Nagy a forgalom a Hold körül. A kínai Csang-o űrszondák 2007 óta rendszeresen látogatják a Föld kísérőjét, tavaly indult el az Artemis program, amely az emberes küldetések felújításának előfutára. Ne feledjük az áprilisban sikertelenül landolt japán Hakuto-R magánűrhajót sem, ahogy az éppen Hold körül keringő és hamarosan leszálló Indiai Csandrajáan 3 szondát sem.

Ma hajnalban az orosz Luna-25 űrszonda vette célba a Holdat, ami több szempontból is figyelemreméltó. Az űrkutatás hajnalán, 1958-ban indult a Luna-sorozat első automata űrhajója, a Luna-1, amelynek

Azután, az űrverseny élesedésével több keringő, és több leszálló egységet is küldtek az oroszok a Holdra, és számtalan elsőség is az övék volt. Azonban, amikor az Apollo-11 emberes küldetése lezárta a versengést, magának a Luna programnak is hamarosan véget vetettek.

Az Űrkutatás Magyarul csatorna élőben közvetítette az eseményt. Hogy miért figyeljünk az orosz holdprogramra, és egyáltalán, mi ez a nagy lótás-futás a hold körül, Gergőt, a csatorna tulajdonosát kérdeztük, aki továbbra sem fedi fel inkognitóját.

– Az összes űrkutatással foglalkozó nemzet próbál előbb-utóbb a Holdra embert juttatni. Ennek a hosszú távú célja nyilván az, hogy

Mivel a Hold déli sarkvidékén már bizonyított tény, hogy a kőzetekben nagy mennyiségű vízjég található, ezért küldenek most oda szondákat, hogy megnézzék, hogy valóban ott van-e, és milyen mennyiségben, illetve hogy kitermelhető-e ez a vízjég. Ezért van most fókuszban tulajdonképpen a Hold és annak is leginkább a sarkköre.

– A Luna 25 egy rover, vagy csak simán csak ott fog ácsorogni egy helyben?

– Ez egy sima landolóegység, helyváltoztatásra nem lesz képes, négy talppal fog megérkezni a Hold felszínére, és ott fog tudni kutatómunkát végezni.

– Ha én egy helyben ácsorgok, hogyan tudom megnézni, hogy van-e a környéken sok víz vagy sem?

– Azért célozzák meg a lehető legjobban azt a helyszínt, ahol nagy mennyiségű vízjég található már a felszínhez közeli regolitban, a holdkőzetekben, holdporban is. Nyilván van egy robotkarja, ami körülbelül másfél méterig tud nyúlni, ezen területen tudni csak kutatni valóban.

– Ezt körülbelül a Viking tudta a 70-es évek közepén. A Luna 25 mennyiben modernebb, vagy mennyiben fejlettebb?

– A műszerei és a detektorai mindenképp fejlettebbek, illetve maga a landolóegység. Azt tudni kell, hogy közel fél évszázada nem küldött Oroszország szondát a Holdra, tehát ez igazából annak is a tesztje, hogy képes-e a mai technológiával célzott irányított puha landolást végrehajtani az űreszköz.

– Mik a további orosz tervek?

– Nincsenek annyira közel az emberes holdraszálláshoz, mint az amerikaiak az Artemis programmal, de nekik is hasonló terveik vannak, embereket akarnak a Holdra juttatni, és állandó holdbázisokat létrehozni.

– Az összefoglalódban említetted, hogy a háború miatt megfagyott Oroszország körül a levegő az űriparban is. Az ESA például már kifejlesztett műszereket vont vissza a Luna 25-ről.

– Igen. Az amerikai és az Európai Űrügynökség is megszakított minden kapcsolatot a Roszkoszmosz-szal, az orosz űrügynökséggel. Az oroszok most inkább Kína felé kacsingatnak, és velük együttműködve próbálnak meg holdbéli terveket szövögetni.

– Ennek kapcsán kérdem felmerül a kérdés, hogy az oroszok megosztják-e a kutatási eredményeiket, ha találnak vizet? Megeshet, hogy eltitkolják?

– Mindenképp megkavarja jelenlegi politikai helyzet a kutatási eredmények publikálását is. Az amerikai és az Európai Űrügynökség továbbra is afelé irányul, hogy minden egyes tudományos megfigyelés adata közkincs, és mindent nyilvánosságra hoznak. Ez Oroszországnál is így volt mostanáig, egyedül Kína volt az, amely nem volt minden egyes kutatási eredményét hajlandó kiadni nyilvánosságra, azonban sok kutatási eredményt Kína is megosztott a világgal.

Abban nem vagyok biztos, hogy minden egyes adatot, de azt gondolom, hogy a kutatási eredmények 90 százalékát nyilvánosságra fogják hozni, hiszen ez nekik is presztízskérdés.

– Mikorra várható a Luna 25 landolása, van ennek egy kitűzött időpontja?

– Pontos időpontja nincsen. Körülbelül öt napig fog utazni, és utána, mikor Hold körüli pályára áll a szonda, 3-6 napos időszak lesz az, amíg véglegesítik a landolási zónákat, letesztelik a műszereket, azután fogják eldönteni, hogy hova és mikor fognak leszállni.

– Tervezel élő közvetítést a leszállásról is?

– Megpróbáljuk azt is élőben közvetíteni.