Ezek a legfontosabb tudnivalók a koronavírus-vakcinákról
A következő generációs vakcinák, mint a Pfizer/BioNTech, vagy a Moderna vakcina esetében nincs szükség elölt vírusra, vagy vírusfehérjére, csupán a vírus genetikai kódjára. A vírusfehérjét aztán már a szervezet állítja elő a bejuttatott gén utasításai alapján.
Hasonló elven működik az orosz Sputnik V vakcina és az Oxford/AstraZeneca vakcinája is.
Ezek hátrányai, hogy a hagyományos vakcináknál erősebb reakciót váltanak ki, gyakoribb a kellemetlen lokális pirosodás, az oltással összefüggő rövid láz.
Előnyeik viszont, hogy előállításához elég a vírus genetikai kódját ismerni.
"Részben ennek köszönhető, hogy ezek a technológiák 10 hónap alatt eredményes vakcinafejlesztést hoztak. Az eddigi adatok alapján rendkívül hatékony és markáns immunválaszt váltanak ki (90-95%-ot szemben a hagyományos vakcinák 60-70%-val)" - írják.
Szerintük a vakcinákkal kapcsolatban számos tudományos kérdés nyitott maradt:
• Hatástartósság: mennyi ideig és milyen fokú védelmet nyújtanak az elkészült vakcinák. A Modernam RNS alapú vakcinájáról már hallhattuk, hogy a vizsgálati időben mért 3 hónap alatt stabil immunválasz állt fenn, így biztatóak az első eredmények. Feltételezhető, hogy a védettség hosszabb távú lehet, az előzetes eredmények alapján.
• Azt a legtöbb vakcina esetében már tudjuk, hogy a súlyos megbetegedés kialakulásától megvéd, de azt, hogy ez a vírus terjedését is érinti-e, tehát a vakcinált egyének tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel továbbra is képesek-e átadni a vírust, még nem tudjuk.
• A klasszikus vakcinatechnológiák esetében ismert jelenség, hogy 65 év felett és 40-es BMI (testtömeg index) felett csökkent hatékonyságot figyelhetünk meg. A COVID-19 esetében éppen ezek a csoportok a leginkább veszélyeztetettek, ám reménykeltő, hogy a kezdeti adatok a következő-generációs vakcinák tekintetében itt is biztatóak és hasonló erősségű immunválaszt figyeltek meg. A részletes és biztos választ pedig idővel, további megfigyelések során tudományosan megismerhetjük majd.