News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Megszabadulhatunk a migrén béklyójától – Beszélgetés dr. Tóth Adrián neurológussal, a MIND klinika specialistájával

Holisztikus megközelítés és személyre szabott kezelés az egyik legkellemetlenebb, kínzó fejfájás ellen.

Link másolása

hirdetés

Aligha van olyan ember, akinek még életében nem fájt volna a feje valamilyen okból. Mindeddig azonban a fejfájások kezelése tapasztalati alapon történt, kevésbé foglalkoztak vele mint kóros folyamattal, a fájdalom kialakulásával. Ennek kutatására és az új megközelítésű gyógyítására jött létre két évvel ezelőtt a budapesti MIND Fejfájás Klinika, amelynek egyik specialistájával, dr. Tóth Adrián neurológussal beszélgetünk.

Skype-interjúnkhoz a fiatal orvos az Egyesült Államokbeli Buffalóból (New York) jelentkezett be, ahová egyhónapos tanulmányútra érkezett.

– A rettegett migrénnel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering. Mindenek előtt ezt a fogalmat tisztázzuk.

– Magyarországon a migrén, a fejfájás közel egymillió embert érint, tehát népbetegségnek tekinthető. De világszerte ez az a betegség, ami az 50 év alatti populációban leginkább a munkaképtelenséget okozza.

A 4-72 órán keresztül tartó, általában féloldali, nagyon erős fejfájással járó, egy 10-es skálán 8-9-es erősségű fájdalmat nevezzük migrénnek, ami kellemetlen fény-, hang- és szagérzékenységgel is járhat.

Ilyenkor a beteg is a legszívesebben egy sötét, jól hangszigetelt szobában lefekszik és megpróbálja kiheverni. Annyira kellemetlen tud lenni, hogy az ember nem tudja folytatni napi tevékenységét. Az új kutatásoknak köszönhetően egyre jobban értjük a betegség patofiziológiáját, hogy mi miért alakul ki, és egyre több molekuláris mechanizmust is megértettünk vele kapcsolatban. Sőt, egyfajta forradalmat látunk most már a terápia szintjén is, mert olyan célzott, migrén-speciális gyógyszerek is forgalomba kerültek, amelyeknek nagyon kevés mellékhatásuk van. Az Egyesült Államokban már több ilyet jóváhagyott a gyógyszerhatóság (FDA). A betegek napi szinten használják és olyan életminőségbeli változásról számolnak be, ami azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Jó hír, hogy immár Magyarországra is jönnek be ezek a gyógyszerek.

hirdetés

– Az Önök kutatásának legfontosabb területe a „bél-agy tengely” feltárása.

– Az orvostudomány viszonylag új területéről van szó. 2006-ban Jane Foster kanadai kutatónő egérkísérletek során két csoport viselkedését figyelte meg: az egyikben normál bélflórájú egerek voltak, a másikban pedig úgynevezett „csíramentesek”, vagyis semmilyen bélflórájuk nem volt. Egy labirintusból kellett kijutniuk. Az utóbbiak teljesen nyugodtak voltak, nem mutatták a szorongás tüneteit, úgy oldották meg a feladatot. Itt merült fel a kérdés a kutatókban, hogy vajon miként hat ilyen erősen a bélflóra, illetve annak hiánya az idegrendszerre. Megvizsgálták központi idegrendszerük felépítését, és kiderült, hogy ez már annak kifejlődésére is kihatott: bizonyos agyi területek térfogata kisebb volt, és ugyancsak kevesebb volt bizonyos receptorokból (pl. szerotonin) is. Ugyancsak csökkent volt ezekben az egerekben a stresszre való válaszreakció, sőt, bizonyos neurológiai betegségek ki sem alakultak. Így derült ki, hogy milyen fontos összefüggés van a bélflóra és a központi idegrendszer között, ezt nevezzük „bél-agy” tengelynek.

A bennünk található bélflóra anyagai, baktériumok, baktériumevőknek az összessége, illetve az ezek által termelt fehérjék, hormonszerű fehérjék, ingerületátvivő anyagok, a központi idegrendszerben is termelődnek, ezáltal képesek rá hatni. Megvizsgálva a bélflóra mikrobiomját, arra a megállapításra jutottunk, hogy a benne lévő genetikai állomány többszöröse az emberi sejtek genomjának, és egy kb. 2 kilós tömeggel állunk szemben.

Tehát ezt a kétirányú hálózatot a bélflóra és a központi idegenrendszer között úgy kell elképzelni, mint egy „országokon átívelő” szimbiózist, másfelől pedig egy két irányú, gyorsforgalmú autósztrádát.

Van köztük egy direkt idegrendszeri kapcsolat, a bolygóideg, ami összeköti a belet és az agytörzset, de szerepet játszanak ebben a bélbaktérium által termelt ingerátvivők, neuroaktív vegyületek, hormonok, az immunrendszerben szerepet játszó sejtek, plusz még az agyalapi mirigy szabályozó rendszere. Ezek így együtt alkotják a „bél-agy tengelyt.”

– Ez a rendszer egész szervezetünkre alapvető kihatással van.

– A kutatók elkezdték ezt a területet különböző neurológiai betegségek összefüggésében is vizsgálni, és észrevették, hogy bizonyos esetekben a bélflóra kóros irányban megváltozik. Ezt tapasztalták migrénnél, Parkinson-kórnál, Alzheimer-kórnál, amiotrófiás laterálszklerózisnál (ASL), a szklerózis multiplexben és az autizmus spektrum zavarokban szenvedőknél. Egyre több szoros összefüggés kimutatható szorongásos betegségeknél, depressziónál és pszichiátriai vonalon is. Számos kísérlet folyik arról, hogy a bélflóra megváltoztatásával, széklettranszplantációval, vagy különböző diétával miként lehet befolyásolni a neurológiai betegségek lefolyását. Véleményem szerint ezen a területen 10-20 éven belül nagy áttörés következik be, esetleg az sem lesz már ritka, ha egy neurológiai konzultációra a beteg a saját mikrobiom-eredményével érkezik.

– Hogyan folynak a vizsgálatok és a kezelések a MIND-ban?

– A MIND-ban egyfajta holisztikus szemléletet követve van olyan migrén-rendelés, ahol mi hárman, neurológusok egy gasztroenterológus kollégával közösen komplex ellátást tudunk nyújtani a betegeknek, a széklet-mikrobiom vizsgálat eredményétől függően akár személyre szabott diéta beállítására is van lehetőség. Vannak olyan visszajáró kontrollbetegeink, akiknél már a diétás tanácsok enyhítettek a fejfájások gyakoriságán vagy erősségén. Egy másik új kutatási terület, amelyet a Harvardon végeztek, a talamusz, a köztiagy fáradásának folyamata.

A talamusz legfontosabb funkciója, hogy minden érző pálya áthalad rajta. Úgy működik, mint egy reléállomás. Megszűri a felesleges információt, hogy ne jusson el az agykéregbe és ne tudatosuljon benne. Amit nem enged át, azt nem érezzük. Migrén esetén a talamusz reléfunkciója károsodik, olyanná válik, mint egy nagy lyukú szűrő.

Emiatt van az, hogy egy krónikussá váló migrénes betegnél egy rossz alvás, egy diétahiba, vagy akár egy pohár vörösbor nagyon erős fejfájást produkál. A jó alvás nagyon fontos, ennél jobb orvosság nincs, különösen az REM-fázisban, amikor az idegrendszer regenerálódik, az izmaink elernyednek. Az lenne az ideális, hogy az ember a napszaki életritmusának megfelelően lefeküdjön, és ébresztő nélkül ébredjen úgy, hogy éjjel egyetlen egyszer sem kel fel. Ez sajnos nagyon ritka. És akkor még nem beszéltünk a stresszről, vagy a rossz testtartás okozta nyak- és vállizom-fájdalmakról, az ülőmunkáról, ezek is fontos fejfájást provokáló tényezők.

Rengeteg a diétahiba: az emberek rendszertelenül étkeznek, nagyon zsíros és szénhidrátdús az étrendjük, az elhízás, a vércukorszint ingadozása is okozója lehet a migrénnek. Sok gasztroenterológiai betegség jár migrénnel, miközben sok migrénes beteg küzd hányingerrel, émelygéssel. Egy migrénes roham során még a gyomor és a belek mozgási sebessége is lelassul, 6 percről akár 60 percre. Ezért, ha a beteg későn veszi be a gyógyszerét, hatástalan lesz, mert túl lassan szívódik fel.

– Mit jelent az önök által alkalmazott CGRP inhibitor kezelés?

– A CGRP kulcsfontosságú molekula a migrénes fejfájás kialakulásában. Úgy gondoljuk, hogy ennek a felszabadulása okozza leginkább a migrénes fejfájást. Az eddig alkalmazott hagyományos fájdalomcsillapítók, mint az Aszpirin, az Algopyrin, nem hatottak a CGRP-re. A preventív gyógyszerek pedig, mint az antiepileptikumok, a bétablokkolók, a különböző hangulatszabályozó gyógyszerek szintén nem tudták hatékonyan befolyásolni a CGRP-t. A triptánok mellékhatásként érösszehúzódást okoznak, ezért kockázatos sokszor szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek adni. Kísérletek bizonyították, hogy ha beadtunk CGRP-t akár infúzió formájában egészséges embernek, az migrénes fejfájást provokált. A migrénes betegeknél a CGRP szintje megemelkedik, értágulást okoz.

A legújabb gyógyszerek, amelyekből néhány már nálunk is elérhető, éppen a CGRP-t, vagy a CGRP receptorokat célzó vegyületek, amelyek a molekula receptoraihoz kapcsolódva nem engedik a CGRP célba érését. Úgy képzeljük el, mintha a CGRP egy hajó lenne és a receptor a kikötő, ahová nem jut el.

De vannak olyan vegyületek is, amelyek magát a „hajót” támadják. Így nem alakul ki a migrénes fejfájás. Ebben látjuk a nagy forradalmat, mert vannak olyan vegyületek, amelyek megszüntetik a migrénes rohamot, és olyanok is, amelyek megelőzik a kialakulását, vagy nagy mértékben csökkentik a súlyosságát, a gyakoriságát. Ráadásul ezek nem járnak a fent említett mellékhatásokkal.

– Egyre több orvosi szakterületen nyer teret a személyre szabott, célzott kezelés.

– Véleményem szerint ebbe az irányba kellene haladnia minden neurológiai betegség kezelésének. A mi betegeinknek, azon túl, hogy figyelembe vesszük a más társbetegségeket, az általa szedett gyógyszereket, a széklet-mikrobiom-teszt alapján teljesen személyre szabott diétát tudunk javasolni. Egy másik szakterületem a Parkinson-kór. Ennek ismert motoros tünetei a kézügyetlenség, a lassúság, a kézremegés, a görnyedt testtartás, a csoszogó járás. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a betegség kialakulásának vannak egyéb fontos, nem motoros tünetei, mint a szaglászavar, a székrekedés, az éjszakai alvászavar, a szorongás, a vizelettartási problémák. Mindezeket a tényezőket is figyelembe kell venni a beteg kezelésekor, a beteg életkora, munkavégzése mellett. Amikor az orvos e sok-sok tényezőt összegezve állítja be a terápiát, ezt nevezzük személyre szabott kezelésnek. Bár ehhez sok idő és energia kell, de egyrészt egy jó orvos-beteg viszony alakulhat ki, másrészt pedig a beteg életminősége nagy mértékben fog javulni.

– Milyen tapasztalatokat szerzett amerikai útja során?

– A buffalói Dent klinikán vagyok. Ez az Egyesült Államok egyik legnagyobb neurológiai intézménye, ahol naponta több száz új neurológiai beteg ellátása folyik. Az egyik legnagyobb hangsúlyt itt is a fejfájás kezelésére fektetik. Az intézet 6 MR-készüléke jóformán egyfolytában dolgozik. Nagy előnye, hogy a betegek nagyon hamar kapnak ellátást, nincsenek több hónapos várólisták.

Itt létezik az úgynevezett „Nurse Practitioner” rendszer: olyan nővérekről van szó, akik bizonyos neurológiai szakterületre specializálódtak. Ők egy-egy orvos alatt, azt is mondhatnánk, az orvos nevében dolgoznak egy csoportban akár öten-hatan is, és mindegyikük megvizsgál egy nap 20-25 beteget. Tehát első körben nem kell feltétlenül magához az orvoshoz fordulnia ahhoz, hogy ellássák.

A problémásabb betegek kapcsán természetesen a nővérek konzultálnak az orvossal, akihez aztán a kontrollra visszamennek. Számomra újdonságot jelentettek az injekciós kezelések, az úgynevezett „idegblokádok”, valamint a „trigger point injection”, melynél célzott izominjekciózással oldják a nyakban, vállban lévő feszültséget. Összességében nagyon magas szinten valósítják meg azt a holisztikus gyógyítási szemléletet, amit mi is próbálunk a MIND-ban.

Magyarországon általában a hosszú várólista a legnagyobb gond, mert nem biztos, hogy az orvos hasznosan el tudja látni azt a beteget, aki több hónappal korábban jelentkező panaszára keresett időpontot. A másik: az orvosok itt idejüket teljes egészében a betegre fordíthatják, nálunk sok esetben rájuk hárulnak az adminisztrációs, logisztikai feladatok is. Persze az amerikai rendszer sem tökéletes, mert a betegek ellátását nagymértékben befolyásolja, hogy kinek milyen biztosítása van, és nem mindenki juthat hozzá a megfelelő gyógymódhoz, mert a biztosító nem finanszírozza.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Eddig ismeretlen, vérfagyasztó kinézetű cápára bukkantak
A képek alapján a kutatók is eltérő véleményen vannak arról, milyen cápafaj látható a képen.

Link másolása

hirdetés

Egy ausztrál horgász egy eddig sosem látott cápafaj példányára bukkanhatott. A nagy szemű, és rendkívül ijesztő, kiálló fehér szájú, illetve fogú cápát élettelenül húzták ki a tengerből az ausztrál partoknál – írja az Independent.

A sydney-i horgász, Trapman Bermagui értetlenül áll a fogás előtt. A fotó nagy port kavart az interneten és tömegek próbálták megállapítani, milyen fajtájú cápa lehet a képen.

Dean Grubbs, a Floridai Állami Egyetem Parti és Tengeri Laboratóriumának kutatási igazgatóhelyettese is megvizsgálta a képeket, aki szerint az állat latin neve Centroscymnus owstoni.

Grubbs elmondása szerint a mélytengeri kutatásai során elég sok ilyen állattal találkozott már a Mexikói-öbölben és a Bahamákon. Mint írta, általában 740 és 1160 méter közötti mélységben találhatók meg ezek az állatok a mostani, 650 méter mélységről érkező bejelentésekkel szemben.

A kutató szerint a hal az alvócápák családjába tartozik, ugyanabba a családba, mint a grönlandi cápa – ennél azonban sokkal kisebb.

Christopher Lowe, a Kaliforniai Állami Egyetem professzora viszont cáfolja a floridai kollégájának véleményét, szerinte inkább egy Búvárcápa (Kitefin shark) van a képen, amely az Ausztrália melletti vizekben ismert. Azt sem zárta ki, hogy a Dalatias lata, vagy egy másik, ismeretlen fajta látható a képen, mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb mélytengeri cápákat, amelyek igencsak hasonlítanak egymásra.

hirdetés

A Dalatias lata egyébként a mély vizeket kedveli, a tengerfenék közelében, akár 1800 méteres mélységben is megtalálhatók az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Kedden valóra válik az Armageddon: a NASA eltérít egy földközelben keringő aszteroidát
Az aszteroida nem semmisül meg, csak valamennyit lassul és módosul a pályája. A Földre semmilyen veszélyt nem jelent az akció.
FotÓ: NASA - szmo.hu
2022. szeptember 24.


Link másolása

hirdetés

Ki ne emlékezne arra, ahogy egy 1998-as katasztrófafilmben Bruce Willis egy csapat narancssárgába öltözött olajfúró társaságában megpróbál eltéríteni egy Föld felé száguldó aszteroidát? Az Armageddon minden idők egyik legellentmondásosabb katasztrófafilmje lett, de talán senki nem gondolta, hogy 24 évvel később néhány apróságtól eltekintve valóra válik.

A DART (Double Asteroid Redirection Test, vagyis Dupla Aszteroidaeltérítő Teszt) ugyanis magyar idő szerint kedden hajnali 1 óra 14 perckor ütközik egy bolygónk közelében keringő aszteroidába. Az emberiség korábban még soha nem volt képes arra, amire a NASA készül, vagyis hogy egy űrbéli égitest mozgását befolyásolja,

írja a CNN.

A küldetés célja valójában a 780 méter átmérőjű Didymos aszteroida körül keringő apró hold. A 160 méter átmérőjű Dimorphos a becsapódás idején csillagászati értelemben viszonylag közel lesz a Földhöz. Ettől függetlenül nem kell aggódni: a tőlünk 11 millió kilométeres távolság miatt bolygónkat semmilyen veszély nem fenyegeti.

A tervek szerint a NASA űrszondája a becsapódás előtt 21 600 kilométer/óra sebességre gyorsít, majd frontálisan az égitestnek ütközik. Mivel a DART százszor kisebb a Dimorphosnál, ezért az aszteroida nem fog teljesen megsemmisülni. A cél elsősorban a pálya és a sebesség megváltoztatása.

A műveletet végző csapat leginkább ahhoz hasonlította a kedd hajnali kísérletet, mint amikor egy golfautó az egyiptomi piramisba csapódik. Ha mindezt kellő energiával és sebességgel hajtják végre, akkor sikerülhet a kísérlet, ráadásul egy kráter is keletkezik az égitesten.

A várakozások szerint a DART 1 százalékkal mérsékli a Dimorphos sebességét, ez pedig elegendő a hold keringési pályájának módosításához is. Az ütközés után a kis hold közelebb kerül a Didymoshoz, ez pedig nem befolyásolja a páros útját, vagyis

hirdetés
semmilyen veszélyt nem jelentenek majd a jövőben a Földre.

A történelmi becsapódást ráadásul élőben lehet követni majd a NASA honlapján az űárszondára szerelt nagyfelbontású kamerák képeinek köszönhetően. Az akciót a James Webb és a Hubble űrteleszkópok mellett a Lucy-misszió is követni fogja. A később beérkező adatok alapján dől majd el, hogy sikerrel járt-e az Armageddonhoz hasonló művelet. 2024-ben pedig az ESA (Európai Űrügynökség) küldetést indít a holdon keletkezett kráter és a pályamódosítás felmérésére.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Összeírták az oroszok által elkövetett népirtásokat és a halottak számát
Mitrovits Miklós történész azokat a népirtásokat taglalja, amiket az oroszok/szovjetek követtek el a történelem során. A listában az egyes népirtások halálos áldozatainak becsült száma is szerepel. Csak a vörösterror során több mint 1,3 millióan haltak meg.
Címlapkép: Pixabay.com - szmo.hu
2022. szeptember 18.


Link másolása

hirdetés

Nem mindennapi és elég beszédes listát tett közzé Facebook-oldalán vasárnap Mitrovits Miklós történész.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa ebben azokat a népirtásokat taglalja, amiket az oroszok/szovjetek követtek el a történelem során. Mindezt a halálos áldozatok becsült számával.

A lista igen hosszú:

A listában szerepel többek közt a cserkesz népirtás, amit az Észak-Kaukázusban követett el Oroszország a XIX. század folyamán. A történész szerint az Orosz Birodalom „etnikai tisztogatást” hajtott végre a cserkeszek körében. Pontos számokat nem tudni, de a becslések szerint minimum 400 ezren, maximum 1,5 millióan vesztették életüket.

hirdetés
Mitrovits Miklós hozzáteszi, hogy a cserkesz népirtást az orosz kormány tagadja.

Mitrovits listájában, mely összesen 22 esetet sorol fel, szerepel még a tambovi parasztfelkelés is (1920-1921). Ennek során megközelítőleg 240 ezer felkelőt és civilt öltek meg a kommunista erők, a történész szerint a Vörös Hadsereg vegyi fegyvereket használt a parasztok elleni harcban.

A szovjet archívumok adatai szerint 1930 és 1934 között 2,4 millió kulákot deportáltak. Az 1932 és 1940 között a munkatelepeken elhunyt kulákok és hozzátartozóik elismert száma 389 000 – teszi hozzá a szakértő.

A listában szóba kerülnek az ukrajnai területek is, ahol korábban tömegsírokat fedeztek fel.

„Bucsa, Ipriny, Izjum… Mariupol. És amit még nem tudunk…”
– írta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Egy mitologikus walesi királyság nyomaira bukkanhattak kutatók egy középkori térkép tanulmányozása során
Két, mára eltűnt szigetet fedeztek fel egy középkori térképen, amik szerintük a legendás Maes Gwyddnóhoz tartoztak.

Link másolása

hirdetés

A walesi mitológiából ismert királyság nyomaira bukkanhattak brit kutatók egy középkori térkép tanulmányozása során - írja a Live Science.

Simon Haslett és Davis Willis egy 650 éves Gough-térképet tanulmányoztak, amit jelenleg az Oxfordi Egyetemhez tartozó Bodleian Libraryben tartanak. A két kutató az Atlantic Geoscience magazinban közzétett tanulmányában arra jutott, hogy a walesi Cardigan-öbölben

a középkori térképen feltüntetett, de mára eltűnt szigetek a mitológiából ismert Cantre’r Gwaelodhoz, vagy más néven Maes Gwyddnóhoz tartoztak.

A legenda szerint ezt a királyságot zsilipek védték a tengertől, amelyeket a dagály előtt mindig be kellett zárni. Egy este azonban a gátak őre, Seithenyn részeg volt, így elfelejtette bezárni azokat, a tenger pedig elöntötte a földeket.

Haslett és Willis - a walesi Swansea Egyetem, illetve az Oxfordi Egyetem professzorai - más forrásokat is megvizsgáltak.

Szerintük például Ptolemaiosz Geográfia című műve is megerősíti, hogy a Cardigan-öböl partvonala a múltban jóval távolabb volt, a walesi partokra pedig jelentősen hatott az erózió.

Emellett egy 6. századi szerzetes, Gildas is említi egy prédikációjában, hogy az öböl közelében élők a megszálló erők és a rakoncátlan tenger között estek fogságba. Simon és Willis szerint ez a leírás egy olyan eseményt rögzíthetett, amikor valamilyen természeti csapás, például egy viharhullám vagy egy cunami felerősíthette a part erózióját.

hirdetés

A két kutató azt tervezi, hogy földrajzi felméréseket végeznek a Cardigan-öböl jelenlegi partvonala mentén, hogy többet megtudjanak annak jégkorszak utáni fejlődéséről.

A Live Science több, a kutatástól független szakértőt is megkeresett a témában, és nem mindenki osztotta a két kutató lelkesedését.

Catherine Delano-Smith, a University of London munkatársa szerint például

a Gough-térkép nem megbízható, mert aki azt rajzolta láthatóan „nem ismerte jól Wales földrajzát”.

Patrick Nunn, az ausztráliai Sunshine Coast Egyetem földrajzprofesszora viszont helyesnek tartotta Simon és Willis következtetéseit, és megjegyezte azt is, hogy becslése szerint a Cantre'r Gwaelodról szóló történetek legalább 9000 éves múltra tekintenek vissza.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: