News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Magyarországon fedezték fel 2022 első üstökösét, a magyar csillagászról nevezték el

Ezzel Kulin György és Lovas Miklós után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el. Elmesélte, hogyan bukkant rá .
MTI - szmo.hu
2022. január 10.


Link másolása

hirdetés

Magyarországon fedezték fel az új év első üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.

"Igazán remekül indult az év a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ahol január elseje/másodika éjszakáján

egy hagyományos és egy ultragyorsan forgó földsúroló kisbolygó mellett egy új üstököst is sikerült felfedezni, 36 éve az elsőt hazánkból"

- idézte fel Sárneczky Krisztián, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa a csillagaszat.hu hírportálon hétfőn megjelent cikkében.

Mint írta, rögtön a harmadik átvizsgált képhármason feltűnt egy korábban ismeretlen, 30-40 méter átmérőjű földközeli kisbolygó. "Ez lett a 2022 AC jelű égitest, amely december 28-án 1,1 millió kilométerre haladt el mellettünk, és a felfedezés idején már távolodóban volt" - tette hozzá.

A kutató beszámolója szerint hajnali fél 4 körül az egyik felvételsorozaton feltűnt egy újabb földsúroló kisbolygó is. Erről a 70 méter átmérőjű égitestről később lengyel csillagászok kiderítették, hogy mindössze 3 perc alatt fordul meg a tengelye körül, ami még ezeknél az apró szikláknál is extrém gyorsnak számít - tette hozzá a csillagász.

hirdetés

"Igazából még felfogni sem sikerült, hogy megvan az éjszaka második kisbolygója is, mert pár perccel később, rögtön a következő területen feltűnt egy újabb mozgó égitest, amely azonban más volt, mint az elmúlt másfél évben felfedezett ötven földközeli kisbolygó. Ez is gyorsan haladt a csillagos háttér előtt, de határozott ködösség vette körül" - írta Sárneczky Krisztián, aki az elmúlt években több száz különböző objektumot, köztük számos földközeli kisbolygót fedezett már fel a Piszkéstetői Obszervatórium Schmidt-távcsövével.

"Annyira váratlan volt a ködös megjelenés, hogy elsőre azt gondoltam, a Schmidt-féle optikai rendszerben előforduló, ködös megjelenésű tükröződés (szakszóval Klingon-űrhajó) járatja a bolondját velem, vagy esetleg a kép sarkaiban előforduló apró defókuszáltság miatt elmosódott a kép. Ám a sebtében, digitálisan összeadott felvételeken más volt a ködösség szerkezete és mozgása, mint ezekben a téves esetekben lenne" - emlékezett vissza.

A csillagász ezt követően a Minor Planet Centerrel (MPC) közölte az égitest felfedezését. Mint írta, ez a feltétele annak, hogy a megtaláló személyről nevezzék el az üstököst.

Beszámolója szerint hamarosan a megerősítő felvételek is elkészültek, és mivel ezeken is határozottan ködös volt az égitest, és még egy rövid csóva is látszott nyugat felé, elindította az évtizedek óta várt folyamatot. A csillagász elektronikus levelei alapján az égitest előbb felkerült a földközeli kisbolygókat megerősítő oldalra, majd pár perccel később az MPC munkatársa átrakta az égitestet a lehetséges üstökösöket feltüntető oldalra.

A beszámoló szerint megtalálása idején az üstökös mindössze 60 millió kilométerre volt bolygónktól,

miközben egy átlagos kométát a Jupiter naptávolságában (750 millió kilométer) vagy még messzebb szoktak felfedezni. Keringési iránya ellentétes a bolygók keringési irányával, és pályasíkja is nagy szögben, 63 fokkal hajlik a Föld pályasíkjához.

"Valószínűleg minden idők egyik leghalványabb, parabola közeli pályán járó üstököse akadt a hálómba, amely gyorsan közeledett felénk, így egy hónappal korábban jóval halványabb, két hónappal ezelőtt pedig még a legnagyobb keresőtávcsövek számára is elérhetetlen volt"

- jegyezte meg a kutató, aki írt arról is, hogy az üstökös maximális fényessége 50 ezerszer lesz kisebb annál, hogy szabad szemmel is megpillantható legyen.

A felfedezést követően Európából, Amerikából és Ázsiából is megfigyelték a kicsi, gyors mozgású üstököst.

"Végül január 7-én hajnalban, egy újabb átészlelt éjszaka utáni alvás közben jött a megváltó hír, hogy hivatalosan is a nevemre vehettem a 2022-es esztendő első, C/2022 A1 (Sárneczky) jelű üstökösét" - írta a csillagász.

Ezzel Kulin György (1942) és Lovas Miklós (1942-1986 között öt felfedezés) után Sárneczky Krisztián a harmadik magyar csillagász, akiről üstököst neveztek el.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Nálunk is megjelenhet a járvány, ami miatt súlyos betegségekkel születtek a gyerekek Brazíliában
A Zika-vírus pár éve végigsöpört Amerikában, hamarosan pedig Európában is megjelenhet.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. május 08.


Link másolása

hirdetés

A 24.hu bukkant rá egy április közepén publikált tanulmányra, amiben az állt, hogy már csak egy lépésre vagyunk a Zika-járvány megjelenésétől. Egészen pontosan egy megfelelő mutáció kell ahhoz, hogy világjárvány legyen a Zikából.

Ez az a járvány, ami 2015 és 2017 között söpört végig Amerikán, aminek következtében Brazíliában sok újszülött jött világra súlyos agykárosodással, kóros kisfejűséggel.

A lap felkereste Kemenesi Gábor virológust, aki a koronavírus-járvány kapcsán vált országosan ismertté. Megkérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy nálunk is megjelenjen a Zika. A szakember elmagyarázta, hogy három dolog kell egy járvány kirobbanásához: fertőzőképes vírus, egy terjesztő és a népesség védtelensége.

A tanulmányból kiindulva egyelőre még hiányzik a vírusmutáció, ami Európában jól tudna terjedni. A terjesztő már jelen van, ami nem más, mint az ázsiai tigrisszúnyog. A harmadik feltétel is teljesül, ugyanis a kontinensünkön még nem volt Zika-járvány, így a népességnek nincs védelme ellene.

Jelenleg a járványt akadályozza Európában, hogy a vírusnak először a szúnyogban kell végigjárnia a fertőzási ciklusát, ami nem mindig jön össze a hidegebb éghajlat miatt. Európa nagyobb részét tehát védi a "zordabb" klíma, de itt is vannak olyan részek, ahol tudna terjedni a Zika.

hirdetés
"A legtöbb feltétel adott, látjuk az előjeleit egy potenciális járvány berobbanásának: ha a körülmények együttállása bekövetkezik, akkor baj van. Nehéz jósolni, hogy pontosan mennyire sürgető a helyzet, ám nagyon valószínű, hogy az elkövetkező évtizedek nem maradnak európai Zika-esetek nélkül"

- vonta le a következtetést Kemenesi.

Hogy Magyarországon lehet-e Zika-járvány, azt egyelőre nem lehet tudni, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék. Vizsgálják, hogyan szaporodik a hazai tigrisszúnyog-populációban, hazai klimatikus körülményekben a vírus, és a rovar hogyan üríti. Hogyan jelenik meg a nyálában, illetve a fertőzés folyamata valóban csupán csak annyi, hogy a szúnyog „beleköpi” a vérünkbe a kórokozót, vagy valami bonyolultabb mechanizmus működik? Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a gyógyszerkutatás hazánkban is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Fertőzött volt a sertésszív, amit januárban kapott egy szívbeteg amerikai férfi
Citomegalovírust mutattak ki a beültetett szervben.

Link másolása

hirdetés

David Bennett súlyos szívbetegséggel küzdött, ezért januárban a világon elsőként kapott genetikailag módosított sertésszívet. A hétórás műtétet még januárban végezte el rajta a Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata. Bennett azonban márciusban meghalt.

Bartley P. Griffith, a transzplantációját végző sebész akkor azt mondta, hogy lesújtotta őket az 57 éves férfi halála.

Az átültetett szív hetekig jól működött a férfi szervezetében a kilökődés bármilyen jele nélkül.

Griffith az AP hírügynökségnek most azt is elmondta: Bennett felépült a transzplantációból, az egyik reggel azonban váratlanul rosszabbul lett, és fertőzéshez hasonló tüneteket mutatott. Az orvosok több vizsgálatot elvégeztek rajta, többféle antibiotikummal és immunerősítővel kezelték. A beültetett szív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, majd leállt.

A kutatók azóta próbálták kideríteni, mi okozhatta Bennett halálát, ezért megvizsgálták a beültetett sertésszívet.

hirdetés

Az AP hírügynökség szerint csütörtökön az orvosok közölték:

azonosították a sertés citomegalovírust a szívben. Annak azonban nem találták jelét, hogy ez aktív fertőzést okozott volna.

A cikkben megjegyzik, hogy az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom pont az, hogy a transzplantációval új kórokozók terjedhetnek át az emberre.

Griffith szerint ráadásul egyes vírusok megbújnak szervekben, de nem idéznek elő betegséget, egyfajta potyautasokként vannak jelen. Muhammad Mohiuddin, az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója azt is hozzátette:

még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

A vírus jelenlétéről először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján. Az orvosok évtizedek óta vizsgálják, hogy miként lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. Bennetten azért végezték el az úttörőnek számító operációt, mert enélkül biztos halál várt volna rá.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: