Egyre több a magyar vírusszkeptikus, ellenzi a lakosság a kötelező oltást
Tíz megkérdezettből hat fő (61%) ellenzi a kötelező oltás bevezetését, és a magyarok csupán 35%-a (alig több mint harmada) támogatná – derült ki a Policy Solutions felméréséből, amire a Hvg.hu figyelt fel.
A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44% és 52%. Ez az arány az ellenzékiek között 37% és 59%. A magukat függetlennek vallók között 80% a kötelező oltást ellenzők aránya. A véleménykülönbség az oltottak és oltatlanok között is jelentős: a beoltottak közül 45% támogatná a kötelező oltást, az oltatlanoknál csak 11%. arányuk 1 százalékról 2 százalékra. A magyarok 58%-a azt is elutasítja, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik átoltottságát.
Az első körös oltáson már túlesett válaszadók csupán 32 százaléka tervez élni a harmadik oltás lehetőségével vagy már vette is fel a harmadik oltást. Az átoltott magyarok több mint fele (54%) azonban nem tervezi, hogy beadassa az emlékeztető vakcinát.
Szeptemberben azt az állítást fogadták el a legtöbben, hogy „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra”. Másodikként pedig azt, hogy „a gyógyszercégek engedték szabadjára a vírust, hogy utána könnyebben eladhassák az oltásaikat.” Abban, hogy a vírus nem is létezik, “csak kitaláció” egyre többen hisznek: a harmadik hullám kezdete óta megduplázódott a számuk.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a járvány a lakosság mentális állapotára. A válaszadók 73%-ának nem okozott problémát a nyitás, míg 27 százaléknak igen.
A felmérésből kiderült, hogy a magyarok szerint az ország gazdasági helyzete is jobb, mint a harmadik hullám alatt. Márciusban még 39%, szeptemberben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról, szeptemberben, azonban a válaszadók 78%-a nem tapasztalt már változást, míg fél évvel korábban ez az aránycsupán 59% volt. A fővárosban számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről (27%), és itt vesztették el legtöbben az állásukat is (11%).
Az elemzésből kiderül az is, hogy a magyarok idén szeptemberben átlagosan közepesre értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit (3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest. Vagyis a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését. Pedig 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami később megduplázódott. A fideszesek jó (4,1-es) értéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2,4 pont), a pártnélküliek közepest (3,1 pont). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak (3,4 pont) az egészségügyi válságkezelést.
A válaszadók többsége (55%) hiányosnak tartotta a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormány intézkedései megfelelőek voltak, ennek ellenére a fideszesek negyede (24%) szerint sem tettek eleget. A pártnélkülieknek harmada (32%) volt elégedett, míg az ellenzékieknek csak a 12 százaléka.
A felmérés az emberek problémalistájának vizsgálatára is kitért, aminek első három eleme a harmadik hullám óta változatlan. A megélhetés magas költségeinek problémája van az első helyen (47 százalékos említési arány), ezt követik az alacsony fizetések (46%), majd az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38%). A magyarok csupán tizede sorolta az ország fő problémái közé a migrációt, a „homoszexuális propagandát” pedig csupán 8% gondolta problémának.
