Krausz Ferenc megtartotta Nobel-előadását a Stockholmi Egyetemen
A Nobel-díjas tudós felhívta a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúban érintett gyermekek helyzetére. „Mint minden gyerek a világon, ők is megérdemlik az esélyt” – mondta Krausz a beszédében.
Megtartotta Nobel-előadását pénteken a Stockholmi Egyetemen Krausz Ferenc fizikus, aki két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva veheti át az idén a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
Mint a Svéd Királyi Tudományos Akadémia képviselője a díjazott tudósok kutatásainak jelentőségét hangsúlyozva bevezetőjében elmondta: "új eszközöket adtak az emberiségnek az elektronok világának felfedezésére az atomokban és molekulákban".
Az elektronok világában a változások rendkívül rövid idő, néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt zajlanak le. A díjazottak kísérleteik során olyan ultrarövid, attoszekundumos fényimpulzusokat hoztak létre, amelyek felhasználhatók az atomokon és molekulákon belüli folyamatok mérésére.
A díjazottak közül elsőként Anne L'Huillier tartotta meg előadását Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út címmel, s ezt Pierre Agostini előadása követte Az attoszekundumos impulzussorozat keletkezése címmel.
A harmadikként a pódiumra lépő Krausz Ferenc elsőként a Svéd Tudományos Akadémiának mondott köszönetet Nobel-díjáért, majd családját, magyarországi tanárait, osztrák és német kollégáit, valamint a világ tudományos közösségét is köszöntötte.
Az Attoszekundumos fizika: a szubatomi mozgások feltárása című előadásában felidézte, hogy tudományos munkásságát az vezette, hogy megértse az elektronok attoszekundumos mozgását. Beszámolt az áttörő eredményről, amelyet kutatócsoportjával 2001-ben sikerült elérniük, amikor a világon elsőként hoztak létre attoszekundumos fényimpulzusokat.
Az előadásban visszatekintett a nagy felfedezésekre, amelyekre tudományos munkájában támaszkodott, felsorolta a tudósokat - köztük bécsi egyetemi professzorát, Arnold Schmidtet -, akik a legnagyobb hatással voltak rá, majd részletesen felidézte az elmúlt két évtizedben végzett kutatásainak állomásait. Végül arról is beszámolt, hogy eredményeiket hogyan lehet felhasználni az orvosi diagnosztikában, egyebek mellett a rákszűrések hatékonyabbá tételében, amellyel kapcsolatban kitért a magyarországi kutatásokra is.
Nagy érdeklődéssel kísért előadását azzal zárta, hogy felhívta a figyelmet az Ukrajnában zajló háborúban érintett gyermekek helyzetére. "Mint minden gyerek a világon, ők is megérdemlik az esélyt"
- hangsúlyozta Krausz Ferenc, aki létrehozott egy egyesületet is az ukrajnai gyerekek támogatására.
Megtartotta Nobel-előadását pénteken a Stockholmi Egyetemen Krausz Ferenc fizikus, aki két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva veheti át az idén a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.
Mint a Svéd Királyi Tudományos Akadémia képviselője a díjazott tudósok kutatásainak jelentőségét hangsúlyozva bevezetőjében elmondta: "új eszközöket adtak az emberiségnek az elektronok világának felfedezésére az atomokban és molekulákban".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egyszerűen elképesztő volt” – Megszólaltak a Hold túloldalát megcsodáló űrhajósok
Az Artemis II legénysége az Orion űrhajó fedélzetéről számolt be az élményről, miután megpillantották az égitest rejtett oldalát. A négyfős csapat egy tíznapos küldetésen teszteli a rendszereket.
„Tegnap este először láttuk a Hold túloldalát, és ez egyszerűen elképesztő volt” – jelentkezett be az űr mélyéről Christina Koch, az Artemis II küldetés specialistája, miután a legénység több mint ötven év után először vetett emberi pillantást égi kísérőnk rejtett arcára. A négyfős csapat – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint a küldetés-specialisták, Christina Koch és a kanadai Jeremy Hansen – április 1-jén indult útnak a Kennedy Űrközpontból, hogy egy nagyjából tíznapos út során megkerülje a Holdat, és letesztelje az Orion űrhajó és az SLS hordozórakéta rendszereit a jövőbeli holdra szállások előtt.
A küldetés negyedik napjára az Integrity névre keresztelt Orion kapszula már messze maga mögött hagyta a Földet, a legénység pedig az első üzenetében megpróbálta átadni a látványt.
„Az egész Földet láthatod sarktól sarkig… annyira lenyűgöző pillanat volt, hogy mind a négyünket teljesen megállított”
– mondta Reid Wiseman parancsnok. Victor Glover pilóta ehhez csak annyit tett hozzá a bolygónak üzenve: „Higgyétek el, csodálatosan néztek ki, gyönyörűek vagytok.” A legénység számára azonban a legizgalmasabb pillanatok még hátravannak: a Hold körüli pálya legfontosabb szakasza magyar idő szerint hétfőn este kezdődik.
A NASA élőben közvetíti majd az eseményeket, a közvetítés hétfőn 19:00 órakor kezdődik.
A tervek szerint 19:56-kor az Orion átszáguld azon a ponton, amellyel megdönti az Apollo–13 által 1970-ben felállított, embert szállító űreszközre vonatkozó Föld-távolsági rekordot, ami nagyjából 400 170 kilométer volt.
A tényleges tudományos megfigyelési ablak 20:45-kor nyílik meg, amikor az űrhajót úgy fordítják, hogy ablakai a Hold felszíne felé nézzenek. A küldetésirányítás kedd éjjel 00:47-kor körülbelül 40 percre elveszíti a jelforrást, amint az Orion a Hold mögé ér. Ebben a rádiócsendben, 01:02-kor éri el a legkisebb holdtávolságot, mintegy 6544 kilométerre a felszíntől, majd három perccel később, 01:05-kor jut a Földtől legmesszebbre, körülbelül 406 772 kilométerre.
Ez a magas pálya teszi lehetővé, hogy a legénység egyetlen képkivágásban láthassa a teljes holdkorongot, beleértve olyan területeket is, amelyeket emberi szem még soha nem látott közvetlenül.
A megfigyelések során ősi lávafolyásokat, becsapódási krátereket és tektonikus repedéseket vizsgálnak, a folyamatosan változó megvilágítási szögek pedig egyedülálló lehetőséget adnak a domborzat tanulmányozására. A lenyűgöző, nagy felbontású képeket és 4K-s videókat egy új, lézeres kommunikációs rendszer, az O2O teszi lehetővé, amely akár 260 megabit/másodperces adatsebességgel képes a Földre sugározni. Ez a technológia kulcsfontosságú lesz a jövőbeli Hold- és Mars-missziók során.
A holdkerülés után az Integrity megkezdi többnapos visszatérését. Az út hátralévő részében orvosbiológiai és sugárzásmérési kísérleteket végeznek, valamint a kézi kormányzási rendszereket is tesztelik. Ha minden a tervek szerint halad, az Orion űrhajó április 10-én, magyar idő szerint 20:07-kor landol a Csendes-óceánon, San Diego partjainál.
„Tegnap este először láttuk a Hold túloldalát, és ez egyszerűen elképesztő volt” – jelentkezett be az űr mélyéről Christina Koch, az Artemis II küldetés specialistája, miután a legénység több mint ötven év után először vetett emberi pillantást égi kísérőnk rejtett arcára. A négyfős csapat – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint a küldetés-specialisták, Christina Koch és a kanadai Jeremy Hansen – április 1-jén indult útnak a Kennedy Űrközpontból, hogy egy nagyjából tíznapos út során megkerülje a Holdat, és letesztelje az Orion űrhajó és az SLS hordozórakéta rendszereit a jövőbeli holdra szállások előtt.
A küldetés negyedik napjára az Integrity névre keresztelt Orion kapszula már messze maga mögött hagyta a Földet, a legénység pedig az első üzenetében megpróbálta átadni a látványt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
FOTÓGALÉRIA - Megjöttek az első képek a Földről, lélegzetelállító felvételeket készítettek az Artemis II űrhajósai
Fotókon a kék bolygó, amit otthonunknak hívunk: az amerikai űrügynökség látványos felvételekkel jelentette be, hogy az Artemis II misszió a tervezett útvonal felét már megtette. A képeket Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion űrhajó kamerájával.
Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.
„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”
– írta az űrügynökség.
Pénteken, egy nappal az indulás után megérkeztek a legénység első felvételei. A Földről készült fotót Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion egyik napelemszárnyának végén elhelyezett kamerával. A képeken a szakértők két sarki fényt és az állatövi fényt is azonosították.
Fotókon a Földünk!
A misszió magyar idő szerint csütörtökön, 0 óra 35 perckor indult a NASA floridai indítóállásáról, négy űrhajóssal a fedélzetén: Christina Koch-al, Victor Gloverrel, Reid Wiseman parancsnokkal és Jeremy Hansennel.
A küldetés következő nagy mérföldköve hétfőn várható, amikor az űrhajósok leszállás nélkül megkerülik a Holdat, és egy hatórás periódusban tudományos megfigyeléseket végeznek. Ezek az adatok alapvető fontosságúak lesznek a következő, Artemis III nevű misszió számára, ahol már a tényleges holdra szállás a cél. A tervek szerint a teljes repülés nagyjából tíz napig tart majd.
Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.
„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”
– írta az űrügynökség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szenzációs felvételeket készített a Szaturnuszról a Webb és a Hubble űrtávcső
A Webb és a Hubble űrtávcső közös munkája eddig sosem látott részletességgel mutatja a gázóriást. A szakértők szerint ez különösen izgalmas, mert a két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.
A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Míg a veterán Hubble a látható fény tartományában a felhőzet finom színárnyalatait rögzíti, addig az újgenerációs Webb az infravörös tartományban a légkör különböző mélységeiben rejtőző felhőket és kémiai anyagokat is érzékeli. A két adatsor kombinálásával a tudósok gyakorlatilag felszeletelik a bolygó atmoszféráját.
A Hubble egy évtizedes megfigyelőprogram részeként kapta lencsevégre a Szaturnuszt még 2024 augusztusában, a Webb pedig néhány hónappal később. A képek rögzítésekor a bolygó éppen az északi féltekén tapasztalható nyárból a 2025-ös napéjegyenlőség felé haladt.
A fotók egy rendkívül mozgalmas légkört tárnak fel. A Webb képén egy „szalaghullámnak” nevezett, hosszan fennálló futóáramlat kanyarog, alatta pedig még mindig látszik egy apró folt, a 2011-es „Nagy tavaszi vihar” makacs maradványa. A déli féltekén szintén több vihar örvénylik, melyeket a látható felhők alatt tomboló erős szelek és hullámok formálnak.
A bolygó északi pólusánál lévő ikonikus, hatszög alakú futóáramlás több csúcsa is halványan kivehető mindkét képen. Valószínűleg évtizedekig ez az utolsó nagy felbontású kép a híres hatszögről, mivel az északi pólus hamarosan télbe fordul, és tizenöt évre sötétségbe borul.
A Webb infravörös megfigyelésein a pólusok feltűnően szürkészöld színben játszanak. A tudósok szerint ezt vagy egy magaslégköri aeroszolréteg okozza, amely másként szórja a fényt, vagy pedig sarki fényhez hasonló jelenség, ahol a bolygó mágneses mezejével kölcsönhatásba lépő töltött részecskék keltenek fénylést. A gyűrűk azért különösen fényesek az infravörös képen, mert nagyrészt visszaverő vízjégből állnak, és olyan finom részletek is látszanak rajtuk, mint a küllők és a legkülső, vékony F-gyűrű éles vonala.
A Webb a legnagyobb és legerősebb távcső, amelyet valaha az űrbe bocsátottak. A Hubble űrteleszkóp pedig több mint három évtizede működik, és továbbra is úttörő felfedezéseket tesz, amelyek alakítják az Univerzumról alkotott ismereteinket.
Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.
A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
