TUDOMÁNY
A Rovatból

Ide csapódott be az orosz Luna 25 – a NASA holdszondája megtalálta

Nagy valószínűséggel azonosították a Luna-25 becsapódása által keltett kis holdkrátert.
Kép: NASA - szmo.hu
2023. szeptember 13.



A holdért folytatott versengés szomorú epizódja volt, amikor az orosz Luna 25 szonda 2023. augusztus 19-én, egy pályamódosítási manőver után, egy nappal később a Holdba csapódott, s ezzel nem sikerült a puha landolás, az orosz visszatérés a Holdra.

A Csillagászat.hu írta, hogy az amerikai LRO, (Lunar Recconnaissance Orbiter) holdszondája LROC NAC kamerájával 1 méteres felbontású, igen részletes képfelvételeket készített a becsapódás helyéről. Az eszköz folyamatosan pásztázza a holdfelszínt, s a különböző időkben felvett fotók elárulják az ott bekövetkezett változásokat is, mint például új meteorbecsapódások nyomait, a felszínre simán leszállt vagy éppen becsapódott holdszondák nyomait.

2023. augusztus 22-24-én az LRO nagyfelbontású felvételeket készített a Luna-25 lehetséges becsapódási helyének területéről. A képek elemzésekor kiderült, hogy egy korábban, 2020-ban készült fotóhoz képest a mostani változaton

megjelent egy kb. 10 méter átmérőjű kisebb kráter, illetve a becsapódás következtében kidobódott világos, nagy fényvisszaverő képességű friss regolit.

Az új becsapódási kráter helye megegyezik a Luna-25 utolsó leszállási manővere utáni pályájával, továbbá a mérete is a leszállóegység méretéből, tömegéből és pályabeli sebességéből elvárható. Azaz komolyan feltételezhető, hogy a Luna-25 becsapódási helyét találta meg a NASA LRO szondája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Szomorúság szex vagy maszturbálás után - ez állhat a háttérben
Sokan szégyellik, pedig teljesen normális jelenség, amit már a tudomány is elismert. A szakértők szerint nem kell megijedni, de érdemes odafigyelni az intő jelekre.


Ha valaki szomorúnak, sírósnak vagy szorongónak érzi magát szex vagy önkielégítés után, nem kell megijednie – sokan átélnek hasonlót. A tudomány már nevet is adott ennek az érzelmi állapotnak: posztkoitális diszfória, röviden PCD, írja a Unilad.

A Psych Central szerint ez az állapot olyan érzéseket válthat ki, mint a levertség, nyugtalanság, ingerlékenység vagy szorongás. Ezek az élmények egyaránt jelentkezhetnek egyedüli vagy páros szexuális együttlét után, orgazmustól függetlenül.

A leggyakoribb tünetek között szerepel a sírás, a mély szomorúság, a bűntudat és a megbánás. Előfordulhat még szégyenérzet, belső üresség vagy akár pánikroham is.

A WebMD szerint a „elégedetlenség érzése” is a PCD jele lehet. Fontos, hogy ez a jelenség kizárólag a kölcsönös beleegyezésen alapuló együttlétek utáni érzelmekre vonatkozik – nem szabad összekeverni a szexuális erőszakkal vagy kényszerrel járó esetekkel.

A tudósok még nem találták meg pontosan a PCD okait. A mentálhigiénés szakemberek szerint az állapot kialakulásában szerepet játszhat a gyermekkori vagy fiatalkori szexuális bántalmazás, vagy a szexhez kötődő feldolgozatlan negatív érzések. A WebMD szerint olyan mentális problémák is hatással lehetnek, mint például a szorongás, ami hangulati kilengéseket vagy viselkedési nehézségeket okozhat.

A Psych Central arra is rámutat, hogy a párkapcsolati feszültségek is okozhatnak ilyen reakciót. Ha valakinél gyakran jelentkezik PCD, nem feltétlenül kell a szexuális életben keresni az okot – más lelki tényezők is közrejátszhatnak.

A jelenség önmagában nem feltétlenül jelent problémát, de ha valakit tartósan megvisel, érdemes foglalkozni vele. A szakértők szerint sokat segíthet, ha valaki beszél a párjával, leírja az érzéseit, vagy keres valamilyen örömteli elfoglaltságot, ami eltereli a figyelmét. Ha ezek nem segítenek, érdemes pszichológushoz fordulni. Ha pedig a párkapcsolatban rejlő konfliktusok állhatnak a háttérben, a párterápia is jó megoldás lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Erős napkitörés után geomágneses vihar tart a Föld felé, készülhetünk a sarki fényre is
Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, így jók az esélyek, hogy elcsípjünk egy látványos jelenséget.


Erős napkitörés volt szombat hajnalban, G4-es geomágneses vihar tart a Föld felé - Időkép.

Szombat hajnalban, magyarországi idő szerint 2:05 perckor a 4100-as napfolt régió egy igen erős, M8.2-es napkitörést produkált. Az ebből származó napszél épp a Föld felé irányul, bolygónkat vasárnap délután komoly, G4-es erősségű geomágneses vihar éri el.

Egy ilyen erősségű geomágneses vihar már könnyen zavart okozhat a távközlési berendezések és a műholdas navigáció működésében, másrészt viszont ismét esély nyílik arra, hogy sarki fényt láthassunk hazánk területéről, akár szabad szemmel is.

A SpaceWaetherLive előrejelzése szerint a KP-index értéke egészen hétfő reggelig 7 és 8 között fog mozogni, ez mindenképp bíztató a sarki fény szerelmeseinek.

Sötétedés után érdemes lesz az északi horizontot kémlelni, az ország nagy részén inkább csak fátyolfelhők lehetnek az égen, a délután kialakuló záporok, zivatarok estére elülnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Meghalt Lax Péter
Dolgozott az atombombán, barátja volt Neumann János, és kitüntették a legnagyobb díjakkal is. Az Amerikába emigrált matematikus jelentős hatást gyakorolt a modern tudomány fejlődésére.


Néhány nappal 99. születésnapja után, május 16-án meghalt Lax Péter matematikus – számolt be róla a New York Times.

Lax Péter Budapesten született 1926-ban. Már fiatal korában észrevették, hogy kivételes tehetsége van a matematikához. 1941-ben a családjával együtt az Egyesült Államokba menekült a zsidótörvények elől.

1945 és 1946 között a Manhattan terven dolgozott, amelynek célja az atombomba kifejlesztése volt. Ekkor találkozott Neumann Jánossal és Kemény Jánossal is. Később is együttműködött velük.

A háború után a New York Egyetemen szerzett diplomát. Munkája nagy részét az egyetem Courant Matematikai Tudományok Intézetében végezte. Főként alkalmazott matematikával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott a parciális differenciálegyenletek elmélete, a folyadékdinamika és a számításelmélet.

A számítógépek megjelenésekor felismerte, hogyan lehet az új technológiát különböző matematikai problémák megoldására használni. Ezek közé tartozott például a fegyverek tervezése, az időjárás-előrejelzés és a tőzsdei árfolyamok elemzése is.

Egyik cikkében így írt: „a számítógépek matematikára gyakorolt hatása hasonló ahhoz, mint amit a távcsövek a csillagászatban vagy a mikroszkópok a biológiában hoztak”.

A New York Times azt is megemlítette, hogy Lax verseket írt, angolul és magyarul egyaránt.

Pályafutása során megkapta a legnagyobb matematikai elismeréseket is. 1987-ben Wolf-díjat, 2005-ben pedig Abel-díjat vehetett át. 1993 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Erre kevesen gondolnak – Ezt teszed a környezettel, amikor a ChatGPT-vel beszélgetsz
Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. június 04.



Sokan használják a ChatGPT-t a mindennapokban – akár álláskereséshez, viccekhez az első randira, vagy sima kérdések megválaszolásához, amiket egyébként a Google vagy akár a nagyi is tudna. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy ezzel nemcsak információt kérnek, hanem közben vizet és áramot is elhasználnak - írta a LADBible.

Egy gyors beszélgetés a ChatGPT-vel körülbelül fél liter ivóvizet igényel 10–50 kérdésenként. A Forbes szerint a rendszer naponta több mint 500 000 kilowattóra áramot fogyaszt, ami nagyjából 200 millió lekérdezés kiszolgálásához elegendő. Ez az energiamennyiség körülbelül 180 ezer amerikai háztartást tudna ellátni.

A vizet nem hasznosítják újra, mivel a hűtés során elpárolog. Az adatközpontok vízalapú hűtőrendszereket használnak, hűtőtornyokkal, amelyek úgy működnek, mint egy hatalmas izzadságrendszer. Ehhez ráadásul csak ivóvíz-minőségű víz használható, mert a szennyeződések kárt tehetnek a szerverekben.

David Craig, a brit Iceotope cég vezérigazgatója szerint ezek az adatközpontok akkora hőt termelnek, hogy az akár egy embert is megolvaszthatna.

Dylan Patel technológiai elemző szerint a ChatGPT napi működtetése több mint 225 millió forintba kerül. Az OpenAI alapítója pedig az X-en viccesen megjegyezte: „akár több tízmillió dollárba is kerülhet”, ha a felhasználók beírják, hogy „kérem” vagy „köszönöm”.

A vállalat szóvivője így reagált a Forbesnak a vízhasználattal kapcsolatos aggodalmakra: „Az MI működtetése valóban energiaigényes lehet, éppen ezért folyamatosan dolgozunk a hatékonyság javításán. Nagy körültekintéssel használjuk a számítási kapacitásunkat, és támogatjuk partnereinket fenntarthatósági céljaik elérésében.”

A Forbes azt is írta, hogy 2050-re a világ népességének kétharmada vízhiánytól szenvedhet. Ennek ellenére sok helyen még mindig hatalmas mennyiségű tiszta ivóvizet használnak fel azért, hogy a szerverek ne menjenek tönkre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: