TUDOMÁNY
A Rovatból

Rémálom, amely az ébredés után is folytatódik – alvási bénulás

Általában a pszichiátriaiailag terhelt állapotú emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak ezzel a furcsa alvási jelenséggel, valószínűleg az agy szerotonin-diszregulációja (kóros szabályozása) miatt.

Link másolása

Aki alvási bénulást tapasztalt, azt fogja mondani, hogy ez az egyik legfélelmetesebb dolog, amin egy személy keresztülmehet. A paraszomnia egyik formája, ez a furcsa alvási jelenség általában magában foglalja a mozgásképtelenséget, miközben szemtanúja annak, hogy rémálomszerű alakok lebegnek a teste felett, annak ellenére, hogy éppen felébredt.

A legtöbb esetben a szörnyű vizuális hallucinációkat mellkasra nehezedő erős nyomásérzés kíséri, mintha egy egy gonosz lény ülne rajta vagy nyomná le a felsőtestet. Szerencsére ezek a bénító tünetek általában kevesebb, mint néhány percig tartanak, és nem okoznak tartós károsodást, azonban nagyon nyugtalanítóak lehetnek. Szóval mi folyik itt?

Mi az alvási bénulás?

Nem meglepő, hogy az alvási bénulást kultúrantropológiailag is próbálták értelmezni. Az inuit közösségek körében például a gonosz sámánok spirituális támadásaihoz kapcsolódik, akik megpróbálják ellopni az ember lelkének egy elemét, a tarniq-ot. Brazília egyes részein eközben a jelenség a pisadeira nevű portyázó szörnyről szóló népmesékhez kötődik, aki alvás közben az emberek mellkasán ül.

Továbbá az alvási bénulás összefügg a poszttraumás stressz rendellenességgel, és elszenvedői gyakran a trauma újrajátszásaként élik meg. Egy kambodzsai tanulmány például megállapította, hogy

a vörös khmerek népirtásának túlélői között különösen magas az alvási bénulás előfordulási aránya,

és hajlamosak támadójukat kutyaszerű szellemnek tekinteni vörös khmer egyenruhában, amelyet khmaoch sângkât-nak neveznek.

A nyugati orvostudomány az alvási bénulást a narkolepszia egyik formájaként osztályozza, ami arra utal, hogy az agy nem képes irányítani az alvás-ébrenlét ciklusokat. Azonban ez a tünet nemcsak narkolepsziásokat is megtalálhat, általában jetlag, magas stressz vagy rossz alvás idején fordul elő.

Mi okozza az alvási bénulást?

Az alvási bénulás általában akkor fordul elő, amikor egy személy kilép az alvás gyors szemmozgási (REM) fázisából, amikor az agy rendkívül aktív, és az álmok többsége előfordul. Általában GABA és glicin neurotranszmitterek szabadulnak fel a REM alvás során, hogy gátolják a gerincvelő motoros neuronjait és lényegében megbénítsák a testet. A tudósok úgy vélik, hogy ez azért történik, hogy megakadályozzák, hogy megvalósítsuk álmainkat, és kárt okozzunk magunknak vagy társainknak.

Amikor felébredünk, a GABA és a glicin szintje csökken, és norepinefrin, hisztamin, kolin és szerotonin váltja fel, amelyek mindegyike elősegíti az agy és a test izgalmát.

Az alvási bénulás tehát akkor következik be, amikor ezek a különböző neuropeptidek nincsenek megfelelően szabályozva, ami azt jelenti, hogy az agyunk felébred, de izmaink atonia állapotban maradnak.

Az viszont nem világos, hogy ezt miért kísérik rémálomszerű hallucinációk, bár a mellkas és a torok izmainak bénulása megmagyarázhatja, hogy az emberek miért érzik úgy, mintha valami ülne rajtuk.

Miért tapasztalnak az emberek alvási bénulást?

Egy 35 különböző országból származó résztvevők bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy az alvási bénulás világszerte az emberek mintegy 8 százalékát érinti, bár bizonyos alpopulációk különösen hajlamosak ezekre az ébrenléti rémálmokra. Például az ázsiai főiskolai hallgatók közel 40 százaléka és az afrikai származású pszichiátriai betegek ugyancsak több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer alvási bénulást tapasztalt.

Általában a pszichiátriaiailag terhelt állapotú emberek nagyobb valószínűséggel találkoznak ezzel a furcsa alvási jelenséggel, valószínűleg az agy szerotonin-diszregulációja (kóros szabályozása) miatt. A váltott műszakban dolgozók vagy azok, akiknek életmódja megakadályozza őket abban, hogy eleget aludjanak, szintén magasabb számban számolnak be alvási bénulásról.

Eddig a tudósok nem jöttek rá teljesen, miért fordul elő alvási bénulás, vagy hogyan lehet megelőzni,

bár nyilvánvaló, hogy a megelőzés magában foglalja az egészségesebb táplálkozást, a testmozgást és a stressz elkerülését.

Egy tanulmány még azt is megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik azt állították, hogy idegenek rabolták el őket, általában magasabb volt az alvási bénulás aránya.

Tehát vagy az alvási bénulás okozza az idegeneket, vagy az idegenek alvási bénulást okoznak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Hatalmas napkitörés éri el ma a Földet, fennakadásokat okozhat az internetezésben is
A G3-as erősségű napvihar akár Magyarországon is látható sarki fényt eredményezhet kedvező időjárási viszonyok esetén.

Link másolása

A világ egyes részein fennakadásokat okozhat az internet-, és GPS-szolgáltatásban, a rádióhullámok terjedésében az a jókora napvihar, ami pénteken éri el a Földet, írja az Independent amerikai meteorológusok előrejelzései alapján. A koronakidobódás zavart okozhat bolygónk mágneses mezejében, és a kommunikáció fennakadása mellett látványos sarki fényt okozhat Tamitha Skov űridőjárás-fizikus szerint.

A szakértő szerint a napkitörés a déli órákban éri el a Földet, és akár a sarkkörtől jóval délebbre, a középső szélességi körökben is látható sarki fényt eredményezhet.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) már korábban figyelmeztetett, hogy három napvihar tart a bolygónk felé, melyek akár egyesülhetnek is, mire ideérnek. Ennek köszönhetően a szokásosnál jóval erősebb mágneses zavarokat okozhatnak majd. Skov szerint jó esély kínálkozik arra, hogy egy G3-as erősségű napvihar érje el a Föld felszínét pénteken.

A napkitörések erejét 1-5-ig terjedő skálán sorolják be. Az 1-es a legenyhébb, az 5-ös pedig extrém erős napvihart jelent. A G3-as viharok olyan erős események, melyek valószínűleg időszakos műholdas navigációs és alacsony frekvenciájú rádiónavigációs problémákat okoznak.

A Földet pénteken elérő napkitörésről videó is készült, amit az űridőjárás szakértő az X-en osztott meg. A felvételen a 3500-as régiót kell figyelni, ott történt a koronakidobódás néhány nappal ezelőtt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
A dinoszauruszok lehetnek az okai annak, hogy nem élünk 200 évig
A végzetünk akkor pecsételődött meg, amikor cickány méretű őseink rendszeres ebédmenüként végezték a dínók bendőjében.

Link másolása

Jelentős különbség van aközött, hogy az emlősök (beleértve magunkat is) milyen gyorsan öregszenek, és sok hüllő- és kétéltűfaj élettartama között. Ez az ellentmondás egy tudós szerint a dinoszauruszok több millió évvel ezelőtti dominanciájának tudható be, az emlősök történetének kritikus időszakában.

João Pedro de Magalhães, az angliai Birminghami Egyetem mikrobiológusa egy újonnan megjelent tanulmányban írja le a „hosszú élettartam szűk keresztmetszete” hipotézisét. Amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a túléléshez szükség volt arra, hogy a sokkal kisebb emlősök

képesek legyenek gyorsan szaporodni, ami azt jelenti, hogy a hosszabb élettartamot biztosító gének az evolúció előrehaladtával eltűntek.

„A legkorábbi emlősök némelyike arra kényszerült, hogy a tápláléklánc alján éljen, és valószínűleg 100 millió évet töltöttek a dinoszauruszok korában, hogy gyors szaporodással túléljék” – mondta de Magalhães.

„Az evolúciós nyomás hosszú időszaka véleményem szerint hatással van arra, ahogyan mi emberek öregszünk.”

A publikált kutatás megjegyzi, hogy az eutheriai emlősök vonalának korai ősei valószínűleg, hogy elvesztettek bizonyos enzimeket a dinoszauruszok korában. Olyan enzimeket, amelyek kijavítják az ultraibolya fény által okozott károkat. Érdekes módon az erszényesekből is hiányzik a három UV-javító enzim közül legalább egy, az úgynevezett fotoliázok. Ennyiből persze még nem egyértelmű kijelenteni, hogy ez bármilyen módon összefügg-e a saját viszonylag rövidebb élettartamukkal.

De hogy miért tűnhettek el ezek a fontos enzimek? Az egyik lehetőség az, hogy az emlősök éjszakai életmódot folytattak a túlélésük érdekében. Mi ezt a hiányzó enzimet manapság kénytelenek vagyunk naptejjel pótolni. Ez például egy olyan javítási és helyreállítási mechanizmus, amellyel az ősidőkben rendelkezhettünk.

Vannak más jelek is. Vegyük például a fogakat: bizonyos hüllők, beleértve az aligátorokat is, egész életükben növeszthetik a fogakat. Az emberi lények nyilvánvalóan erre nem képesek, talán ez is a több száz évezredre visszanyúló genetikai szelekció eredménye.

„Az állatvilágban valóban figyelemre méltó javításra és regenerációra látunk példákat” – mondja de Magalhães. „Ez a genetikai információ szükségtelen lett volna a korai emlősök számára, akik szerencsések voltak, ha nem egy T-rex táplálékaként végezték.”

Mindazonáltal sok olyan emlős van, amelyik képes megérni a száz feletti életkort, beleértve a bálnákat és minket, embereket is.

„Bár mindez jelenleg csak hipotézis, azonban, ha a későbbiekben helytállónak bizonyul kutatásunk, az sok további kutatómunkának lehet az alapja, beleértve az öregedés folyamatainak jobb megértését" - mondja de Magalhães.

(A Sciencealert nyomán)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes kozmikus részecskesugárzás érte a Földet, nem tudni honnan érkezett
A földi részecskegyorsítók energiájának sokmilliószorosa volt annak a rövid kozmikus részecskesugárzásnak az energiája, ami 2021. május 21-én csapott le a bolygónkra. A kutatók csak azt nem tudják, honnan érkezett, és egyáltalán, mi történt? Mi volt az Oh My God részecske?

Link másolása

Az egyik legerősebb kozmikus sugárzást észlelték a kutatók, amelyet valaha láttak a Földbe csapódni, de fogalmuk sincs, mi okozta, vagy honnan származik. A rendkívül energikus részecske, amelyet egy japán istennőről neveztek el, az univerzum olyan része felől érkezett, ahol szinte semmi sincs.

A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú részecskék, amelyek főleg protonokból vagy hélium atommagokból állnak, és folyamatosan bombázzák az univerzum minden négyzetcentiméterét (beleértve a testünket is, amelyen gond nélkül áthatolnak). Akadnak azonban nagyritkán közöttük olyan nagy energiájúak, melyek meglepik a tudósokat. Ezek az extraenergikus részecskék, amelyeket ultranagy energiájú kozmikus sugárzásnak (UHE) neveznek, legalább egy exa-elektronvolt (EeV) azaz 1 kvintillió (1 majd 18 nulla) elektronvolttal rendelkeznek, azaz körülbelül egymilliószor nagyobb energiával, mint az ember által készített részecskegyorsítók leggyorsabb részecskéi.

2021. május 21-én a kutatók a Telescope Array projekttel észleltek egy ilyen ultranagy energiájú sugarat, egy különálló alállomásokból álló észlelőrendszerrel, amely több mint 700 négyzetkilométert fed le Utah-ban.

Ennek a részecskének óriási 244 EeV energiája volt, ami a legenergikusabb kozmikus sugárzás az 1991-es „Oh My God” (OMG) részecske óta,

amely a valaha észlelt legerősebb kozmikus sugárzás volt, energiája 320 EeV volt, és a fénysebesség több mint 99,9% -ával haladt.

Az Oszakai Metropolitan Egyetem (OMU) kutatói leírták a legújabb kozmikus sugárzást egy új tanulmányban, amelyet november 24-én tesznek közzé a Science folyóiratban. A titokzatos részecskét „Amaterasu”-nak nevezték el a sintó vallás napistennője után, akiről úgy gondolják, hogy segített Japán megteremtésében.

„Amikor először felfedeztem ezt az ultranagy energiájú (UHE) kozmikus sugárzást, azt hittem, hogy hiba történt, mivel az elmúlt 3 évtizedben példátlan energiaszintet mutatott” – mondta Toshihiro Fujii, a tanulmány vezető szerzője, az OMU asztrofizikusa.

A tudósok nem biztosak abban, hogy pontosan honnan származik az UHE sugár.

„Érkezési iránya az Univerzum teljesen üres területe felé mutat”

- írták a kutatók a Science-ben. Ebben a régióban nincsenek ismert galaxisok, ködök vagy más kozmikus struktúrák.

Lehetséges, hogy a kozmikus sugárzás valójában valahonnan máshonnan származik, és valamilyen nagy tömegű objektum mellett elhaladva térült el felénk. Itt csupán az a probléma, hogy egy ilyen nagy energiájú részecske, amelynek viszont nulla a tömege, egyáltalán nem biztos, hogy eltérülne úgy, mint a kevésbé energikus társaik.

Az sem világos, hogy mi hozhatott létre ilyen erős kozmikus sugarat. A kutatók több lehetséges forrást is felvetettek, beleértve a szupernóva-robbanásokat, a fekete lyukak összeolvadását és a pulzárokat. De a részecske származhat ismeretlen csillagászati jelenségekből, vagy olyan módon is létrejöhetett, amely túlmutat a fizika standard modelljén, Fujii szerint.

Bár a kutatók még mindig nem biztosak abban, hogy mi okozta az OMG részecskét 1991-ben, de remélik, hogy a következő generációs obszervatóriumok képesek lesznek nyomon követni ezeknek az UHE részecskéknek az eredetét, és segítenek feltárni, mi okozza őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Tanulható-e a boldogság? Mit mond erről a tudomány?
Az ezoterikus guruk válaszát már ismerjük, sokat is és épp eléggé jól. De valóban meg tudjuk-e változtatni örökölt természetünket, hogy a félig üres poharat is félig telinek lássuk?
Kép: Bing Copilot - szmo.hu
2023. december 03.


Link másolása

Válságos helyzetekben csüggedő családtagjaimnak szoktam mondani, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint egy életünk van. Ezt az egy életet el lehet tölteni folyamatos aggodalomban, boldogtalanságban, sóvárgásban, stresszben, de minek. Jobb stratégia megtalálni mindig azt a mozzanatot az életünkben, ami boldoggá tehet. Persze ezzel a bölcselkedéssel sokra nem lehet jutni, mert megvallom, még senki sem csapott a homlokára, hogy „igen, ezentúl akkor boldog leszek”, s emelkedett fel átszellemült arccal saját kétségei közül. Ezért is érdekes, mit mondanak a tudósok, mert lássuk be: nagy segítség lenne, ha az egyetlen életünkben képesek lennénk boldogabbak lenni, mint ahogy általában vagyunk.

Az IflScience erről értekezik friss cikkében. Azt írják hogy a boldogság és a szomorúság nem zárják ki egymást, és hogy

az igazi elégedettséghez szükség van a negatív események és érzelmek befogadásának képességére.

„A boldogság az életben, mint fogalom, magában foglalja a kellemetlen tapasztalatokat is, és azt a képességünket, hogy a nehézségeket és csapásokat a növekedésbe, a tanulásba és a közösségi kapcsolatok kialakításába integráljuk” – mondta Dr. Emiliana Simon-Thomas, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem, a témával foglalkozó kutatóközpontjának tudományos igazgatója az IFLScience-nek.

„Ha azt hiszed, hogy a boldogság örömöt és szórakozást jelent, valamint az anyagi kényelem maximalizálását, akkor soha nem leszel boldog” - magyarázta.

Az ilyen emberek Simon-Thomas szerint egy úgynevezett „hedonikus mókuskerékben taposnak csak, és ez csupán tartós csalódáshoz vezet”.

Az olyan tényezők, mint a pénz, a hírnév, a hatalom vagy akár az Ovális Iroda sokkal kevésbé valószínű, hogy tartós boldogságot hoznak, mint a családdal és a barátokkal való szoros kötelékek.

Azaz általános hozzáállásunkat az alakítja, hogy mentális és érzelmi szinten hogyan tájékozódunk a világgal szemben. 2014-ben Simon-Thomas és munkatársai elindítottak egy tanfolyamot, hogy segítsenek az embereknek megtanulni ezt a készséget, és azt találták, hogy

a résztvevők szubjektív boldogsága, és az élettel való elégedettsége 5 százalékkal nőtt 10 hetes képzés után.

A másokkal való kapcsolatteremtés képességének fejlesztése például a boldogság növelésének egyik leghatékonyabb módja. „Nagyon sok olyan készség van, amelyet a kapcsolatteremtéssel bontakoztathatunk ki” - mondta Simon-Thomas. "Beleértve az olyan dolgokat, mint baráti beszélgetés olyan emberekkel, akiket nem ismersz, hogy érezd a bizalom és a közös emberi mivoltunk érzését”.

Bármennyire is furcsán hangzik, egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy azok az emberek, akiket arra kértek, hogy beszélgetéseket kezdeményezzenek idegenekkel chicagói ingázásuk során,

következetesen élvezetesebbnek értékelték a munkába vezető utat, mint azok, akik csendben ültek.

A hallgatás megtörésének megtanulása tehát például kulcs lehet egy örömtelibb élethez.

Mielőtt bele mertek volna vágni az ismeretlenekkel való beszélgetésbe, a fent említett tanulmány résztvevői mind azt jósolták, hogy egy idegennel való beszélgetés kínos lesz, és zavarral fog végződni. Az ilyen pesszimizmus az úgynevezett „negativitási torzítást” képviseli, amely nagyon ősi beidegződésünk.

A vadonban való túléléshez ugyanis jobban oda kellett figyelnünk a veszélyekre, mint mondjuk a táj szépségére, ezért az agyunk úgy fejlődött, hogy a negatívumokra összpontosítson a pozitívumok helyett.

Nyilvánvaló, hogy ennek az archaikus mechanizmusnak a megléte komoly akadályt jelent a boldogság megtalálásában, bár evolúciós szempontból teljesen logikus, mert hosszú évezredeken keresztül ez volt a túlélés záloga.

Szerencsére az agyunk rugalmas, ami azt jelenti, hogy lehetséges új idegpályákat létrehozni és megváltoztatni beidegződéseinket. Régi közhely az idegrendszert kutató tudósok körében, hogy az idegsejtek,

amelyek gyakrabban ingerlik egymást, „összedrótozódnak”, és ez a mechanizmus a kulcsa a boldogság növelésének is.

"Minél többet gyakoroljuk az egyfajta ötletre vagy tudatosságra való összpontosítást, annál szembetűnőbbé válik ez az ötlet vagy tudatosság rutinszerűen" - mondta Simon-Thomas.

„Tehát könnyebben fogunk gondolkodni a pozitív dolgokról, ha gyakoroljuk a pozitív dolgokra való gondolást.”

Például, ha megtanuljuk élvezni az élet varázslatosabb pillanatait, és ápoljuk a hálát – mindkettőt úgy érhetjük el, ha naplót vezetünk mindazokról a dolgokról, amelyekért hálásak vagyunk – segíthet abban, hogy örömtelibb lelkiállapotot alakítsunk ki, és növeljük a pozitív érzelmek lehetőségét.

Kimutatták, hogy

a hála tudatos felszínen tartása azokért a dolgokért, amelyek nekünk fontosak, segít enyhíteni a negatív tapasztalatok hatásait.

„Számos tanulmány mutat rá a hála gyakorlásának előnyeire.” - magyarázta.

A kutató szerint a hála gyakorlása azt az érzetet erősíti az egyénben, hogy vannak jó dolgok az életében. És ez képessé teszi őket arra, hogy túléljék a traumatikus időszakokat”.

Az persze, hogy egy ilyen tréninggel, milyen mértékben és mennyire tartósan változtatható meg ez adott egyén hozzáállása a dolgokhoz, nem mutatható ki egyértelműen. Tehát senki se várja, hogy Fülest Tigrissé lehet változtatni, de egy kis gyakorlással, a társas kapcsolatok ápolásával és a hála érzésének felszínen tartásával mindenki elérhet változást.

Link másolása
KÖVESS MINKET: