Első kézből: minden, amit tudni lehet a Pfizer-vakcináról
A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.
A videó-interjúban Pardi Norbert professzor ismerteti a vakcina működését, a DNS-hez fűződő kapcsolatát, az allergiás rekció esetleges okait és mutáció elleni hatékonyságát. A videóra mutató linket a cikk végén találjátok.
A legyengített kórokozóhoz képest egy újabb technológia, amivel kapcsolatban már 10-25 éve folynk kutatások. Nagyon sok nyilvános, publikált adat áll rendelkezésre az ez idő alatt lezajlott - elsősorban állatokon történt - vakcinálásról.
Egyik nagy előnye ennek a technológiának, hogy az oltást követően nem tud kialakulni fertőzés - mivel nem egy legyengített vírussal működik. Az mRNS technológia másik előnye: a vakcinálást követően maximum 1-2 hétig van jelen a szervezetben. Az mRNS-eket felveszik a sejtjeink és elkészítik azokat a fehérjéket, amik ellen immunválasz fog kialakulni, és közben az RNS lebomlik.
Nagyon fontos: az RNS semmiképpen nem tud beépülni a mi DNS-ünkbe. Még géntechnológiának sem lehet nevezni, mert nem változik meg a gazdatest génállománya.
Az a vakcina, amit a Pfizer vagy a Moderna forgalmaz teljes mértékben természetes anyagokból áll. Az összes enzimünk megvan arra, hogy ezeket a molekulákat lebontsák.
Pardi Norbert beszélt nagyon ritkán kialakuló allergiás reakcióról is. Mint elmondta, ez nem csak az RNS vakcináknál, hanem bármelyik másiknál is előfordulhat. Ezért az a protokoll, hogy oltás után 20-30 percig az oltottak a helyszínen maradnak orvos közelében. Így, ha bármilyen reakció kialakul, azonnal meg lehet kezdeni a kezelést.
A vakcinák elkészülése sokszor 8-10 évbe is beletelik, de ennek nem az az oka, hogy rövidebb idő alatt nem lehet megcsinálni. Amit nem tudunk: mennyire hosszú távú a védettség. Ezt valóban nem lehet féléves vizsgálat alatt elvégezni.
Részben saját kísérletek azt mutatják, hogy a jelenleg fejlesztett vakcinák védeni fognak ez ellen is. Annak az esélye, hogy a fejlesztés alatt álló vakcinák, semmilyen szinten ne védjenek egy új mutáció ellen – extrém csekély. De ha egy új mutációnál csökkenne a hatékonysága, akkor is nagyon fontos megkapni az oltást. Ebben az esetben a hatékonysága nem 95%, hanem 70-75% lesz, ami még mindig egy nagyon jelentős védőhatás.
VIDEÓ: az interjúban Pardi Norbert professzor bővebben beszél a vakcináról:
