Orbán: „Addig nem szabad újraindítani, amíg a leginkább életveszélyben lévők nem kapták meg az oltást”

Meglepő szavazatokkal, de simán átment kedden a parlamenten a Fidesz Ukrajna-ellenes határozati javaslata. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott előterjesztést 142 igen és 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el. Az összes kormánypárti képviselő támogatta, ahogy a velük szinte mindig együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, valamint 2 jobbikos és 4 mi hazánkos is így tett.

– írta a hvg.hu.

Az „Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió katonai szövetséggé alakításának, valamint a tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvések elutasításáról” címet viselő határozat több pontban is felszólítja a kormányt. Ezek szerint

A dokumentum szerint a kormánynak fel kell lépnie az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben, és nem járulhat hozzá Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez sem.

A javaslat benyújtása óta ráadásul még jobban eldurvultak az ukrán–magyar kapcsolatok. Élesedett a Barátság kőolajvezeték körüli politikai vita, a Fidesz kampányában pedig aktívan használja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „megfenyegette” Orbán Viktor miniszterelnököt. Ehhez társult legújabban az ukrán állami pénzszállítmány botránya, ami miatt már törvényt is módosítanának. A határozat a kormány és a Fidesz Ukrajna-ellenes politikai hecckampányába illeszkedik, amellyel a kormánypártok a Fidesz kampányszlogenjeit mondatják ki az Országgyűléssel.

Ukrajna már a tavaszi ülésszak február 23-i nyitónapján is téma volt. Akkor Orbán Viktor Brüsszel–Kijev-tengelyt emlegetett, és arról beszélt, hogy szerinte „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”

Egyetlen nap alatt jutott el Donald Trump amerikai elnök attól, hogy a háború „nagyjából teljesen befejeződött”, addig, hogy „nem nyertünk eleget”, miközben kijelentései azonnali hullámokat keltettek a hadszíntéren és a pénzügyi piacokon is.

Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított hadműveletet Irán ellen, amelynek első napjaiban hivatalosan is megerősítették Ali Hamenei iráni legfőbb vezető halálhírét. Az amerikai hírszerzés még a háború előtt úgy értékelte, egy elhúzódó hadjárat sem hozna rendszerváltást Iránban, Washingtonban pedig a demokraták többsége kongresszusi felhatalmazás nélkül indított, illegális háborúról beszél, míg a republikánusok az elnöki mozgástér fenntartása mellett érvelnek.

Február 28-án az Axiosnak azt mondta: „hosszan is csinálhatom, és akkor átveszem az egészet, vagy befejezhetem két-három nap múlva, és azt mondom az irániaknak, pár év múlva találkozunk, ha elkezditek újra felépíteni”. Két nappal később, március 2-án a Fehér Házban már arról beszélt, hogy most jön a java. „Még el sem kezdtük igazán keményen ütni őket, a nagy hullám még el sem kezdődött. A nagy csapás hamarosan jön” – ígérte.

Március 5-én Trump jelezte, hogy bele akar szólni Irán következő vezetőjének kiválasztásába, de később csalódottságát fejezte ki, amikor Hamenei fia, Mojtaba Hamenei került az ország élére. Március 8-án Maszúd Pezeskján iráni elnök bocsánatot kért a szomszédos országoktól, és önmérsékletet ígért, amire Trump úgy reagált: „ma Irán nagyon kemény csapást fog kapni!” A csapás meg is érkezett, amikor Izrael lebombázta az olajtárolókat, a támadás után pedig a jelentések szerint savas eső hullott a lakosságra.

A Time egy hétfői sajtótájékoztató után szedte össze, hogy az amerikai elnök gyakorlatilag egymást követő interjúiban mondott ellent a saját szavainak. Március 9-én délután a CBS Newsnak Trump még úgy állította be a háborút, mint ami szinte már véget ért.

– mondta, azzal érvelve, hogy Irán katonai képességeit megsemmisítették. „Ha megnézik, semmijük sem maradt. Katonai értelemben semmi sem maradt.”

Néhány órával később, Floridában republikánus törvényhozóknak már egészen más hangot ütött meg.

– mondta, majd hozzátette: „Még elszántabban haladunk tovább, mint valaha, hogy elérjük a végső győzelmet, amely egyszer és mindenkorra véget vet ennek a régóta fennálló veszélynek.” Itt már arról beszélt, hogy az Egyesült Államok addig nem áll meg, amíg Irán vezetését és katonai apparátusát teljesen le nem győzik. „És nem fogunk meghátrálni addig, amíg az ellenséget teljesen és döntően le nem győzzük” – tette hozzá.

Az estét a közösségi oldalán zárta, ahol

Kifejtette: „olyan könnyen megsemmisíthető célpontokat fogunk kiiktatni, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy Irán valaha is újra felépüljön, mint nemzet - halál, tűz és düh fog uralkodni rajtuk - De remélem és imádkozom, hogy ez nem fog megtörténni.”

A fenyegetésre kedden érkezett válasz. Ali Laridzsani, az iráni nemzetbiztonsági tanács titkára közvetlenül Trumpnak üzent: „Az iráni nemzet nem fél az üres fenyegetéseitektől. Még a nálad nagyobbak sem tudnák elpusztítani az iráni nemzetet.

Trump követhetetlen kijelentéseinek súlyos piaci hatásai is vannak. Hétfőn az olajár 120 dolláros csúcsra ugrott, majd amikor az elnök a háború lezárásáról beszélt, zuhanni kezdett, a tőzsdék pedig emelkedtek.