hirdetés

TUDOMÁNY

Magyar kutatók szerint nincsenek bizonyítékok az 5G káros hatásaira

A Magyar Tudományos Akadémia külön napot szentelt a sokakat foglalkoztató kérdésnek.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2020. november 26.

hirdetés

Még el sem terjedt a világban, de máris az összeesküvés-elméletek egyik legkedveltebb tárgya az 5G technológia. Még a koronavírus-világjárvánnyal is összefüggésbe hozták, az idevonatkozó teória szerint az egész pandémiát csak azért robbantották ki – természetesen mesterségesen – hogy ennek leple alatt globálisan bevezessék az 5G-t.

Éppen ezért tartotta fontosnak a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat egyik napját ennek a témának szentelje. Az előadások középpontjában az 5G egészségügyi és környezeti hatásai álltak, amelyekkel kapcsolatban az előadók több tévhitet is igyekeztek eloszlatni.

Dr.Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nem-ionizáló Sugárzások Osztályának vezetője azzal kezdte, hogy

az elmúlt 50-60 évben jelentős mértékben növekedett környezetünkben a ránk ható rádiófrekvenciás sugárzás, de ez még bőven belül van az egészségügyi határértékeken.

Ezt mutatják a különböző nemzetközi mérések a rádiójeleket közvetítő bázisállomásokat sugárzásáról, valamint azok a Magyarországon 2016-17-ben végzett mérések, amelyek a mobil és más vezeték nélküli technológiák általi kitettséget kutatták.

hirdetés

Az előadó megismertette a hallgatóságot a fajlagos elnyelt teljesítmény (SAR) mutatójával, amely azt méri, hogy az emberi test hány watt rádiófrekvenciás sugárzást nyel el. A legnagyobb behatás értelemszerűen a fejet éri, ez akár 30-70% is lehet, de mértéke függ a telefonok típusától – minél nagyobb egy telefon, annál kisebb az elnyelődés, tehát a kitettség csökkenő tendenciát mutat a okostelefonokkal – és az sem mindegy, hogy mennyit telefonálunk és a mobilt milyen közel tartjuk a fejünkhöz. Befolyásoló tényező a fej mérete, sőt, a vétel minősége is: gyengébb térerőnél nagyobb a kisugárzás. Tehát gyakorlatilag lehetetlen általános érvényű adatokat adni.

Az Európai Uniós határérték 2 W/kg, míg az amerikai 1,6 W/kg, de az eddigi vizsgálatok szerint a mobiltelefonok egyiket sem érik el.

Thuróczy György felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a jelenleg használatos 3G-4G telefonokat elsősorban hírközlésre, információ-szerzésre használják, addig az 5G az otthonokban főként már a háztartási gépek hálózatba kapcsolásáról szól majd. A több beltéri használat növelheti, a több célzott használat viszont csökkentheti a kitettséget.

A következő előadó, dr. Nagy Lajos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője bemutatta a hallgatóságnak az 5G-hez használt térbeli multiplexális antennarendszereket, amelyek több cellás antennákkal növelik a hálózatsűrűséget. Ez azt jelenti, hogy nem használnak fel több teljesítményt a sugárzásra, mint eddig, viszont nagyobb mennyiségű adatátvitelt tudnak elérni, és ez összességében a felhasználói sugárterhelés csökkenését eredményezi. Ebből következik, hogy

az 5G-rendszerek - bár a teljes bizonyossághoz további, széles körű mérésekre lesz szükség, - lényegesen kisebb sugárzást bocsátanak ki, mint a jelenleg már kivezetés alatt lévő 3G, vagy a manapság legjobban elterjedt 4G rendszerek.

Minél kisebb egy sugárzás hullámhossza, annál nagyobb a frekvenciája, és ez összefügg károsító hatásuk mértékével is – hívta fel a figyelmet Sáfrány Géza, az NNK Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Főosztályának vezetője.

A kis hullámhosszú ionizáló sugárzások sejtkárosodást okoznak, ellentétben a nagy hullámhosszú, nem-ionizáló sugárzástípusokkal. A nagyobb frekvencia következtében a sugárzás kevésbé mélyre hatol az emberi szervezetbe.

Míg a 2G-4G által használt 800 – 2500 MHz közötti frekvencia-sávoknál a behatolás mélysége néhány centiméter lehet, az 5G-nél, 6GHz felett, legfeljebb néhány milliméter, vagyis a bőr felső rétegeibe juthat csak be a sugárzás.

Elképzelhető azonban az úgynevezett bystander-hatás, mely szerint a sugárzástól érintett sejtek befolyásolhatják más sejtek működését is. Mindazonáltal Sáfrány Géza szerint, ha a kutatók eddig a 2G-4G hálózatoknál nem mutattak ki károsító hatást, nem valószínű, hogy az 5G-nél ilyen eredményre jutnak.

Vannak olyan tudományos nézetek, melyek szerint a rádiófrekvenciás sugárzás rákkeltő lehet, ezt gondolja például a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség is (IARC). Sáfrány Géza szerint ezt mindeddig nem bizonyították egyértelműen, de kizárni sem lehet.

A bizonytalanság egyik oka, hogy a kutatásokban gyakran olyan egyszeri, rendkívüli dózisú sugárzásokról van szó, amelyekre a mindennapi életben ritkán van példa. De az is problémát jelenthet, hogy a kutatók egymástól elkülönült frekvenciákat vizsgálnak, ahogyan azok a valóságban nemigen jelentkeznek, és nem veszik figyelembe azt sem, hogy a sugárzás károsító hatása összeadódhat más környezeti ártalmakkal. Éppen ezért mindezeknek a tisztázásához további kutatásokra van szükség.

Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezetője az elektromágneses terek idegrendszeri hatásai felől közelítette meg az 5G problémáit. A gyógyításban is széles körben használt transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az erősen pulzáló mágneses mezők befolyásolhatják az agyi ritmusokat.

VIDEÓ: az akadémiai előadások

Kollégáival az egyetem TNRG Humán Magatartási Laboratóriumában azt vizsgálták, hogy hat-e a mobiltelefon az agy működésére. Egy egyszeri, 15 perces 3G-nek megfelelő rádiófrekvenciás besugárzással kimutatták, hogy az nem változtatja meg a figyelmi működéseket és az agyi hullámritmusokat. Nem mutattak jelentős változást a neurokognitív vizsgálatok sem. A kísérlet harmadik szakaszában 60 perces, 40 cm-ről történő akut wifi-besugárzást végeztek önkénteseken. Végül arra voltak kíváncsiak, hogy változtat-e 3G-s vagy 4G-s besugárzás a hőmérsékleti fájdalomküszöbön?

Összességében megállapították, hogy az eddigi rendszerek legfeljebb enyhe módon avatkoznak be az agyhullámokba, de ez nem hat ki magatartásunkra.

Ezekből a kutatásokból kiindulva kell majd folytatni a méréseket az 5G esetében is, már csak azért is, hogy mielőbb eloszlassuk az emberekben lévő félelmeket és tévhiteket – hangsúlyozta Hernádi professzor.

Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója egy tágabb értelmű „közegészségügyi” problémáról, az 5G társadalmi kontrolljának szükségességéről beszélt.

Az emberi viselkedést jobban meghatározzák a társadalmi kontroll informális, mint formális mechanizmusai – mondta. Megállapította, hogy a formális kontroll, tehát az 5G-vel kapcsolatos várható törvényalkotás terén jól állunk, de ehhez szükséges növelni a társadalomban a bizalmi tőkét, mindenekelőtt nyilvános párbeszéddel.

Oberfrank szerint a nyilvános kommunikáció lehetőséget ad kölcsönös tájékozódásra, a társadalom felkészítésére az új technológiák befogadására, valamint a gazdasági és közpolitikai törekvések megértetésére. Ezek hiányában társadalmi konfliktusok, mély megosztottság léphet fel egy országban.

Az előadó példaként említett egy európai IPSOS-felmérést, amelyből kiderült, hogy kontinensünk polgárai nincsenek tisztában az 5G technológiai jelentőségével és annak lehetőségeivel, ugyanakkor a közvélemény-kutatás nem kérdezett rá a vele kapcsolatos félelmekre. Pedig – figyelmeztetett Oberfrank Ferenc – ezzel is összefügg, hogy egyre erősödnek az olyan tendenciák, mozgalmak, amelyek szembeállítják a technológiai fejlődést a gazdasági felzárkózással, vagy

mint az első ipari forradalom „géprombolói”, egyenesen megsemmisítenék az 5G technológiát.

A jövőben szerinte azok kerülnek előnybe, akik jól tudják kezelni ezeket a  felmerülő konfliktusokat, akár menetközbeni korrekcióval. A konfliktusok rossz kezelésének viszont súlyos ára van: lemaradás a nemzetközi versenyben, és olyan mélyülő belső megosztottság, ami öngerjesztő folyamatokat indíthat el.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Első kézből: minden, amit tudni lehet a Pfizer-vakcináról

Pardi Norbert professzor, a University of Pennsylvania kutatója, Karikó Katalin munkatársa, az RNS-alapú technológia egyik fejlesztője videó-interjúban beszél a vakcina működéséről és hatásairól.
Dr. Kintses Bálint videó-interjúja a KOVIDők blogon - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

A videó-interjúban Pardi Norbert professzor ismerteti a vakcina működését, a DNS-hez fűződő kapcsolatát, az allergiás rekció esetleges okait és mutáció elleni hatékonyságát. A videóra mutató linket a cikk végén találjátok.

A vakcina működése

A legyengített kórokozóhoz képest egy újabb technológia, amivel kapcsolatban már 10-25 éve folynk kutatások. Nagyon sok nyilvános, publikált adat áll rendelkezésre az ez idő alatt lezajlott - elsősorban állatokon történt - vakcinálásról.

Egyik nagy előnye ennek a technológiának, hogy az oltást követően nem tud kialakulni fertőzés - mivel nem egy legyengített vírussal működik. Az mRNS technológia másik előnye: a vakcinálást követően maximum 1-2 hétig van jelen a szervezetben. Az mRNS-eket felveszik a sejtjeink és elkészítik azokat a fehérjéket, amik ellen immunválasz fog kialakulni, és közben az RNS lebomlik.

A vakcina és a DNS

Nagyon fontos: az RNS semmiképpen nem tud beépülni a mi DNS-ünkbe. Még géntechnológiának sem lehet nevezni, mert nem változik meg a gazdatest génállománya.

hirdetés
A vakcina és az allergia

Az a vakcina, amit a Pfizer vagy a Moderna forgalmaz teljes mértékben természetes anyagokból áll. Az összes enzimünk megvan arra, hogy ezeket a molekulákat lebontsák.

Pardi Norbert beszélt nagyon ritkán kialakuló allergiás reakcióról is. Mint elmondta, ez nem csak az RNS vakcináknál, hanem bármelyik másiknál is előfordulhat. Ezért az a protokoll, hogy oltás után 20-30 percig az oltottak a helyszínen maradnak orvos közelében. Így, ha bármilyen reakció kialakul, azonnal meg lehet kezdeni a kezelést.

A vakcina és az elkészülési idő

A vakcinák elkészülése sokszor 8-10 évbe is beletelik, de ennek nem az az oka, hogy rövidebb idő alatt nem lehet megcsinálni. Amit nem tudunk: mennyire hosszú távú a védettség. Ezt valóban nem lehet féléves vizsgálat alatt elvégezni.

A vakcina és a mutáció

Részben saját kísérletek azt mutatják, hogy a jelenleg fejlesztett vakcinák védeni fognak ez ellen is. Annak az esélye, hogy a fejlesztés alatt álló vakcinák, semmilyen szinten ne védjenek egy új mutáció ellen – extrém csekély. De ha egy új mutációnál csökkenne a hatékonysága, akkor is nagyon fontos megkapni az oltást. Ebben az esetben a hatékonysága nem 95%, hanem 70-75% lesz, ami még mindig egy nagyon jelentős védőhatás.

VIDEÓ: az interjúban Pardi Norbert professzor bővebben beszél a vakcináról:

 

 

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

50 ezer km/órával csapódott a földbe egy meteorit Norvégiában

Sokan észlelték a különös jelenséget, melyet nagy hang- és fényjelenség kísért.
Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

A szem- és fültanúk szerint

hang- és fényjelenségek kísérték a meteorit útját, mikor hatalmas sebességgel száguldva becsapódott a földbe

Norvégiában. A hang olyan erős volt, hogy még 100 km-re is hallották.

A Norsar mérőállomás a közösségi oldalán azt írta, hogy a közelükben, Løtenben ért földet a kőzet.

Január 5-én, éjfél után pár perccel Kelet-Norvégia szárazföldjének déli részén vették észre a becsapódást, melyet sokan észleltek. Az adatokat most elemezték, és arra jutottak, hogy

a 0,5-2 kilogramm körüli meteorit mintegy 50 ezer km/órás sebességgel érkezett és csapódott be.

Úgy vélik, hogy a kőzet valószínűleg sok millió évvel ezelőtt, valamilyen ráhatásra megváltoztatta a pályát. A módosult keringési pályája pedig a Földet keresztezte. A kő valószínűleg több kilót is nyomhatott, a legnagyobb része azonban a Föld légkörébe lépve megsemmisült.

hirdetés

Méréseik szerint Eidsfjellet környékén, Tangentől keletre és Flisától nyugatra lehet. A meteor kb. 3 perc alatt ért a légkör szélétől a talajig.

Úgy vélik, jó lenne megtalálni a meteorit darabot, de ehhez nagy szerencsére is szükségük lenne, hiszen egy erdő mélyét kellene felkutatni - árulta el Anne S. Lycke, a Norsar vezérigazgatója.

A képükön azt mutatják, hogy hol ért földet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Erős jel érkezett egy közeli galaxisból a Földre tavaly tavasszal

Egy misztikus nevű, úgynevezett magnetár áll a jelenség hátterében, eddig kevés példa volt ilyen mértékű kitörésre.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

2020. április 15-én egy hatalmas gammakitörés érte el a Földet - írja az IFLScience nyomán a 24.hu.

A GRB 200415A jelű esemény erőssége mellett helyzete miatt is érdekes volt, hiszen egy, a Tejútrendszerhez közeli galaxisban alakult ki.

Hasonló gammakitöréseket összeütköző neutroncsillagok képesek kiváltani, a GRB 200415A esetében azonban egyetlen ilyen objektum, egy úgynevezett magnetár állt a háttérben. Az érintett objektum az NGC 253 galaxisban található, 11,4 millió fényévre. Soebur Razzaque, a Johannesburgi Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint csak kevés olyan magnetárt észleltek ez idáig, amelyek hasonló kitöréseket produkáltak.

A forrás első kitörése 140 milliszekundumos volt, majd egy hosszabb, 20 másodperces esemény következett. A Tejútrendszerben jelenleg 31 magnetárt ismernek a kutatók. A mostani eredmények ezen objektumok alaposabb megértésében is segíthetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Jakab Ferenc: „Készüljünk arra, hogy a következő évtizedekben hasonló járványok lesznek”

Jakab Ferenc virológus professzor szerint azért fontos a magyar vakcina fejlesztése, hogy az újabb járványokra gyorsabban tudjunk reagálni, mint a koronavírus esetében.
Báthory-Beck Nóra, címkép:Csortos Szabolcs - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Jakab Ferenccel a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével arról beszélgettünk, hogy meddig maradnak védettek azok, akik már átestek a koronavíruson, hogy mivel lehet meggyőzni az oltáselleneseket és miért kell a magyar vakcina.

Jelenleg Magyarországon 6 hónapig nem kaphatnak oltást azok, akik átestek a koronavíruson. Az azonban nem egyértelmű, hogy ennek van-e tudományos magyarázata, ez az oltási stratégia, vagy egyszerűen csak nincs elég oltóanyag.

„Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy aki természetes úton fertőződött meg, és enyhe vagy tünetmentes fertőzése volt, annak nagyon-nagyon gyorsan csökken a szervezetében az antitest szintje”

– mondta ki Jakab Ferenc.

„Az egyelőre a tudósok között is vita tárgyát képezi, hogy pontosan meddig maradnak védettek ezek az emberek, de abban nagyjából megegyeznek a szakértők, hogy körülbelül 3 hónapig az újrafertőződés lehetősége kisebb. A koronavírusokra általában jellemző, hogy hosszú távú védettséget nem alakítanak ki. Ezért tudnak a náthát okozó koronavírusok – nem a SARS-CoV-2 – évről-évre fertőzni.”

Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az oltások pontosan milyen időtartamra nyújtanak védettséget. A professzor szerint azonban úgy tűnik, hogy a vakcina sokkal erősebb immunitást ad, mint maga a természetes vírusfertőzés.

hirdetés
„A Pfizer-vakcina beadása után 3 hónappal sem csökkent drasztikusan az alanyok antitestszintje. Ezt a tendenciát látva feltételezik, hogy ez hosszú távon védettséget ad”

– magyarázta.

A pontos adatokhoz azonban még idő kell, hiszen a világ számos országában ugyan elkezdték már az oltást, de a legtöbben még csak a vakcina első adagját kapták meg, tehát bennük még ki sem alakult a védettség.

„A Moderna azt állítja, hogy az ő oltásuk akár egy évig védhet, de ehhez is vissza kell majd követni az oltottakat, hogy ez kiderüljön.”

Elkezdődött a magyar vakcina fejlesztése is, ami Jakab Ferenc szerint nagyon fontos. Ha sikerül kifejleszteni, önellátóak lehetünk.

„Fel kell zárkóznunk a világ rangsorába. Egy ilyen világjárvány esetén lehet látni azt, hogy azok a legütőképesebb országok, amelyek el tudják magukat látni oltással.”

„Ha sikerül egy hazai oltást kifejleszteni, és el tudjuk látni a lakosságot, akkor sokkal gyorsabban tudunk egy ilyen helyzetre reagálni. Nem csak a koronavírusról van szó. Erősíteni kell az oltás- és vakcinakapacitást Magyarországon.”

A professzor szerint fel kell készülni arra, hogy a következő évtizedekben lehetnek még hasonló járványok.

Jakab Ferenc azt mondja: az, hogy sokan nem akarják beoltatni magukat, köztük egészségügyi dolgozók sem, nem magyar sajátosság. Sok ország küzd most ezzel a problémával.

„Az oltásellenesség szerintem egy nagyon veszélyes dolog, és ezen változtatni kell. Mi is folyamatosan próbáljuk kommunikálni, hogy az oltások fontosak, hogy nem kell tőlük félni, nincs veszélye. Az is meggyőző érv lehet, hogy nagyon sok kutató számos országban dolgozik azon, hogy biztonságos vakcinákat fejlesszenek ki.”

A jövő a Karikó Katalin féle mRNS alapú technológia. Az Amerikában élő magyar kutató szabadalma, amit jelenleg a koronavírus elleni oltásoknál alkalmaznak, sok más vírus megfékezésére is alkalmas lehet. A magyar kutatók is terveznek kísérleteket végezni a jövőben ezzel az eljárással.

„A Virológiai Nemzeti Laboratóriummal tervezünk közös munkát az Amerikában élő magyar kollégákkal. Nemcsak koronavírussal kapcsolatban, hanem hogy a technológiát más vakcinák fejlesztéséhez is használjuk.”

„A fő stratégiai célunk a védekezés. Vírusok elleni modern szerek és vakcinák kifejlesztésén dolgozunk. Az egyik ilyen vonalat jelentik az mRNS vakcinafejlesztési projektek” – mondta Jakab Ferenc virológus.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: