News here
hirdetés

TUDOMÁNY

Egyedülálló gyógyszermolekulát hoztak létre az ELTE kutatói, megelőzve az amerikaiakat

A stroke és különböző neurológiai sérülések után kialakuló tartós izomgörcsök gyógyítását forradalmasíthatja a magyar felfedezés.

Link másolása

hirdetés

A stroke és különböző idegrendszeri megbetegedések, sérülések után a betegek közel 40 százalékánál jelentkeznek tartós izomgörcsök, más néven az izomspaszticitás. Ez ma közel 60 millió embert érint világszerte. Az ELTE kutatói olyan gyógyszerjelölt molekulát fejlesztettek ki, amely forradalmasítja a betegek kezelését. A projekt többek között a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programon nyert 1,8 milliárd forintos támogatásból, valamint egyéb magán és állami forrásokból valósult meg. A kutatások eredményét a rangos élettudományi folyóirat, a Cell publikálta.

A most felfedezett MPH-220 elnevezésű molekula közvetlenül arra a fehérjére, a miozinra hat, ami az izomösszehúzódásért felelős.

"Ha ezt a fehérjét közvetlenül tudjuk gátolni, akkor mindegy, hogy a sérült idegrendszerből milyen információt kap az izom. A mi molekulánk megakadályozza a két fehérje összekapcsolódását, ezáltal gátolja az izomösszehúzódást” - magyarázza Gyimesi Máté, a projekt tudományos igazgatója.

Az izmok összehúzódásáért felelős miozin nevű fehérjét, valamint az azt aktiváló aktint Szent-Györgyi Albert fedezte fel. Az ő kutatásai mentén jött létre az ELTE Biokémiai tanszéke. Málnási-Csízmadia András, az ELTE professzora, kutatócsoportjával a tanszéken fejlesztette ki az MPH-220 gyógyszerjelölt molekulát. A gátlószer jelenleg a humán klinikai vizsgálatok kapujában áll.

“A szív- és a vázizom ugyanabba a fehérjecsaládba tartoznak, azonban olyan molekulát kellett fejleszteni, amely a vázizmot hatékonyan gátolja, de a szívizmot nem befolyásolja. Ha bejuttatunk a szervezetbe egy olyan molekulát, amely a vázizom mellett a szívizomra is hat, akkor az megállíthatja a beteg szívét. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy specifikusan tudjunk hatni a vázizomra. Innen indult a kutatásunk négy évvel ezelőtt" - mondja a professzor.

Neurológiai sérülések kapcsán kialakuló tartós izomgörcsök jelentkeznek például stroke után a betegek 30-40%-nál.

“Stroke illetve más idegrendszeri sérülések után az izmokban fokozott összehúzódás jön létre, mert a sérült agy nem képes megfelelő jeleket küldeni az izmoknak, hogy hogyan húzódjanak össze és erjedjenek el. Az idegrendszeri sérülés miatt a gátló információ nem érkezik meg az izmokba, amelyek így folyamatosan összehúzódva maradnak. Ez súlyos fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal jár, ami ellehetetleníti a pácienseket a mindennapi élet legegyszerűbb mozzanatainak kivitelezésében is."

hirdetés

A kutatók gyógyszerjelölt molekulája kizárólag a célfehérjére hat. A szívizmot nem gátolja, viszont a vázizmot nagyon hatékonyan relaxálja.

Az eredmény azért egyedülálló a világon, mert jelenleg nem tudni olyan gyógyszerről, amely specifikusan a vázizmok elernyesztésére hatna ezeknél a betegeknél.

“Az MPH-220 kifejlesztése egy hatalmas áttörés. A tartós izomgörcsökre jelenleg alkalmazott gyógyszerek mind az idegrendszeren keresztül fejtik ki hatásukat, vagyis az idegrendszer befolyásolásán keresztül próbálják meg elérni, hogy az izom elernyedjen. Ennek köszönhetően azonban hatékonyságuk alacsony, és számos idegrendszeri illetve szív-érrendszeri mellékhatást okoznak."

A kutatók másfél évet vártak a szabadalom beadását követően annak eredményére, hogy kiderüljön, egy hasonló kutatásokat végző floridai intézet vagy a magyarok védették-e le előbb a molekulát.

"Másfél éves várakozás, a szabadalmak nyilvánossá válása után derült ki, hogy pár hónappal meg tudtuk előzni az Egyesült Államok egyik legnagyobb kutatóintézetét. Ez fantasztikus eredmény számunkra és az ország számára is, amire nagyon büszkék vagyunk."

Következő lépésben a humán klinikai fázisok következnek.

“Először egészséges önkéntesek bevonásával vizsgálják a gyógyszerjelölt molekulát, ahol főként a biztonságosságot figyelik, valamint a dózismennyiséget határozzák meg. Ha a klinikai vizsgálatok sikeresek, akkor mostantól remélhetőleg 5-6 éven belül a betegek életminőségét jelentősen javíthatja az MPH-220” - mondja Gyimesi Máté.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
Valamit találhatott a NASA a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt
Az is lehet, hogy bizonyítékot talált a Juno űrszonda az első Földön kívüli óceán létezésére.

Link másolása

hirdetés

60-160 kilométer mély óceán is lapulhat a tudósok szerint a Jupiter holdjának jégpáncélja alatt, írja a Mashable. A NASA űrszondája egészen közelről, 350 kilométeres magasságból készített felvételeket az Europáról. Legutóbb több mint két évtizede jártak ilyen közel a hold felszínéhez.

A Juno műhold műszerei ilyen távolságból képesek voltak adatokat gyűjteni az Europa 15-25 kilométer vastagságú jégpáncéljáról.

Az elemzés után hamarosan kiderülhet, hogy valóban víz borítja-e az égitest felszínét.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a hold alkalmas lehet az élet kialakulására. Az is elképzelhető, hogy éppen itt bukkannak először a földin túl újabb óceánra a naprendszerben.

A csütörtökön közölt fotón jól látszik, hogy az Europa felszínén egyenetlen, repedezett a jég. Azt sem lehet kizárni, hogy a felszín latyakos, és a jégpáncél alatt melegebb áramlatok működnek.

A szakértők szerint óriási siker a Juno mostani felfedezése,

de hogy pontosan mit találtak, arra még néhány hónapot várni kell.

hirdetés

Az űrszonda csütörtöki fotóját itt lehet megnézni:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
2.6 milliárd forintos villanyszámlát kell kifizetnie jövőre a szegedi lézerkutató központnak
Az intézet mellett állami támogatással új napelempark épül, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd a későbbiekben.

Link másolása

hirdetés

A szegedi lézeres kutatóintézet az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye.

Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de most sokkal nagyobb kiadás várható. Ettől függetlenül pénzügyi gondokra nem számítanak, a kutatások zavartalanul folyhatnak. A jövő évben új napelem-parkot telepítenek, ami a működéshez szükséges áram nagy részét helyben előállítja majd az intézetnek - számolt be róla a Telex.

A lézeres kutatóintézetben az elmúlt évek során azért nőtt az energiafelhasználás, mert az újabb berendezéseket egymás után helyezték üzembe. A takarékosság szem előtt tartása miatt a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége

– válaszolta Dr. Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője a Telex kérdésére.

A legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések. Az áramhoz képest a gáz ára csak a tizede.

Szabó professzor azzal számol, hogy a tavalyi, mintegy 280 millió forintos éves villanyszámla helyett jövőre már 2.6 milliárd forintot kell kifizetni.

Ez azonban egyelőre nem okoz pénzügyi gondokat, mert az ELI-nek vannak tartalékai.

hirdetés

Ráadásul a tervek szerint 2023-ban elkészülhet az intézet mellett az állami támogatással épülő, új napelempark, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a közbeszerzését már elbírálták, így a 2023 év végén lejáró áramszerződés után sem kell aggódni.

Pedig az energiahiány, illetve az áremelkedés a legnagyobb európai tudományos kutatóhelyeken is gondokat okozhat. Az LHC, a francia–svájci határ mellett működő, Nagy Hadronütköztető nevű kutatóközpont nehéz helyzetbe került, mert egymaga annyi elektromos energiát fogyaszt el, mint egy kisváros - írta a Rakéta.

Mivel az LHC a francia elektromos hálózatról kapja az áramot, a Nagy Hadronütköztetőt részben vagy időszakosan le kell állítani a télen, mert a franciák közül sokan villannyal fűtenek, így télen a fogyasztás a nyári kétszeresére nő.

A szegedi központ kutatási berendezései a világon egyedülállóak. Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Először sikerült farkast klónozni, egy kutya hordta ki a kölyköt
85 embrió közül egyedül egy kölyök látott napvilágot, amely egy elpusztult farkas génjeit hordozza.
Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2022. szeptember 28.


Link másolása

hirdetés

Megszületett a világ első klónozott sarkvidéki farkasa, amelyet egy beagle fajtájú kutya hordott ki - írja a LiveScience, ahol a kisfarkasról készült fotók is megtekinthetők.

A kínai Sinogene Biotechnology Company egy videóban mutatta be a világnak a Maya nevű klónozott nőstény farkaskölyköt. A videó 100 nappal Maya születése után jelent meg, a kölyök június 10-én jött világra egy pekingi laboratóriumban.

A Sinogene általában elpusztult háziállatok, például macskák, kutyák és lovak klónozására specializálódott magánügyfelek számára. A vállalatnál azonban most a veszélyeztetett fajok megőrzésével terveznek foglalkozni.

Mayát egy sarkvidéki farkastól gyűjtött DNS segítségével klónozták, amely fogságban halt meg Harbin Polarlandban, egy északkelet-kínai vadasparkban. Az eredeti Maya Kanadában született, majd 2006-ban Kínába szállították, és idős kora miatt pusztult el még 2021 elején.

Maya klónozása két év fáradozás és erőfeszítés után sikeresen befejeződött - mondta Mi Jidong, a Sinogene vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.

hirdetés

A kutatók eredetileg 137 sarkvidéki farkasembriót hoztak létre úgy, hogy az eredeti Maya bőrsejtjeit kutyából származó éretlen petesejtekkel fuzionálták a szomatikus sejtmag transzfer (SCNT) néven ismert eljárás segítségével. Az embriók közül 85-öt sikeresen átültettek hét beagle-be. Az átültetett embriók közül csak egy fejlődött ki teljesen a vemhesség alatt.

A kutatók azért beagle-t alkalmaztak, mert nem volt elegendő nőstény farkas. Szerencsére a kutyák elegendő DNS-en osztoznak a farkasokkal ahhoz, hogy a hibrid vemhesség létrjöhessen.

Maya jelenleg béranyjával él egy laboratóriumban a kelet-kínai Hszücsouban, ám a farkaskölyköt végül a Harbin Sarkvidékre szállítják, hogy más sarkvidéki farkasokkal éljen együtt. A park őrei azonban úgy vélik, hogy elszigetelt nevelése miatt lassan kell bemutatni a falka többi tagjának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY
Orvosi szupercsapat műtött meg egy kétnapos kisbabát Pécsen
Új műtéti eljárásokat tanítottak meg amerikaiak a Pécsi Tudományegyetemen.

Link másolása

hirdetés

Orvosokból, nővérekből, gyermek-aneszteziológusokból, altató asszisztensekből álló szupercsapat érkezett a közelmúltban Pécsre az Egyesült Államokból, akik új műtéti eljárásokat oktattak az egyetemen - írja a pecsma.hu.

A CTO (kolorektális amerikai munkacsoport) szakemberei bonyolult bélrendszeri fejlődési rendellenességgel született gyermekeket műtöttek, egyúttal az itteni orvosokat is kiképezték a speciális eljárásra, amit ittlétük alatt élő közvetítés segítségével tettek elérhetővé.

Összesen kilenc bemutató műtétet tartottak, melyekre a környező országokból is érkeztek gyermeksebészek és gyermekgyógyászati asszisztensek.

A legkisebb páciens egy kétnapos kisbaba volt.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: