hirdetés

TUDOMÁNY

Első kézből: minden, amit tudni lehet a Pfizer-vakcináról

Pardi Norbert professzor, a University of Pennsylvania kutatója, Karikó Katalin munkatársa, az RNS-alapú technológia egyik fejlesztője videó-interjúban beszél a vakcina működéséről és hatásairól.
Dr. Kintses Bálint videó-interjúja a KOVIDők blogon - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

A videó-interjúban Pardi Norbert professzor ismerteti a vakcina működését, a DNS-hez fűződő kapcsolatát, az allergiás rekció esetleges okait és mutáció elleni hatékonyságát. A videóra mutató linket a cikk végén találjátok.

A vakcina működése

A legyengített kórokozóhoz képest egy újabb technológia, amivel kapcsolatban már 10-25 éve folynk kutatások. Nagyon sok nyilvános, publikált adat áll rendelkezésre az ez idő alatt lezajlott - elsősorban állatokon történt - vakcinálásról.

Egyik nagy előnye ennek a technológiának, hogy az oltást követően nem tud kialakulni fertőzés - mivel nem egy legyengített vírussal működik. Az mRNS technológia másik előnye: a vakcinálást követően maximum 1-2 hétig van jelen a szervezetben. Az mRNS-eket felveszik a sejtjeink és elkészítik azokat a fehérjéket, amik ellen immunválasz fog kialakulni, és közben az RNS lebomlik.

A vakcina és a DNS

Nagyon fontos: az RNS semmiképpen nem tud beépülni a mi DNS-ünkbe. Még géntechnológiának sem lehet nevezni, mert nem változik meg a gazdatest génállománya.

hirdetés
A vakcina és az allergia

Az a vakcina, amit a Pfizer vagy a Moderna forgalmaz teljes mértékben természetes anyagokból áll. Az összes enzimünk megvan arra, hogy ezeket a molekulákat lebontsák.

Pardi Norbert beszélt nagyon ritkán kialakuló allergiás reakcióról is. Mint elmondta, ez nem csak az RNS vakcináknál, hanem bármelyik másiknál is előfordulhat. Ezért az a protokoll, hogy oltás után 20-30 percig az oltottak a helyszínen maradnak orvos közelében. Így, ha bármilyen reakció kialakul, azonnal meg lehet kezdeni a kezelést.

A vakcina és az elkészülési idő

A vakcinák elkészülése sokszor 8-10 évbe is beletelik, de ennek nem az az oka, hogy rövidebb idő alatt nem lehet megcsinálni. Amit nem tudunk: mennyire hosszú távú a védettség. Ezt valóban nem lehet féléves vizsgálat alatt elvégezni.

A vakcina és a mutáció

Részben saját kísérletek azt mutatják, hogy a jelenleg fejlesztett vakcinák védeni fognak ez ellen is. Annak az esélye, hogy a fejlesztés alatt álló vakcinák, semmilyen szinten ne védjenek egy új mutáció ellen – extrém csekély. De ha egy új mutációnál csökkenne a hatékonysága, akkor is nagyon fontos megkapni az oltást. Ebben az esetben a hatékonysága nem 95%, hanem 70-75% lesz, ami még mindig egy nagyon jelentős védőhatás.

VIDEÓ: az interjúban Pardi Norbert professzor bővebben beszél a vakcináról:

 

 

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

Erős jel érkezett egy közeli galaxisból a Földre tavaly tavasszal

Egy misztikus nevű, úgynevezett magnetár áll a jelenség hátterében, eddig kevés példa volt ilyen mértékű kitörésre.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

2020. április 15-én egy hatalmas gammakitörés érte el a Földet - írja az IFLScience nyomán a 24.hu.

A GRB 200415A jelű esemény erőssége mellett helyzete miatt is érdekes volt, hiszen egy, a Tejútrendszerhez közeli galaxisban alakult ki.

Hasonló gammakitöréseket összeütköző neutroncsillagok képesek kiváltani, a GRB 200415A esetében azonban egyetlen ilyen objektum, egy úgynevezett magnetár állt a háttérben. Az érintett objektum az NGC 253 galaxisban található, 11,4 millió fényévre. Soebur Razzaque, a Johannesburgi Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint csak kevés olyan magnetárt észleltek ez idáig, amelyek hasonló kitöréseket produkáltak.

A forrás első kitörése 140 milliszekundumos volt, majd egy hosszabb, 20 másodperces esemény következett. A Tejútrendszerben jelenleg 31 magnetárt ismernek a kutatók. A mostani eredmények ezen objektumok alaposabb megértésében is segíthetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Eloszlatja a koronavírus-oltással kapcsolatos tévhiteket Szlávik János

A vakcina nem irreálisan gyorsan készült el, nem okoz meddőséget és fiataloknak is be kellene oltatni magukat - többek között erről beszélt a szakember.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés

Számos tévhit és álhír kering a koronavírus elleni vakcináról és oltásról, ezek közül most a leggyakoribbakat igyekezett eloszlatni Szlávik János, a a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Metropolnak.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy eddig egyik vakcina sem járt több szövődménnyel, mint a korábbiak. Amerikában az oltás 100 ezerből mindössze egyetlen esetben váltott ki heves allergiás reakciót, itthon pedig 120 ezerből egy súlyos allergiás reakciót sem észleltek”

- mondta el a lapnak a szakember. Hozzátette, hogy jelenlegi tudásunk szerint az ellenanyagok nyolc hónapig a szervezetünkben maradnak, de más feltételezések szerint akár évekig is védettséget élvezhetünk.

A főorvos szerint nem igaz, hogy a vakcina "túl gyorsan" készült volna el. Minden protokolláris fázison végigment, egyik fázist sem hagyták ki vagy gyorsították meg. „Pusztán arról van szó, hogy az a rengeteg pénz és energia, amit az országok a vakcinába fektettek, lehetővé tette, hogy az egyes fázisok gyorsabban egymás után kerüljenek” - tette hozzá Szlávik.

Arról is beszélt, szintén tévhit az, hogy a fiataloknak, egészséges immunrendszerrel nem kell beadatniuk az oltást. Mint mondta, „azok, akik a jövőben biztonságosan szeretnék meglátogatni szüleiket, nagyszüleiket, mindenképp oltassák be magukat”.

Szintén nem igaz az a gyakran ismételt állítás sem, hogy a vakcina legyengítené az immunrendszert. Szlávik szerint ez tipikusan az oltásellenesek szlogenje.

hirdetés
„Ennek éppen az ellenkezője igaz, a vakcina ugyanis felvértezi a szervezetet egy olyan betegség ellen, amibe a világon már közel 2 millióan haltak benne”

- tette hozzá.

„Óriási ostobaságnak” nevezte azt az álhírt, miszerint a vakcina meddőséget okozhat. Mint mondta, „biztosan kijelenthetjük, hogy az oltás kizárólag az immunrendszerre hat, a női ivarszervekhez az égvilágon semmi köze”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Minden, amit a kínai koronavírus-vakcinákról eddig tudunk

A hatékonyságukról még megoszlanak a vélemények, ám egyelőre úgy tűnik, az alkalmazásuk nem jár komolyabb mellékhatásokkal.
Fotó: MTI/EPA/Vu Hong - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Kína hatalmas lépést tett előre a globális oltóanyag-versenyben, hiszen két saját termékük, a Sinovac és Sinopharm is megjelent a nemzetközi piacon.

Azt is tudhatjuk, Orbán Viktor is a kínai készítmények magyarországi jóváhagyását sürgeti. A kínai oltóanyagnak hála szerinte akár nyárra visszatérhetne az élet a régi kerékvágásba. A magyar lakosságnak azonban jelenleg mindössze 1 százaléka lenne hajlandó beadatni magának.

De mit tudunk jelenleg a kínai vakcinákról, és hogyan mérhetőek össze a többivel?

A pekingi Sinovac vállalat által fejlesztett CoronaVac egy úgynevezett inaktivált vakcina. Működési elve, hogy a vírus elölt részecskéivel szembesíti az immunrendszert, ami így a súlyos megbetegedés kockázata nélkül tud megfelelő immunválaszt kifejteni a kórokozóval találkozva.

A Moderna és a Pfizer készítményei ezzel szemben úgynevezett mRNS vakcinák. Ezek a koronavírus genetikai kódjának egyes részeit "ismertetik meg" a szervezettel, ami így felismeri a vírusból származó tüskefehérjét, és kialakul a megfelelő immunválasz.

hirdetés

“A CoronaVac egy tradicionálisabb oltási eljárás szerint működik, amit számos vakcinánál, többek közt a veszettség elleninél is alkalmaztak. Az mRNS ezzel szemben új típusú vakcina, aminek a használatára nézve még nincsenek előttünk sikeres példák” - árulta el Luo Dahai professzor a Nanyang Technológiai Egyetemről a BBC-nek.

A Sinovac nagy előnye, hogy akár egy háztartási hűtőben is tárolható 2 és 8 fok között hőmérsékleten, akárcsak az Oxford vakcina. A Moderna ugyanakkor -20 fokos, míg a Pfizer készítménye -70 fokos tárolási körülményeket igényel.

Hogy az oltóanyag mennyire hatékony, arra jelenleg nehéz választ adni. A The Lancet nevű tudományos folyóiratban megjelent kínai kutatás szerint a vakcina “vészhelyzetben való felhasználásra alkalmas”.

A Törökországban végzett vizsgálatok időközi adatai szerint az oltóanyag hatékonysága 91,25 százalékos, míg egy hasonló indonéziai vizsgálat szerint 65,3 százalékos. A brazil kutatók kezdetben 78 százalékosnak találták a klinikai vizsgálatok során, ám 2021 januárjában ezt az értéket 50,4 százalékra módosították, miután több adatot vontak be a számításaikba.

A Sinovac-ot Kínában még júliusban elfogadták vészhelyzeti felhasználásra a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok esetében. Szeptemberben több mint 1000 önkéntes bevonásával végeztek teszteket, amelyek során “kevesebb, mint a résztvevők 5 százaléka számolt be enyhe fáradtságról vagy kellemetlenségről”.

Luo professzor szerint "A CoronaVac valószínűleg hatékony, de meg kell várnunk a harmadik fázisú vizsgálatok eredményeit. Csak ezek a randomizált, placebokontrollált, többezer fős vizsgálatok bizonyíthatják, hogy a vakcina alkalmas a tömeges használatra.”

Mi a helyzet a Sinopharm vakcinával?

A kínai állami tulajdonú Sinopharm vállalat két vakcinát is fejleszt, amelyek a Sinovac-hoz hasonlóan inaktivált oltóanyagot tartalmaznak. A Sinopharm december 30-án jelentette be, hogy a készítmény a harmadik tesztelési fázisban 79 százalékos hatékonyságúnak tűnik, tehát kevésbé hatékony, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája.

Az Egyesült Arab Emirátusok szerint azonban, ahol ebben a hónapban már jóváhagytak egy Sinopharm vakcinát, a készítmény hatékonysága 86 százalék. A két adat eltérésének okát a cég egyelőre nem kommentálta, a harmadik fázis eredményeit később szándékozik közzétenni.

A vakcinát ugyanakkor már közel egymillió fő kapta meg Kínában egy sürgősségi program keretében. A Szingapúri Nemzeti Egyetemen dolgozó Dale Fisher szerint meglehetősen “szokatlan”, hogy egy vakcinát már annak utolsó vizsgálati fázisában engedélyeztessenek és használni kezdjenek.

Decemberben, Peruban átmenetileg felfüggesztették az oltóanyag tesztelését egy “súlyos nemkívánatos esemény” miatt, ami az egyik önkéntest érintette, ám később tovább folytak a vizsgálatok. A hasonló esetek egyébként gyakoriak, más koronavírus-vakcina tesztelése során is megtörténtek már.

Eközben Kínában a vírus terjedését nagyrészt sikerült már megfékezni, és visszatérőben van a járvány előtti közösségi élet. Az országban még két további oltóanyagot is fejlesztenek: a jelenleg Szaud-Arábiában tesztelt CanSino Biologics nevű készítményt, valamint az Anhui Zhifei Longcom gyártmányát, ami a vírus egy darabját használja az immunválasz kiváltására.

Kik és hogyan kaphatják meg a kínai vakcinákat?

Számos ázsiai ország, köztük Szingapúr, Malajzia és a Fülöp-szigetek szerződött le már a Sinovac-kal, Indonézia pedig januárban már meg is kezdte vele a tömeges oltást. Brazília és Chile is megállapodást kötött a céggel, míg Törökország egyelőre sürgősségi felhasználásra alkalmazza a Sinovac-ot. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Bahrainben a Sinopharm vakcináját fogadták el.

A Sinovac évi 300 millió dózist lesz képes előállítani a készítményből, amiből - a többi vakcinához hasonlóan - két dózist szükséges beadni, így tehát évente 150 millió fő beoltására lesz alkalmas.

Hogy a beadási költség mennyi, még nem egyértelmű: a BBC munkatársai szerint

idén a kínai Yiwu városában 400 jenes, azaz kicsivel több, mint 24 ezer forintos díjért adták be a vakcinát, míg Indonéziában 200 ezer rúpiába, azaz mindössze 4 ezer forintba került egy adag. Ez drágább, mint az Oxford körülbelül 1200 forintba kerülő vakcinája, de jóval olcsóbb, mint a Moderna 9800 forintos készítménye.

Az elemzők szerint Kína egyértelmű szándéka, hogy megnyerje a vakcina-versenyt: Hszi Csin-ping miniszterelnök egymilliárd dolláros kölcsönt ajánlott a latin-amerikai és karibi országok részére az oltóanyag beszerzéséhez, míg az afrikai kontinens részére kétmilliárd dolláros megállapodást készíttetett elő.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Dr. Novák Hunor: fokozott veszélyt jelent-e a gyerekekre az angol mutáns?

Miért nem kaphatják a védőoltást 16 év alattiak? Milyen tüneteket okozhat a koronavírus-fertőzés gyermekkorban?
Dr. Horváth Péter videó-interjúja a KOVIDők blogon - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

Az interjúban Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort arról, milyen veszélyt jelent a gyerekekre – ha egyáltalán jelent veszélyt – a koronavírus angliai mutációja. A gyermekgyógyász szerint az emberek biztos, 100%-os választ akarnak kapni olyan kérdésekre, amikre a választ csak a jövő hozza meg. Ez szerinte azért irreális, mert egyrészt a tudósok nem jövendőmondók, másrészt,aki valaha is elmélyedt már egy tudományban, tudja, hogy nincsenek 100%-os válaszok.

A felbukkant mutációról annyit lehet biztosan tudni, hogy a fertőzőképessége nagyobb, vagyis gyorsabban terjed, de a tünetek súlyosságában nincs változás. A meglévő oltások nagy valószínűséggel ezek ellen is hatásosak, de azt, hogy a jövőben milyen mutánsok fognak megjelenni és azok milyen veszélyt jelentenek a gyerekeknek, nem lehet most még tudni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ajánlott oltani a gyerekeket a vakcinával, Dr. Novák Hunor azt válaszolja: "Ennek egy egyszerű oka van. Minden vizsgálatból három csoportot vesznek ki: a gyerekeket, a várandósokat és a szoptató édesanyákat, mivel rájuk kell a legjobban vigyázni. Ezért ezekben a csoportokban egyelőre nem készült vizsgálat."

Külföldi kollégák tapasztalatai alapján azt mondja, nem lett több megbetegedés a gyerekek körében a mutáció megjelenése óta. Az viszont látható, hogy – Magyarországon is – több gyerek került kórházba olyan, sokszervi gyulladásos betegséggel, ami a koronavírus-fertőzés után alakult ki.

hirdetés

Nem a gyerekekre a legveszélyesebb a vírus, de a legnagyobb problémának azt látja, hogy a gyerekeknél sokféle, enyhe tünet jelentkezhet a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban – hasmenés, takonykór, torokgyulladás, láz –, amiről nem is gondolják a szülők, hogy az. Viszont, ha ezt átadják az idősebbeknek, ők sokkal súlyosabb állapotba kerülhetnek.

VIDEÓ: Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort

 

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: