News here

TUDOMÁNY

Karikó Katalin: „Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek”

A kutató a Guardiannek arról is beszélt, hogy gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni.

Link másolása

Gyorsabb lehetne a tudományos fejlődés üteme a világban, ha a tudósok képesek lennének félretenni az egójukat, és hatékonyabban együttműködni - mondta Karikó Katalin a Guardiannek.

A Pfizer/BioNTech Covid-vakcinát kifejlesztő csapat magyar vezetője elmondta, évtizedeken át voltak szkeptikusak vele és az RNS-technológiával szemben. Karikót egykor lefokozták, majd a laboratóriumából is kirúgták az akkor még zsákutcának vélt módszer miatt, amelynek ma a Pfizer és a BioNTech vakcinát köszönhetjük.

Karikó kollégájával, Drew Weissmannal együtt csütörtökön vehette át a 3 milliárd dollár értékű Breakthrough díjat a Pennsylvaniai Egyetemen.

“Ha egy bizonyos területen dolgozó szakemberek összegyűlnének egy szobában, megfeledkezve a nevükről, az egójukról, a címeikről, és csak gondolkodnának, annyi megoldással tudnának előállni olyan sok mindenre - de ezek a címek és a többi inkább csak gátolják a munkájukat” - fogalmazott a kutató, aki ma már a német BioNTech alelnöke.

“Én mindig úgy álltam hozzá, hogy kit érdekel? Száz év múlva senki nem fogja ismerni a nevemet. De a címek, az előléptetések, az idősebb férfiak, a hatalom mind-mind akadályozó tényezők” - fűzte hozzá Karikó, kiemelve, hogy nemcsak a férfiak helyezik előtérbe a hatalmat a haladáshoz képest, de nekik “több idejük volt gyakorolni azt”.

Karikó Kisújszálláson nőtt fel egy nádtetejű házban, a családja egy közös szobában élt folyó víz, hűtő és tévé nélkül. 14 évesen harmadik lett egy országos biológiaversenyen. Az egyetem és a doktori befejezése után illegálisan eladta az autóját, a kislánya macijába varrta a pénzét, és a családdal együtt Amerikába költözött.

“Tudom, hogy kell szerényen élni, és nem költeni többet a család étkezésére heti 30 dollárnál, mivel sokáig nekünk is ez volt a határ” - mondja.

Habár az mRNS-terápia reménykeltőnek számított, a kudarcok következtében csökkent a tudósok lelkesedése a módszer iránt. Kezdetben ugyanis a sejtekbe csempészett mRNS molekulák heves immunreakciókat váltottak ki.

1995-ben Karikót rákkal diagnosztizálták, és még ugyanazon a héten ultimátum elé állították a Pennsylvaniai Egyetemen: vagy abbahagyja az mRNS-sel való kísérletezést, vagy elveszíti a magas presztízzsel járó egyetemi pozícióját.

Ő inkább a lefokozás és a fizetéscsökkentés mellett döntött, hogy folytathassa a kutatást. Két évvel később találkozott Weissmannal, akivel felfedezték, hogy lehet immunreakció kiváltása nélkül a sejtekbe juttatni az mRNS-molekulákat. Ez a módszer lett később a Pfizer és a Moderna vakcinák alapja.

“Sokan gyűlölik a gyógyszeripart, pedig ezek az emberek jóval értelmesebbek. Nem az érdekli őket, milyen bizottságban ülsz, vagy milyen papírjaid vannak. Kitörlődik az egód, csak az számít, hogy hatékony legyen a terméked.”

Habár a kutató most a díj rá eső, 1,5 millió dolláros részével gazdagodott, elmondása szerint az év fénypontját számára az jelentette, hogy egy New York-i idősotthonban, a Pfizer oltás beadását követően szeptember 2-át "Karikó Katalin napnak" nevezték ki. Egy héttel később az otthonban kitört a covid, és összesen 70 lakó tesztje lett pozitív, de senki nem halt meg közülük.

“Annyira boldogok voltak. A vakcinának hála, még itt lehetnek. Számomra semmilyen díj vagy pénzösszeg nem érhet ennél többet” - zárta Karikó.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Sértetlenül ért földet egy űrből ledobott tojás
Több mint 30 kilométer magasról zuhant a Földre a tojásrakéta, amit egy meteorológiai léggömb két óra alatt vitt fel az űrbe.

Link másolása

Hosszú évek kísérletezése után végre sikerült úgy ledobni egy tojást az űrből, hogy egy karcolás nélkül ért földet, írja a UNILAD. Mark Rober és csapata korábban küldte 30 kilométer magasra a történelmi tojást, de csak pénteken publikálták a tudományos szenzációt jelentő felvételt.

A 42 éves ex-NASA és Apple mérnök olyan szerkezet építésébe fogott, mely egy nyers tojást is képes sértetlenül a Földre juttatni, ahol egy nagyon puha felületre csapódik be.

Rober először a világ legmagasabb épületéről, a dubaji Burj Khalifa 828 méteres csúcsáról tervezte a tojásejtést, csak később kezdett gondolkozni azon, hogy mindezt inkább az űrből kísérli meg.

A látszólag egyszerű kísérlet egyik legnehezebb pontja a tojás űrbe juttatása volt. A hosszú emelkedés során biztosítani kellett a megfelelő hőmérsékletet, nehogy a tojás már útközben megrepedjen a hideg miatt. További nehézséget jelentett, hogy a kétórás emelkedés közben összegabalyodtak a meteorológiai léggömb zsinórjai, emiatt az egész szerkezet hatalmas sebességgel kezdett zuhanni a Föld felé.

A mérnökök már csak abban bízhattak, hogy a tojásrakéta képes lesz leválni az eszközről, és sértetlenül földet ér.

Ez végül megtörtént, és a becsapódó rakétából egy karcolás nélkül került elő a tojás.

A történelmi zuhanásról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Óriási áttörés: megvan az Alzheimer-kór ellen hatásos első gyógyszer
A lecanemab nem csodaszer, de bizonyíték arra, hogy a betegséget gyógyszeres úton is lehet kezelni.

Link másolása

Több évtizednyi kudarc után amerikai és japán tudósok áttörést értek el az Alzheimer-kór elleni gyógyszer fejlesztésében. A klinikai vizsgálatok megerősítették, hogy a lecanemab lassítja a leépülést azoknál, akik a betegség korai stádiumában szenvednek, írja a The Guardian.

„Ez az első gyógyszer, mely valódi kezelési lehetőséget biztosít az Alzheimer-betegek számára”

– mondta Bart De Strooper. A University College London (UCL) Demencia Kutatóintézetének vezetője szerint ugyan a készítmény „klinikai előnyei korlátozottnak tűnnek”, ám idővel ezek is javulni fognak.

A lecanemab valójában egy olyan antitestterápia, mely eltávolítja az agyban lerakódott béta-amiloid fehérjéket. Az még nem teljesen vilgos, hogy a béta-amiloidok felhalmozódása hogyan befolyásolja az Alzheimer-kórt, ám úgy tűnik, hogy az öröklött betegségben szenvedők esetében hozzájárulnak az agysejtek pusztulásával járó folyamatokhoz.

A lecanemabet fejlesztő amerikai Biogen és a japán Eisai szeptemberben jelentették be a közel 1800 beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálat legfontosabb eredményeit. A teljes adatsort végül kedden tették közzé a New England of Journal of Medicine című orvosi szaklapban. Ezek alapján

a készítmény 18 hónap alatt 27 százalékkal csökkentette az Alzheimer-kórban szenvedők mentális képességeinek hanyatlását.

A lecanemab egyelőre szerény eredményeihez képest meglehetősen drága: évente 10 és 30 ezer font (4,7-14,1 millió millió forint) között mozog egyetlen páciens kezelése. Az orvosok szerint a készítmény nem csodaszer, de bizonyíték arra, hogy az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelése nem lehetetlen feladat.

Az Alzheimer-kór felelős a világszerte élő 55 millió demens beteg kétharmadáért. Az Egyesült Királyságban ez a vezető halálok. A betegek a diagnózistól számított hét éven belül meghalnak. A kór kezdetben memóriazavarokkal jelentkezik, majd romlik a döntéshozatali képesség, idővel pedig az egyszerűbb feladatok végrehajtása is problémát okoz. Végül a betegek segítség nélkül már mozogni és enni is képtelenek lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Korábban ismeretlen anyagokat találtak egy Szomáliában földet ért meteoritban
Az egyik új ásványi anyagot egy közeli városról, a másikat egy amerikai tudósról nevezték el.

Link másolása

Korábban ismeretlen ásványokra bukkantak a tudósok egy Szomáliában talált meteoritban, írja a UNILAD. Az afrikai országban felfedezett 15 tonnás űrkőzet egyúttal a világ kilencedik legnagyobb meteoritjának számít.

Az egyik új ásványi anyagot elaliitnak nevezték a felfedezés közelében fekvő El Ali városa alapján. Ezzel szemben a másik anyag az elkinstantonit nevet kapta Lindy Elkins-Tanton után.

A tudós az Arizonai Állami Egyetem (ASU) Föld- és Űrkutatási Iskolájának professzora, akinek bolygómagelemekkel folytatott folyamatos munkája előtt szerettek volna tisztelegni.

Chris Herd, a meteorito vizsgáló Albertai Egyetem Föld- és Légkörtudományi Tanszékének professzora szerint amikor új ásványt találnak, az egyben addig nem ismert geológia és kémia nyomaira utal. Ettől igazán izgalmas az Afrikában talált meteorit.

Ugyan a tudósok tovább szeretnék vizsgálni a kőzetet, de ezt nehezíti, hogy időközben Kínába szállították, ahol értékesíteni szeretnék. A The Guardian szerint nem egyedi eset, hogy magánvevőt keresnek egy meteoritnak, a nemzetközi piacokon gyakran cserélnek gazdát űrkőzetek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Jelentősen átalakíthatja az agyat a koronavírus
Több Covid-fertőzésen átesett páciens számolt be a fejfájásról, szédülésről, szorongásról és depresszióról.
Fotó: Pixabay.com - szmo.hu
2022. november 22.


Link másolása

Egy friss vizsgálat arra világít rá, hogy azoknak a pácienseknek az agyában, akik felépültek a Covid-19-ből, akár hat hónappal később is kimutathatóak rendellenességek – számolt be róla az IFLScience.

A Delhi Indiai Műszaki Intézet szakértői egy speciális MRI-vel vizsgálták a koronavírus által okozott agyi elváltozásokat.

A mostani vizsgálat során a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás (SWI) módszerét alkalmazták, ami annyit jelent, hogy egyes anyagok, például a vér összetevői, a kalcium és a vas eltérő módon reagálnak a mágneses térnek való kitettségre. Az SWI különösen hatékony az agyi vérömlenyek, az érrendszeri rendellenességek és a daganatok detektálásában.

A szakértők jelentős rendellenességekre bukkantak a betegség túlélői körében.

Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) úgy becsli, hogy ötből egy felnőtt fertőzött küzd tartós tünetekkel. Ilyen többek között az agyi köd, a fejfájás, a szédülés, a szorongás és a depresszió.

A tanulmányban 46 gyógyult személy adatait hasonlították össze 30 egészséges emberével.

Azok, akik hosszan lefolyó Coviddal küzdöttek, általában fáradtságról, alvászavarról, figyelmi problémákról és memóriazavarról számoltak be.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy akik felépültek, náluk az elülső lebeny több fehérállományi régiójában is jelentős elváltozások alakultak ki. Emellett az agytörzsben is észleltek furcsaságokat, ami magyarázatot adhat tüneteikre.

A kutatók szeretnék a koronavírus agyra gyakorolt hatásait még hosszabb távon is vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: