News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról

Mások mellett Schulek Frigyes építész és Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok is 'kapott' egy-egy aszteroidát.

Link másolása

hirdetés

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról - írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.

Az aszteroidákat kollégáival fölfedező szakember kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak.

A kutató felidézte, hogy Magyarország az 1930-as, 40-es évek fordulóján öt éven át "kisbolygó nagyhatalomnak" számított, ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György vezetett keresőprogramot. Ezt 1997-ben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították föl. Az azóta felfedezett csaknem kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, munkatársai.

A Nemzetközi Csillagászati Unió munkacsoportja november végén több tucat kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Ezek közül több magyar csillagász, a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenlegi munkatársa - Tóth Imre, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kelemen János, Ábrahám Péter, Virághalmy Géza, Barcza Szabolcs - nevét viseli.

Aszteroidát neveztek el Karikó Katalin biokémikusról, Vass Imréről, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatójáról, Schick Béláról, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítójáról, Guckler Károlyról, a főváros környéki sikeres erdősítési munkák egykori irányítójáról, Schulek Frigyes építészről, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok vívóról, Miroslav Mesaros szlovák matematika és fizika szakos tanárról, amatőr csillagászról, valamint Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, pedagógusról, gazdasági szakíróról is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy 80 éves beteg kaphatta meg itthon először az újfajta rákgyógyszert, amit eddig csak külföldön lehetett elérni
Mérföldkőhöz érkezett a neuroendokrin daganatos betegek hazai ellátása. A terápiában a sugárzó izotópot infúzión keresztül juttatják be a szervezetbe, ahol elpusztítja a rákos sejteket.

Link másolása

hirdetés

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

Magyarországon több száz embert érinthet ez a betegség, amelynek felismerésekor a páciensek fele már előrehaladott stádiumban van

- ismertették.

hirdetés

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) 2017-ben fogadta el a lutécium 177 alkalmazását felnőttek neuroendokrin tumorainak kezelésére.

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója
Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Brutálisan erős napkitörést észlelt a NASA kedden, felvételt is készítettek róla
Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. május 11.


Link másolása

hirdetés

Nagyon erős napkitörést észlelt a NASA kedden, mégpedig a legintenzívebb, X-osztályú besorolásút – írja a phys.org.

A napkitörés olyan erőteljes energiakilökődés, amely a rádiótávközlésre, az elektromos hálózatra, a navigációs jelekre is hatással lehet, és veszélyt jelenthet az űrhajókra és az űrhajósokra.

Magyar idő szerint délután négy óra körül volt a jelenség csúcspontja, ekkor sikerült elkapni a NASA Napdinamikai Obszervatóriumának, és felvételt is készítettek a kitörésről.

A napkitörés azt jelenti, hogy a naplégkör egy körülhatárolt része hirtelen, erősen kifényesedik, emellett van a koronakidobódás, vagyis a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe, harmadikként pedig a napkoronában hosszú ideje egy helyben lebegő, a környező gáznál sűrűbb és hidegebb felhő hirtelen, gyorsuló felemelkedése és elszállása is megtörténik - általában ez a három jelenség egyszerre megy végbe.

Az Időkép grafikonján is játszik a röntgensugárzás nagymértékű növekedése.

hirdetés

A napkitörések a 11 éves napciklussal lesznek gyakoribbak vagy ritkábbak, de csak kevés olyan történik, amely megbolygatná a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen nagyobb kitörés viszont végzetes is lehetne a technológiára, megbénítaná az elektromos -és kommunikációs hálózatot, kilökhetné a pályáról a műholdakat, azaz megszüntetné az internetet - írja az Időkép. Pár hete egy ilyen eseményből keletkezett geomágneses vihar 40 műholdat semmisített meg, a napokban pedig egy másik hatalmas napkitörés történt, de szerencsére az nem a Föld felé irányult.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Világszerte terjed a hepatitisz a gyerekeknél, még mindig rejtély, hogy mi okozza
A véreredmények szerint a most terjedő májgyulladást nem az eddig ismert hepatitisz A, B, C, D és E vírusok okozzák. A szakemberek szerint akár a koronavírus-fertőzéshez is lehet köze.

Link másolása

hirdetés

2021 októbere óta már több mint 600 hepatitiszes esetet regisztráltak a világban, amely elsősorban a gyerekek körében terjed. Az Egyesült Királyságban jelentették a legtöbb májgyulladásos beteget, 197-et, az Egyesült Államokban pedig 180 esetről tudni. A betegek többségét kórházban kellett kezelni, és korábban teljesen egészséges gyerekeknél is súlyossá vált a betegség. A szakemberek viszont egyelőre tanácstalanok, hogy miért terjedt el most a gyerekek körében - írja a Guardian.

Jason Kindrachuk, a Manitoba Egyetem professzora szerint apró lépésekben haladnak ugyan, de még mindig nincs meg a kirakós minden darabja ahhoz, hogy el tudjanak indulni valamilyen úton.

Azért rejtély az orvosok és a tudósok számára a jelenlegi helyzet, mert egyrészt a gyerekeknél ritka a súlyos májgyulladás, másrészt a véreredmények szerint a most terjedő hepatitiszt nem az eddig ismert hepatitisz A, B, C, D és E vírusok okozzák.

Lehetséges, hogy egy új, eddig nem azonosított vírusról van szó, de az is elképzelhető, hogy egy már létező vírus, vagy több vírus együttesen okoz újfajta tüneteket. Vizsgálják például azt is, hogy adenovírus-fertőzés áll-e a háttérben, ám az eddig vizsgált májszövetekben nem látták adenovírus jeleit, és egyébként is szokatlan, hogy az ilyen fajta vírus hepatitiszt okoz.

Azt is számításba vették a szakemberek, hogy a koronavírus hosszú távú hatásaként alakulhat-e ki a gyerekeknél májgyulladás. Egyes esetekben ugyanis a beteg gyerekek Covid-tesztje pozitív lett, mások viszont úgy betegedtek meg, hogy korábban nem estek át a koronavíruson.

Az már kiderült, hogy van összefüggés a Covid és a májproblémák között: mind gyerekek, mind felnőttek esetében volt példa arra, hogy a fertőzés megzavarta a májműködést. Olasz kutatók már egy évvel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a koronavírus hepatitiszt okozhat, miután egy 10 éves kisfiúnál májproblémák léptek fel a Covid-fertőzése során. Brazíliai kutatók pedig 2021 szeptemberében dokumentáltak egy esetet, amikor egy immunhiányos gyereknél hepatitisz alakult ki a Covid miatt.

A kutatók már 2020-ban megfigyelték, hogy a gyerekeknél a koronavírus többszervi gyulladásos szindrómát (MIS-C) vált ki, amely a májat is érintheti. Az akut hepatitisz pedig a MIS-C egyik legfőbb tünete. Ezt egy új tanulmány is igazolta, amelyben egy 3 éves, korábban egészséges kislányról írtak, aki enyhe Covidban szenvedett, három héttel később viszont hepatitisz és akut májelégtelenség alakult ki nála.

hirdetés
Egy indiai kutatás is megerősíti, hogy a gyerekeknél akár tünetmentes koronavírus-fertőzés után is jelentkezhet májgyulladás. A tanulmány előzetes publikációjából kiderült, hogy 475 pozitív tesztet produkáló gyerek közül 37-nél állapították meg a hepatitisz tüneteit, ők megfelelő kezeléssel meggyógyultak.

Egy másik, még nem publikált tanulmányban pedig koronavíruson átesett és más légúti betegségben szenvedő gyerekek májműködését hasonlították össze, és azt találták, hogy a Covid növeli a rendellenes májműködés kockázatát a gyerekeknél, amely ráadásul legalább fél évig tarthat.

Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy a most terjedő hepatitisz a koronavírushoz köthető, ez csak a lánc egyik szeme - jelezték a szakértők.

Azt is kiemelték, a jó hír az, hogy már tudjuk, hogyan előzhetjük meg az ilyen és sok más vírus terjedését: maszkhasználattal, sok szellőztetéssel, kézmosással, karanténnal, oltással, stb.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: