TUDOMÁNY

Elenyésző a vérrögképződés kockázata az oltás után magyar kutatók szerint

Azoknál viszont, akik a vírus miatt elhaláloznak, 10 közül 7-nél igazolható utólag vérrögképződés, aminek az oka, hogy a koronavírus közvetlenül befolyásolja a véralvadási rendszert, ami fokozott véralvadási készségben nyilvánul meg.

Link másolása

KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

Sokan még mindig bizonytalanok abban, elfogadják-e az AstraZeneca COVID-vakcináját, mert az elmúlt hetek hírei nyomán félnek a vérrögképződéstől, pedig a tényleges kockázat elenyésző (250 000 ezer oltott közül legfeljebb 1-nél fordult elő), és az sem egyértelmű, hogy valóban összefüggés lenne az oltás és az azt követő 14 napban kialakult trombózis között.

Sajnos, a vérrögképződés nem kifejezetten ritka jelenség az átlagpopulációban: számos egyéni jellemző – köztük bizonyos génmutációk, a nagyobb műtétek, a tartós mozgáshiány (pl. hosszú utazás), nőknél a terhesség és a gyermekágyi időszak alatti hormonális változások, illetve mindkét nemnél az elhízás, a dohányzás – növelik annak az esélyét, hogy fokozódik a véralvadási készség és ennek következtében vérrög zárja el az érpályát, ami a vérárammal elsodródva a tüdő verőerébe kerülhet és megakadályozhatja a tüdő vérellátását (ilyenkor beszélünk tüdőembóliáról).

Az európai lakosság körében átlagosan évi 800 000 ilyen eset fordul elő, ami az összlakosságra vetítve azt jelenti, hogy 10 000 európai lakos közül átlagosan 11-nél alakul ki trombózis/tüdőembólia évente.

A jelenlegi járványhelyzetben érdemes ezzel összevetni a COVID-megbetegedés kapcsán megfigyelt trombózisgyakoriságot, ami sokkal inkább ijesztő.

  • Azoknál a betegeknél, akiknél közepesen súlyos tünetek jelentkeznek, de kórházi ápolásra végül nincs szükség, jellemzően 100 közül 1-nél fordul elő vérrögképződés.
  • Azoknál, akik súlyos tünetek miatt az intenzív osztályra kerülnek, ez az arány 20:1-re nő.
  • Azoknál pedig, akik a COVID miatt elhaláloznak, 10 közül 7-nél igazolható utólag vérrögképződés.
  • A magyarázat az, hogy a SARS-CoV-2 vírusfertőzés közvetlenül befolyásolja a véralvadási rendszert, ami fokozott véralvadási készségben nyilvánul meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
Merev pénisszel temették el Tutanhamon fáraót, most kiderült, miért
Az egyiptomi uralkodó valószínűleg az egyik istenhez akart hasonlítani halálában.

Link másolása

Tutanhamon egyiptomi fáraót úgy temették el, hogy

a péniszét merev állapotúra állították balzsamozás közben.

Egy friss kutatás szerint ennek szimbolikus oka van - írja az UNILAD.

Ehnaton, az előző fáraó ugyanis úgy döntött, hogy az egyiptomi vallás központjában a napisten, Aton legyen. Ezért minden olyan tárgyat, ami a többi isten képét ábrázolta, megsemmisítettek, fia viszont úgy döntött, hogy visszahozza őket a köztudatba, és ez is hatással lehetett arra, miért úgy temették el úgy, ahogy.

A fáraó testét ugyanis teljesen befedték egy fekete, olajos folyadékkal, illetve a szívét is kivették, viszont nem helyettesítették egy skarabeusszal, mint ahogy az megszokott volt.

Salima Ikram egyiptológus szerint ez azért lehetett, mert

a fáraó a túlvilág és a halottak istenéhez, Oziriszhoz akart hasonlítani.

Oziriszt is hagyományosan fekete bőrrel szokták ábrázolni, a pénisz pedig az isten regeneratív erejére utalhatott. Ozirisz szívét pedig a testvére, Széth vágta ki, és temette el.

Ikram szerint ezekkel a gesztusokkal a régi istenekhez akart visszatérni, és valamelyest vissza akarta vonni apja intézkedéseit ellenük.

Tutanhamon sírját 1922. november 4-én fedezték fel, több évnyi kutatás után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
Ismeretlen lényt találtak egy elhagyatott bányában, 480 foga volt
A 155 millió éves fosszília rendkívül jó állapotban maradt fenn Németországban.

Link másolása

Különös csőre és több száz fog a van annak az eddig ismeretlen fajnak, amelyet nemrég fedeztek fel egy elhagyatott németországi bányában — írta meg a Live Science. A nagyjából 155 millió éves, a pteroszauruszok rendjébe tartozó faj fosszíliája rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szinte hiánytalan csontvázon még az ínszalagok is megtalálhatóak.

Talán a mai kanalasgémekéhez hasonlítható a csőre, amely 480 darab, 2-11 milliméter hosszú fogat tartalmaz.

Soha nem láttak ehhez hasonló fogakat egy pteroszaurusznál sem - mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológusa. A kutatók úgy vélik, az őslény a flamingókhoz hasonlóan garnélákkal táplálkozhatott, és kampó alakú fogai szűrték ki az apró rákokat.

A leletet véletlenül tárták fel egy elhagyott bányában Bajorországban. A kutatók krokodilcsontokat kerestek, amikor belebotlottak az új példányba.

A lény a Balaenognathus maeuseri tudományos nevet kapta, ezzel állítottak emléket az állatról készült tanulmány írása közben elhunyt Matthias Mäusernek. A fosszília Németországban, a Bambergi Természettudományi Múzeumban található.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Megállt a Föld belső magja egy ponton, majd irányt váltott
Keveset tudunk a Föld legmélyebb rétegéről, de friss kutatások szerint úgy tűnik, ez az irányváltás bizonyos időközönként megismétlődik.

Link másolása

Egy új tanulmány szerint

a Föld belső magja egy ponton megállhatott, és még most is az előző évtizedekkel ellentétes irányban foroghat

- írja IFL Science.

A pekingi egyetem két kutatója földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták meg, az 1960-as évektől kezdve egészen 2021-ig. A szeizmikus hullámok révén ugyanis a bolygó olyan mély rétegeiről is információkat szerezhettek, amelyekhez más eszközök révén nem.

Az adatok alapján arra jutottak, hogy a mag egy részében változást jelző hullámok hirtelen csak minimális változást jeleztek 2009 környékén. Szerintük ez azt jelenti, hogy abban az időben a belső mag forgása megállt. Az 1970-es években is észleltek változást a hullámokban, szóval az is lehet, hogy a föld belső magjának forgása bizonyos időközönként változik meg.

A belső magot a folyékony külső mag választja el a szilárd Föld többi részétől, ezért lehetséges, hogy a Föld felszínétől eltérő irányban forogjon.

Az IFL Science szerint egy tavalyi tanulmány is hasonló eredményre jutott a belső mag mozgásának irányával kapcsolatban. Az a kutatás is az 1970-es években észlelt változást a vizsgált adatokban.

Bár távolinak tűnik, a bolygó belső magja nagy hatással van a felszínre is, például a Föld mágneses mezejét is befolyásolja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Rejtélyes spirál jelent meg az égen Hawaii felett
Már meg is van a magyarázat a szokatlan égi jelenségre.

Link másolása

Január 18-án éjszaka valami szokatlant vetek észre az égen Hawaii felett a Maunakea-ben található csillagvizsgálóból - írja a New York Post.

A spirállá alakuló, fényes gömbről a Subaru teleszkóp készített felvételt, amit az interneten is megosztották:

Azonban a furcsa jelenség

nem egy földönkívüli lényt vagy egy űrhajót takar a hírek szerint, hanem a SpaceX egyik műholdját.

A Subaru teleszkóp figyelői szerint a műhold keringési repülést hajtott végre, ezért emlékeztetett spirálra a pályája a Földről nézve.


Link másolása
KÖVESS MINKET: