prcikk: Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye

Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz
Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.


Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:

• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.

• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.

• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.

• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.

A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:

• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.

• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.

• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.

És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:

• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.

• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.

Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:

• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.

• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.

Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.

A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.

Via Egészség Kalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.


Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás
Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.


Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Emiatt szenvedik meg aránytalanul a fiatalok a tavaszi óraátállítást
Magyarországon ma éjjel kezdődik a nyári időszámítás, 2-ről 3-ra lépünk. A felnőttek 7–9 órát alszanak, a tizenévesek akár 10-et, ezért a kiesés náluk érzékenyebb.


Ma éjjel egy órával kevesebbet alszunk, a tavaszi óraátállítás ugyanis ismét megzavarja a szervezetünk megszokott ritmusát.

A váltás mindenkit megvisel, egy alvásspecialista szerint azonban a kamaszok és a fiatal felnőttek tolerálják a legrosszabbul az elvesztett egy órát.

Hajnali 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órákat.

A nyári időszámítás európai szinten egységesen március utolsó vasárnapján kezdődik, és bár eltörléséről évek óta vita folyik, idén is életbe lép.

Az alváskutatók szerint a probléma gyökere a fiatalok megváltozott biológiai órájában keresendő. A felnőtteknek jellemzően 7-9 óra alvásra van szükségük, és általában korábban fekszenek és kelnek.

Ezzel szemben a tizenévesek alvásigénye és ritmusa teljesen más.

A kamaszok szervezete akár 10 óra alvást is igényelhet, ráadásul a belső biológiai órájuk későbbi lefekvést és ebből adódóan későbbi ébredést diktál. Ezért a fiatalabbak egy igencsak kritikus órát veszítenek a tavaszi óraátállításkor.

A kamaszokra jellemző késői fekvés és kelés a húszas éveik elején járókra is jellemző, így őket is érzékenyen érinti a váltás.

Az alvás két fő szakaszból, a mélyalvást biztosító NREM és az álmokat hozó REM fázisból áll. Ezek a ciklusok nagyjából 90 percenként váltják egymást.

A leghosszabb és a tanulás, valamint az érzelmi feldolgozás szempontjából legfontosabb REM szakaszok az ébredéshez közelebbi órákban vannak, így az óraátállításkor pont ebből a kritikus időszakból veszítünk.

A nyári időszámítást eredetileg azért vezették be, hogy a természetes nappali fény jobb kihasználásával energiát takarítsanak meg. Hazánkban először az első világháború alatt alkalmazták, majd a hetvenes évek olajválsága után, 1980-ban tért vissza.

Mára az energiamegtakarítás jóval kisebb, mint a kezdetekben, miközben a szervezetre gyakorolt negatív hatásait egyre többet kutatják.

Via Femina


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk