Különleges története van a 300 éves Mária-szobornak Magyarország egyik legősibb kegyhelyén
Baranya megyében található – ma már Siklós város részeként – Máriagyűd, hazánk egyik legismertebb Mária-kegyhelye, búcsújáró helye. A csodaszép vidék a Tenkes aljában fekszik, és a Villányi-hegység kihagyhatatlan hely a békességet, megnyugvást keresőknek.
Minden Mária-napkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal, az éves zarándokok számát közel százezerre becsülik.
A monda szerint a magyar honfoglalókkal érkező Győd vezérről kapta a nevét.
A máriagyűdi domb aljában lévő forrás már a Római Birodalom idején is ismert volt, pihenőhelyként is használták. Később is lakott volt, majd feltehetően a keresztény szlávok Szűz Mária-oltárt helyeztek itt el, és a hely különös története ekkor kezdődött.
A Máriagyűdi Kegyhely évszázadok óta a zarándokok egyik legfőbb úti célja, sokan érkeznek testi-lelki gyógyulás reményében
a Szűzanyához. Ma már korszerű Látogatóközpont fogadja a zarándokokat és a turistákat a gyönyörűen felújított és kiépített templomban és környékén.
A Mária-szobor és kegyhely
A 14. századból származó legendákat a ferencesek a 18. század közepén jegyezték le. Eszerint Szent István idején a bencés szerzetesek egy szláv eredetű Mária-szobrot találtak és egy kápolnát építettek fölé. A szobor egyszer eltűnt, és remeték találták meg egy csodatévő forrásnál. Közben a 17. század második felétől már feljegyeztek több Mária-jelenést is.
1698-ban a siklósi ferences rendházfőnök Kaproncáról hozott egy újabb kegyszobrot, amelyet a Rákóczi-szabadságharc miatt – attól félve, hogy elpusztítják – kimenekítették Gyűdről. Először a siklósi várban helyezték biztonságba, majd a rác csapatok betörése után
Eszékre vitték, és most is az ottani ferences templomban látható.
A mai kegyszobrot 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományozta a kegyhelynek, ez ma is ott áll a főoltár trónusán.
A 18. században már messzi vidékekről is felkeresik a csodatevő hírében álló kegyhelyet, és ebben az időszakban létesül a ferences rendház is. A csodás gyógyulások pedig tovább folytatódnak.
A templom fő látványossága és értéke a ma már több mint 300 éves kegyszobor, amely 1784-ben kapott míves ezüstpalástot. Az ezüst szívet 1921-ben adományozta Zichy Gyula püspök, az előtte látható ezüst rózsa 2009-ből származik az ezeréves egyházmegye ajándékaként.
Ha kíváncsi vagy a folytatásra, lapozz!
