Az elmúlt három napban 21 219 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak, 270 beteg meghalt - közölték a koronavirus.gov.hu oldalon hétfő délelőtt.
Ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 348 233 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 40 507 főre emelkedett. A gyógyultak száma jelenleg 1 169 775 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 137 951 főre emelkedett.
2630 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 228-an vannak lélegeztetőgépen.
Eddig 6 319 434 embert oltottak be Magyarországon, közülük 6 059 382 fő már a második, 3 417 089 fő pedig már a megerősítő harmadik oltását is megkapta.
Az elmúlt napokban tartott oltási akción ismét több tízezer ember vette fel az oltást, az oltási akció ezen a héten csütörtökön, pénteken és szombaton is folytatódik.
Arról is tájékoztattak, hogy már negyedik oltást is lehet kérni, a karantén ideje pedig 7 napra csökkent. Felhívják a figyelmet arra is, hogy február 15-től a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul, csak azoknak lesz érvényes, akik oltottak, illetve harmadik oltásukat is 6 hónapon belül felvették.
Az elmúlt három napban 21 219 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak, 270 beteg meghalt - közölték a koronavirus.gov.hu oldalon hétfő délelőtt.
Ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 348 233 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 40 507 főre emelkedett. A gyógyultak száma jelenleg 1 169 775 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 137 951 főre emelkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Viharos széllel és jégesővel csap le a hidegfront vasárnap este, már ki is adták a figyelmeztetést
A meteorológiai szolgálat elsőfokú figyelmeztetést adott ki a vasárnap délután érkező hidegfront miatt. Az előrejelzés szerint a zivatarokat 60-75 km/órás széllökések és apró szemű jég kísérheti a Dunántúl nyugati részén.
Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.
Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.
A hidegfront és annak csapadékzónája a meteorológusok szerint hétfőn délelőtt hagyja el az országot kelet, délkelet felé. Reggel még erősen felhős időre és főként a keleti, délkeleti tájakon esőre, záporra kell készülni. Napközben északnyugat felől szakadozni kezd a felhőzet, de északkeleten, valamint helyenként nyugaton még kialakulhatnak futó záporok, egy-egy zivatar.
Sokfelé élénk, az ország északi felén erős lesz az északnyugati szél. A lehűlés is megérkezik: hajnalra 6 és 12 fok közé csökken a hőmérséklet, a csúcsértékek pedig délután 14 és 20 fok között alakulnak.
Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.
Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
91,8 milliárd forintos norvég pénzről egyezhet meg nyárig Magyar Péter kormánya
A norvég kormány a nyárig lezárná a tárgyalásokat a Magyarországnak szánt 91,8 milliárd forintos EGT-alapról. A megállapodást így már az új, Magyar Péter vezette kabinet írhatja alá.
Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
A megállapodás hiánya miatt az ország akkor mintegy 75 milliárd forintnyi támogatástól esett el.
A mostani tárgyalásokon a norvég fél egyértelművé tette az elveit. Astrid Bergmål közölte: „Norvég részről az EGT-forrásokkal olyan együttműködést szeretnénk, amely erősíti a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Hozzátette, hogy a már tavaly tavasz óta zajló egyeztetéseket az új magyar kormánnyal is folytatni fogják. A teljes, 2,8 milliárd norvég koronás (körülbelül 254 millió eurós) keretből a demokrácia és a jogállamiság mellett a zöld átmenet és a társadalmi befogadás is kiemelt területek.
Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balogh Levente reagált, és élő vitára hívta az őt leárulózó Kocsis Mátét
Az üzletember egy élő podcast-beszélgetésre invitálta a Fidesz frakcióvezetőjét, miután az a választási vereséget elemezve árulónak nevezte őt. Szerinte a kormánypártok abból indulnak ki, hogy Magyarországon csak állami pénzből lehet sikeresnek lenni.
Számokkal és egy nyílt vitára való felhívással reagált Balogh Levente arra, hogy Kocsis Máté árulónak nevezte. A Szentkirályi Ásványvíz alapítója a Telexnek azt mondta, a cége által elnyert 4,2 milliárd forintos állami támogatásból csak 2,5 milliárdot vett át, és ehhez 14 milliárd forintot kellett saját tőkéből hozzátennie. Az üzletember hangsúlyozta, hogy ez egy szabályos HIPA-pályázat volt. „Nem Orbán Viktor írta ki, hanem a HIPA-nak volt egy ilyen pályázata, amiben egyébként a Samsung 150 milliárdot kapott, a Hell pedig 100 milliárdot” – tette hozzá Balogh.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy vasárnapi Facebook-posztjában árulónak nevezte többek között Baloghot is. Azt írta, az üzletember „akkor még pont nem akart változást, amikor a cége megkapta a 4,2 milliárdos állami támogatását. Amikor már nem kapott ilyet, akkor kezdett el gyanakodni az rtl-en, hogy változás kellene”.
Balogh a támogatás maradék részének lehívását azzal indokolta, hogy közben a kormány „tönkretette a gazdaságot, eltűntek a fogyasztók a piacon.”
Az üzletember visszautasította azt a vádat is, hogy a Fidesz alatt gazdagodott volna meg. Állítása szerint a cége már 2007-ben piacvezető volt Közép-Európában, és 2008-ban a világ akkori legjobb focistáját, Luís Figót szerződtette reklámarcnak. Azt is hozzátette, hogy a vagyona a Fidesz-kormányzás alatt 5 milliárd forinttal csökkent.
„Be kell írni a Google-be, hogy a Szentkirályi mióta létezik, és mióta meghatározó Európában. 2004 óta. Akkor Orbán Viktor még azt sem tudta, hol van” – fogalmazott az üzletember.
Balogh szerint a kormánypártok magukból indulnak ki, amikor azt feltételezik, hogy Magyarországon csak állami pénzből lehet üzletelni. „Nem az a jó üzletember, nem az a jó gazdasági szervezet, aki a kormánytól függ, csak ők magukból indulnak ki, hogy csak az üzletelhet Magyarországon, aki pénzt kap az államtól. Hát nem. Pont ez a különbség a NER és a gazdasági szereplő között” – mondta.
Balogh Levente egyúttal meghívta Kocsis Mátét egy élő podcast-beszélgetésre a Telexen.
Számokkal és egy nyílt vitára való felhívással reagált Balogh Levente arra, hogy Kocsis Máté árulónak nevezte. A Szentkirályi Ásványvíz alapítója a Telexnek azt mondta, a cége által elnyert 4,2 milliárd forintos állami támogatásból csak 2,5 milliárdot vett át, és ehhez 14 milliárd forintot kellett saját tőkéből hozzátennie. Az üzletember hangsúlyozta, hogy ez egy szabályos HIPA-pályázat volt. „Nem Orbán Viktor írta ki, hanem a HIPA-nak volt egy ilyen pályázata, amiben egyébként a Samsung 150 milliárdot kapott, a Hell pedig 100 milliárdot” – tette hozzá Balogh.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy vasárnapi Facebook-posztjában árulónak nevezte többek között Baloghot is. Azt írta, az üzletember „akkor még pont nem akart változást, amikor a cége megkapta a 4,2 milliárdos állami támogatását. Amikor már nem kapott ilyet, akkor kezdett el gyanakodni az rtl-en, hogy változás kellene”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk, ők hurkolták a kötelet a nyakunk köré
Külön kiemelte a „Matolcsy-klánt”, és név szerint Matolcsy Ádámot, aki szerinte „irgalmatlan károkat okozott a Fidesz kormányzása idején, és annak kampányában”.
Egy vasárnap délelőtti, hosszú Facebook-posztban fejtette ki gondolatait Kocsis Máté a választási vereségről, a Fidesz jövőjéről és a TISZA Párt győzelmének okairól.
A Fidesz frakcióvezetője szerint rendkívül fájdalmas és nehéz hét van mögöttük. Úgy fogalmazott, az emberek vasárnapi döntése világos, azt nem szabad és nem is kell megkérdőjelezni. Elismerte, hogy az ellenfél nyert egy „brutálisan kemény küzdelemben”. A vereség értékelése szerinte még hátravan. Kocsis Máté szerint a parlamenti mandátumok aránya torzít, a valóságban kb. 3,4 millió szavazat áll szemben 2,5 millióval, ami olyan, mint „4:3-ra elveszíteni egy meccset”.
„A leadott szavazatok megoszlása alapján semmi történelmi nincs benne. Semmi. Az idővonaltól az. A mögöttünk hagyott 16 év teszi azzá: a nemzeti korszak hosszúsága, megszokottságának megszakadása. Attól történelmi ugyan, de a számokból eredően nem végzetes”
– írta, hozzátéve, hogy a részvétel viszont valóban történelmi volt, amit megköszönt a választóknak.
Kritizálta azokat a „milliárdosokat”, akik nem értik, hogy a hivalkodó életmódjuk „brutálisan rombolja annak a politikai közösségnek a megítélését”, amelyet a Fidesz kormányoz.
Külön kiemelte a „Matolcsy-klánt”, és név szerint Matolcsy Ádámot, aki szerinte „irgalmatlan károkat okozott a Fidesz kormányzása idején, és annak kampányában”.
Azt állítja, Matolcsy Ádám összekötője már a kampány alatt a Tisza gazdasági holdudvara környékén volt.
„Szóval végigmagyarázkodtam egy kampányt Matolcsy Ádám miatt, miközben nem is ismerem. Nem tagja a pártunknak, nem jár közénk. A híradások szerint az apján keresztül a független jegybank környékén intézkedett, okosított, pénzezett suttyomban. Aztán amikor mindez kiderült, arra nem vette a fáradságot, hogy kiálljon, s elmagyarázza, mit is csinált ott” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az államgépezet nagyot hibázott, hogy máig nem lépett az ügyben. Megismételte korábbi kijelentését: „ha igaz, amit mondanak róla, akkor börtönben a helye”.
„Sok hiba, bűn és árulás történt, és sok sunyi, pénzéhes potyautas utazott velünk, ők hurkolták a kötelet a nyakunk köré”
– írta, hozzátéve, hogy a Tisza párt sikerei árulásból, a Fidesz hibái pedig a hűségből születtek. Derűlátónak mondta magát, mert szerinte ki fog derülni, hogy a Tisza becsapta az embereket. Kocsis szerint a Tisza nem kormányozni, hanem bosszút állni akar, és listákat vezetnek „levadászandó emberekről”.
Egy vasárnap délelőtti, hosszú Facebook-posztban fejtette ki gondolatait Kocsis Máté a választási vereségről, a Fidesz jövőjéről és a TISZA Párt győzelmének okairól.
A Fidesz frakcióvezetője szerint rendkívül fájdalmas és nehéz hét van mögöttük. Úgy fogalmazott, az emberek vasárnapi döntése világos, azt nem szabad és nem is kell megkérdőjelezni. Elismerte, hogy az ellenfél nyert egy „brutálisan kemény küzdelemben”. A vereség értékelése szerinte még hátravan. Kocsis Máté szerint a parlamenti mandátumok aránya torzít, a valóságban kb. 3,4 millió szavazat áll szemben 2,5 millióval, ami olyan, mint „4:3-ra elveszíteni egy meccset”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
