TUDOMÁNY
A Rovatból

Fenekünkön keresztül is képesek lehetünk lélegezni, csakúgy, mint több más emlős – ennek felfedezése Ig Nobel-díjat ért

Az elsőre vicces, mégis elgondolkodtató kutatásokért járó díjat idén egy különösen mókás, de potenciálisan életet mentő orvosi megállapításért lehetett elnyerni. De volt ott még galambrakéta és halottan is úszó pisztráng is.


Nem mindennapi felfedezésért díjaztak japán kutatókat az idei Ig Nobel-gálán: bebizonyították, hogy az emlősök – köztük egerek, patkányok és sertések –

képesek oxigént felszívni a végbélen keresztül.

A felfedezésük annyira meghökkentő, hogy ugyan joggal lehet nevetni rajta, de az is kiderülhet, hogy ez az információ akár életmentő is lehet.

A kutatást egyebek mellett az is indokolta, hogy a Covid-járvány alatt sok kórházban elfogyott a lélegeztetőgép, és alternatív megoldások után kellett nézni. Az eredmények olyan biztatóak lettek, hogy már el is indult az emberi tesztelés. Ha sikerrel járnak, a jövőben talán oxigént fognak pumpálni a légzési elégtelenséggel küzdők végbelébe.

Az Ig Nobel egy olyan díj, amit olyan kutatásokért adnak, amelyek „először megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak”. Idén 10 ilyen rendhagyó felfedezés kapott elismerést a Massachusetts Institute of Technology-n rendezett díjátadón. A japán kutatók az élettani kategóriában nyertek, miután kimutatták, hogy egerek, patkányok és sertések képesek az oxigént a végbélbe juttatva felszívni. Egyébként a halak közül egyes csíkfélék hasonló technikával lélegeznek.

Dr. Takanori Takebe, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy vegyes érzésekkel fogadta a díjat, de miután megtudta, hogy a felfedezést azért ismerték el, mert „megnevettet és elgondolkodtat”, már inkább örült neki. „Ha ez felkelti az érdeklődést a felfedezésünk iránt, nagyon boldog leszek” – tette hozzá.

Persze az Ig Nobel-gálán nem csak a végbélen keresztüli lélegzés tarolt. Díjat kapott egy másik amerikai kutatás, ami azt vizsgálta, hogyan lehet galambokat rakétákba zárni, hogy célba irányítsák őket – igen, tényleg –, bár a kísérletet végül „őrült ötletként” elvetették. A fizikai díjat egy, a Floridai Egyetemen dolgozó kutató nyerte, aki megmutatta, hogy egy halott pisztráng is képes úszni.

A demográfiai díjat oxfordi kutatók kapták, akik kimutatták, hogy az extrém hosszú élettartamú emberek rekordjai jellemzően olyan helyekről származnak, ahol rövid az átlagos élettartam, nincsenek születési anyakönyvi kivonatok, és gyakoriak a hivatalos hibák és csalások. „Az extrém öregségi rekordok statisztikai rémálmok” – hűtötte le az örök élet felé kacsingató emberek kedélyeit Dr. Saul Newman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Kiderült, hogy miért csókolózunk – Már az ember előtti időkben is megvolt az oka egy új elmélet szerint
A világ kultúráinak 90 százalékában jelen van valamilyen csókszerű érintkezés – leggyakrabban szülők és gyerekek között, de előfordul rokoni, baráti kapcsolatokban, valamint szimbolikus gesztusként, például ceremóniákon is.


Sokan tesszük, legyen szó romantikus, családi, baráti vagy formális csókról, de hogy miért és hogyan alakult ki ez a szokás az emberi társadalmakban, arról a tudósok még ma is vitatkoznak – írja a New Atlas. Egy új elmélet szerint az ok a szőrzet fokozatos elvesztésére vezethető vissza, és évmilliókkal ezelőttre nyúlik vissza az eredete, amikor őseink még az ősmajmokhoz hasonló közösségekben éltek.

Adriano R. Lameira, a Warwicki Egyetem primatológusból lett evolúciós pszichológusa új elmélettel állt elő a csók eredetéről, mely szerint ez a viselkedés már az ősi majmok közösségi kapcsolataiban megjelent.

Az úgynevezett „groomer’s final kiss” (vagyis „a gondoskodás utolsó csókja”) elmélete arra utal, hogy az ősi majmok között elterjedt volt a bőrhöz közelítő szájkontaktus, ami nemcsak a paraziták eltávolítására szolgált, hanem a közösségi kötelékek erősítésére is.

Ahogy a Homo sapiens és az emberszabású majmok az evolúció útjára léptek, ez a kölcsönös tisztogatási viselkedés az embereknél egyre inkább visszaszorult – míg végül egyetlen elem, a csók, megmaradt belőle.

„A csók evolúcióját leginkább az emberszabású majmok biológiáján és viselkedésén keresztül érthetjük meg, akik őseink élő példái. A szárazföldi nem-emberi főemlősök, köztük az emberszabásúak esetében a leggyakoribb társas kötődést kifejező jel a tisztogatás”

– mondja Lameira.

A tudós szerint a kölcsönös, száj-száj közti csókok a kölcsönös tisztogatás szociális kontextusából eredhettek, amikor az ősemlősök egyszerre tisztogatták egymást.

„A 'groomer’s final kiss' elmélete szerint a kölcsönös száj-száj kontaktus eredetileg a kölcsönös tisztogatás során jelent meg, bár ez a típusú tisztogatás ritka a ma élő nagy emberszabásúaknál, összehasonlítva az egyirányú tisztogatással”

– írja Lameira.

Egy 2015-ös tanulmány 168 különböző kultúrát vizsgált, és azt találta, hogy mindössze 46 százalékukban jellemző a romantikus csók. Ugyanakkor körülbelül a világ kultúráinak 90 százalékában létezik valamiféle csókszerű érintkezés – többnyire szülők és gyerekek között, de rokoni, baráti körben és szimbolikus gesztusként is, például ceremóniákban.

„Annak ellenére, hogy a csók társadalmi szabályai különbözőek lehetnek, minden csók 'etikett' közös célja, hogy szabályozza az intim konnotációkat, amelyek a csókhoz kötődnek. A csók csak bizonyos kapcsolatokra és meghatározott társas helyzetekre korlátozódik, ami arra utal, hogy univerzális biológiai jelentés húzódik mögötte, amely túlmutat a kulturális hagyományokon”

– jegyzi meg Lameira.

A csók mechanikája – vagyis az, hogy ajkainkat egy felülethez nyomjuk és enyhe szívó hatást gyakorolunk – hasonló ahhoz, ahogyan a szárazföldi főemlősök eltávolítják a parazitákat társaik bundájából vagy bőréről. Ez az igény az emberi evolúció során fokozatosan eltűnt, ahogy egyre kevesebb testszőrzetünk lett, de a kötelékek erősítésére szolgáló szerepe megmaradt. „Egy tipikus főemlőshöz képest az emberek 89 százalékkal kevesebb tisztogatást végeznek, különösen higiéniai célokra” – jegyezte meg a kutató. „Ez összhangban áll azzal, hogy az emberi evolúció során elvesztettük a bundánkat.”

A szőrzet elvesztése mellett az emberi beszédkészség kialakulása is szerepet játszhatott abban, hogy a csók komplex rituáléja a társas kapcsolatokhoz képest visszaszorult.

„Az uralkodó elméletek szerint a társas tisztogatás funkcióját különböző, egymástól eltérő viselkedések váltották fel”

– írta Lameira, majd hozzáteszi: „De soha nem merült fel, hogy esetleg néhány ősi tisztogatási forma megmaradhatott, megtartva bizonyos társadalmi funkciókat.”

Egy 2023-as tanulmány megállapította, hogy az ajkak közötti csók már az ókori Mezopotámiában is létezett időszámításunk előtt 2500 körül, bár eredete nagyrészt elméleti marad, hiszen az ősi emberi és nem emberi viselkedések vizsgálata rendkívül nehéz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Jön a vadászhold, az év legfényesebb Holdja, de nem mindenki örül majd neki
A különleges látványosságot most jó eséllyel meg is lehet örökíteni, mert az előrejelzés szerint kedvező lesz az időjárás.


Két nap, és újra teliholdban gyönyörködhetünk. Idén tizedik alkalommal élvezhetjük a kikerekedő égi kísérőnket. Október 17-én keleten 17 óra 30 perckor, Budapesten 17 óra 42 perckor, nyugati határainknál pedig 17 óra 52 perckor lesz holdkelte.

A Hold ezen az éjszakán elég magasra kúszik az égen, 56-57 fokos magasságban lesz az éjszaka közepén. A látvány különleges lesz, így jó eséllyel gyönyörű éjszakai tájképeket is készíthetünk, ahogy a Hold fénye megvilágítja a tájat - írja az Időkép.

A megfigyeléshez az időjárás is kedvezőnek ígérkezik. Október 17-én este, éjszaka, illetve 18-án a napkeltét megelőző órákban sokfelé lesz derült, illetve gyengén felhős az ég, de helyenként a Dunántúlon számítani kell erősen felhős tájakra is.

A Hold különleges látványa azonban nem mindenkit fog lenyűgözni, ugyanis a fénye zavaró lesz a Tsuchinshan–ATLAS üstökös megfigyelésében - figyelmeztet a portál.

Az októberi szuperholdnak még külön neve is van, melyet onnan kapott, hogy ebben az időszakban különösen aktívak a vadászok. Korábban ekkor készültek fel a téli hónapokra, és vadásztak az élelem biztosítására. Innen a vadászhold elnevezése - írja a Blikk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Feltárták a Stonehenge köveinek eddig megoldatlan rejtélyét
A tudósok megállapítása szerint a Kr. e. 2500 környékén élt építők elérhető közelségben található köveket kerestek, így most már azt is tudják a kutatók, milyen utat jártak be a kövek, mielőtt végleges helyükre kerültek volna.


Lehullt a lepel a Stonehenge híres, úgynevezett sarsen köveinek eredetéről – írja a Mirror.

A National Geographic szerint ezek a hatalmas kövek alkotják a Stonehenge központi, patkó alakú háromkő csoportját, a külső kőkört, és a távolabb lévő sarokkövet is.

David Nash geomorfológus egy friss tanulmányban kiderítette, hogy az 1950-es években vett minták alapján a sarsen kövek a Wiltshire-i Marlborough Downs területéről származnak, míg a kisebb kékkövek a walesi Preseli-hegységből kerültek oda.

Nash és csapata egészen a Stonehenge-től nagyjából 40 perces autóútra található West Woods-ig követte vissza a sarsen kövek eredetét.

„Logikusnak tűnik, hogy a Kr.e. 2500 környékén élt építők a még áthidalható távolságban lévő, lehető legnagyobb köveket keresték. Hamarosan elkezdhetjük felfedezni az utat, melyet bejártak, ami újabb darabot ad a kirakóshoz”

– nyilatkozta Susan Greaney, a brit örökségvédelmi hivatal vezető történésze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Pontenciálisan veszélyes, felhőkarcoló méretű aszteroida zúg el hétfőn a Föld mellett
A 2020 WG nevű objektum legközelebb 2028. október 11-én száguld majd megint a bolygónk felé. A csillagászok elmondták, miért tartják veszélyesnek.


Pontenciálisan veszélyes aszteroidaként tartják számon a csillagászok azt az égi jövevényt, amely hétfőn száduld el mellettünk - írja az Időkép.

2024. október 28-án egy aszteroida száguld el a Föld mellett, mely a 2020 WG nevet kapta - közölte a Space Reference. A csillagászok megfigyelései szerint

az Apolló-családba tartozó aszteroida mérete 120 és 270 méter közé tehető a fényereje, valamint a reflektivitása alapján, tehát egy felhőkarcoló méretű objektumról van szó.

Ez az aszteroida hétfőn közel 34 000 km/h-s sebességgel 3 232 880 km-re fog elrepülni bolygónk mellett. Ez a távolság a Föld-Hold távolság körülbelül kilencszerese. Emiatt földközeli aszteroidaként és pontenciálisan veszélyes aszteroidaként tartják számon a csillagászok, viszont szerencsére semmilyen veszélyt nem jelent bolygónkra nézve, ugyanis biztonságos távolságban fog elhaladni a Föld mellett. A szakemberek szerint ugyanakkor egy ekkora aszteroida becsapódása már pusztító hatást váltana ki az érintett régióban.

A 2020 WG aszteroida néhány hét híján 4 évente kerül közel a Földhöz, a hétfői napot követően legközelebb 2028. október 11-ére várják a csillagászok, akkor nagyjából 5,65 millió km-re közelítheti meg bolygónkat ez az aszteroida.


Link másolása
KÖVESS MINKET: