News here
hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Karikó Katalin: „Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek”

A kutató a Guardiannek arról is beszélt, hogy gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni.

Link másolása

hirdetés

Gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni - mondta Karikó Katalin a Guardiannek.

A Pfizer/BioNTech Covid-vakcinát kifejlesztő csapat magyar vezetője elmondta, évtizedeken át voltak szkeptikusak vele és az RNS-technológiával szemben. Karikót egykor lefokozták, majd a laboratóriumából is kirúgták az akkor még zsákutcának vélt módszer miatt, amelynek ma a Pfizer és a BioNTech vakcinát köszönhetjük.

Karikó kollégájával, Drew Weissmannal együtt csütörtökön vehette át a 3 milliárd dollár értékű Breakthrough díjat a Pennsylvaniai Egyetemen.

“Ha egy bizonyos területen dolgozó szakemberek összegyűlnének egy szobában, megfeledkezve a nevükről, az egójukról, a címeikről, és csak gondolkodnának, annyi megoldással tudnának előállni olyan sok mindenre - de ezek a címek és a többi inkább csak gátolják a munkájukat” - fogalmazott a kutató, aki ma már a német BioNTech alelnöke.

“Én mindig úgy álltam hozzá, hogy kit érdekel? Száz év múlva senki nem fogja ismerni a nevemet. De a címek, az előléptetések, az idősebb férfiak, a hatalom mind-mind akadályozó tényezők” - fűzte hozzá Karikó, kiemelve, hogy nemcsak a férfiak helyezik előtérbe a hatalmat a haladáshoz képest, de nekik “több idejük volt gyakorolni azt”.

Karikó Kisújszálláson nőtt fel egy nádtetejű házban, a családja egy közös szobában élt folyó víz, hűtő és tévé nélkül. 14 évesen harmadik lett egy országos biológiaversenyen. Az egyetem és a doktori befejezése után illegálisan eladta az autóját, a kislánya macijába varrta a pénzét, és a családdal együtt Amerikába költözött.

hirdetés
“Tudom, hogy kell szerényen élni, és nem költeni többet a család étkezésére heti 30 dollárnál, mivel sokáig nekünk is ez volt a határ” - mondja.

Habár az mRNS-terápia reménykeltőnek számított, a kudarcok következtében csökkent a tudósok lelkesedése a módszer iránt. Kezdetben ugyanis a sejtekbe csempészett mRNS molekulák heves immunreakciókat váltottak ki.

1995-ben Karikót rákkal diagnosztizálták, és még ugyanazon a héten ultimátum elé állították a Pennsylvaniai Egyetemen: vagy abbahagyja az mRNS-sel való kísérletezést, vagy elveszíti a magas presztízzsel járó egyetemi pozícióját.

Ő inkább a lefokozás és a fizetéscsökkentés mellett döntött, hogy folytathassa a kutatást. Két évvel később találkozott Weissmannal, akivel felfedezték, hogy lehet immunreakció kiváltása nélkül a sejtekbe juttatni az mRNS-molekulákat. Ez a módszer lett később a Pfizer és a Moderna vakcinák alapja.

“Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek. Nem az érdekli őket, milyen bizottságban ülsz, vagy milyen papírjaid vannak. Kitörlődik az egód, csak az számít, hogy hatékony legyen a terméked.”

Habár a kutató most a díj rá eső, 1,5 millió dolláros részével gazdagodott, elmondása szerint az év fénypontját számára az jelentette, hogy egy New York-i idősotthonban, a Pfizer oltás beadását követően szeptember 2-át "Karikó Katalin napnak" nevezték ki. Egy héttel később az otthonban kitört a covid, és összesen 70 lakó tesztje lett pozitív, de senki nem halt meg közülük.

“Annyira boldogok voltak. A vakcinának hála, még itt lehetnek. Számomra semmilyen díj vagy pénzösszeg nem érhet ennél többet” - zárta Karikó.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Először alkottak teljesen mesterséges embriót izraeli tudósok
Először alkottak egérőssejtekből "szintetikus embriót" tudósok.

Link másolása

hirdetés

Azért „szintetikus”, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg.

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni.

Leukémiás páciens bőrsejtjei például csontvelősejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.

hirdetés

A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk "kapcsolt be", amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.

Az őssejtek többségéből nem alakult ki emberiószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.

Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
Ajkanesia harmincipsziloni: 85 millió éves darázsfajokat fedeztek fel magyar kutatók, fura neveket adtak nekik
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói Ajka közelében találták őket. Az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte.
MTI, fotó: ELTE - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem.

Az ELTE Természettudományi Karának honlapján olvasható közlemény szerint az évmilliókkal ezelőtt kihalt ősdarázsfajokat egy különleges, ajkaitnak nevezett borostyán őrizte. A kutatók az újonnan felfedezett fajoknak különleges neveket adtak: az egyik a 30Y zenekar, a másik az egyik felfedező nagyapja, a harmadik Soós Miklós geológus után kapta a nevét.

Kiemelték:

ezek az első fosszilis darázsfajok, amelyeket Magyarország területén találtak, így különlegességük nemcsak abban rejlik, hogy eddig a tudomány számára ismeretlenek voltak.

Szabó Márton kutatás-vezető, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa közölte, a késő kréta korból nagyon kevés borostyán és borostyánzárvány ismert, ezért az ajkai lelet "hiátuskitöltő szereppel bír", általa sokat meg lehet tudni bizonyos ízeltlábúcsoportok evolúciójáról, a késő kréta kori Bakony élővilágáról.

A névadást a közleményben azzal indokolták, hogy a 30Y zenekar több tagja is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét, és a város neve a zenekar több dalának szövegében is megjelenik, így lett a darázsfaj neve Ajkanesia harmincipsziloni. A másik faj Szabó Márton nagyapjáról kapta a nevét: Béla elveszett lábujja (Amissidigitus belai), mivel a nagyapa, Szabó Béla, aki az ajkai szénbányákban dolgozott, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbalesetben elvesztette egyik lábujját. A harmadik darázsfaj neve: Spathiopteryx soosi, azért viseli Soós Miklós nevét, mert a geológus hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Megdöbbentő következményei lettek a januári tongai víz alatti vulkánkitörésnek
Ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót. Az okokat is megtalálták.

Link másolása

hirdetés

Idén január 15-én tört ki a Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán, mely a Csendes-óceánban található a víz alatt Tonga szigetvilágában. Ez volt a Földön az egyik legerősebb vulkánkitörés, melynek hatására hatalmas mennyiségű vízpára került a sztratoszférába, valamint szökőár keletkezett, illetve a hangrobbanás olyan erős volt, hogy annak lökéshulláma kétszer is körbejárta bolygónkat.

Ugyanakkor ez volt az első olyan ismert vulkánkitörés, mely nem hűtötte, hanem melegítette a bolygót, ugyanis a korábbi nagy vulkánkitörések mindegyikének hűtő hatása volt. Ez azért történhetett most így, mert nagyjából 50 km-es magasságig is feljutott a vízgőz, és az elkezdte lebontani az ott található ózont - írja az Időkép.

A vulkánkitöréssel kapcsolatos vizsgálatok megdöbbentő eredményekre jutottak, melyeket publikáltak is a Geophysical Research Letters-ben. A NASA műholdjainak mérései szerint a kitörés hatására a sztratoszférába annyi vízgőz jutott fel,

ami megtöltene 58 ezer olimpiai méretű úszómedencét.

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 146 teragram, azaz 146 millió tonna víz jutott a sztratoszférába.

Ez nagyjából a kitörés előtt ott jelenlévő vízmennyiség 10%-a.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Áttörés: újraindították a sertések vérkeringését egy órával a haláluk után
A sejtfunciókat helyreállító eljárással több rászorulónak lenne esélye transzplantációra, ezért a kutatók bíznak benne, hogy embereken is tudják majd alkalmazni.

Link másolása

hirdetés

A Yale Egyetem kutatóinak sikerült helyreállítani a vérkeringést és más sejtfunkciókat sertésekben egy órával az állatok elpusztulása után – számolt be róla a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról a CNN.

A szakemberek az általuk kifejlesztett OrganEx nevű rendszert alkalmazták, amely egy perfuzátum nevű folyadékot juttat vérrel keverve az elhullott sertés ereibe - ez segít megakadályozni a sejthalált és a vérrögképződést. Az eljárással az oxigén visszaáramlott a testbe, ezzel életben tartva a sejteket és egyes szerveket a szívmegállás után.

Hat órával a kezelés után a csapat megállapította, hogy bizonyos kulcsfontosságú sejtfunkciók egy órával az elhalálozás után újra aktívak lettek, például a szívben, a májban és a vesében, és több szerv funkciói is helyreálltak.

Dr. Nenad Sestan genetikai professzor, a tanulmány vezetője szerint ez arra utal, hogy a sejtek pusztulása megállítható, hiszen több létfontosságú szervben is helyre lehet állítani a működésüket. Vagyis a sejtek nem halnak el olyan gyorsan, mint ahogy eddig a tudósok feltételezték.

Bár a kutatás még nagyon korai szakaszban és kísérleti stádiumban van, a tudósok bíznak benne, hogy a kezelést embereken is alkalmazni tudják a jövőben.

Ez ugyanis segíthetne helyreállítani és életben tartani elhunyt emberek szerveit, így több rászorulónak lenne esélye transzplantációra. Egyelőre azonban még vizsgálni kell, hogy az "újraélesztett" szervek alkalmasak lehetnek-e átültetésre, működni fognak-e egy másik testben.

Arra is látnak esélyt a kutatók, hogy az eljárás szívinfarktuson vagy sztrókon átesett embereken is segíthet. Ehhez azonban szintén további kutatásokra lesz szükség, ugyanis meg kell bizonyosodni arról, hogy a rendszer összetevői bizonyos klinikai helyzetekben biztonságosak-e.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: