ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

„Ördögi tervek” és totálisan idióta álhírek – virágzanak a vakcina-konteók a járvány közepén

A chip-beültetéstől a DNS-módosításig egy csomó marhaságot terjesztenek széles körben a közösségi médiában.


Fotó:Picpedia

Amióta kitört a koronavírus világjárvány, egy percig sem pihentek az összeesküvés-elméletek kiagyalói és terjesztői. Most, hogy elérhető közelségbe látszik kerülni a pandémiát megfékező oltás, új lendületet kaptak a konteó-gyártók és valósággal megszállták a közösségi oldalakat.

A BBC néhány széles körben terjedő hamis állításra hívta fel a figyelmet.

Bill Gates már korábban is gyakran szerepelt a járvánnyal kapcsolatos álhírekben, azon az alapon, hogy a Microsoft alapítója filantróp tevékenységének egyik fontos területe a közegészségügy.

Köztudott róla az is, hogy jelentős pénzeket áldozott az oltáskutatásokra is. Már tavasszal is terjedt, hogy igazából a pandémia csupán egy ürügy arra, hogy majd oltások címén parányi nyomkövető chip-eket ültessenek be az emberekbe, és a terv mögött maga a multimilliárdos áll. Bizonyítékot természetesen nem találtak rá, és a Bill and Melinda Gates Foundation májusban nyilatkozott adott ki ennek cáfolatára. Ennek ellenére egy akkoriban készült amerikai felmérésből az derült ki, hogy a tengerentúliak 28%-a hisz ebben az „ördögi tervben”, ezen belül 44% volt a republikánus szavazók aránya. A közvéleményben elültetett kételyeket azóta sem sikerült teljesen eloszlatni, ezért is vették elő most ismét ezt az összeesküvés-elméletet.

Egy szintén nem teljesen újkeletű álhír szerint, amelyet most a Trump-párti Newsmax hírportál Fehér Ház-i tudósítója, Emerald Robinson kezdett el terjeszteni a Twitteren, a Pfizer/BioNTech együttműködésből született oltás módosítja az emberek DNS-ét.

Az oltás ilyen jellegű kockázatától való félelem szintén szerepelt már korábban a közösségi médiában, vélhetően Robinson 264 ezer követője most új életet lehel a teóriába.

A BBC több független kutatót is megkérdezett erről, de egybehangzóan megerősítették, hogy ilyesmi nem történhet meg. Jeffrey Almond, az oxfordi egyetem professzora szerint azok, akik ebben hisznek, nincsenek tisztában a gének működésével. Az oltás csupán a vírus genetikai anyagának, az RNS-nek törekedét tartalmazza, ennek pedig semmi hatása nincsen az emberi sejt DNS-ére.

Júniusban, nem sokkal azután, hogy az oxfordi egyetem beszámolt oltáskutatási eredményeiről, több százezres nézettséget ért el a YouTube-on egy Carrie Madej nevű csontkovács videója, amelyben azt állította, hogy az oltások célja az embereket génmódosított organizmusokká alakítása.

A mostani fake news alapja az lehet, hogy a Pfizer/BioNTech oltást a hírvevő RNS alapú módszerrel fejlesztették ki. Ennek lényege, hogy utasítást adjon a szervezetnek olyan protein termelésére, amely a koronavírus felszínén van jelen. Az immunrendszer így tanulja meg felismerni és kezd el antitesteket termelni ellene. Robinson azt állítja tweetjében, hogy ezt a technológiát korábban soha nem tesztelték és nem hagyták jóvá. Tény, hogy még nem került engedélyezett forgalomba hírvivő RNS-alapú oltás, de évek óta folytak ilyen kutatások, emberi tesztelésekkel.

Egy oltás tesztelése három fázisban történik: az első kettőben kis létszámú önkéntes csoportokon vizsgálják meg a vakcina biztonságát, és állapítják meg a megfelelő dózist. A harmadik fázisban több ezer emberen próbálják ki hatékonyságát, és figyelik a mellékhatásokat. A biztonsági ellenőrzést az oltás engedélyezése után is folytatják.

Almond professzor szerint a Pfizer/BioNTech oltás az első olyan hatékonyságot mutató oltás, amelynek engedélyezése megfontolásra érdemes. Ugyanakkor hangsúlyozta: azért, mert egy új technológiáról van szó, még nem kell tőle félni.

Claire Wardle, a dezinformáció ellen fellépő First Draft non-profit szervezet igazgatója, aki nemrégiben írt tanulmányt a közösségi oldalon terjedő vakcina-mítoszokról, úgy véli, hogy túlságosan kevés a hiteles információ az új orvosi technológiákról, holott igen nagy lenne rájuk az igény. Éppen ezért hatásosak az álhírek, amelyek azonnal betöltik az űrt, és ezzel képesek megrendíteni a bizalmat az oltások iránt.

Ugyancsak Emerald Robinson a terjesztője egy másik népszerű témának, hogy a vakcina-tesztek önkénteseinek 75%-nál komoly mellékhatások jelentkeztek. A Pfizer és a BioNtech viszont arról számoltak be, hogy a kísérletek során nem merültek fel komoly biztonsági problémák.

Sok oltásnak vannak mellékhatásai, de közel sem olyan súlyosak, mint amelyeket az oltás-ellenes aktivisták hirdetnek. Dr. Penny Ward, a londoni King’s College gyógyszerész professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az oltás is okozhat rövid ideig tartó mellékhatásokat: fájdalmat az injekció helyén, lázat, izomfájdalmakat, fejfájást, fáradtságot. Ezt tapasztalják azok is, akik évente megkapják az influenza-oltást, de ezek egyrészt többnyire enyhe tünetekkel járnak, néhány nap alatt elmúlnak, és addig csökkenthetők hagyományos fájdalomcsillapítókkal.

Az nem derült ki Robinson posztjából, hogy honnan vette ezt a 75%-os adatot. Elképzelhető, hogy egy kisebb csoport által a tesztek korábbi szakaszában tapasztalt mellékhatásokat vette alapul. A legutóbbi tesztszakaszban tapasztalt mellékhatásokról még nem is tettek közzé teljes körű jelentést, de a Pfizer megerősítette: nincsenek komoly mellékhatások.

A BBC megkereste Emerald Robinsont az ügyben, de ő kiállt állításai mellett.

Közben Franciaországban nagy sikert arat, és még nagyobb vitákat vált ki Pierre Barnerias és Christophe Cossé november 11-én bemutatott, közösségi finanszírozásból készült kétórás filmje, a Rablás – visszatérés a káoszba (Hold-Up – retour sur le chaos), amely számos további összeesküvés-elméletet jár körül, de nemhogy tisztázza a félreértéseket és az álhíreket, hanem még jobban összezavarja a nézőt a megszólaltatottak révén.

A film főtézise a „nagy átrendezés” (The Great Reset). Eszerint a járványt a világ politikai, gazdasági, értelmiségi és technológiai elitje szervezte meg, hogy megvalósítsa a „nagy átrendezést” a társadalomban. A járványnak célja egyúttal elpusztítani az emberiség „felesleges” részét, ugyanakkor megkönnyíteni az 5G elterjedését a kriptovaluták virtualizálásán keresztül.

A Hold-Up szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tiltja a fertőzöttek holttestének boncolását. Ezzel szemben az igazság, hogy WHO március 24-én tett közzé egy dokumentumot, amelyben felsorolja, hogy milyen óvintézkedések mellett lehet boncolni az elhunyt koronavírus-betegeket.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk