TUDOMÁNY
A Rovatból

Hogyan tisztítják meg a szennyvizet? - a Kutatók Éjszakáján megmutatták

Budapesten négyszázezer köbméter szennyvizet termelünk naponta, de arról csak nagyon keveset tudunk, mi történik vele, miután a lefolyóba került.


A szennyvíztisztítás laboratóriumi lépéseibe leshettek be a látogatók az Ökológiai Kutatóközpont berkein belül a Kutatók Éjszakáján. A Csepeli szennyvíztisztítótelep megépülése után a budapesti telepek a főváros szennyvizének 100%-át képesek megtisztítani. Ezt a tisztított vizet csak szigorú szabályok betartása mellett lehet a Dunába engedni. A többlépéses folyamatra azért van szükség, mert enélkül rendkívül sokféle károsanyag kerülne be felszíni vizeinkbe, amelyekkel folyamatosan terhelnénk nemcsak hazánk, de a szomszédaink vízi környezetét is.

A tradícionális szennyvíztisztításnak három lépése van. Az első a fizikai, vagy másnéven a mechanikai tisztítás.

"Itt a szennyvízben lévő darabos, úszó szennyezéseknek az eltávolítása történik. Ezek a darabok szabad szemmel is látszódnak, ezt a tisztitási fokozatot mi egy egyszerű szűrőpapíros lépéssel szemléltetjük a látogatóknak" - mondja Dr. Dobosy Péter környezetkémikus az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A második lépés a biológiai kezelés, ahol baktériumok végzik a szerves anyagok lebontását.

"Hatalmas medencében baktérimkultúrák végzik a munkát, ami számunkra ugyanis szennyeződés, az részükre táplálék. A baktériumok egy része elpusztul ugyan, hiszen nem képesek a végtelenségig végezni a folyamatot, egy részük viszont szaporodik, így egy állandó összetételű baktériumkultúra található a tisztító medencében, amelyet a telepek kezelői folyamatosan ellenőriznek." - mondja Dobosy Péter.

A bemutató során ezt a lépést egy aktívszenes szűrővel helyettesítették, amely az oldott szennyeződéseket távolította el.

A harmadik fokozat a víz fertőtlenítése, amely nem minden telepen és nem minden időszakban alkalmazott technológia.

Az így megtisztított szennyvíz ezek után egy természetes befogadóba, Budapesten a Dunába jut, ahol többezerszeresére, körülbelül ezerötszázszorosára hígul a tisztított víz.

Szigorú határértékeket kell ugyanis betartani, amelyeket a szennyvíztelepek laboratóriumai folyamatosan ellenőriznek, csak utána bocsátható a víz a Dunába.

A bemutató aktívszenes lépése azért volt érdekes, mert mindmáig csak Svájcban és Németországban található olyan aktívszenes úgynevezett negyedik szennyvíztisztítási lépcső, amely a sokszor emlegetett hormon- és gyógyszermaradványokat is képes részben eltávolítani.

"Van olyan hormon és gyógyszermaradvány, ami úgy megy át a szennyvíztelepeken mint kés a vajon, mivel a baktériumok nem képesek ezen anyagokat lebontani.

Ennek oka, hogy a baktériumkultúra nem teljes egészében képes tápanyagként felhasználni ezeket a hatóanyagokat, mivel rendkvül eltérő kémiai szerkezettel és ebből adódóan különböző lebonthatósággal rendelkeznek.

“Budapesten négyszázezer köbméter szennyvizet termelünk naponta, így kulcsfontosságú, hogy megfeleően tisztított és az előírásoknak megfelelő minőségű tisztított vizet engedjünk a természetes befogadóba” - magyarázta Dobosy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk




Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A WHO aggasztó jelenségre figyelmeztet, egy biológus szerint versenyfutás zajlik az idővel
A WHO adatai szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.


Komoly veszélyre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Már minden hatodik fertőzés ellenáll az antibiotikumoknak. Adataik szerint 2021-ben már több mint egymillió ember halt meg azért, mert szervezetük nem reagált a korábban bevált antibiotikumokra.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint versenyfutás zajlik az idővel. Míg korábban a penicilin számos betegségre gyógyszer volt, napjainkban megjelentek azok a baktériumok, amelyek ellenállnak ezeknek. Később pedig létrejöhet egy olyan kórokozó, ami a legtöbb ilyen szerre rezisztenssé válik.

2021-ben mintegy 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésben. Közülük több mint 1,1 millió haláleset közvetlenül az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciának tulajdonítható.

A biológus szerint a baktériumok "fejlődése" természetes folyamat, így egy "versenyfutás zajlik a tudomány és a baktériumok evolúciója között". Úgy véli, a legjobb megoldás a személyre szabott terápia lenne. Ez azonban pénz és időigényes.

Egy háziorvos szerint pedig fontos, hogy a beteg tartsa be az előírtakat. Előfordul ugyanis, hogy sokan abbahagyják a gyógyszer szedését, mert már jobban érzik magukat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk