Hogyan úszhatnánk meg ma a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida becsapódását?

Eredetileg idegen bolygók után kutat, most mégis egy csillagközi vándort kapott lencsevégre a NASA űrtávcsöve. A TESS nevű műhold január 15. és 22. között a Naprendszerünkből kifelé tartó 3I/ATLAS üstököst figyelte meg, ám a munkát egy váratlan technikai hiba árnyékolta be.

A TESS felvételein a 3I/ATLAS fényes, gyorsan mozgó pontként látszott, amint halvány csóvát húzva átszáguld a sűrű csillagmezőn.

Az adatokból Daniel Muthukrishna, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatója egy 28 órás videót állított össze. „A felvétel látványosan mutatja be az üstökös útját a csillagok között, még az adatkimaradást is beleértve, ami a technikai hiba miatt következett be” – nyilatkozta a tudós.

A kutatók most azt remélik, hogy a felvételek elemzésével megfejthetik az üstökös forgásának titkát. „Ezekből a fényességváltozásokból tudjuk megbecsülni, milyen hevesen bocsátja ki a port és a gázt, és ami a legfontosabb: milyen gyorsan forog a magja” – magyarázta Muthukrishna. Az üstökös körülbelül 11,5-es magnitúdójú fényességgel ragyog, ami azt jelenti, hogy bár szabad szemmel láthatatlan, egy komolyabb amatőr távcsővel már megfigyelhető.

Bár a TESS fő feladata távoli csillagok körül keringő bolygók felfedezése, széles látómezeje és folyamatos megfigyelései tökéletessé teszik üstökösök és kisbolygók követésére is – írta a Space.com.

A 3I/ATLAS üstököst 2025 júliusában azonosította az ATLAS program. Pályája hiperbolikus, ami azt jelenti, hogy csak átutazóban van nálunk, és többé nem tér vissza. Októberben járt a legközelebb a Naphoz, de a Földre nem jelentett veszélyt.

A különleges égi vándor akkora érdeklődést váltott ki, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség több szondája, köztük a Hubble, a JUICE és a Mars Express is ráfordult, sőt, még a kínai Tianwen–1 Mars-szonda is készített róla felvételeket. A korábbi földi megfigyelések alapján a tudósok egy körülbelül 15 és fél órás forgási periódusra gyanakodnak, amit a TESS adatai most megerősíthetnek vagy pontosíthatnak.

A januári megfigyelések adatai már nyilvánosak, így bárki hozzáférhet a Mikulski Archive for Space Telescopes adatbázisában. A kutatók most ezekben az adatokban keresik azokat az ismétlődő fényességmintákat, amelyek végleg felfedhetik a csillagközi vándor titkait.

Avi Loeb szerint a 3I/ATLAS valószínűleg csak egy csillagközi üstökös, de azt határozottan rossz ötletnek tartja, hogy ezt előre, vita nélkül eldöntsük. A Harvard csillagásza évek óta ugyanazt mondja:

Loeb szerint a 3I/ATLAS esetében több ilyen furcsaság is van – statisztikai ritkaság, nehezen értelmezhető aktivitás, bizonytalan nem-gravitációs hatások –, amelyek önmagukban nem bizonyítanak semmit, együtt viszont indokolják, hogy az idegen technológia lehetőségét se söpörjük le az asztalról. Közben

Legutóbb pedig már nem is ufózott: azt vetette fel, hogy ha az üstökös pora mikrobákat hordoz, akkor a 3I/ATLAS akár az intersztelláris panspermia első valódi tesztje is lehet. Tudományos jackpot, nem sci-fi – feltéve, hogy megnézzük.

Via Space

A búcsú perceiben kimondott szavak talán nem vesznek el a csendben. Egy kanadai kutatás tudományos bizonyítékkal támasztja alá azt a régóta dédelgetett reményt, hogy szeretteink akkor is hallhatnak minket, amikor már nem képesek reagálni a külvilágra.

A British Columbia Egyetem kutatói a vancouveri St. John Hospice-ban vizsgálták az életvégi hallást, eredményeiket pedig a Scientific Reports című tudományos folyóiratban publikálták.

A kutatócsoport elektroencefalográfiával (EEG) mérte a hangokra adott agyi aktivitást három csoportban: fiatal, egészséges önkénteseknél, hospice-ellátásban részesülő betegeknél éber állapotban, valamint ugyanazon pácienseknél, amikor a halálhoz közeledve már válaszképtelenné váltak.

„Az utolsó órákban sok ember válaszképtelen állapotba kerül. Az adataink azt mutatják, hogy a haldokló agy képes reagálni a hangokra, még eszméletlen állapotban is, egészen az élet utolsó óráiig” – mondta a UBC News-nak Elizabeth Blundon, a tanulmány vezető szerzője.

Öt betegtől sikerült használható EEG-adatot rögzíteni a végső, válaszképtelen állapotban.

„Ez a kutatás hitelt ad annak a megfigyelésnek, hogy a szeretteik hangja segít megnyugtatni az embereket, amikor haldokolnak. És számomra jelentős értelmet ad az élet utolsó napjainak és óráinak, és megmutatja, hogy a jelenlét – személyesen vagy telefonon – igenis számít” – nyilatkozta Dr. Romayne Gallagher, a St. John Hospice palliatív orvosa.

Azt, hogy az agy reagál egy hangingerre, nem jelenti azt, hogy a haldokló tudatosan fel is fogja, értelmezi a hallottakat, vagy felismeri, ki beszél hozzá.

„Az agyuk reagált a hallási ingerekre, de nem tudhatjuk, hogy emlékeznek-e, azonosítanak-e hangokat, vagy megértik-e a nyelvet. Mindezekre a kérdésekre még nincs válasz” – tette hozzá a kutató.

Újra tud lélegezni, enni és beszélni az a középkorú nő, aki a világon elsőként esett át részleges arcátültetésen egy olyan donortól, aki eutanázia előtt ajánlotta fel a szerveit. A világtörténelmi műtét sikeréről a barcelonai Vall d’Hebron Kórház számolt be hétfőn, négy hónappal a beavatkozás után - adta hírül az ATV.

Ennek során CT-vizsgálatot végeztek a donoron és a betegen is, nagy felbontású ultrahangos érvizsgálatokat készítettek, és 3D-s szilikonmodellekkel elemezték az új arc várható formáját. A mintegy százfős orvosi csapat emellett előre begyakorolhatta a csaknem 24 órás, rendkívül összetett beavatkozás lépéseit, így a bőr, a zsírszövetek, a perifériás idegek, az arcizmok és a csontok átültetését is.

– mondta Joan-Pere Barret, a kórház plasztikai sebészeti és égési osztályának vezetője.

A sajtótájékoztatón maga a páciens, Carme is részt vett.

A szervfelajánlás a spanyol jogszabályoknak megfelelően, teljesen anonim módon történt: a donor és a recipiens nem ismerték egymást, a donor személyazonosságát pedig nem hozzák nyilvánosságra. A transzplantáció feltétele volt a vércsoport, a nem és az arc fizikai jellemzőinek egyezése. A beavatkozásra azért kerülhetett sor, mert Spanyolországban 2021 óta legális a törvényileg szabályozott, orvosilag segített halál.

Spanyolországban ez volt a hatodik arcátültetés 2010 óta, ezek közül hármat a Vall d’Hebron kórházban végeztek. Világszerte eddig összesen 54 ilyen beavatkozás történt. A dél-európai ország több mint harminc éve világelső a szervátültetések területén: 2025-ben az ottani egészségügyi intézményekben több mint hatezer transzplantációs műtétet hajtottak végre.

A műtétről ebben a videóban számolt be maga az arcátültetésen átesett beteg és az orvosai:

Spanyol kutatók egy új terápiával teljesen eltüntették a hasnyálmirigyrák-daganatokat egerekben – írta a New York Post. Az áttörés óriási reményt ad, de a kutatók figyelmeztetnek: az embereken való alkalmazás még messze van. A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívabb daganattípus, amelyet több mint 60 százalékban már csak előrehaladott, 4-es stádiumban diagnosztizálnak, mert a tünetei – hátfájás, emésztési zavarok, hányinger – hétköznapiak.

A spanyol Nemzeti Rákkutató Központ kutatói azonban olyan hármas terápiát fejlesztettek ki, ami meggátolja a rezisztencia kialakulását. A PNAS nevű tudományos folyóiratban január végén publikált kutatás szerint a kezelés egerekben tartósan, minimális mellékhatások mellett tüntette el a daganatokat. A tanulmány szerzői szerint

A spanyol csapat módszere egyszerre három ponton támadja a hasnyálmirigyrákos esetek 90 százalékáért felelős KRAS génmutációt. Egy kísérleti KRAS-gátlót, egy fehérjebontó szert és egy tüdőrák kezelésére már engedélyezett gyógyszert kombináltak. Ezzel nemcsak a daganatot hajtó fő motort állítják le, hanem azokat a menekülő útvonalakat is, amelyeken keresztül a ráksejtek kijátszanák a kezelést.

– nyilatkozta Mariano Barbacid, a kutatócsoport vezetője.

– tette hozzá.

A spanyol eredmény a legfrissebb győzelem a hasnyálmirigyrák elleni harcban. Tavaly a Kaliforniai Egyetem tudósai egy „polcról levehető” sejtes immunterápiát fejlesztettek ki, ami egerekben még az áttétes ráksejteket is felkutatta és elpusztította.

Bár a spanyol hármas terápia klinikai alkalmazása még évekre lehet, a kutatások új lendületet adnak a hasnyálmirigyrák kezelésében. A következő nagy lépés egy olyan protokoll kidolgozása lesz, amellyel a kezelést biztonságosan lehet majd tesztelni embereken is.

Via New York Post