Ide csapódott be az orosz Luna 25 – a NASA holdszondája megtalálta

Jó ideje nagy divatja van a természetes gyógymódoknak, vannak egyesek, akik szerint az ördögtől való gyógszerekre rá se nézzünk, mert a természet mindenre bekészítette az orvosságot is. Viszont nem biztos, hogy minden természetes gyógymódot ki kellene próbálni. Ha például valaki erekciós zavarokkal küszködik, bármennyire is csábító, de ezt azért ne próbálja ki.

Hogy mit?

A brazil vándorpókot (Phoneutria nigriventer). Az állat arról híresült el, hogy csípése erekciót okoz. Pontosabban:

Amellett, hogy egy ilyen, többórás mutatvány meglehet az utolsó erekciója is lehet a szerencsétlen áldozatnak, mivel ez az állapot visszafordíthatatlanul károsíthatja a péniszt. A többi tünet, ha tetszik mellékhatás erős fájdalom, remegés, görcsök, izzadás, gyengeség és pulzusszám-változás lehet, de akár halálos kimenetelű is lehet a találkozás.

A tudósoknak azonban szöget ütött a fejébe ez a brutális erekció, és elkezdték kutatni, milyen hatóanyag okozza a merevedést. Ez a BZ371A nevű peptid, amelyet laboratóriumban is sikerült előállítani. Az egereken végzett tesztek után remélhetőleg a vegyületet II. fázisú klinikai vizsgálatokban is kipróbálhatják, bevonva merevedési zavaroktól szenvedő klienseket. Nem tablettát terveznek, hanem helyi kezeléssel,

A vegyület, az eddigi kísérletek tanúsága szerint minimális mennyiségű alkalmazással biztonságosan működik, és alig mutatható ki a véráramban.

Furcsa mozgást tapasztaltak a tudósok a Kuiper-övben, úgy vélik, hogy ennek oka a Földnél mintegy másfélszer-háromszor nagyobb bolygó lehet.

A szakértők magyarázata szerint arra már képesek vagyunk, hogy egy csillag fényváltozásaiból megállapítsuk, van-e körülötte olyan égitest, ami a mi Naprendszerünk gázóriásához hasonlíthat. De ezzel csak az exobolygókat (idegen csillag körül keringő bolygókat) lehet felfedezni. A Naprendszerünkön kívüli bolygók kutatásához a már ismert égitestek mozgása segíthet. Így fedezték fel például a Neptunuszt.

Ezt a módszert használták kanadai és japán kutatók is, akik a The Astronomical Journalban írt tanulmányukban arról értekeztek, hogy

Patryk Sofia Lykawka, a Kanadai Egyetem tudósa, valamint Takashi Ito, a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium kutatója szerint egy legalább Föld méretű bolygó magyarázhatja a Neptunusz pályájánál jóval messzebb lévő objektumok viselkedését.

Ez a bolygó mintegy másfélszer-háromszor akkora lehet, mint a Föld és közel 30 fokos pályán kering. Ez a bolygó azonban nem a "titkozatos 9. bolygó". Az ugyanis messzebb van és a tömege is jóval nagyobb lehet a Földnél.

Forrás: hvg.hu

Kedden hajnali 5 óra 27 perckor egy meteor húzott el fölöttünk. Az eseményről az Időkép számolt be. Két webkamerájuk is megörökítette a látványt.

Egyik olvasójuk, aki pont látta az égi jelenséget, azt mesélte: "Ma reggel 05:27-kor egy erős fényű meteoritot láttam az autóból nyugati irányban. Zsámbokról haladtam Vácszentlászló irányába".

A meteort két webkamerának is sikerült elcsípnie, mégpedig Budajenőn és Tokodon:

Jó egy évvel ezelőtt, 2022 szeptember ötödikén repült át a NASA automata űrhajója a Nap egyik koronakidobódásán. A speciálisan megépített jármű sértetlenül vészelte át a műveletet, és a nem mindennapi út során rengeteg mérést végzett, melyeknek kiértékelése máig is tart.

Az eredményeket nemrég tették közzé a The Astrophysical Journal című folyóiratban.

Egy 2003-as tanulmány szerint a koronakidobódások (CME-coronal mass ejection) kölcsönhatásba léphetnek a csillagunk körüli pályán keringő bolygóközi porral, és akár kifelé is nyomhatják a port. A CME-k a Nap külső légköréből vagy koronájából származó hatalmas kitörések, amelyek aktívan irányítják az űridőjárást,

Ha többet megtudunk arról, hogy ezek az események hogyan hatnak a bolygóközi porra, az

megkönnyítve az előrejelzésüket.

A PSP most figyelte meg először ezt a jelenséget. A CME egészen a Naptól mintegy 6 millió mérföldre lökte ki a port – ez körülbelül a Nap és a Merkúr közötti távolság egyhatoda –, de a megtisztított részben szinte azonnal betódult a Naprendszeren lebegő bolygóközi por. A tudósok csak most kezdik megérteni, hogy a bolygóközi por befolyásolja a CME alakját és sebességét. De további tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük ezeket a kölcsönhatásokat.