News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Kapura hasonlító kőképződményt talált a Marson a NASA marsjárója

Egy Mars-kutató tisztázta, hogy nem a marslakók titkos rejtekhelyére, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezet a rejtélyes „bejárat”.

Link másolása

hirdetés

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A Curiosity nevű marsjáró fotózott le egy sziklás domboldalt, amelyben mintha egy mesterségesen kialakított bejárat lenne.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

Egy-egy természetes rengés miatt pedig darabok is kitörhettek belőle, valószínűleg ez történt a rejtélyes, nagyjából 1 méter magas "bejárat" esetében is.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Egy fiatal orvos elmondta, mi legnagyobb baj az Elf Barral
Kulja András TikTok-videójában úgy fogalmaz: semmiképp sem ajánlja az Elf Bar használatát, „mert durván függővé tesz, károsítja a szervezetet, és a dohánytermékek közül talán a legkörnyezetszennyezőbb”.

Link másolása

hirdetés

Rohamosan terjed az Elf Bar nevű, eldobható elektromos cigaretta a magyar fiatalok körében. A középiskolás gyerekek szüleit az iskolai KRÉTA rendszerben tájékoztatták arról, hogy 500 millió forintra is büntethetik azokat, aki ízesített, eldobható elektromos cigarettát árulnak.

A jelenséget nagyon komoly problémának látja Zacher Gábor is, a toxikológus az RTL Klubnak úgy fogalmazott:

ő maga is kíváncsi lenne, pontosan mi van ebben a termékben.

A témában néhány napja megszólalt Kulja András sebész szakorvosjelölt, akinek a Tiktok-csatornáját 150 ezren követik. A fiatal orvos azt mondta, sok kérdés érkezett hozzá, hogy mit érdemes tudni róla, hogyan hat a szervezetre az Elf Bar? Kulja azt mondta, hogy ennek használata során nem keletkezik füst, így hagyományos dohánytermékekben lévő rákkeltő anyagokat sem tartalmazza.

A szakorvos jelölt szerint azonban kettő „elég nagy probléma" van ezzel a termékkel.

Az egyik, hogy

hirdetés
rengeteg nikotint tartalmaz, egy Bar körülbelül 45 ciginek megfelelőt.

„A nikotin pedig egy idegméreg, ami már kis mennyiségben is nagyon erős függőséget okoz. Ezen kívül a nikotin hatással van a szervezet működésére is: rontja az alvás minőségét, károsítja a sejtek örökítőanyagát, hatással van a szív- és érrendszerre és a magzatok fejlődését is károsítja, koraszülést idézhet elő”- mondta Kulja András.

Ezen felül az Elf Barok tartalmaznak valamilyen ízesítő anyagot is, amelyeknek nem tudjuk a hosszútávú hatásait, „nem tudjuk, mi történik a szervezettel, ha ezeket sok éven át inhaláljuk”.

A második nagy probléma az Elf Barral Kulja szerint a környezetszennyezés. Ezek az eszközök ugyanis egyszer használatosak, műanyagból és lítium elemekből állnak, amelyek összetevői beleoldódhatnak a talajvízbe és károsíthatják az élővilágot.

„Én semmiképpen ajánlom az Elf Bar használatát, mert durván függővé tesz, károsítja a szervezetet, és a dohánytermékek közül talán a legkörnyezetszennyezőbb”

- összegzett a fiatal szakorvosjelölt.

@andras.doktor Válasz @viktoria.marta._.fan részére Az Elf Bar szervezetre gyakorolt hatásai. Ha több infót szeretnél, akkor keresd fel a cikiacigi.hu oldalt! ? #hirdetés #cikiacigi #orvos #edukáció #elfbar #nedohányozz ♬ eredeti hang - Dr. Kulja András


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Már Európa a majomhimlőjárvány epicentruma
A nyári hónapokban ráadásul felgyorsulhat a betegség terjedése a WHO szerint.

Link másolása

hirdetés

Egyre jobban terjed a majomhimlő a világban: az igazolt fertőzöttek száma meghaladja a 2 ezret, a gyanús esetekkel együtt pedig már 2200 körüli érintettről van tudomása a hatóságoknak szerte a világon - írja a Portfolio az Our world in Data adatbázisa alapján.

A kontinensen Nagy-Britanniában van a legtöbb majomhimlős, ahol június 14-ig 524 esetet regisztráltak.

Az Európai Unió országai közül pedig Spanyolországban kapták el legtöbben a fertőzést, itt 313 esetről tudnak. Németországban 263 fertőzöttet azonosítottak, Portugáliában 231-et, Franciaországban 125-öt. Magyarországon hat majomhimlős esetről tudnak.

A cikkben idézik Ali Zumla egyik cikkét, amelyben a University College London Medical School fertőző betegségek professzora azt írta, hogy „korábban is előfordultak majomhimlős esetek szórványosan olyan országokban, ahol ez nem jellemző, de soha nem ilyen számban, kontinenseken keresztül és folyamatosan, emberről emberre terjedő helyi fertőzésekkel”.

Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet európai régiójának igazgatója azt mondta, hogy

a majomhimlőjárvány kitörésének epicentruma egyértelműen Európa,

itt már 25 országban több mint 1500 esetet azonosítottak, és ezek globálisan a megbetegedések 85 százalékát teszik ki.

hirdetés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, június 23-án rendkívüli ülést tart annak eldöntésére, hogy a globális majomhimlőjárványt nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek minősítse-e.

A WHO szerint

a majomhimlő terjedése felgyorsulhat a nyári hónapokban Európában,

amikor, ahogy Hans Kluge fogalmazott, több száz Pride rendezvényt, zenei fesztivált és egyéb tömeges összejövetelt tartanak.

Az Európai WHO-igazgató ezért sürgős intézkedésre szólította fel a hatóságokat és a civilszervezeteket a gyorsan növekvő majomhimlős esetek visszaszorítására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés
Megszabadulhatunk a migrén béklyójától – Beszélgetés dr. Tóth Adrián neurológussal, a MIND klinika specialistájával
Holisztikus megközelítés és személyre szabott kezelés az egyik legkellemetlenebb, kínzó fejfájás ellen.

Link másolása

hirdetés

Aligha van olyan ember, akinek még életében nem fájt volna a feje valamilyen okból. Mindeddig azonban a fejfájások kezelése tapasztalati alapon történt, kevésbé foglalkoztak vele mint kóros folyamattal, a fájdalom kialakulásával. Ennek kutatására és az új megközelítésű gyógyítására jött létre két évvel ezelőtt a budapesti MIND Fejfájás Klinika, amelynek egyik specialistájával, dr. Tóth Adrián neurológussal beszélgetünk.

Skype-interjúnkhoz a fiatal orvos az Egyesült Államokbeli Buffalóból (New York) jelentkezett be, ahová egyhónapos tanulmányútra érkezett.

– A rettegett migrénnel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering. Mindenek előtt ezt a fogalmat tisztázzuk.

– Magyarországon a migrén, a fejfájás közel egymillió embert érint, tehát népbetegségnek tekinthető. De világszerte ez az a betegség, ami az 50 év alatti populációban leginkább a munkaképtelenséget okozza.

A 4-72 órán keresztül tartó, általában féloldali, nagyon erős fejfájással járó, egy 10-es skálán 8-9-es erősségű fájdalmat nevezzük migrénnek, ami kellemetlen fény-, hang- és szagérzékenységgel is járhat.

Ilyenkor a beteg is a legszívesebben egy sötét, jól hangszigetelt szobában lefekszik és megpróbálja kiheverni. Annyira kellemetlen tud lenni, hogy az ember nem tudja folytatni napi tevékenységét. Az új kutatásoknak köszönhetően egyre jobban értjük a betegség patofiziológiáját, hogy mi miért alakul ki, és egyre több molekuláris mechanizmust is megértettünk vele kapcsolatban. Sőt, egyfajta forradalmat látunk most már a terápia szintjén is, mert olyan célzott, migrén-speciális gyógyszerek is forgalomba kerültek, amelyeknek nagyon kevés mellékhatásuk van. Az Egyesült Államokban már több ilyet jóváhagyott a gyógyszerhatóság (FDA). A betegek napi szinten használják és olyan életminőségbeli változásról számolnak be, ami azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Jó hír, hogy immár Magyarországra is jönnek be ezek a gyógyszerek.

hirdetés

– Az Önök kutatásának legfontosabb területe a „bél-agy tengely” feltárása.

– Az orvostudomány viszonylag új területéről van szó. 2006-ban Jane Foster kanadai kutatónő egérkísérletek során két csoport viselkedését figyelte meg: az egyikben normál bélflórájú egerek voltak, a másikban pedig úgynevezett „csíramentesek”, vagyis semmilyen bélflórájuk nem volt. Egy labirintusból kellett kijutniuk. Az utóbbiak teljesen nyugodtak voltak, nem mutatták a szorongás tüneteit, úgy oldották meg a feladatot. Itt merült fel a kérdés a kutatókban, hogy vajon miként hat ilyen erősen a bélflóra, illetve annak hiánya az idegrendszerre. Megvizsgálták központi idegrendszerük felépítését, és kiderült, hogy ez már annak kifejlődésére is kihatott: bizonyos agyi területek térfogata kisebb volt, és ugyancsak kevesebb volt bizonyos receptorokból (pl. szerotonin) is. Ugyancsak csökkent volt ezekben az egerekben a stresszre való válaszreakció, sőt, bizonyos neurológiai betegségek ki sem alakultak. Így derült ki, hogy milyen fontos összefüggés van a bélflóra és a központi idegrendszer között, ezt nevezzük „bél-agy” tengelynek.

A bennünk található bélflóra anyagai, baktériumok, baktériumevőknek az összessége, illetve az ezek által termelt fehérjék, hormonszerű fehérjék, ingerületátvivő anyagok, a központi idegrendszerben is termelődnek, ezáltal képesek rá hatni. Megvizsgálva a bélflóra mikrobiomját, arra a megállapításra jutottunk, hogy a benne lévő genetikai állomány többszöröse az emberi sejtek genomjának, és egy kb. 2 kilós tömeggel állunk szemben.

Tehát ezt a kétirányú hálózatot a bélflóra és a központi idegenrendszer között úgy kell elképzelni, mint egy „országokon átívelő” szimbiózist, másfelől pedig egy két irányú, gyorsforgalmú autósztrádát.

Van köztük egy direkt idegrendszeri kapcsolat, a bolygóideg, ami összeköti a belet és az agytörzset, de szerepet játszanak ebben a bélbaktérium által termelt ingerátvivők, neuroaktív vegyületek, hormonok, az immunrendszerben szerepet játszó sejtek, plusz még az agyalapi mirigy szabályozó rendszere. Ezek így együtt alkotják a „bél-agy tengelyt.”

– Ez a rendszer egész szervezetünkre alapvető kihatással van.

– A kutatók elkezdték ezt a területet különböző neurológiai betegségek összefüggésében is vizsgálni, és észrevették, hogy bizonyos esetekben a bélflóra kóros irányban megváltozik. Ezt tapasztalták migrénnél, Parkinson-kórnál, Alzheimer-kórnál, amiotrófiás laterálszklerózisnál (ASL), a szklerózis multiplexben és az autizmus spektrum zavarokban szenvedőknél. Egyre több szoros összefüggés kimutatható szorongásos betegségeknél, depressziónál és pszichiátriai vonalon is. Számos kísérlet folyik arról, hogy a bélflóra megváltoztatásával, széklettranszplantációval, vagy különböző diétával miként lehet befolyásolni a neurológiai betegségek lefolyását. Véleményem szerint ezen a területen 10-20 éven belül nagy áttörés következik be, esetleg az sem lesz már ritka, ha egy neurológiai konzultációra a beteg a saját mikrobiom-eredményével érkezik.

– Hogyan folynak a vizsgálatok és a kezelések a MIND-ban?

– A MIND-ban egyfajta holisztikus szemléletet követve van olyan migrén-rendelés, ahol mi hárman, neurológusok egy gasztroenterológus kollégával közösen komplex ellátást tudunk nyújtani a betegeknek, a széklet-mikrobiom vizsgálat eredményétől függően akár személyre szabott diéta beállítására is van lehetőség. Vannak olyan visszajáró kontrollbetegeink, akiknél már a diétás tanácsok enyhítettek a fejfájások gyakoriságán vagy erősségén. Egy másik új kutatási terület, amelyet a Harvardon végeztek, a talamusz, a köztiagy fáradásának folyamata.

A talamusz legfontosabb funkciója, hogy minden érző pálya áthalad rajta. Úgy működik, mint egy reléállomás. Megszűri a felesleges információt, hogy ne jusson el az agykéregbe és ne tudatosuljon benne. Amit nem enged át, azt nem érezzük. Migrén esetén a talamusz reléfunkciója károsodik, olyanná válik, mint egy nagy lyukú szűrő.

Emiatt van az, hogy egy krónikussá váló migrénes betegnél egy rossz alvás, egy diétahiba, vagy akár egy pohár vörösbor nagyon erős fejfájást produkál. A jó alvás nagyon fontos, ennél jobb orvosság nincs, különösen az REM-fázisban, amikor az idegrendszer regenerálódik, az izmaink elernyednek. Az lenne az ideális, hogy az ember a napszaki életritmusának megfelelően lefeküdjön, és ébresztő nélkül ébredjen úgy, hogy éjjel egyetlen egyszer sem kel fel. Ez sajnos nagyon ritka. És akkor még nem beszéltünk a stresszről, vagy a rossz testtartás okozta nyak- és vállizom-fájdalmakról, az ülőmunkáról, ezek is fontos fejfájást provokáló tényezők.

Rengeteg a diétahiba: az emberek rendszertelenül étkeznek, nagyon zsíros és szénhidrátdús az étrendjük, az elhízás, a vércukorszint ingadozása is okozója lehet a migrénnek. Sok gasztroenterológiai betegség jár migrénnel, miközben sok migrénes beteg küzd hányingerrel, émelygéssel. Egy migrénes roham során még a gyomor és a belek mozgási sebessége is lelassul, 6 percről akár 60 percre. Ezért, ha a beteg későn veszi be a gyógyszerét, hatástalan lesz, mert túl lassan szívódik fel.

– Mit jelent az önök által alkalmazott CGRP inhibitor kezelés?

– A CGRP kulcsfontosságú molekula a migrénes fejfájás kialakulásában. Úgy gondoljuk, hogy ennek a felszabadulása okozza leginkább a migrénes fejfájást. Az eddig alkalmazott hagyományos fájdalomcsillapítók, mint az Aszpirin, az Algopyrin, nem hatottak a CGRP-re. A preventív gyógyszerek pedig, mint az antiepileptikumok, a bétablokkolók, a különböző hangulatszabályozó gyógyszerek szintén nem tudták hatékonyan befolyásolni a CGRP-t. A triptánok mellékhatásként érösszehúzódást okoznak, ezért kockázatos sokszor szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek adni. Kísérletek bizonyították, hogy ha beadtunk CGRP-t akár infúzió formájában egészséges embernek, az migrénes fejfájást provokált. A migrénes betegeknél a CGRP szintje megemelkedik, értágulást okoz.

A legújabb gyógyszerek, amelyekből néhány már nálunk is elérhető, éppen a CGRP-t, vagy a CGRP receptorokat célzó vegyületek, amelyek a molekula receptoraihoz kapcsolódva nem engedik a CGRP célba érését. Úgy képzeljük el, mintha a CGRP egy hajó lenne és a receptor a kikötő, ahová nem jut el.

De vannak olyan vegyületek is, amelyek magát a „hajót” támadják. Így nem alakul ki a migrénes fejfájás. Ebben látjuk a nagy forradalmat, mert vannak olyan vegyületek, amelyek megszüntetik a migrénes rohamot, és olyanok is, amelyek megelőzik a kialakulását, vagy nagy mértékben csökkentik a súlyosságát, a gyakoriságát. Ráadásul ezek nem járnak a fent említett mellékhatásokkal.

– Egyre több orvosi szakterületen nyer teret a személyre szabott, célzott kezelés.

– Véleményem szerint ebbe az irányba kellene haladnia minden neurológiai betegség kezelésének. A mi betegeinknek, azon túl, hogy figyelembe vesszük a más társbetegségeket, az általa szedett gyógyszereket, a széklet-mikrobiom-teszt alapján teljesen személyre szabott diétát tudunk javasolni. Egy másik szakterületem a Parkinson-kór. Ennek ismert motoros tünetei a kézügyetlenség, a lassúság, a kézremegés, a görnyedt testtartás, a csoszogó járás. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a betegség kialakulásának vannak egyéb fontos, nem motoros tünetei, mint a szaglászavar, a székrekedés, az éjszakai alvászavar, a szorongás, a vizelettartási problémák. Mindezeket a tényezőket is figyelembe kell venni a beteg kezelésekor, a beteg életkora, munkavégzése mellett. Amikor az orvos e sok-sok tényezőt összegezve állítja be a terápiát, ezt nevezzük személyre szabott kezelésnek. Bár ehhez sok idő és energia kell, de egyrészt egy jó orvos-beteg viszony alakulhat ki, másrészt pedig a beteg életminősége nagy mértékben fog javulni.

– Milyen tapasztalatokat szerzett amerikai útja során?

– A buffalói Dent klinikán vagyok. Ez az Egyesült Államok egyik legnagyobb neurológiai intézménye, ahol naponta több száz új neurológiai beteg ellátása folyik. Az egyik legnagyobb hangsúlyt itt is a fejfájás kezelésére fektetik. Az intézet 6 MR-készüléke jóformán egyfolytában dolgozik. Nagy előnye, hogy a betegek nagyon hamar kapnak ellátást, nincsenek több hónapos várólisták.

Itt létezik az úgynevezett „Nurse Practitioner” rendszer: olyan nővérekről van szó, akik bizonyos neurológiai szakterületre specializálódtak. Ők egy-egy orvos alatt, azt is mondhatnánk, az orvos nevében dolgoznak egy csoportban akár öten-hatan is, és mindegyikük megvizsgál egy nap 20-25 beteget. Tehát első körben nem kell feltétlenül magához az orvoshoz fordulnia ahhoz, hogy ellássák.

A problémásabb betegek kapcsán természetesen a nővérek konzultálnak az orvossal, akihez aztán a kontrollra visszamennek. Számomra újdonságot jelentettek az injekciós kezelések, az úgynevezett „idegblokádok”, valamint a „trigger point injection”, melynél célzott izominjekciózással oldják a nyakban, vállban lévő feszültséget. Összességében nagyon magas szinten valósítják meg azt a holisztikus gyógyítási szemléletet, amit mi is próbálunk a MIND-ban.

Magyarországon általában a hosszú várólista a legnagyobb gond, mert nem biztos, hogy az orvos hasznosan el tudja látni azt a beteget, aki több hónappal korábban jelentkező panaszára keresett időpontot. A másik: az orvosok itt idejüket teljes egészében a betegre fordíthatják, nálunk sok esetben rájuk hárulnak az adminisztrációs, logisztikai feladatok is. Persze az amerikai rendszer sem tökéletes, mert a betegek ellátását nagymértékben befolyásolja, hogy kinek milyen biztosítása van, és nem mindenki juthat hozzá a megfelelő gyógymódhoz, mert a biztosító nem finanszírozza.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Átnevezné a majomhimlőt egy kutatócsapat
Szerintük a jelenlegi elnevezés stigmatizáló lehet az afrikaiak számára.

Link másolása

hirdetés

Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen.

Magyarországon eddig két embernél azonosították a betegséget, mindkettejüknek enyhe tüneteik vannak.

A Science magazin most arról ír, hogy egy neves nemzetközi kutatócsapat szerint

más nevet kellene adni a majomhimlőnek, mert a dél-afrikai és kongói megkülönböztetés „stigmatizáló lehet“ az afrikaiak számára.

A cikkben, amelyet az Index szemlézett, azt is megjegyezték, hogy a most az Afrikán kívüli emberekben keringő törzs valószínűleg különbözik az állatokban előforduló vírustól, ami plusz egy ok a vírus átnevezésére.

hirdetés

Példaként a SARS-CoV–2 variánsok jelenlegi nomenklatúráját nevezték meg, ahol a

görög betűkkel helyettesítették az olyan földrajzi neveket, mint a wuhani vagy a dél-afrikai törzs.

A kutatók szerint hasonló, „praktikus és semleges” nevet kellene adni a majomhimlőnek is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: