi dolgozónak képesnek kell lennie arra, hogy megértse az oltás mechanizmusát. Ha erre nem képes, azt ajánlom, olvasson több szakirodalmat és kevesebb álhírt, vagy váltson szakmát”
– fogalmazott Kemenesi Gábor.
A biológus kutató a mutáns koronavírusokról is részletesen beszélt. Azt mondta, ők még nem találtak az angol vírustörzsből, de ha így lesz, szólnak. Ennek ellenére meggyőződése, hogy az új vírustörzs Magyarországon is jelen van.
Az orvos szerint azonban ezektől a mutánsoktól nem kell tartani akkor, ha mindenki beoltatja magát, mert akkor a vírus megszelídül. A vakcinagyártók pedig gyorsan tudnak reagálni, ha a jelenlegi oltóanyagok nem lennének hatásosak az újabb vírustörzsekre.
Kemenesi a 2021-es évvel kapcsolatban így fogalmazott:
„a vírus ugyan velünk marad, de a vakcinák birtokában ez nem lesz nagy ügy. A kórházak felszabadulásával valószínűleg az emberek is felszabadulhatnak majd.”
Az orvos szerint tehát, aki szeretne megszabadulni a maszkoktól, a kijárási tilalomtól és a többi szigorú korlátozástól, az oltassa be magát.
Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa egy videóban mondta el véleményét az oltásokról, a mutáns koronavírustörzsekről és a 2021-es évről.
A virológus szerint minden harmadik generációs oltás a mai orvostudomány legjobb tudása szerint készült, és nyugodtan bízhat bennük mindenki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Afrika a vártnál gyorsabban szakad ketté, új óceán van születőben
Geológusok megállapították, hogy a földkéreg egy kritikus vastagság alá vékonyodott a Nagy Afrikai Hasadékvölgyben. A folyamat végén, néhány millió év múlva egy új óceán jöhet létre, ahogy az Indiai-óceán vize elárasztja a mélyedést.
Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.
„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.
A kutatók a Kelet-afrikai-árokrendszer egy meghatározott részére, a Kenyán és Etiópián áthúzódó, több száz kilométeres Turkana-hasadékra fókuszáltak. Korábbi szeizmikus mérések újraelemzésével megállapították, hogy a földkéreg a hasadék közepén mindössze 13 kilométer vastag, míg a peremeken meghaladja a 35 kilométert.
Ez a vékonyodás jelzi az úgynevezett „kivékonyodás” vagy „nyakazódás” fázisát. Amikor egy kontinens kérge 15 kilométernél vékonyabbra nyúlik, a szétszakadás gyakorlatilag elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb lesz a kéreg, annál gyengébbé válik, ami elősegíti a hasadás folytatódását” – magyarázta Rowan.
A folyamat hátterében az áll, hogy az Afrikai-lemez két részre válik: a kontinens nagyját hordozó, hatalmas Núbiai-lemezre nyugaton, és a kisebb Szomáliai-lemezre keleten. Ez utóbbihoz kapcsolódik az a térség is, amely Madagaszkár szigetét is magában foglalja, bár a geológusok itt különálló, kisebb mozgó egységeket, például Lwandle-mikrolemezt is azonosítottak.
„Elértük a kritikus küszöböt”
– erősítette meg Anne Bécel geofizikus, a tanulmány társszerzője.
Pár millió év múlva a kivékonyodás fázisát az óceánosodás követi. A kéreg annyira elvékonyodik, hogy a mélyből feltörő magma új óceáni medencét és tengerfeneket hoz létre, amelyet az Indiai-óceán vize tölt majd fel. Egy ehhez hasonló, előrehaladottabb folyamat már most is megfigyelhető az északkelet-afrikai Afar-mélyföldön.
A felfedezés legérdekesebb része az emberi evolúcióra vonatkozó következtetése. A kutatók szerint a Turkana-hasadékban a kivékonyodás körülbelül 4 millió évvel ezelőtt kezdődött, egy heves vulkáni tevékenységet követően. Ez egybeesik a térségben talált legkorábbi emberelőd (hominin) kövületek korával.
A folyamat felgyorsította az üledékképződést, ami tökéletes körülményeket teremtett a fosszíliák megőrződéséhez. Lehetséges tehát, hogy ez a terület nem azért számít az emberiség bölcsőjének, mert ott zajlottak volna kiemelkedő evolúciós események, hanem mert a geológiai folyamatok kivételesen jó állapotban konzerválták az ott élt élőlények maradványait.
„Úgy véljük, ezek a tektonikus változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-tónál lévő Nagy Afrikai Hasadékvölgy kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakításában”
Geológusok megállapították, hogy az afrikai kontinens a vártnál gyorsabban halad a kettészakadás felé. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy aktív hasadék Kelet-Afrikában elérte a „kritikus küszöböt”, és a folyamat végén egy új óceán születhet – írta meg a ScienceAlert. A „hamarosan” persze geológiai léptékben értendő, ami még néhány millió évet jelent.
„Azt találtuk, hogy a szakadás ebben a zónában előrehaladottabb, és a kéreg vékonyabb, mint ahogy bárki gondolta”
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geotudósa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világon elsőként nálunk gyógyítják anyatejjel az oxigénhiánnyal született kisbabákat, egy márciusban született kisfiú is megkapja a kezelést
A Semmelweis Egyetem klinikáján orron keresztül juttatják be az anyatejet az agykárosodott babák szervezetébe. A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek segíthetik az agy regenerációját, a módszer biztonságosságát pedig már igazolták.
Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.
A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.
„Nyilván az ember szívesen részt vesz ilyenkor ebben, igazából mindenben, ami egy kicsit növeli a gyermek gyógyulási esélyeit, vagy felgyorsítja ezt.”
Az apa azt is hozzátette, szimpatikus volt számukra, hogy egy teljesen természetes anyagról van szó. De hogyan is működik pontosan a módszer? A kutatók szerint az anyatejben lévő őssejtek és más értékes anyagok – például idegsejt-növekedési faktorok – így felszívódva segíthetik az agy gyógyulását. A kutatás egyik szerzője, Dr. Méder Ünőke egy szemléletes hasonlattal írta le a folyamatot.
„Mi ezt úgy képzeljük el, hogy az őssejt bejut a központi idegrendszerbe, és ott mint egy karmester, különböző faktorokat kibocsájtva segíti az idegrendszer regerenációját.”
Az eljárás nem előzmény nélküli. A Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának megvalósíthatósági és biztonságossági vizsgálatát a Pediatric Research nevű rangos szaklap közölte. A módszert korábban már sikeres állatkísérletek is igazolták, Németországban és Kanadában pedig koraszülötteken alkalmazták. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: a terápia jelenleg kizárólag újszülötteken alkalmazható, és ők is csak a saját édesanyjuk anyatejét kaphatják meg a kezelés során.
A hatásosságot egyelőre nem bizonyították, a jelenlegi adatok a kezelés biztonságosságát és megvalósíthatóságát igazolják.
A terápia hatékonyságát egy most is futó, nagyobb, úgynevezett randomizált, kontrollált vizsgálat (NEO-BRIGHT) fogja tisztázni a Semmelweis Egyetemen.
Anyatejet csepegtetnek egy apró fecskendővel egy oxigénhiánnyal született kisbaba orrába a Semmelweis Egyetem klinikáján – egy világszinten is úttörő magyar módszerről számolt be csütörtök este az RTL Híradó.
A forradalminak tűnő eljárással az oxigénhiány miatt agykárosodott újszülöttek agyának regenerációját próbálják segíteni. A speciális terápiát a világon először alkalmazták így, a kezelést egy márciusban született kisfiú is megkapja. A lényege, hogy a babáknak 28 napon keresztül, naponta kétszer, orron keresztül juttatják a központi idegrendszerükbe a saját édesanyjuktól származó tejet. A márciusi kisfiú édesapja a Híradónak arról beszélt, miért éltek a felajánlott lehetőséggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy magára hagyott SpaceX-rakéta csapódik a Holdba nemsokára, új kráter képződhet miatta
Bill Gray csillagász számításai szerint egy 2025-ben indított Falcon 9 rakétafokozat éri el a Holdat. A becsapódás szerinte nem veszélyes, de egy új krátert hozhat létre a felszínen, ami később tudományos vizsgálatok tárgya lehet.
Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.
A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.
„Ez senkire sem jelent veszélyt, de rávilágít arra a bizonyos gondatlanságra, ahogyan a hátrahagyott űreszközöket, vagyis az űrszemetet kezeljük” – fogalmazott Bill Gray.
A Falcon 9 fokozata által létrehozott új kráter azonban később tudományos vizsgálatok tárgya lehet, segítve a kutatókat a Hold felszínének jobb megértésében.
Egy tavaly útnak indított Falcon 9 rakéta felső fokozata csapódhat a Holdba augusztus 5-én, magyar idő szerint reggel 8 óra 44 perckor – számolt be róla a Rakéta.hu. A magára hagyott, sodródó űreszköz pályáját Bill Gray csillagász, a Project Pluto nevű kutatás vezetője számította ki, aki szerint a becsapódás várhatóan új krátert hoz majd létre a Hold felszínén.
A rakétafokozatot 2025 elején indították, hogy két holdszondát, a sikeresen leszálló Blue Ghostot és a leszálláskor kudarcot valló Resilience-t juttassa célba. A küldetés teljesítése után a kiégett alkatrészt a Föld–Hold rendszerben hagyták keringeni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Látványos égi jelenségek jönnek: a Hold mutatja az utat a szabad szemmel is látható bolygókhoz
Májusban a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton, több látványos együttállással. A legszebbnek a május 18-i alkonyat ígérkezik, amikor a vékony holdsarló a ragyogó Vénusz mellett tündököl majd.
A májusi esték idén valódi bolygóvadászatot ígérnek: a Vénusz és a Jupiter ragyog az alkonyi égbolton, a hónap végére pedig a nehezen megfigyelhető Merkúr is felzárkózik hozzájuk. Hajnalban a Mars és a Szaturnusz egészíti ki a látványt, az égi kalauz szerepét pedig több alkalommal is a Hold veszi át, ahogy sorra közel kerül a bolygókhoz.
A május az utolsó hónap szeptemberig, amikor a Jupiter még elég magasan áll a sötét égbolton a részletesebb távcsöves megfigyeléshez - írja a Space.com. Miközben a –4,0 magnitúdós fényességű Vénusz uralja az esti szürkületet, a hónap végére a Merkúr is egyre könnyebben észrevehetővé válik.
A Szaturnusz megfigyelési körülményei a következő években folyamatosan javulnak majd, mivel a bolygó északabbra került az égi egyenlítőn, így egyre magasabban látszik majd.
Az égi események sora május 13-án, kora reggel indul, amikor a fogyó holdsarló a hajnali szürkületben felbukkanó Szaturnusz közelében, tőle mintegy hat fokkal balra lesz látható.
Másnap, május 14-én reggel a Marsot találhatjuk meg a Hold segítségével: a vörös bolygó a sarló jobb felső részénél jelenik meg. Ugyanezen a napon a Merkúr felső együttállásban lesz, vagyis a Nap korongja mögött halad el, ezért nem tudjuk megfigyelni.
Május 18-án este a Vénusz mellett tűnik fel egy vékony holdsarló, amelynek sötét oldala a földfény miatt derenghet.
Két nappal később, május 20-án este a Hold már a Jupiter közelében jár majd.
A Merkúr május 22-én bukkan fel a nyugati horizontnál, körülbelül 55 perccel napnyugta után, de ekkor még nagyon alacsonyan lesz.
A Merkúr május 25-re már –1,1 magnitúdós fényességével könnyebben lesz látható sszabad szemmel is.
Az esti bolygókat napnyugta után 15-60 perccel érdemes keresni nyugat-északnyugat felé, míg a hajnali páros, a Mars és a Szaturnusz a keleti horizonton jelenik meg.
A mostani égi eseménysorozat júniusban folytatódik, amikor a Merkúr eléri egyik legjobb esti láthatóságát, a Jupiter pedig ősszel tér vissza a kedvezőbb megfigyelési pozícióba.
A májusi esték idén valódi bolygóvadászatot ígérnek: a Vénusz és a Jupiter ragyog az alkonyi égbolton, a hónap végére pedig a nehezen megfigyelhető Merkúr is felzárkózik hozzájuk. Hajnalban a Mars és a Szaturnusz egészíti ki a látványt, az égi kalauz szerepét pedig több alkalommal is a Hold veszi át, ahogy sorra közel kerül a bolygókhoz.
A május az utolsó hónap szeptemberig, amikor a Jupiter még elég magasan áll a sötét égbolton a részletesebb távcsöves megfigyeléshez - írja a Space.com. Miközben a –4,0 magnitúdós fényességű Vénusz uralja az esti szürkületet, a hónap végére a Merkúr is egyre könnyebben észrevehetővé válik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
