TUDOMÁNY
A Rovatból

Miért akarnak az oroszok is a Holdra menni? – Negyvenhét év kihagyás után újra orosz űrszonda indult útnak

A hajnali start után a fedélzeti rendszerek rendben működnek. Az űrszonda a tervek szerint a Hold déli pólusa közelében száll majd le, ahol fő küldetése kitermelhető vízjég kutatása.

Link másolása

Nagy a forgalom a Hold körül. A kínai Csang-o űrszondák 2007 óta rendszeresen látogatják a Föld kísérőjét, tavaly indult el az Artemis program, amely az emberes küldetések felújításának előfutára. Ne feledjük az áprilisban sikertelenül landolt japán Hakuto-R magánűrhajót sem, ahogy az éppen Hold körül keringő és hamarosan leszálló Indiai Csandrajáan 3 szondát sem.

Ma hajnalban az orosz Luna-25 űrszonda vette célba a Holdat, ami több szempontból is figyelemreméltó. Az űrkutatás hajnalán, 1958-ban indult a Luna-sorozat első automata űrhajója, a Luna-1, amelynek

csupán annyi feladata volt még, hogy egyáltalán eltalálja a Holdat.

Azután, az űrverseny élesedésével több keringő, és több leszálló egységet is küldtek az oroszok a Holdra, és számtalan elsőség is az övék volt. Azonban, amikor az Apollo-11 emberes küldetése lezárta a versengést, magának a Luna programnak is hamarosan véget vetettek.

Egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén felbocsátották a Hold felé a Luna-25 automatikus állomást szombaton a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről.

A Luna-25 szerkezete két fő részből áll: az alsó leszálló platformból és a felső műszerkonténerből. Az állomás fedélzetén mintegy 31 kilogrammnyi tudományos berendezés található, amelyet a holdi regolit (törmelékes kőzetréteg) és az exoszféra tanulmányozására terveztek. Manipulátora a talaj feltárására és talajminta vételére képes. A tudományos munka időtartamát egy évre tervezték.

A 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd a későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre.

Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.

(mti)

Az Űrkutatás Magyarul csatorna élőben közvetítette az eseményt. Hogy miért figyeljünk az orosz holdprogramra, és egyáltalán, mi ez a nagy lótás-futás a hold körül, Gergőt, a csatorna tulajdonosát kérdeztük, aki továbbra sem fedi fel inkognitóját.

– Az összes űrkutatással foglalkozó nemzet próbál előbb-utóbb a Holdra embert juttatni. Ennek a hosszú távú célja nyilván az, hogy

állandó holdbázisokat hozzanak létre, ahhoz viszont feltétel, hogy a helyszínről vizet termeljenek ki.

Mivel a Hold déli sarkvidékén már bizonyított tény, hogy a kőzetekben nagy mennyiségű vízjég található, ezért küldenek most oda szondákat, hogy megnézzék, hogy valóban ott van-e, és milyen mennyiségben, illetve hogy kitermelhető-e ez a vízjég. Ezért van most fókuszban tulajdonképpen a Hold és annak is leginkább a sarkköre.

– A Luna 25 egy rover, vagy csak simán csak ott fog ácsorogni egy helyben?

– Ez egy sima landolóegység, helyváltoztatásra nem lesz képes, négy talppal fog megérkezni a Hold felszínére, és ott fog tudni kutatómunkát végezni.

– Ha én egy helyben ácsorgok, hogyan tudom megnézni, hogy van-e a környéken sok víz vagy sem?

– Azért célozzák meg a lehető legjobban azt a helyszínt, ahol nagy mennyiségű vízjég található már a felszínhez közeli regolitban, a holdkőzetekben, holdporban is. Nyilván van egy robotkarja, ami körülbelül másfél méterig tud nyúlni, ezen területen tudni csak kutatni valóban.

– Ezt körülbelül a Viking tudta a 70-es évek közepén. A Luna 25 mennyiben modernebb, vagy mennyiben fejlettebb?

Amit a Luna 25-ről tudni kell

– A műszerei és a detektorai mindenképp fejlettebbek, illetve maga a landolóegység. Azt tudni kell, hogy közel fél évszázada nem küldött Oroszország szondát a Holdra, tehát ez igazából annak is a tesztje, hogy képes-e a mai technológiával célzott irányított puha landolást végrehajtani az űreszköz.

– Mik a további orosz tervek?

– Nincsenek annyira közel az emberes holdraszálláshoz, mint az amerikaiak az Artemis programmal, de nekik is hasonló terveik vannak, embereket akarnak a Holdra juttatni, és állandó holdbázisokat létrehozni.

– Az összefoglalódban említetted, hogy a háború miatt megfagyott Oroszország körül a levegő az űriparban is. Az ESA például már kifejlesztett műszereket vont vissza a Luna 25-ről.

– Igen. Az amerikai és az Európai Űrügynökség is megszakított minden kapcsolatot a Roszkoszmosz-szal, az orosz űrügynökséggel. Az oroszok most inkább Kína felé kacsingatnak, és velük együttműködve próbálnak meg holdbéli terveket szövögetni.

– Ennek kapcsán kérdem felmerül a kérdés, hogy az oroszok megosztják-e a kutatási eredményeiket, ha találnak vizet? Megeshet, hogy eltitkolják?

– Mindenképp megkavarja jelenlegi politikai helyzet a kutatási eredmények publikálását is. Az amerikai és az Európai Űrügynökség továbbra is afelé irányul, hogy minden egyes tudományos megfigyelés adata közkincs, és mindent nyilvánosságra hoznak. Ez Oroszországnál is így volt mostanáig, egyedül Kína volt az, amely nem volt minden egyes kutatási eredményét hajlandó kiadni nyilvánosságra, azonban sok kutatási eredményt Kína is megosztott a világgal.

Valószínűleg Oroszország is meg fogja osztani ezeket a kutatási eredményeket.

Abban nem vagyok biztos, hogy minden egyes adatot, de azt gondolom, hogy a kutatási eredmények 90 százalékát nyilvánosságra fogják hozni, hiszen ez nekik is presztízskérdés.

– Mikorra várható a Luna 25 landolása, van ennek egy kitűzött időpontja?

– Pontos időpontja nincsen. Körülbelül öt napig fog utazni, és utána, mikor Hold körüli pályára áll a szonda, 3-6 napos időszak lesz az, amíg véglegesítik a landolási zónákat, letesztelik a műszereket, azután fogják eldönteni, hogy hova és mikor fognak leszállni.

– Tervezel élő közvetítést a leszállásról is?

– Megpróbáljuk azt is élőben közvetíteni.

Élő közvetítés a Luna 25 indításáról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.

Link másolása

Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Rejtélyes föld alatti építményre találtak a gízai piramisok mellett régészek egy földradarral
A kutatók szerint – bár a radaradatok alapján nem lehet biztosat mondani – feltehetőleg egy sírkamrát rejt a piramisok mellett a föld mélye.

Link másolása

Egyiptomban, a gízai piramisok környékékén a régészek egy L alakú építmény jelenlétét mutatták ki földradarral – írja a Heritage Daily. A kutatók úgy hiszik, hogy a föld alatti építmény megközelítőleg két méter mélyen helyezkedik el, és valószínűleg homokkal van tele.

Az L alakú struktúra csupán egy bejárat lehet – gondolják a kutatók –, amely egy sokkal mélyebbre vezetítő építményhez vezethet. Ezt bizonyítja az is, hogy a kutatók által használt földradar a L alakú struktúra alatt 3,5-11 méter mélyen anomáliákat észlelt.

Ugyanakkor a mérési eredmények szerint nem lehet biztosat mondani, ám a régészek úgy hiszik, hogy a piramisok mellett fekvő föld alatti építmény meglehet, hogy egy mészkőből épült sírkamra lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg
A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Link másolása

Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET: