Igazi kincsekre bukkantak egy ókori római fürdő lefolyóiban Angliában

Fotó: Peter Dargatz / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 13.

Dajcsi Fudzsii japán csillagász egy hatalmas villanásra lett figyelmes az éjszakai égbolton február végén.

– írja a Space.com.

A tudós számításai szerint a becsapódás a meteor az Ideler kráter közelében találta el a Hold felszínét, japán idő szerint 20 óra 14 perc 30,8 másodperckor.

Fudzsii szerint a becsapódás utáni kráter nagyjából 12 méter átmérőjű lehet, azonban pontos adatokat csak a NASA Lunar Reconnaissance Orbitere, vagy az indiai Chandrayaan 2 űrszonda szolgáltathat majd.

私の観測史上最大の月面衝突閃光を捉えることができました！2023年2月23日20時14分30.8秒に出現した月面衝突閃光を、平塚の自宅から撮影した様子です（実際の速度で再生）。なんと1秒以上も光り続ける巨大閃光でした。月は大気がないため流星や火球は見られず、クレーターができる瞬間に光ります。 pic.twitter.com/Bi2JhQa9Q0— 藤井大地 (@dfuji1) February 24, 2023

A meteorok átlagosan körülbelül 48 300 kilométer/órás vagy (13,4 km/s) sebességgel haladnak. Nagy erejű becsapódásaik intenzív hőt generálnak és krátereket hoznak létre, miközben ragyogó fényt bocsátanak ki. A Föld közelében lényegében naponta láthatunk meteorokat, azok ugyanakkor a légkörbe érve elégnek. A Holdnak azonban rendkívül vékony a légköre, így ott többnyire megtörténik a becsapódás, újabb és újabb krátereket hozva létre.

Címlapkép: Magyar Meteoritikiai Társaság - szmo.hu
2023. március 18.

Magyar idős szerint péntek este 21 óra 8 perckor egy nagyon fényes, háromszor is robbanó zöldes tűzgömböt sikerült lencsevégre kapnia a Magyar Meteoritikiai Társaságnak a Magyar Tűzgömbkamera Hálózattal - számolt be róla a HVG. A szervezet közlése szerint a jelenséget a hálózat összes kamerája érzékelte.

A cikkben megjegyzik, hogy a tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A meteorok közül azt nevezzük tűzgömbnek, ami a légkörbe belépve felizzik majd felrobban.

A HVG szerint azt egyelőre nem tudni, hogy a péntek esti tűzgömb mely városok felett haladt el, és milyen irányból lépett be a légkörbe.

Fotó: NASA / eyevine – Northfoto - szmo.hu
2023. március 23.

Izgalmas anyaggal állt elő Avi Loeb a Harvard Egyetem kutatója és Sean M. Kirkpatrick, a Pentagon munkatársa – írja a Live Science.

Szerintük elképzelhető, hogy

Ez egy nem hivatalos Pentagon-dokumentum, és egyelőre tudományosan nem is bírálták még el.

Avi Loeb-öt nem először éri kritika extrém nézetei és meredek elméletei miatt, amik a földönkívüliekről tesz. A kutató széles körben ismert ‘Oumuamua iránti érdeklődéséről. Ez az első csillagközi objektum, amelyet a Naprendszerben észleltek. Az ‘Oumuamuának több érdekes, egyelőre megmagyarázatlan tulajdonsága is volt, Loeb ezeket vizsgálva arra jutott, hogy egy idegenek által épített szerkezetről lehetett szó.

Amióta először azt sugallta, hogy az 'Oumuamua egy idegen űrhajó, Loeb kritikával szembesült a tudományos közösség részéről. A Nature Astronomy című folyóiratban 2019-ben megjelent cikk szerint az az elmélet, hogy az 'Oumuamuát szándékosan küldték a Föld közelébe „provokatív és megalapozatlan”.

Loeb és Kitzpatrick úgy gondolkozik, hogy ha egy idegen anyahajó érne a naprendszerbe, az a pitypangmaghoz hasonlóan képes lehet kisebb űrszondákat kibocsátani, amik akár a Földet is elérhetik. Ilyen – igaz, leginkább elméleti – megközelítés egyébként magától a NASA-tól sem idegen.

A szakértők szerint ha léteznek az idegen pitypangmagok, azok túl kicsik lehetnek ahhoz, hogy a csillagászok megpillantsák őket. Azt is állítják, hogy ha valóban létezik a relatív közelünkben idegen anyahajó, az lehet, hogy robotizált. Sőt, a hihetetlenül nagy távolságok miatt az sem kizárt, hogy a kibocsátó civilizáció már nem is létezik.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. március 09.

48 500 éves „zombivírust” találtak a szibériai permafrosztban és élesztettek újra a tudósok, írja a Unilad. A szakemberek szerint az emberiség számára minimális kockázatot jelent a több tízezer éve megfagyott vírus tanulmányozása.

A zombivírusvadász Jean-Michel Claverie, a franciaországi Aix-Marseille Egyetem Orvostudományi Karának emeritus professzora a permafrosztból származó fölminták vizsgálata közben bukkant a vírusra. A professzor szerint rengeteg vírus nyomait fedezték fel kutatás közben, de nem tudják biztosan, hogy ezek életben vannak-e.

A múlt hónapban publikált elmélete szerint amennyiben a korábban felfedezett amőbavírusok életben vannak, az arra utalhat, hogy a többi kórokozó is fertőzőképes lehet még.

Birgitta Evengård, a svédországi Umeai Egyetem Klinikai Mikrobiológiai Tanszékének emeritus professzora hangsúlyozta, hogy az ilyen ősi vírusok tanulmányázásához nagyon szigorú felügyeletre van szükség. A kutató szerint ugyanis egy permafrosztban rejtőző vírussal szemben valószínűleg tehetetlen lenne az immunrendszerünk.

Nemcsak vírusok, hanem a hidegháború idejéből származó vegyi és radioaktív hulladékok is károsíthatják a természetet a szibériai permafrosztban. Kimberley Miner, a NASA klímakutatója szerint „aggodalomra okot adó”, ami a világnak azon a részén történik. A tudós szerint ezért is lenne létfontosságú, hogy a fagyott terület minél nagyobb része továbbra se olvadjon fel.

A permafroszt az északi félteke egyötödét borítja Alaszka, Kanada és Oroszország területein. A fagyott talaj egyfajta időkapszulaként működik: rengeteg élőlényt – köztük a már említett vírusokat is – közel eredeti állapotában megőrzött évezredeken keresztül.