hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

„Nagyon izgatott lettem, amikor rátaláltam erre az elméletre” – Lehet, hogy a világegyetemnek nem is volt kezdete?

„Kezdetben volt a…” Nos, talán nem is volt kezdet. Talán az univerzumunk mindig is létezett – erre mutat rá a kvantumgravitáció egy új elmélete.

Link másolása

hirdetés

„Rengeteg olyan dolog van a valóságban, amit a legtöbb ember a sci-fi vagy akár a fantasy világához kötne” – mondta Bruno Bento brit fizikus, aki az idő természetét tanulmányozza a Liverpool Egyetemen. Legújabb munkájában a kvantumgravitáció új elméletét alkalmazta: ez az úgynevezett kauzális, vagyis ok-okozati halmazelmélet, amelyben a tér és az idő a tér-idő kontinuum apró darabjaira oszlik. Ezen ok-okozati elmélet szerint létezik a tér-idő alapvető mértékegysége – írja a ScienceAlert.

Bento és munkatársai ezt a megközelítést alkalmazták az univerzum kezdetének feltárására, és azt találták: lehetséges, hogy a világegyetemnek nem volt kezdete, hogy mindig is létezett a végtelen múltban, csak átalakult, és ezt nevezzük mi ősrobbanásnak.

A kvantumgravitációról

Az univerzumnak két rendkívül hatékony elmélete van: a kvantumfizika és az általános relativitáselmélet. A kvantumfizika a négy alapvető természeti erő közül három – elektromágnesesség, gyenge erő, erős erő – sikeres leírását készítette el a mikroszkopikus skálákig.

Az általános relativitáselmélet viszont a gravitáció legteljesebb leírása. Ám minden erőssége ellenére hiányos: az univerzum legalább két meghatározott helyén – a fekete lyukak központjában, illetve az univerzum kezdetén – összedől, és nem nyújt megbízható eredményeket.

Ezeket a meghatározott helyeket „szingularitásoknak” nevezik, amelyek olyan helyeket jelentenek a tér-időben, ahol a jelenlegi fizikai törvényeink összeomlanak és az általános relativitáselmélet is elbukik. Mindkét említett szingularitáson belül a gravitáció már egy nagyon rövid skálán is hihetetlenül erős. A szingularitások rejtélyeinek megoldásához a fizikusoknak az erős gravitáció mikroszkopikus leírására van szükségük – ezt nevezik kvantumgravitációs elméletnek is, amelynek azonban rengeteg versenyzője van, beleértve a húrelméletet és a hurokkvantum-gravitációt is.

hirdetés

És létezik még egy másik megközelítés is, amely teljesen átírja a tér és idő viszonyát.

Az ok-okozati halmazelmélet

A jelenlegi fizikai elméletekről elmondható: szerintük a tér és az idő folyamatos. Sima szövetet alkotnak, amely a mindenség alapját képezi. Egy ilyen folytonos tér-időben két pont lehet a lehető legközelebb egymáshoz a térben, és két esemény lehet a lehető legközelebb egymáshoz az időben.

De van egy további megközelítés is: az ok-okozati halmazelmélet, amely a tér-időt apró darabok, vagy úgynevezett tér-idő „atomok” sorozataként képzeli el. Ez az elmélet szigorú korlátokat szabna ahhoz, hogy az egyes események milyen közel lehetnek egymáshoz térben és időben, hiszen számításba kellene venni az „atom” méretét.

Vegyünk egy példát! Ha a képernyőt nézi, és ezeket a sorokat olvassa, minden simának és folyamatosnak tűnik. Azonban, ha elővesz egy nagyítót és azon keresztül nézi a képernyőt, akkor láthatja a teret felosztó képpontokat, és azt tapasztalhatja, hogy lehetetlen a képernyő két választott pontját egyetlen képponttál közelebb hozni egymáshoz. Nos, ez az elmélet foglalkoztatta Bentót.

„Nagyon izgatott lettem, amikor rátaláltam erre az elméletre.” A lehető legalapvetőbb próbálkozás a kvantumgravitáció megközelítésében és a tér-idő fogalmának újragondolásában, és arra kérdez rá, mit is jelent valójában az, hogy telik az idő, hogy „mennyire fizikai dolog a múltad, és hogy a jövő létezik-e már vagy még nem” – mondta Bento.

Az idő kezdete

Az ok-okozati halmazelmélet fontos hatással van az idő természetére. „A filozófiájának jelentős része az, hogy az idő múlása valamiféle fizikai dolog és nem tulajdonítható semmiféle illúziónak vagy olyan folyamatnak, ami az agyunkban megy végbe és arra késztet bennünket, hogy azt érezzük, telik az idő. Az idő múlása e fizikai elmélet megnyilvánulása” – fogalmazta meg Bento. Hozzátette: „tehát az ok-okozati halmazelméletben az oksági halmaz egy „atomot” növeszt egy időben, ami egyre nagyobb és nagyobb lesz.”

Ez a megközelítés gyakorlatilag kizárja az ősrobbanás szingularitásának problémáját – hiszen ebben az elméletben nem léteznek szingularitások. Lehetetlen, hogy az anyag végtelenül apró pontokba tömörüljön, hiszen e pontok nem lehetnek kisebbek, mint egy tér-idő „atom” mérete.

De hogyan is néz ki univerzumunk kezdete az ősrobbanás nélkül? Itt vették fel a fonalat Bento és munkatársa, Stav Zalel, a londoni Imperial College végzős hallgatója, akik azt vizsgálták, mit mond a világegyetem kezdetéről az ok-okozati halmazelmélet. (Munkájuk eredményeit szeptemberben publikálták.)

Tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vajon „szükség van-e egyáltalán kezdetre az ok-okozati halmaz megközelítésében”. Bento úgy fogalmazott: „az ok-okozati halmaz eredeti felfogásában klasszikus értelemben egy oksági halmaz nő a semmiből abba az univerzumba, amelyet ma látunk. Ehelyett azonban a mi munkánk szerint nem létezne az ősrobbanás, mint kezdet, mivel az ok-okozati halmaz végtelen lenne múltban, így mindig lenne valami előtte.”

Munkájuk tehát azt sugallja, hogy az univerzumnak talán nem volt kezdete – hogy egyszerűen csak mindig létezett. Az, amit mi ősrobbanásnak nevezünk, lehet, hogy csak egy bizonyos pillanat volt ennek a mindig létező ok-okozati halmaznak a fejlődésében, nem pedig valamiféle valódi kezdet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

A Szputnyik V vakcinával oltottak kétharmadának nincs antitestje az oltás után hat hónappal egy friss tanulmány szerint

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik vakcinával beoltottak számára.

Link másolása

hirdetés

A Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcina által kiváltott immunválasz hat hónappal az oltás után jelentősen gyengülhet, derült ki egy friss kutatásból a Moscow Times szerint.

A Lancet orvosi folyóiratban publikált kutatás az első független, ellenőrzött tanulmány, amelyben a Szputnyik-vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgálták hosszú távon.

Az argentin kutatók a vizsgálatban 602 egészségügyi dolgozó ellenanyagszintjét vizsgálták, a mindkét dózisban részesültek mindössze 31%-a rendelkezett hat hónappal az első oltás után is antitestekkel.

A tanulmány szerzői szerint az antitestek szintje először két hónappal az oltás után kezdett csökkenni, de három hónap után is magas maradt a betegek 95 százalékánál. Hat hónap elteltével csökkent le ez az arány 31 százalékra.

Azok, akik felvették az oltást és korábban már megfertőződtek a koronavírussal, erősebb immunválaszt mutattak,

állapították meg a tanulmányban.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az emlékeztető oltások fontosak a koronavírus elleni hatékony védelem fenntartásához a Szputnyik-vakcinával beoltottak számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

A vakcinákat is képes lehet megkerülni a koronavírus legújabb, dél-afrikai variánsa

Minden jel arra utal, hogy a B.1.1.529 rekordgyorsan terjed, de nemcsak emiatt aggódnak a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Még csak kedden azonosították, csütörtök estére már mégis mindenki a koronavírus legújabb, Afrikában azonosított variánsáról beszél. Az egyelőre még név nélküli, B.1.1.529 jelű vírus könnyen elképzelhető, hogy minden eddigi elődjénél veszélyesebb lehet a jövőben, mivel ellenállhat a vakcináknak, írja a New York Times.

A legújabb koronavírus ha lassan is, de már terjedni kezdett a világban. A B.1.1.529-et eddig a Dél-afrikai Köztársaságon kívül Botswanában, Hongkongban és Izraelben azonosították. Igaz, egyelőre csak összesen néhány tucat esetről van szó.

Az új variáns azért tűnik mégis különösen aggasztónak, mert csak a tüskefehérjében több mint 30 mutációt tartalmaz. Ez az a része a vírusnak, amit a vakcinák is használnak, hogy aktivizálják az immunrendszer védekezőképességét a fertőzéssel szemben.

A koronavírus ezzel a proteinnel kapcsolódik a több létfontosságú szervünkben is megtalálható ACE2 receptorhoz, melynek normális működését megakadályozza, és ezen keresztül jut be a sejtekbe. Az Afrika déli részén héten azonosított változat 10 különböző módon is tud kapcsolódni ezekhez a receptorokhoz, míg a korábban terjedő béta változat esetében 3, a világot és köztük Magyarországot is éppen letaroló delta variáns esetében ez csak 2.

hirdetés
A kutatók szerint a B.1.1.529 eddigi ismereteik alapján leginkább a Peruban azonosított, vakcinákat megkerülő lambda és a korábban szintén Dél-Afrikából indult, gyorsan terjedő béta koronavírushoz hasonlít. Mindezek együtt teszik különösen veszélyessé az új mutációt, ami nemcsak kivételesen gyorsan terjedhet, de képes lehet megkerülni az emberi immunrendszer védelmét is.

A B.1.1.529-et nagyrészt fiataloknál mutatták ki, éppen azok között, ahol a legalacsonyabb az átoltottság: a Dél-afrikai Köztársaságban a 18-34 évesek alig több mint egynegyede kapta már meg valamelyik vakcinát.

A tudósok szerint különösen aggasztó, hogy az új variánst főként az ország gazdasági központjában, vagyis Pretoriában mutatták ki. Innentől kezdve pedig csak idő kérdése, hogy mikor terjed el a legújabb koronavírus a hamarosan évvégi családlátogatásra és ünnepi utazásokra induló emberek között. Az Izraelben azonosított egyetlen fertőzött Malawiból tért vissza az országba, míg az egyik hongkongi fertőzött Dél-Afrikában járt a közelmúltban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

600 éve nem volt ilyen hosszú részleges holdfogyatkozás, mint pénteken

A csodálatos látvány 3 és fél órán át tartott.

Link másolása

hirdetés

Az északi féltekén lakók rendkívüli dolgot láthattak péntek este. Tokyo, Brisbane és New York felett különleges holdfogyatkozás volt - írja a Daily Mail.

Utoljára 1440-ben volt ilyen látható és legközelebb 2669-ben történik majd megint. A jelenség különlegessége, hogy a Holdat úgy világítja meg a Nap, hogy 97%-a vörössé változik.

Azonban a hobbi csillagászoknak nem kell elkeseredni, ugyanis jövő évben november 8-án teljes holdfogyatkozás szemtanúi lehetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Jön az Alzheimer-kór elleni orrspray-vakcina – elkezdődött az első fázisú vizsgálata

Ha beválik, nemcsak az Alzheimer-kórban szenvedőknek jelenthet reményt, de a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Link másolása

hirdetés

A várható élettartam növekedésével egyre nagyobb probléma például a demencia - a kognitív degeneratív szindróma jelenleg körülbelül 9 millió amerikait érint. Az Alzheimer-kór messze a demencia leggyakoribb típusa, tíz esetből hat-nyolc ennek tudható be.

Ezen a héten a Massachusetts-i Brigham and Women's Hospital izgalmas bejelentést tett:

orr-vakcinával veszik fel a küzdelmet ezzel a pusztító szindrómával. A klinikai vizsgálatokat most indították el.

Ha az embereken végzett klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a vakcina biztonságos és hatékony, reményt jelenthet az Alzheimer-kórban szenvedők számára, továbbá a megelőzésben is segíthet a veszélyeztetett embereknél.

Meglepőnek tűnhet, hogy oltással gyógyíthatjuk meg az Alzheimer-kórt, bár alapvetően tudjuk, hogyan működik a betegség, még mindig nem értjük igazán, mi okozza. Az elmúlt néhány évtizedben azonban a kutatók rájöttek, hogy az immunrendszer valószínűleg kulcsszerepet játszik, ami egy maroknyi potenciális vakcina kifejlesztéséhez vezetett, amelyek közvetlenül ezt a rendszert célozzák meg.

A vizsgálatban 16, 60 és 85 év közöttiek vesznek részt, akik mindegyike korai stádiumú Alzheimer-kórban szenved, és nincs más jelentős egészségügyi problémája. Két adag vakcinát fognak kapni, egy hét különbséggel.

Maga a vakcina egy Protollin nevű gyógyszert használ. Az I. fázisú vizsgálat során azonban a fő cél a vakcina biztonságosságának és tolerálhatóságának mérése - például az optimális dózis, a lehetséges mellékhatások beállítása.

hirdetés

Az immunrendszer nagyon fontos szerepet játszik minden neurológiai betegségben. Ez a tudás és 20 év preklinikai munka után végre kulcsfontosságú lépést tehetünk a klinikai vizsgálatok felé a mérföldkövet jelentő emberes tesztekkel.

Forrás: IFL Science


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: