News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Mikor ér ide? Hogy működik? Van-e mellékhatása? Egy helyen minden, amit tudni lehet a Pfizer vakcinájáról

A Pfizer és a BioNTech védőoltása a világon az első, amivel tömeges oltásba kezdenek. De mit érdemes tudni róla?

Link másolása

hirdetés

Nagy-Britanniában most kezdik az új koronavírus elleni oltást a Pfizer/BioNTech amerikai-német együttműködésből született vakcinával. A New Scientist csokorba gyűjtötte az oltóanyaggal kapcsolatos hasznos tudnivalókat.

A vakcina a klinikai tesztelések 3. szakaszában 95%-os hatékonyságot mutatott.

Ebben 42 ezer ember vett részt, akiknek a fele a kísérleti oltóanyagot kapta, a többiek pedig placebót. Összesen 170-en betegedtek meg új koronavírustól, de ebből csak nyolcan voltak a beoltott csoportból, 162-en a placebósok közül kerültek ki. Ez nagyon ígéretes arány.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, hogy már egy 50%-os hatékonyságú védőoltással is elégedettek lennének. A valós életben az oltások általában kisebb hatékonyságot mutatnak, mint a klinikai tesztek során, de nem valószínű, hogy ennek a vakcinának a hatékonysága 50% alá esne.

A vakcina aktív eleme a hírvivő RNS (mRNS), amely a sejteket a vírus tüskeproteinjének termelésére ösztönzi. E protein révén hatol be ugyanis a vírus a sejtekbe.

hirdetés

A hírvivő RNS szintetikus, nem a jelenleg aktív vírusokból vonták ki.

Az RNS-hordozó nanorészecskék sós oldatban lebegnek, ezt injekciózzák be a felkar izomszövetébe. A hírvivő RNS-t ezután az immunsejtek veszik fel és a benne kódolt utasítások alapján tüskeproteint hoznak létre, épp úgy, mintha valóban megfertőzte volna őket a vírus. A tüskeproteint az immunrendszer idegennek tekinti, ezért támadást indít ellene. Antitestek, B-sejtek és T-sejtek aktivizálódnak, egyúttal az immunrendszer memorizálja a folyamatot, tehát megtanulja legyőzni a kórokozót. Így képes lesz gyors választ adni, ha újra találkozna a koronavírussal.

Arra még nincsen pontos válasz, hogy ez az immunmemória meddig tart, a vakcina második adagját csak négy hónappal ezelőtt kezdték el beadni a klinikai tesztelések során.

A WHO szerint egy minimum hat hónapos védettség lenne az elfogadható. Eleanor Riley, az edinburgh-i egyetem kutatója szerint, ha figyelembe vesszük az emberek természetes immunitását, a legrosszabb esetben évente kell ráerősíteni az oltásra.

A korábbi kísérletek kimutatták, hogy az immunrendszerben az első oltást követő négy héten belül alakul ki a védettség, de elképzelhető, hogy rövidebb idő szükséges hozzá.

A hírvivő RNS az oltás után néhány napig még aktív marad a szerezetben, majd gyorsan eloszlik. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert az oltás-ellenesek egyik kedvelt összeesküvés-elmélete, hogy a vakcinával génmódosítást hajtanak végre a beoltottakon.

A Pfizer oltását két részletben adják be, Arra egyelőre nincs egyértelmű válasz, mi történik azokkal, akik lemaradnak a második alkalomró, mert ez a klinikai kísérletben résztvevők mindössze 2%-ával történt meg. A tesztelés során egyébként a két oltás beadása között 19-42 nap telt el.

Mint minden oltásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai. A kísérleti alanyok általában jól viselték, egy független ellenőrző bizottság is megállapította, hogy a vakcinának nincsen komoly biztonsági kockázata.

A legrosszabb mellékhatásnak a második dózis után jelentkező fáradtság és fejfájás bizonyult.

A beoltottak 4%-a panaszkodott fáradtságra, 2% fejfájásra, ezek gyakori reakciók mindenféle oltásoknál. Az idősebbeknél még ennél is kevesebb és enyhébb mellékhatások jelentkeztek. Kiderülhetnek még menet közben más, ritka, akár súlyosabb mellékhatások is, tekintettel arra, hogy a hírvivő RNS alapú oltás új technológiának számít és ilyen tömeges alkalmazásra még nem került sor. Éppen ezért, a beoltottak állapotát a tervek szerint legalább két évig figyelemmel kísérik.

A vakcina magas hatékonyságú az időseknél. A kísérleti alanyok között a legidősebbek 85 évesek voltak, és a 65 év felettieknél a hatékonyság 94%-os volt.

A BioNTech-nél úgy vélik, hogy a vakcina működőképessége független kortól, nemtől, etnikumtól.

Jól reagáltak azok is, akiknek stabil állapotú alapbetegségeik voltak, köztük diabétesz, rák, hepatitisz B és C, valamint HIV-fertőzés. A cég szerint azoknak is beadható az oltás, akinek súlyos vagy rosszabbodó alapbetegségeik vannak.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Orvosi szupercsapat műtött meg egy kétnapos kisbabát Pécsen
Új műtéti eljárásokat tanítottak meg amerikaiak a Pécsi Tudományegyetemen.

Link másolása

hirdetés

Orvosokból, nővérekből, gyermek-aneszteziológusokból, altató asszisztensekből álló szupercsapat érkezett a közelmúltban Pécsre az Egyesült Államokból, akik új műtéti eljárásokat oktattak az egyetemen - írja a pecsma.hu.

A CTO (kolorektális amerikai munkacsoport) szakemberei bonyolult bélrendszeri fejlődési rendellenességgel született gyermekeket műtöttek, egyúttal az itteni orvosokat is kiképezték a speciális eljárásra, amit ittlétük alatt élő közvetítés segítségével tettek elérhetővé.

Összesen kilenc bemutató műtétet tartottak, melyekre a környező országokból is érkeztek gyermeksebészek és gyermekgyógyászati asszisztensek.

A legkisebb páciens egy kétnapos kisbaba volt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: