A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.

Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban.

„Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk” – idézte a közlemény Laura V. Cuayát, a cikk első szerzőjét, akinek saját kutyája, Kun-kun mellett 17 másik kutya vett részt a vizsgálatban.

Mint a kutató hozzátette, a kutyákat ki kellett kiképezni arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt.

A kísérlet során A kis hercegből játszottak le a kutyáknak részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsák az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottak a kutatók. Ezeket az ingereket arra használták, hogy megnézzék, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.

A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem-beszéddel szemben.

„A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli” - magyarázta Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Minél idősebb volt egy kutya, az agya annál jobban el tudta különíteni a két nyelvet.

„Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” – tette hozzá Hernández-Pérez.

Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség” – összegezte a kutatás eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Európai Kutatási Tanács és a Mexikói Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanács támogatásával készült.

Új, eddig Magyarországon nem elérhető eljárással gyógyítják a neuroendokrin daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen (SE); az első izotópos infúziós kezelést a múlt héten végezték el az intézményben.

Az egyetem hétfői közleményében azt írta, hogy a belgyógyászati klinikán az első ilyen kezelést egy 80 éves neuroendokrin tumorban szenvedő férfi kapta.

A beteg az első infúzióra jól reagált, négy nappal később hazamehetett. A terápia néhány hét múlva folytatódik, mivel az izotópos kezelést 8-12 hetente szükséges megismételni, összesen 3-4 alkalommal.

A neuroendokrin tumorok a daganatos betegségek mintegy 5 százalékát teszik ki, évente 40-60 új esetet diagnosztizálnak, vagyis

- ismertették.

Lakatos Péter, az SE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának egyetemi tanára szerint a teljes gyógyulás a tumor korai felfedezéskor várható, amikor a daganat sebészileg még jól eltávolítható. A műtéttel nem gyógyítható betegek kezelésére napjainkban Magyarországon csaknem mindegyik, világszerte elfogadott gyógyszeres kezelési mód elérhető.

Azt is hozzátette, hogy a gyógyszeres terápiák lassítják ugyan a daganatos betegség előrehaladását, ám egy ponton túl a hatásukat vesztik, ilyenkor az előrehaladott, már szóródott daganat esetén az izotópkezelési módszerek nyújthatnak segítséget.

A szakember elmondta,

Ezzel egy időben kezdték meg a magyarországi bevezetés feltételeinek megteremtését a másik három orvosképző egyetemmel közösen - tette hozzá.

A szomatosztatin-PRRT kezelés az elmúlt másfél évtizedben több európai onkológiai centrumban is elérhetővé vált Bázeltől Milánóig, míg Kelet-Európában először Krakkóban végezték. A hazai betegek 2005 óta vehették igénybe társadalombiztosítási támogatással, de csak külföldön, főként Svájcban és Németországban. Eleinte évi 2-5, az utóbbi években évi 30-40 kérelem érkezett az egészségbiztosítóhoz.

A Magyarországon diagnosztizált neuroendokrin betegek nagy részét a Semmelweis Egyetemen látják el, ezért e kezelés itthoni megteremtése mindenképpen mérföldkőnek számít a hazai endokrinonkológia történetében - fűzte hozzá Lakatos Péter.

A Semmelweis Egyetemen elvégzett beavatkozás után néhány órával a Debreceni Egyetemen is alkalmazták az izotóp-infúziós kezelést.

Ide kattintva megtudhatod, milyen betegségeket neveznek pontosan neoroendokrin daganatnak.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A 24.hu bukkant rá egy április közepén publikált tanulmányra, amiben az állt, hogy már csak egy lépésre vagyunk a Zika-járvány megjelenésétől. Egészen pontosan egy megfelelő mutáció kell ahhoz, hogy világjárvány legyen a Zikából.

A lap felkereste Kemenesi Gábor virológust, aki a koronavírus-járvány kapcsán vált országosan ismertté. Megkérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy nálunk is megjelenjen a Zika. A szakember elmagyarázta, hogy három dolog kell egy járvány kirobbanásához: fertőzőképes vírus, egy terjesztő és a népesség védtelensége.

A tanulmányból kiindulva egyelőre még hiányzik a vírusmutáció, ami Európában jól tudna terjedni. A terjesztő már jelen van, ami nem más, mint az ázsiai tigrisszúnyog. A harmadik feltétel is teljesül, ugyanis a kontinensünkön még nem volt Zika-járvány, így a népességnek nincs védelme ellene.

Jelenleg a járványt akadályozza Európában, hogy a vírusnak először a szúnyogban kell végigjárnia a fertőzási ciklusát, ami nem mindig jön össze a hidegebb éghajlat miatt. Európa nagyobb részét tehát védi a "zordabb" klíma, de itt is vannak olyan részek, ahol tudna terjedni a Zika.

- vonta le a következtetést Kemenesi.

Hogy Magyarországon lehet-e Zika-járvány, azt egyelőre nem lehet tudni, de folyamatosan dolgoznak azon, hogy kiderítsék. Vizsgálják, hogyan szaporodik a hazai tigrisszúnyog-populációban, hazai klimatikus körülményekben a vírus, és a rovar hogyan üríti. Hogyan jelenik meg a nyálában, illetve a fertőzés folyamata valóban csupán csak annyi, hogy a szúnyog „beleköpi” a vérünkbe a kórokozót, vagy valami bonyolultabb mechanizmus működik? Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a gyógyszerkutatás hazánkban is.

David Bennett súlyos szívbetegséggel küzdött, ezért januárban a világon elsőként kapott genetikailag módosított sertésszívet. A hétórás műtétet még januárban végezte el rajta a Marylandi Egyetem klinikájának orvoscsapata. Bennett azonban márciusban meghalt.

Bartley P. Griffith, a transzplantációját végző sebész akkor azt mondta, hogy lesújtotta őket az 57 éves férfi halála.

Griffith az AP hírügynökségnek most azt is elmondta: Bennett felépült a transzplantációból, az egyik reggel azonban váratlanul rosszabbul lett, és fertőzéshez hasonló tüneteket mutatott. Az orvosok több vizsgálatot elvégeztek rajta, többféle antibiotikummal és immunerősítővel kezelték. A beültetett szív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, majd leállt.

A kutatók azóta próbálták kideríteni, mi okozhatta Bennett halálát, ezért megvizsgálták a beültetett sertésszívet.

Az AP hírügynökség szerint csütörtökön az orvosok közölték:

A cikkben megjegyzik, hogy az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom pont az, hogy a transzplantációval új kórokozók terjedhetnek át az emberre.

Griffith szerint ráadásul egyes vírusok megbújnak szervekben, de nem idéznek elő betegséget, egyfajta potyautasokként vannak jelen. Muhammad Mohiuddin, az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója azt is hozzátette:

A vírus jelenlétéről először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján. Az orvosok évtizedek óta vizsgálják, hogy miként lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. Bennetten azért végezték el az úttörőnek számító operációt, mert enélkül biztos halál várt volna rá.

A NASA marsjárói számos érdekes felvételt készítettek már a vörös bolygóról, amelyek olykor összeesküvés-elméleteket is szítottak a marslakó-hívők körében. Most ismét egy furcsa dolgot sikerült lencsevégre kapni.

A képet látva sokan elkezdtek találgatni, hogy vajon a marslakók titkos rejtekhelyére, egy földalatti sírba, vagy esetleg egy másik dimenzióba vezethet-e a kapura hasonlító képződmény, de a tudósok eloszlatták a kételyeket. A május 7-én készült felvételen minden bizonnyal egy geológiai jelenség eredménye látható.

Ashwin Vasavada, a Mars Tudományos Laboratóriumának kutatója a Gizmodo-nak elmondta, hogy a terület ősi homokdűnékből alakult ki, amelyek az idők során összeolvadtak, a változó nyomás alatt pedig különböző helyeken a tömbök megrepedtek.

A szakértő szerint vagy két függőleges törés történt, és a repedések közötti szikladarab kitört a helyéről, vagy egy függőleges törésről van szó, amely miatt a tömbök kissé eltávolodtak egymástól.