Úgy fortyog a jég Grönland alatt, mint a láva – a felfedezés átírhatja a tengerszint-emelkedésről szóló jóslatokat

Teljesen eltüntette a daganatokat egy új, bőr alá adható injekció olyan betegeknél, akiknek a szervezete már nem reagált sem a kemoterápiára, sem az immunterápiára. Az amivantamab nevű készítményt egy 11 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatban tesztelték előrehaladott fej-nyaki rákban szenvedő pácienseknél – írta a The Guardian.

A kezelésben részesülők esetében a kezelés kezdetétől mért medián teljes túlélés 12,5 hónap volt, ami kiemelkedő eredménynek számít, mivel a betegségük olyan stádiumban volt, ahol a hagyományos terápiák már hatástalanok. Az eredményeket vasárnap mutatják be a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján, Chicagóban.

Kevin Harrington, a londoni Rákkutató Intézet professzora és a Royal Marsden onkológusa szerint a vizsgálat egy eddig rendkívül korlátozott lehetőségekkel rendelkező betegcsoportnak ad új esélyt.

A háromhetente, ambulánsan beadható injekció ráadásul sokkal kényelmesebb a betegeknek, mint a kórházi infúziós kezelések, a mellékhatásai pedig többnyire enyhék voltak. A készítmény egy „intelligens” injekció, amely háromféleképpen támadja a rákos sejteket: gátol két, a daganat növekedéséért és a kezelések kijátszásáért felelős jelátviteli útvonalat, miközben az immunrendszert is a tumor elpusztítására ösztönzi.

Az egyik első beteg, aki megkapta a kezelést, az 56 éves Carl Walsh volt, akinél nyelvrákot diagnosztizáltak. Miután a korábbi kezelései sikertelenek voltak, csatlakozott a klinikai vizsgálathoz.

A férfi arról is beszámolt, hogy a kemoterápiával ellentétben az új injekció nem okozott súlyos mellékhatásokat, és az életminősége látványosan javult. „Amikor a helyzet a legrosszabb volt, leveseket, tejberizst és rengeteg omlettet ettem. Elég sokat fogytam. Már két ciklus után elkezdett visszatérni a normális étrendem, és hat hónap után teljes értékűen étkeztem. A legjobban az első nagy steaknek örültem” – tette hozzá.

Kristian Helin professzor, a Rákkutató Intézet vezérigazgatója szerint a tanulmány bizonyítja, hogy a szigorú kutatások révén még a legkisebb eséllyel rendelkező betegek számára is lehet érdemi előrelépést elérni. „Ilyen mértékű daganatválasz és biztató túlélési eredmények elérése egy ennyire nehezen kezelhető csoportban jelentős előrelépést jelent” – hangsúlyozta.

A vizsgálatból kizárták azokat a betegeket, akiknek a daganatát a humán papillomavírus (HPV) okozta, mivel az ilyen típusú rák általában jobban reagál a kezelésekre. A mostani eredmények alapján már elindult a következő, III. fázisú vizsgálat, amely a kezelés hatékonyságát vizsgálja a betegség egy korábbi stádiumában.

Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia különösen nehéz számítási feladataiban hozhat előrelépést. A fejlesztés lényege, hogy a mesterséges intelligenciára optimalizált hardverekkel is lehetséges olyan, korábban túl bonyolultnak vagy túl költségesnek tartott rendszereket modellezni, amelyek felgyorsíthatják új katalizátorok, félvezetők és gyógyszerek tervezését.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai olyan új számítási módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a legbonyolultabb molekuláris rendszerek modellezését.

A kutatók két rendkívül összetett rendszert, a légköri nitrogén megkötésében kulcsszerepet játszó FeMoco nevű vas–molibdén kofaktort, valamint a számos vegyi anyag lebontásáért felelős citokróm P450 májenzimet vizsgálták meg sikeresen.

A munka egy széles körű nemzetközi együttműködésben valósult meg, amelyben az Nvidia, a Sandbox AQ, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Pacific Northwest National Laboratory szakemberei vettek részt – írta az amerikai kutatóközpont a honlapján.

Legeza Örs, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az eredmény új távlatokat nyit.

A kutatás során bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésére tervezett grafikus processzorok (GPU-k) nemcsak gyorsak, hanem a kvantumkémiai számításokhoz szükséges pontossággal is rendelkeznek.

A fejlesztés hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a ma még szuperszámítógépeket igénylő kvantumkémiai szimulációk rutinszerűbbé váljanak. A módszer segítheti a bonyolult molekuláris rendszerek számítógépes modellezését, ami felgyorsíthatja új katalizátorok, félvezető anyagok és gyógyszerek tervezését.

Sotiris Xantheas, az amerikai Pacific Northwest National Laboratory számítási kémikusa a felfedezés jelentőségét hangsúlyozta.

Legeza Örs neve korábban egy személyes hangú koronavírus-beszámoló miatt is szerepelt a sajtóban. A járvány idején egy megrázó írásban dokumentálta saját, súlyos lefolyású betegségének történetét és kórházi kálváriáját.

A fizikus akkor úgy fogalmazott:

Az új módszerrel a kvantumkémia legnehezebb problémái is nagy pontossággal kezelhetővé válnak az MI-feladatokra tervezett hardvereken. Hosszú távon ez azt jelentheti, hogy a ma még szuperszámítógépes luxusnak számító számítások mindennapossá válhatnak, ami felgyorsíthatja az anyagtudományi és gyógyszerfejlesztési kutatásokat.

Via HUN-REN

Hatalmas tűzgömbben robbant fel a Blue Origin New Glenn rakétája a floridai Cape Canaveral Űrhaderő-állomáson péntek hajnalban, egy hajtóműteszt közben. A cég szerint „rendellenesség” történt, személyi sérülésről nem érkezett hír. Az incidens súlyosan megrongálta az indítóállást, és veszélybe sodorhatja a NASA alig néhány napja bejelentett, ambiciózus holdbázis-programjának ütemtervét – írta a The Guardian.

A robbanás a statikus „hotfire” teszt kezdete után másodpercekkel történt, amikor a rakéta hajtóműveit beindították, de a szerkezet a földön maradt. A detonáció lökéshullámait a környéken is érezni lehetett, a lángok pedig még órákkal később is égtek. Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója a történteket „nagyon nehéz napnak” nevezte, de már a jövőbe tekint.

A fő versenytárs, a SpaceX-et vezető Elon Musk röviden csak annyit reagált: „Nagyon szerencsétlen eset. Rakétát építeni nehéz dolog.”

A most megsemmisült rakétával a Blue Origin heteken belül az Amazon 48 műholdját tervezte alacsony Föld körüli pályára állítani, a teszt ennek az indításnak volt az egyik főpróbája. A hasznos teher nem volt a rakétán a robbanás idején. Az eset súlyosságát növeli, hogy a cégnek ez az egyetlen indítóállása, ami képes kiszolgálni a New Glenn rakétákat, így hosszabb idejű helyreállításra lehet szükség.

A kudarc különösen érzékenyen érinti a vállalatot és a NASA-t, mivel

Ennek keretében már idén egy robotizált leszállóegységet kellett volna a Holdra juttatniuk. Jared Isaacman, a NASA adminisztrátora hangsúlyozta, hogy az űrutazás tele van kihívásokkal, és a történtek után felülvizsgálják a terveket.

A NASA átdolgozott terve szerint az Artemis III 2027-ben egy Föld körüli, leszállóegység-randevút tesztelő repülés lesz, az első tényleges holdraszállást pedig az Artemis IV küldetésen tervezik 2028-ban.

A New Glenn hordozórakétával az elmúlt időszakban több probléma is akadt. A rakéta harmadik repülése során áprilisban a hasznos teher egy hiba miatt rossz pályára került, ami után a Szövetségi Légügyi Hivatal vizsgálatot indított. A hatóság épp a múlt héten adott újra engedélyt a cégnek a tesztek folytatására. A New Glenn kulcsfontosságú a Blue Origin számára, mivel ezzel a típussal szállítanák a kereskedelmi megrendeléseket és a NASA számára fejlesztett Blue Moon holdkompot is.

Via The Guardian

A Halley-üstökös apró törmelékdarabjai idén is elérik a Föld légkörét, a leglátványosabb időszak, az Eta Aquaridák meteorraj csúcsa pedig május 5-6. közötti éjszakán, a hajnali órákban jön el. Az idei megfigyelést azonban komoly próbatétel elé állítja a fényes, fogyó Hold, ami a legtöbb halványabb hullócsillagot valószínűleg elnyomja majd – írja a Space.com. A raj egyébként április 19-től május 28-ig aktív, de a legtöbb meteorra a csúcs idején, a napkelte előtti órákban lehet számítani, nagyjából hajnali 2 órától.

A NASA egyik szakértője, Bill Cooke szerint a hajnali időzítés kulcsfontosságú. „Az Eták nem olyan raj, amit napnyugta után ki lehet menni megnézni, mert a radiáns még nincs fent” – magyarázta a Meteoroid Környezet Irodáját vezető csillagász, aki azt javasolja, legkorábban hajnali 2 órakor érdemes kimenni a szabadba.

A déli féltekén jóval látványosabb jelenség Magyarországról a radiáns alacsony horizont feletti magassága és idén a zavaró holdfény miatt ennél jóval szerényebb látványt ígér.

A legjobb eséllyel a városi fényektől távol, például a Zselic, a Hortobágy vagy a Bükk fényszennyezéstől mentes területein lehet próbálkozni.

A megfigyeléshez nincs szükség távcsőre, elég szabad szemmel kémlelni az eget, miután a szem legalább 20-30 perc alatt alkalmazkodott a sötétséghez. A meteorok látszólag a Vízöntő (Aquarius) csillagkép irányából érkeznek, de nem érdemes csak arra a pontra fókuszálni, mert a leghosszabb, leglátványosabb csíkokat éppen a radiánstól távolabb húzzák.

Aki a kedvezőtlenebb körülmények ellenére is próbálkozik, annak érdemes meleg ruhával, pokróccal vagy kempingszékkel és egy termosz forró itallal készülnie. A mobiltelefon erős fényét kerülni kell, a tájékozódáshoz pedig egy piros fénnyel világító lámpa a legalkalmasabb.