TUDOMÁNY
A Rovatból

Mikor ér ide? Hogy működik? Van-e mellékhatása? Egy helyen minden, amit tudni lehet a Pfizer vakcinájáról

A Pfizer és a BioNTech védőoltása a világon az első, amivel tömeges oltásba kezdenek. De mit érdemes tudni róla?


Nagy-Britanniában most kezdik az új koronavírus elleni oltást a Pfizer/BioNTech amerikai-német együttműködésből született vakcinával. A New Scientist csokorba gyűjtötte az oltóanyaggal kapcsolatos hasznos tudnivalókat.

A vakcina a klinikai tesztelések 3. szakaszában 95%-os hatékonyságot mutatott.

Ebben 42 ezer ember vett részt, akiknek a fele a kísérleti oltóanyagot kapta, a többiek pedig placebót. Összesen 170-en betegedtek meg új koronavírustól, de ebből csak nyolcan voltak a beoltott csoportból, 162-en a placebósok közül kerültek ki. Ez nagyon ígéretes arány.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, hogy már egy 50%-os hatékonyságú védőoltással is elégedettek lennének. A valós életben az oltások általában kisebb hatékonyságot mutatnak, mint a klinikai tesztek során, de nem valószínű, hogy ennek a vakcinának a hatékonysága 50% alá esne.

A vakcina aktív eleme a hírvivő RNS (mRNS), amely a sejteket a vírus tüskeproteinjének termelésére ösztönzi. E protein révén hatol be ugyanis a vírus a sejtekbe.

A hírvivő RNS szintetikus, nem a jelenleg aktív vírusokból vonták ki.

Az RNS-hordozó nanorészecskék sós oldatban lebegnek, ezt injekciózzák be a felkar izomszövetébe. A hírvivő RNS-t ezután az immunsejtek veszik fel és a benne kódolt utasítások alapján tüskeproteint hoznak létre, épp úgy, mintha valóban megfertőzte volna őket a vírus. A tüskeproteint az immunrendszer idegennek tekinti, ezért támadást indít ellene. Antitestek, B-sejtek és T-sejtek aktivizálódnak, egyúttal az immunrendszer memorizálja a folyamatot, tehát megtanulja legyőzni a kórokozót. Így képes lesz gyors választ adni, ha újra találkozna a koronavírussal.

Arra még nincsen pontos válasz, hogy ez az immunmemória meddig tart, a vakcina második adagját csak négy hónappal ezelőtt kezdték el beadni a klinikai tesztelések során.

A WHO szerint egy minimum hat hónapos védettség lenne az elfogadható. Eleanor Riley, az edinburgh-i egyetem kutatója szerint, ha figyelembe vesszük az emberek természetes immunitását, a legrosszabb esetben évente kell ráerősíteni az oltásra.

A korábbi kísérletek kimutatták, hogy az immunrendszerben az első oltást követő négy héten belül alakul ki a védettség, de elképzelhető, hogy rövidebb idő szükséges hozzá.

A hírvivő RNS az oltás után néhány napig még aktív marad a szerezetben, majd gyorsan eloszlik. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert az oltás-ellenesek egyik kedvelt összeesküvés-elmélete, hogy a vakcinával génmódosítást hajtanak végre a beoltottakon.

A Pfizer oltását két részletben adják be, Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, mi történik azokkal, akik lemaradnak a második alkalomró, mert ez a klinikai kísérletben résztvevők mindössze 2%-ával történt meg. A tesztelés során egyébként a két oltás beadása között 19-42 nap telt el.

Mint minden oltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai. A kísérleti alanyok általában jól viselték, egy független ellenőrző bizottság is megállapította, hogy a vakcinának nincsen komoly biztonsági kockázata.

A legrosszabb mellékhatásnak a második dózis után jelentkező fáradtság és fejfájás bizonyult.

A beoltottak 4%-a panaszkodott fáradtságra, 2% fejfájásra, ezek gyakori reakciók mindenféle oltásoknál. Az idősebbeknél még ennél is kevesebb és enyhébb mellékhatások jelentkeztek. Kiderülhetnek még menet közben más, ritka, akár súlyosabb mellékhatások is, tekintettel arra, hogy a hírvivő RNS alapú oltás új technológiának számít és ilyen tömeges alkalmazásra még nem került sor. Éppen ezért, a beoltottak állapotát a tervek szerint legalább két évig figyelemmel kísérik.

A vakcina magas hatékonyságú az időseknél. A kísérleti alanyok között a legidősebbek 85 évesek voltak, és a 65 év felettieknél a hatékonyság 94%-os volt.

A BioNTech-nél úgy vélik, hogy a vakcina működőképessége független kortól, nemtől, etnikumtól.

Jól reagáltak azok is, akiknek stabil állapotú alapbetegségeik voltak, köztük diabétesz, rák, hepatitisz B és C, valamint HIV-fertőzés. A cég szerint azoknak is beadható az oltás, akinek súlyos vagy rosszabbodó alapbetegségeik vannak.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Összeomolhat egy atlanti-óceáni áramlatrendszer, Izland már nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli
A szakértők drámai lehűlést jósolnak, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti. A kormány most a legrosszabb forgatókönyvre készül.


Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.

„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”

– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.

Az Atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer, röviden AMOC, egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely a trópusokról meleg vizet szállít észak felé, enyhítve ezzel Európa teleit. A klímaváltozás és a grönlandi jégtakaró olvadása miatt beáramló édesvíz azonban megzavarhatja ezt a kényes egyensúlyt. Az áramlat összeomlása Európa északi és nyugati részén extrém hideg teleket hozhatna, miközben világszerte átrendezné a csapadékmintázatokat, veszélyeztetve Afrika, India és Dél-Amerika mezőgazdaságát.

A lépés hátterében friss tudományos eredmények állnak.

Egy augusztusi modellezés szerint az összeomlás már nem számít alacsony valószínűségű eseménynek. A szimulációk szerint magas kibocsátás esetén 70 százalék, de még alacsony mellett is 25 százalék az esélye, hogy a rendszer a századfordulót követő 50-100 éven belül leáll.

„A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, és fogy az időnk bármit tenni, mert a billenőpont lehet, hogy már egészen közel van” – mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet oceanográfusa.

Izland számára a tét óriási. Az ország gazdaságának alapját jelentő halászatot és a tengeri közlekedést megbéníthatná a tengeri jég megjelenése, ami az importfüggő szigetország ellátási láncait is elvágná. A probléma azonban nemcsak Izlandot aggasztja. Az Egyesült Királyság több mint 81 millió fontot, átszámítva nagyjából 35 milliárd forintot különített el egy olyan korai előrejelző rendszer kiépítésére, amely évtizedes távlatban jelezhetné a klímabillenőpontok közeledtét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvan a technológia a mamutok feltámasztásához, de egy borzalmas etikai kérdés áll a tudósok útjában
A terület legismertebb szereplője a Colossal nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is.


Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.

A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”

A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.

A technológiai fejlődés ellenére a projekt komoly etikai és gyakorlati akadályokba ütközik. Az egyik legégetőbb kérdés a magzat kihordása. Erre a legvalószínűbb jelölt egy ázsiai elefánt lenne, ami béranyaként adna életet a mamutborjúnak. Ez a helyzet rendkívül traumatikus lehet mind az anyaállat, mind a borjú számára, hiszen egy teljesen más fajt kellene felnevelnie – a cikk érzékletes példája szerint ez olyan, mintha egy ember lombikprogram után egy csimpánzt szülne.

A másik probléma egy életképes populáció létrehozása. Az első klónozott egyedek genetikailag azonosak lennének, így nem jönne létre valódi génállomány, csupán egy szűk „génpocsolya”. Ez a genetikai változatosság hiánya hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a fajt.

A cikk szerzője felveti azt a szempontot is, hogy miközben a tudósok egy kihalt faj feltámasztásán dolgoznak, rengeteg ma is élő állatfaj van a kihalás szélén az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, amelyek megmentésére szintén lehetne fordítani az erőforrásokat.

A gyapjas mamut visszahozása nem új ötlet; a terület legismertebb szereplője a Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is: érvelésük szerint a mamutok mint nagytestű növényevők visszatelepítése a szibériai tundrára segíthetne helyreállítani az ottani füves pusztát, ami lassíthatná az örök fagy olvadását és az üvegházhatású gázok felszabadulását.

A Colossal által kidolgozott módszer valójában nem a klasszikus értelemben vett klónozás, hanem génszerkesztés. A terv az, hogy legközelebbi élő rokonuk, az ázsiai elefánt DNS-ét módosítják a CRISPR technológiával.

Beillesztenék azokat a mamutgéneket, amelyek a hidegtűrésért, a sűrű szőrzetért és a vastag zsírrétegért felelősek, így létrehozva egy hideghez alkalmazkodott, mamutszerű elefánthibridet, amely betölthetné a kihalt faj ökológiai szerepét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk