News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

„Magyarország különösen veszélyeztetett régió” – kritikussá vált a klímahelyzet, a járvány alatt sem lassult a felmelegedés

A búza és a kukorica után jön a magyar füge? A kérdéseinkre Dr. Bartholy Judit meteorológus, klímakutató, az MTA doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára válaszolt.

Link másolása

hirdetés

2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában: ez derült ki az Európai Unió Föld-megfigyelő programjának, a Copernicus adataiból. Megdöbbentő eredmény, hiszen sokan azt reméltük: a pandémia egyetlen pozitív következménye, hogy sikerült csökkenteni a káros anyagok kibocsátását, és a légkör CO2-szintjét. Mi okozza akkor mégis a gyorsuló felmelegedést? Igaz, hogy Magyarország különösen veszélyeztetett a klímaváltozás szempontjából? Hogyan előzhetjük meg a klímakatasztrófát? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Dr. Bartholy Judit meteorológus, klímakutató, az MTA doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára.

– Azt hittük, a járvány egyetlen „nyeresége”, hogy csökkent a károsanyag-kibocsátás. Ehhez képest drámai hír jelent meg arról, hogy 2020 volt a valaha mért legmelegebb év Európában, és tovább nőtt a légkör szén-dioxid-szintje. Hogy lehetséges ez?

– Fontos leszögeznünk: a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok nem azonosak a légszennyező anyagokkal. Amikor tavaly Kínában, illetve Észak-Olaszországban kritikussá vált a járványhelyzet, és szinte teljes zárlatot rendeltek el, műholdas felevételeken is láthatóvá vált, hogy valóban tisztult a levegő, a nitrogén-dioxid például szinte teljesen eltűnt belőle. A nitrogén-dioxid veszélyes légszennyezőanyag, azonban nem üvegházhatású gáz, nincs köze a globális melegedéshez. is. Az pedig, hogy két-három hónapig bizonyos helyeken tisztult a levegő, nem jelenti azt, hogy globális szinten is csökken a légszennyeződés.

Bartholy Judit

– Gyárak álltak le, megszűnt a légi közlekedés, sokkal kevesebbet utazunk. Ez nem hatott a CO2 kibocsátásra?

hirdetés

– A globális melegedés hátterében valóban az antropogén eredetű – azaz az emberi tevékenységgel összefüggő - üvegházhatású gázok többlet kibocsátása áll. Ezek közé tartozik a CO2 vagy akár a metán is.

– Azt azért mégsem kívánhatjuk magunknak, hogy évekig covidban, bezárkózva éljünk, csak azért, hogy a CO2 kibocsátás csökkenjen.

– Persze hogy nem! A járvány rengeteg ember halálát okozta, és borzalmas veszteségekkel jár. Ugyanakkor van tanulsága is: kezdjük másként látni a világot és azt is, hogy miként változtathatnánk az életformánkon.

A pandémia fontos tanulási folyamattal jár, és biztos vagyok abban, hogy a járvány után már nem lesz ugyanolyan a világ, mint előtte. Óriási változások várhatók a távmunka elterjedésével.

Megtapasztaltuk, hogy nem kell mindenhez személyes találkozás. Lehet, hogy nincs szükség annyi irodára, viszont olyan lakásokat kell építeni, amelyek alkalmasak arra, hogy több generáció is otthonról dolgozzon. Ez alapvető átalakulásokat hozhat az építőiparban is. Az informatikai rendszerek fejlődése lehetővé teszi például azt is, hogy nem kell repülőgépre ülni ahhoz, hogy nemzetközi konferenciákat szervezzünk.

– Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) kiadott 2012-ben egy jelentést, mely szerint nem szabad, hogy a globális felmelegedés - az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest - 1,5 fok fölé menjen. Csakhogy már tavaly elértük 1,25 fokos emelkedést. Ijesztően közel kerültünk egy esetleges klímakatasztrófához?

– Inkább azt mondanám: nagyon sürgősen, nagyon drasztikus lépéseket kell tenni, főleg mivel ezeknek nem azonnal, hanem csak évek, évtizedek múlva leszenek meg az eredményei. A felmelegedés üteme tényleg gyors: 2013-ban a globális felmelegedés 0,89 C fok volt, 2017-re már elértük az egy fokot. A 2020-as 1,25 fok viszont csak a kontinentális területek gyors hőmérséklet emelkedését jelzi, az óceáni hatások ebből, globális szinten visszavesznek valamennyit. Ám az éghajlatváltozás aggasztó tendenciája egyértelmű. Ha ez így megy tovább, egy-két évtizeden belül elérhetjük a kritikus 1,5 fokos határt.

– A 2015-ös Párizsi Klímamegállapodás is kimondta: a globális felmelegedést mindenképpen két celsius fok alatt kell tartanai. Szakértők szerint ugyanis egy ennél nagyobb melegedés olyan láncreakciókat indíthat el, amelyek visszafordíthatatlanok. Mit jelent ez pontosan?

– Az északi félteke sarki jégsapkája már évtizedek óta egyre gyorsuló mértékben olvad. Ha ez ebben az ütemben folytatódik, netán fokozódik, az az egész bolygó hőmérsékleti és éghajlati viszonyait átalakítaná. A Földi légkör minden mozgását, fizikai folyamatát a nap sugárzásából eredő energia vezérli. Ha a sugárzás az óceán felszínre érkezik, akkor az energia 90-95 százaléka elnyelődik, viszont a jégtakaró a sugárzás 90 százalékát visszaveri a világűr felé. Vagyis, ha a jég az Északi-sark körzetében elolvad, az óceánfelszín sokkal több napsugárzást nyel el, és ettől a cirkulációs rendszerek megváltoznak, a bolygó felmelegedése gyorsul. Ennek a hatása nemcsak a sarkvidékeken fog érződni, hanem nálunk, a Kárpát-medencében is. A mi időjárásunk, éghajlatunk ugyanis azoktól a mérsékeltövi ciklonoktól és frontrendszerektől függ, amelyek az Észak-Atlanti térségében keletkeznek, végigsöprik Európát, és elhozzák a csapadékot a Kárpát-medencébe.

– Mi következik mindezekből?

– Jelenlegi tudásunk szerint a legnagyobb problémát a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változásai jelentenék.

Modellbecslések alapján egyre nagyobbak lennének az időjárási, éghajlati szélsőségek, azok intenzitása, és az ingadozások amplitúdója, például a hőhullámok, az árvizek és az aszályok gyakorisága

Az emberiség fele városi környezetben él, ez néhány évtizeden belül elérheti a 60-70 százalékot. Nagyon fontos tehát az is, hogy mi történik a városi környezettel. Már ma is tapasztaljuk, hogy a hőhullámok drámai módon növekednek.

A 60-as 70-es éveben akár egy évtizedig sem volt hőségriasztás, most nyaranta akár öt-hat riasztás is előfordul. Ha ez tovább romlik, annak rengeteg következménye lenne a lakosság egészségi állapotára, a mezőgazdaságra és a népélelmezésre vagy akár az ivóvizek mennyiségére. Egész földrészek kerülnének kritikus helyzetbe: például Afrikának és Ázsiának vannak olyan területei, amelyek – ilyen felmelegedés mellett – 5-10 éven belül emberi életre alkalmatlanná válhatnak.

Vagyis az ott lakóknak tömegével kellene eljönniük onnan. Megindulna a klímamigráció, és nem egymillió menekült jönne Európába, hanem esetleg több százmillió Afrikából és Ázsiából. Most kellene tehát előre gondolkodni és cselekedni: megnézni, hol vannak például olyan afrikai területek, ahol jobb a klíma, és a fejlett államok segítségével ott kellene elkezdeni építkezni, fenntartható környeztet, ipart és mezőgazdaságot kialakítani. Így az ottani lakosoknak nem kellene Európába vándorolni.

– Sokak szerint a felmelegedés az oka az egyre gyakoribb járványoknak is. A sarkköri jég olvadásával ugyanis baktériumok és vírusok is aktiválódhatnak.

– Nem vagyok a téma szakértője, de én is olvastam cikkeket arról, hogy a sarkvidékeken, a 2.5-3 ezer méter vastagságú jég alatt tavak vannak. Ezekben a többszázezer vagy akár másfél millió év óta elzárt világokban lehetnek ismeretlen élőlények, vírusok, baktériumok. Tehát ezen a területek a feltárása óriási elővigyázatosságot igényel. De úgy gondolom, a jelenleg dúló pandémiának ehhez semmi köze sincs.

– Sokan mégis úgy érzik: a járvány azt is jelzi, hogy a természet fellázadt ellenünk. Mit gondol erről?

– Én inkább azt hangsúlyoznám, hogy a Föld népességnövekedésének, a világgazdaság határtalan terjeszkedésének, valamint a környezet szennyezésének az elmúlt évtizedekben tapasztalt inváziója már az egész Földet veszélyezteti. Egyre aktuálisabb kérdéssé válik, hogy vajon hány embert tud eltartani a bolygó?

Tarthatatlan az a világgazdasági modell, amely mindenáron évi 3 százalékos GDP növekedést ír elő. Véges Földön nem lehet folyamatosan évi 3 százalékos gazdasági növekedés. Azt kellene tudomásul venni, hogy a nyugati világ fogyasztói kultúrája nem működhet így tovább. Egészen más jellegű társadalmakat kell majd kialakítani, olyanokat, amelyek nem a fogyasztás folyamatos növelésén alapulnak.

A fogyasztás csökkentése a jóléti államokban élők számára talán nem olyan nagy probléma: ki lehet bírni, ha valaki nem vesz hetente új ruhát, és nem cseréli le a kocsiját évente nagyobbra. Noha nyilván ezt is össze kell hangolni az ipari struktúra változásával, ami sok konfliktussal és érdekellentéttel jár.

– Például az olaj-és-a földgáz-lobbi támadásaival, a műanyagpalackozókkal...

– Így van, de súlyos ellentétek alakultak ki Észak és Dél között is. A globális felmelegedésnek ugyanis nyertesei is vannak, például az északi államok, ahol a melegedés következménye a kellemesebb időjárás és a fejlődő mezőgazdaság lehet, míg délen hatalmas területek száradnak ki teljesen. Konfliktusok támadnak a gazdag és a szegény országok között is. Az utóbbiak teljes joggal mondhatják: milyen alapon várják el tőlük, hogy meghúzzák a nadrágszíjat, amikor most kezdenek kimászni a gödörből, és kicsit gazdaságilag megerősödni. Ráadásul a túlfogyasztásban és az energiapazarlásban az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa jártak az élen. Az érdekellentétek miatt nem is sikerült évtizedeken át megfelelő súlyú nemzetközi megállapodásra jutni. Épp ezért van óriási jelentősége annak, hogy 2015-ben mégis létrejött az a Párizsi Klímamegállapodás, amit majdnem 200 ország aláírt.

– Rengetegen kritizálják ezt az egyezményt, mondván, az országok többsége azóta se csinált semmit, amit a tovább növekvő CO2 és a gyorsuló felmelegedés is bizonyít.

– A 2015-ös egyezményt a következő év végén ratifikálták. Jelenleg minden ország a saját programjának kidolgozását végzi: milyen ütemezés szerint, hogyan tudják a kibocsátásokat a vállalt szintre csökkenteni. Ez óriási munka, amelyet régiókra, városokra és iparágakra lebontva kell megtervezni. Például azt is, hogy milyen legyen az adott ország „energiamixe”, azaz a hagyományos és megújuló energiák aránya, és ez természetesen kihat az ipar, a mezőgazdaság és a foglalkoztatás minden szegmensére.

– Donald Trump, amerikai exelnök kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Klímamegállapodásból, utódja John Biden a beiktatása napján elsőként döntött arról, hogy Amerika visszatér az egyezménybe, és klímaprogramot hirdetett. Jelentős fejleménynek tartja?

– Ez rendkívül fontos lépés, már csak azért is mert Amerika nem egy az aláíró országok sorában, hanem vezető nagyhatalom, nem mellékesen az egyik elsőszámú CO2-kibocsátó. Tehát példaértéke van annak, hogy mit tesz, és ez a többi ország klímastratégiájának megalkotását is gyorsíthatja. Egyébként sok amerikai állam határozott úgy korábban, hogy – Trump kilépési nyilatkozta ellenére is – folytatják a kibocsátások csökkentését az eredeti tervek szerint. Azt ugyanis, hogy mivel fenyeget a klímaváltozás Amerikában, és máshol is, az emberek egyre inkább a saját bőrükön érzik: gondoljunk az elmúlt években pusztító hatalmas hurrikánokra, árvizekre, az erdőtüzekre.

– Beszéljünk Magyarországról is! Kritikus vélemények szerint a Párizsi Klímamegállapodás cselekvési tervének megvalósításában még sehol sem tartunk. Igaz ez?

– Valóban, sokáig nem volt látványos haladás, de most elindult egy folyamat. Két éve Szegeden tartottunk egy tudományos konferenciát, létrehoztuk a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületet, amely önálló, politikától független egyesületként került bejegyzésre. Azt a feladatot vállalta magára, hogy az IPCC világjelentés mintájára, objektív helyzetképet és jelentést készít az ország jelenlegi, és a jövőben várható klímaállapotáról. Valamint a kibocsátás csökkentésének lehetőségeiről is. Ez a munka már javában tart, és a közeljövőben egy tudományos konferencián, majd egy részletes jelentésben fogjuk összefoglalni az eddigi eredményeket.

– Úgy tudom, Magyarországon a klímaváltozás hatásai a földi átlagnál is erőteljesebben érvényesülhetnek. Mi ennek az oka?

– Mivel az ország a Kárpát-medencében fekszik, a medencei hatások miatt a felmelegedés itt erősebb a globális szintnél.

Nemzetközi kutatások és modellszimulációk támasztják alá: ha a globális felmelegedés az egy Celsius fokot eléri, az nálunk 1.4 fokos melegedést jelent. Vagyis Magyarország különösen veszélyeztetett régió.

Jelentős nyári szárazság fenyegeti az Alföldet, az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO hosszú távú előrejelzésében félsivatagi övezetként tünteti fel a Duna-Tisza közét. Nem az éves csapadékmennyiség változása az elsődleges gond, hanem a csapadék éven belüli eloszlásának változása: nyaranta 20-30 százalékkal csökken, míg télen várhatóan ennyivel lesz több csapadék a jövőben. Ez a mezőgazdaság számára rendkívüli nehézségeket jelenthet, és számolni kell a potenciálisan termeszthető növénykultúrák átalakulásával is.

– Búza és kukorica helyett jön a magyar füge?

– Húsz-harminc év múlva már egyre gyakoribb, jelentős nyári szárazságra kell számítani. Olyan növények termesztésére kell áttérni, amelyek ezt jól tűrik. Víztárolókat kell építeni, újra vissza kell térni az öntözéses gazdálkodásra, és minden településen meg kell oldani az értékes esővíz tárolását, újrahasznosítását.

– Nemrég még a szénbányák újranyitását tervezték nálunk, és az Eurostat felmérése szerint 2015. óta még csökkent is a megújuló energiaforrások aránya idehaza. Ez nem ígér jó prognózist.

– Azt gondolom, annyira kritikus a helyzet, ami a politikai döntéshozókat is rákényszeríti a szemléletváltásra, és a mielőbbi cselekvésre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Új fényben az emberiség korai története: egymillió évvel öregebbek a Sterkfontein-barlangokban talált Australopithecus-maradványok
Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai. Ez most megdőlt.
MTI, fotó: - szmo.hu
2022. június 29.


Link másolása

hirdetés

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A CNN online kiadásában ismertetett tanulmány új fénybe állítja az emberiség korai történetét.

Az új időpont megdönti azt a sokáig uralkodó elképzelést, hogy a dél-afrikai Australopithecus a kelet-afrikai Australopithecus afarensis leszármazottja.

A maradványokat Johannesburgtól körülbelül 50 kilométerre, az emberiség bölcsőjeként számon tartott térségben, a Sterkfontein-barlangokban találták. Az új kormeghatározás alapján a barlang fosszíliái idősebbek, mint a híres etiópiai lelet, a Lucy-fosszília. Az 1979-ben megtalált Lucy az Australopithecus afarensis fajhoz tartozott, és 3,2 millió évvel ezelőtt élt.

A kutatók új technikát alkalmaztak a Sterkfontein-barlangok üledékeinek kormeghatározásához. A kutatás eredményeit bemutató tanulmányt hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.

A Sterkfontein-barlangokban 1936-ban fedezték fel az első felnőtt Australopithecus-fosszíliát. Azóta több száz Australopithecus-fosszíliát találtak ott, köztük a híres Kislábat, aki 3,67 millió évvel ezelőtt élt, és neki tulajdonítják a mindeddig legteljesebb Australopithecus-csontvázat.

Darryl Granger, a Prude Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy Sterkfonteinben több Australopithecus-fosszília található, mint bárhol máshol a világon. A pontos korukat azonban nehéz volt megállapítani, mert a korábbi kutatások ellentmondásos dátumokat határoztak meg. Az új kutatásban megállapították, hogy az Australopithecus-fosszíliákat tartalmazó barlangi üledékek mindegyike 3,4 millió és 3,6 millió éves, ami az Australopithecus-korszak elejére, és nem a végére helyezi őket.

hirdetés
Mindeddig úgy gondolták, hogy a dél-afrikai ausztralopiták kelet-afrikai fajoktól származnak, mint Lucy és az Australopithecus afarensis más tagjai.

"A mi kormeghatározásunk azt mutatja, hogy ez nem lehet igaz, mert gyakorlatilag egyidősek" - mondta Granger. Mint hozzátette: élnie kellet egy régebbi, közös ősnek.

A barlangi üledékek korának meghatározásához Granger a 90-es évek közepén kifejlesztett módszerét használta. Kozmogén nuklidokkal dolgozott, "nagyon ritka radioaktív részecskékkel, amelyeket az űrből érkező kozmikus sugárzás hoz létre az ásványi szemcsék belsejében" - mondta. Az alumínium-26 és a berillium-10 ilyen kozmogén nuklidok, mindkettő megtalálható a kvarc ásványban. Az alumínium-26 akkor keletkezik, amikor a kőzetet a Föld felszínén kozmikus sugárzás éri. De ez nem történhet meg, ha már egy barlang belsejében van - tette hozzá.

Granger és kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a barlangban az 1930-as és 40-es években végzett feltárásokkor a különböző rétegekből származó fosszíliák összekeveredtek, és korábban ez okozhatta a korukkal kapcsolatos tévedéseket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Megszabadulhatunk a migrén béklyójától – Beszélgetés dr. Tóth Adrián neurológussal, a MIND klinika specialistájával
Holisztikus megközelítés és személyre szabott kezelés az egyik legkellemetlenebb, kínzó fejfájás ellen.

Link másolása

hirdetés

Aligha van olyan ember, akinek még életében nem fájt volna a feje valamilyen okból. Mindeddig azonban a fejfájások kezelése tapasztalati alapon történt, kevésbé foglalkoztak vele mint kóros folyamattal, a fájdalom kialakulásával. Ennek kutatására és az új megközelítésű gyógyítására jött létre két évvel ezelőtt a budapesti MIND Fejfájás Klinika, amelynek egyik specialistájával, dr. Tóth Adrián neurológussal beszélgetünk.

Skype-interjúnkhoz a fiatal orvos az Egyesült Államokbeli Buffalóból (New York) jelentkezett be, ahová egyhónapos tanulmányútra érkezett.

– A rettegett migrénnel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering. Mindenek előtt ezt a fogalmat tisztázzuk.

– Magyarországon a migrén, a fejfájás közel egymillió embert érint, tehát népbetegségnek tekinthető. De világszerte ez az a betegség, ami az 50 év alatti populációban leginkább a munkaképtelenséget okozza.

A 4-72 órán keresztül tartó, általában féloldali, nagyon erős fejfájással járó, egy 10-es skálán 8-9-es erősségű fájdalmat nevezzük migrénnek, ami kellemetlen fény-, hang- és szagérzékenységgel is járhat.

Ilyenkor a beteg is a legszívesebben egy sötét, jól hangszigetelt szobában lefekszik és megpróbálja kiheverni. Annyira kellemetlen tud lenni, hogy az ember nem tudja folytatni napi tevékenységét. Az új kutatásoknak köszönhetően egyre jobban értjük a betegség patofiziológiáját, hogy mi miért alakul ki, és egyre több molekuláris mechanizmust is megértettünk vele kapcsolatban. Sőt, egyfajta forradalmat látunk most már a terápia szintjén is, mert olyan célzott, migrén-speciális gyógyszerek is forgalomba kerültek, amelyeknek nagyon kevés mellékhatásuk van. Az Egyesült Államokban már több ilyet jóváhagyott a gyógyszerhatóság (FDA). A betegek napi szinten használják és olyan életminőségbeli változásról számolnak be, ami azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Jó hír, hogy immár Magyarországra is jönnek be ezek a gyógyszerek.

hirdetés

– Az Önök kutatásának legfontosabb területe a „bél-agy tengely” feltárása.

– Az orvostudomány viszonylag új területéről van szó. 2006-ban Jane Foster kanadai kutatónő egérkísérletek során két csoport viselkedését figyelte meg: az egyikben normál bélflórájú egerek voltak, a másikban pedig úgynevezett „csíramentesek”, vagyis semmilyen bélflórájuk nem volt. Egy labirintusból kellett kijutniuk. Az utóbbiak teljesen nyugodtak voltak, nem mutatták a szorongás tüneteit, úgy oldották meg a feladatot. Itt merült fel a kérdés a kutatókban, hogy vajon miként hat ilyen erősen a bélflóra, illetve annak hiánya az idegrendszerre. Megvizsgálták központi idegrendszerük felépítését, és kiderült, hogy ez már annak kifejlődésére is kihatott: bizonyos agyi területek térfogata kisebb volt, és ugyancsak kevesebb volt bizonyos receptorokból (pl. szerotonin) is. Ugyancsak csökkent volt ezekben az egerekben a stresszre való válaszreakció, sőt, bizonyos neurológiai betegségek ki sem alakultak. Így derült ki, hogy milyen fontos összefüggés van a bélflóra és a központi idegrendszer között, ezt nevezzük „bél-agy” tengelynek.

A bennünk található bélflóra anyagai, baktériumok, baktériumevőknek az összessége, illetve az ezek által termelt fehérjék, hormonszerű fehérjék, ingerületátvivő anyagok, a központi idegrendszerben is termelődnek, ezáltal képesek rá hatni. Megvizsgálva a bélflóra mikrobiomját, arra a megállapításra jutottunk, hogy a benne lévő genetikai állomány többszöröse az emberi sejtek genomjának, és egy kb. 2 kilós tömeggel állunk szemben.

Tehát ezt a kétirányú hálózatot a bélflóra és a központi idegenrendszer között úgy kell elképzelni, mint egy „országokon átívelő” szimbiózist, másfelől pedig egy két irányú, gyorsforgalmú autósztrádát.

Van köztük egy direkt idegrendszeri kapcsolat, a bolygóideg, ami összeköti a belet és az agytörzset, de szerepet játszanak ebben a bélbaktérium által termelt ingerátvivők, neuroaktív vegyületek, hormonok, az immunrendszerben szerepet játszó sejtek, plusz még az agyalapi mirigy szabályozó rendszere. Ezek így együtt alkotják a „bél-agy tengelyt.”

– Ez a rendszer egész szervezetünkre alapvető kihatással van.

– A kutatók elkezdték ezt a területet különböző neurológiai betegségek összefüggésében is vizsgálni, és észrevették, hogy bizonyos esetekben a bélflóra kóros irányban megváltozik. Ezt tapasztalták migrénnél, Parkinson-kórnál, Alzheimer-kórnál, amiotrófiás laterálszklerózisnál (ASL), a szklerózis multiplexben és az autizmus spektrum zavarokban szenvedőknél. Egyre több szoros összefüggés kimutatható szorongásos betegségeknél, depressziónál és pszichiátriai vonalon is. Számos kísérlet folyik arról, hogy a bélflóra megváltoztatásával, széklettranszplantációval, vagy különböző diétával miként lehet befolyásolni a neurológiai betegségek lefolyását. Véleményem szerint ezen a területen 10-20 éven belül nagy áttörés következik be, esetleg az sem lesz már ritka, ha egy neurológiai konzultációra a beteg a saját mikrobiom-eredményével érkezik.

– Hogyan folynak a vizsgálatok és a kezelések a MIND-ban?

– A MIND-ban egyfajta holisztikus szemléletet követve van olyan migrén-rendelés, ahol mi hárman, neurológusok egy gasztroenterológus kollégával közösen komplex ellátást tudunk nyújtani a betegeknek, a széklet-mikrobiom vizsgálat eredményétől függően akár személyre szabott diéta beállítására is van lehetőség. Vannak olyan visszajáró kontrollbetegeink, akiknél már a diétás tanácsok enyhítettek a fejfájások gyakoriságán vagy erősségén. Egy másik új kutatási terület, amelyet a Harvardon végeztek, a talamusz, a köztiagy fáradásának folyamata.

A talamusz legfontosabb funkciója, hogy minden érző pálya áthalad rajta. Úgy működik, mint egy reléállomás. Megszűri a felesleges információt, hogy ne jusson el az agykéregbe és ne tudatosuljon benne. Amit nem enged át, azt nem érezzük. Migrén esetén a talamusz reléfunkciója károsodik, olyanná válik, mint egy nagy lyukú szűrő.

Emiatt van az, hogy egy krónikussá váló migrénes betegnél egy rossz alvás, egy diétahiba, vagy akár egy pohár vörösbor nagyon erős fejfájást produkál. A jó alvás nagyon fontos, ennél jobb orvosság nincs, különösen az REM-fázisban, amikor az idegrendszer regenerálódik, az izmaink elernyednek. Az lenne az ideális, hogy az ember a napszaki életritmusának megfelelően lefeküdjön, és ébresztő nélkül ébredjen úgy, hogy éjjel egyetlen egyszer sem kel fel. Ez sajnos nagyon ritka. És akkor még nem beszéltünk a stresszről, vagy a rossz testtartás okozta nyak- és vállizom-fájdalmakról, az ülőmunkáról, ezek is fontos fejfájást provokáló tényezők.

Rengeteg a diétahiba: az emberek rendszertelenül étkeznek, nagyon zsíros és szénhidrátdús az étrendjük, az elhízás, a vércukorszint ingadozása is okozója lehet a migrénnek. Sok gasztroenterológiai betegség jár migrénnel, miközben sok migrénes beteg küzd hányingerrel, émelygéssel. Egy migrénes roham során még a gyomor és a belek mozgási sebessége is lelassul, 6 percről akár 60 percre. Ezért, ha a beteg későn veszi be a gyógyszerét, hatástalan lesz, mert túl lassan szívódik fel.

– Mit jelent az önök által alkalmazott CGRP inhibitor kezelés?

– A CGRP kulcsfontosságú molekula a migrénes fejfájás kialakulásában. Úgy gondoljuk, hogy ennek a felszabadulása okozza leginkább a migrénes fejfájást. Az eddig alkalmazott hagyományos fájdalomcsillapítók, mint az Aszpirin, az Algopyrin, nem hatottak a CGRP-re. A preventív gyógyszerek pedig, mint az antiepileptikumok, a bétablokkolók, a különböző hangulatszabályozó gyógyszerek szintén nem tudták hatékonyan befolyásolni a CGRP-t. A triptánok mellékhatásként érösszehúzódást okoznak, ezért kockázatos sokszor szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek adni. Kísérletek bizonyították, hogy ha beadtunk CGRP-t akár infúzió formájában egészséges embernek, az migrénes fejfájást provokált. A migrénes betegeknél a CGRP szintje megemelkedik, értágulást okoz.

A legújabb gyógyszerek, amelyekből néhány már nálunk is elérhető, éppen a CGRP-t, vagy a CGRP receptorokat célzó vegyületek, amelyek a molekula receptoraihoz kapcsolódva nem engedik a CGRP célba érését. Úgy képzeljük el, mintha a CGRP egy hajó lenne és a receptor a kikötő, ahová nem jut el.

De vannak olyan vegyületek is, amelyek magát a „hajót” támadják. Így nem alakul ki a migrénes fejfájás. Ebben látjuk a nagy forradalmat, mert vannak olyan vegyületek, amelyek megszüntetik a migrénes rohamot, és olyanok is, amelyek megelőzik a kialakulását, vagy nagy mértékben csökkentik a súlyosságát, a gyakoriságát. Ráadásul ezek nem járnak a fent említett mellékhatásokkal.

– Egyre több orvosi szakterületen nyer teret a személyre szabott, célzott kezelés.

– Véleményem szerint ebbe az irányba kellene haladnia minden neurológiai betegség kezelésének. A mi betegeinknek, azon túl, hogy figyelembe vesszük a más társbetegségeket, az általa szedett gyógyszereket, a széklet-mikrobiom-teszt alapján teljesen személyre szabott diétát tudunk javasolni. Egy másik szakterületem a Parkinson-kór. Ennek ismert motoros tünetei a kézügyetlenség, a lassúság, a kézremegés, a görnyedt testtartás, a csoszogó járás. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a betegség kialakulásának vannak egyéb fontos, nem motoros tünetei, mint a szaglászavar, a székrekedés, az éjszakai alvászavar, a szorongás, a vizelettartási problémák. Mindezeket a tényezőket is figyelembe kell venni a beteg kezelésekor, a beteg életkora, munkavégzése mellett. Amikor az orvos e sok-sok tényezőt összegezve állítja be a terápiát, ezt nevezzük személyre szabott kezelésnek. Bár ehhez sok idő és energia kell, de egyrészt egy jó orvos-beteg viszony alakulhat ki, másrészt pedig a beteg életminősége nagy mértékben fog javulni.

– Milyen tapasztalatokat szerzett amerikai útja során?

– A buffalói Dent klinikán vagyok. Ez az Egyesült Államok egyik legnagyobb neurológiai intézménye, ahol naponta több száz új neurológiai beteg ellátása folyik. Az egyik legnagyobb hangsúlyt itt is a fejfájás kezelésére fektetik. Az intézet 6 MR-készüléke jóformán egyfolytában dolgozik. Nagy előnye, hogy a betegek nagyon hamar kapnak ellátást, nincsenek több hónapos várólisták.

Itt létezik az úgynevezett „Nurse Practitioner” rendszer: olyan nővérekről van szó, akik bizonyos neurológiai szakterületre specializálódtak. Ők egy-egy orvos alatt, azt is mondhatnánk, az orvos nevében dolgoznak egy csoportban akár öten-hatan is, és mindegyikük megvizsgál egy nap 20-25 beteget. Tehát első körben nem kell feltétlenül magához az orvoshoz fordulnia ahhoz, hogy ellássák.

A problémásabb betegek kapcsán természetesen a nővérek konzultálnak az orvossal, akihez aztán a kontrollra visszamennek. Számomra újdonságot jelentettek az injekciós kezelések, az úgynevezett „idegblokádok”, valamint a „trigger point injection”, melynél célzott izominjekciózással oldják a nyakban, vállban lévő feszültséget. Összességében nagyon magas szinten valósítják meg azt a holisztikus gyógyítási szemléletet, amit mi is próbálunk a MIND-ban.

Magyarországon általában a hosszú várólista a legnagyobb gond, mert nem biztos, hogy az orvos hasznosan el tudja látni azt a beteget, aki több hónappal korábban jelentkező panaszára keresett időpontot. A másik: az orvosok itt idejüket teljes egészében a betegre fordíthatják, nálunk sok esetben rájuk hárulnak az adminisztrációs, logisztikai feladatok is. Persze az amerikai rendszer sem tökéletes, mert a betegek ellátását nagymértékben befolyásolja, hogy kinek milyen biztosítása van, és nem mindenki juthat hozzá a megfelelő gyógymódhoz, mert a biztosító nem finanszírozza.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
A Hold domborzata is látszik – Elképesztő napfogyatkozást mutatott a NASA
Egy űrteleszkóp kapta lencsevégre a látványos égi jelenséget. A Földről nem is lehetett látni ezt a napfogyatkozást.

Link másolása

hirdetés

A Solar Dynamics Observatory (SDO) egy olyan űrteleszkópja a NASA-nak, ami folyamatosan a Napot vizsgálja. Most levideózta, ahogy a Hold elhalad a Nap előtt, kitakarva annak a 67 százalékát - írja a Live Science.

A Földről ezt nem is láthattuk volna, az űrteleszkóp olyan szerencsés szögből vette épp a Napot, hogy látható volt a napfogyatkozás.

A fenti nyitóképen és az alábbi mozgóképen is látszik, ahogy a Hold alján látszik az égitest domborzata.

Az SDO persze nem azért van az űrben, hogy látványos felvételeket készítsen. Folyamatosan méri a Nap különböző értékeit, például a mágneses terét és a hőmérsékletét. Ezáltal a tudósok jobban megérthetik a csillag viselkedését, működését.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Lenyűgöző fotókat készített a Mars felszínéről egy kínai űrszonda
A fotókon láthatóak a bolygó vörös dűnéi, kráterek, pajzsvulkánok, kanyonok és a déli sark jégtakarója is.

Link másolása

hirdetés

Immár több mint egy éve kering a Mars felszíne fölött Kína Tianwen-1 elnevezésű űrszondája, ami alatt nagyszerű felvételeket készített a vörös bolygóról – számolt be róla a CNN.

A Tianwen-1, amelynek jelentése „az égi igazság keresése”, 2020-ban indult útnak és tavaly májusban landolt a Marson. Míg a vele érkező Zhurong marsjáró a felszínen kezdte a bolygó felfedezését, az űrszonda felülről szemlélte a Marsot.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség szerint mára a szonda a Mars teljes felszínéről tudott felvételeket készíteni. A most közzétett fotókon láthatóak a bolygó vörös dűnéi, kráterek, pajzsvulkánok, kanyonok és a déli sark jégtakarója is.

Hegy a Marson. Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség
Kráter a Marson. Fotó: Kínai Nemzeti Űrügynökség

Az űrügynökség közlése szerint a marsjárójuk tovább folytatja a küldetését, mivel azonban a marsi tél meglehetősen zord időjárással jár, a rover május 18-án alvó üzemmódba kapcsolt, és várhatóan decemberben, amikorra a leszállóhelyén kora tavaszi időjárás lesz, aktiválódik újra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: