HÍREK
A Rovatból

Egy Fülöp-szigeteki és egy orosz újságírónak ítélték oda a Nobel-békedíjat

A bizottság indoklása szerint Ressa és Muratov a „demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” folytatott erőfeszítéséért kapta meg a kitüntetést.


Maria Ressa Fülöp-szigeteki és Dmitrij Muratov orosz újságírónak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat - jelentették be pénteken Oslóban.

A bizottság indoklása szerint Ressa és Muratov a "demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért" folytatott erőfeszítéséért kapta meg a kitüntetést.

Maria Ressa és Dmitrij Muratov minden olyan újságírót képvisel, aki ezért az eszményért küzd egy olyan világban, ahol a demokrácia és a sajtószabadság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül - mondta Berit Reiss-Andersen, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke. Hozzátette, hogy "a szabad, független és tényalapú újságírásnak az a célja, hogy védelmet nyújtson a hatalommal való visszaéléssel, a hazugságokkal és a háborús propagandával szemben".

Maria Ressa 2012-ben társalapítója volt a Rappler kormánykritikus oknyomozó hírportálnak, amelynek munkáját jelenleg is vezeti. A Rappler rendszeresen bírálta Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök kijelentéseit és véres drogellenes háborúját.

A bizottság méltatása szerint Ressa a véleménynyilvánítás szabadságának rettenthetetlen védelmezője.

A Ressa által irányított Rappler hírportál rendszeresen foglalkozik azzal is, hogy a közösségi médiát hogyan használják fel álhírek terjesztésére, az ellenfelek zaklatására és a közbeszéd manipulálására.

A hatóságok az utóbbi években több alkalommal őrizetbe vették Maria Ressát, míg a Time magazin 2018-ban az év egyik emberének választotta.

Dmitrij Muratov a Novaja Gazeta című független orosz lap alapítója és 24 éve főszerkesztője. Az újság egyike a kevés rendszerkritikus és független orosz médiumoknak.

A lap korrupciós ügyekre, rendőri brutalitásra, törvénytelen őrizetbe vételekre, választási csalásokra derített fényt. Tevékenységükért súlyos árat fizettek: az utóbbi években hat újságírójuk lett gyilkosság áldozata, köztük a Kreml csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja, akit csaknem napra pontosan 15 évvel ezelőtt öltek meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában.

A gyilkosságok és a fenyegetések ellenére Muratov nem volt hajlandó feladni lapja függetlenségét, és következetesen kiállt az újságírói munka szabadság mellett - írták.

A Novaja Gazeta a tényeken alapuló szakmai tevékenysége és integritása miatt fontos információforrásnak számít számos olyan oroszországi társadalmi kérdésben, amelyekkel más médiumok csak ritkán foglalkoznak - indokolta döntését a norvég bizottság.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.

A díj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Már az ünnepélyes tanévnyitón is az áruló Péterről beszél a Fidesz: Szent Istvánok és Orseolo Péterek mindig voltak
Nagy János a baptista iskolák tanévnyitóján mondott beszédet. Az államtitkár szerint két lehetőség van: vagy a magyarok maguk alakítják jövőjüket, vagy mások döntenek helyettük.


Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Baptista iskolák országos tanévnyitóján mondott beszédet a Kőrösi Csoma Sándor Baptista Gimnáziumban, számolt be róla a Népszava. Azt hangsúlyozta, hogy

a magyarok küldetése a történelemben mindig is az volt, hogy összekötő kapocsként szolgáljanak Kelet és Nyugat között. Úgy fogalmazott, ennek most különösen nagy jelentősége van, amikor a világ újra blokkokra szakad és háborúk zajlanak.

Beszédében felidézte Kőrösi Csoma Sándor életútját is. Emlékeztetett arra, hogy a tudós a magyar őshaza megtalálását kereste, és bár ebben nem járt sikerrel, hidat nyitott a keletieknek nyugat felé. A tibeti–angol szótár megalkotásával pedig – Nagy János szerint – teljesítette élete küldetését.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy valaki maga írhassa vallási vagy nemzeti közössége jövőjét, erőre van szükség. Mint mondta, vannak országok, amelyek népességükre, területükre vagy hadseregükre támaszkodhatnak, de a magyarok ereje a szorgalomban, a kitartásban és a hitben rejlik. Hozzátette, ez tartotta meg a magyar nemzetet az elmúlt évszázadokban, és szerinte ez fogja megtartani a jövőben is.

Nagy János a történelem példáit is felelevenítette.

Szavai szerint a Szent Istvánok mellett mindig felbukkantak Orseolo Péterek, ahogy Dobó kapitányok mellett Hegedűs hadnagyok is. Úgy fogalmazott, két lehetőség van: vagy a magyar fiatalok rendezik be saját jövőjüket saját értékrendjük szerint, vagy mások alakítják ki azt helyettük.

Az Orseolo Péterre való hivatkozás korábban is előkerült. Az augusztus 20-i tűzijáték narrációjában elhangzott: „halála után István király országa belviszály és testvérharc martalékává lett”. A szöveg szerint Orseolo Péter került a trónra, akinek „dölyfössége és felfuvalkodottsága” szenvedést okozott. A narráció úgy folytatódott, hogy „az áruló Péter az idegenek seregével” tért vissza, és egy aranyozott lándzsa képében átadta a királyságot a német-római császárnak. „Ami addig szabadság volt, rabsággá torzult. A béke megbomlott. Amikor a magyarok megelégelték a rabságot, Pétert elkergették és megvakították.”

A lap kérdéseket küldött ezzel kapcsolatban, amire a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált. Azt írták, hogy a tűzijáték minden évben történelmi tematikát dolgoz fel: míg 2024-ben a honfoglalás eseményei álltak a középpontban, addig idén az Árpád-kor történései kaptak hangsúlyt. Hangsúlyozták, hogy Orseolo Péter az Árpád-kori történelem része, és „Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A leendő TISZA-kormány alatt bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan valótlanságot állít
A Tisza Párt elnöke kemény szavakkal támadta a kormányt, és ígéretet tett a propaganda pénzének elvételére. Az Index ellen indul először a jogi csata.


Nagyüzem van szombaton Magyar Péter Facebook-oldalán: a Tisza Párt elnöke a vagyonadó terve után most a sajtó szabályozásáról osztotta meg pártja terveit.

A politikus most új közleményében bejelentette, hogy a TISZA minden olyan sajtó- és propagandatermék ellen sajtó-helyreigazítási pert indít, amely szerinte hazug állításokkal próbálja lejáratni a pártot. Elsőként az Index ellen terveznek jogi lépéseket.

„A TISZA minden sajtó- és propagandatermék ellen sajtó-helyreigazítási pert indít, amely Orbán Viktor luxizó miniszterelnök megbízásából aljas, hazug állításokkal próbálja lejáratni a TISZA közösségét. Elsőként a rogáni Index ellen”

– jelentette be Magyar Péter.

Hozzátette, hogy a leendő TISZA-kormány idején bűncselekménynek fog számítani, ha egy sajtótermék szándékosan és rosszhiszeműen valótlanságot állít, főleg akkor, ha ezt az egyértelmű cáfolat után is folytatja.

„Az Orbán-kormány az adóemelések és a korrupció kormánya. Nem maradt más lehetőségük, mint hogy azzal vádolják aljas, hazug módon a politikai ellenfeleiket, amit ők maguk tesznek” – fogalmazott.

Magyar Péter kijelentette, hogy a TISZA megszüntetné a propaganda tiltott állami támogatását, és az így felszabaduló mintegy 500 milliárd forintot az állami egészségügy megmentésére fordítaná.

Emellett közölte, hogy ha egy sajtótermék szándékosan és visszatérően követné el a hazug állításokat, a Médiahatóság ideiglenesen felfüggeszthetné a működését.

Posztja végén egy kérdést is intézett sokakhoz: „Tisztelt Fidesz Szavazók, a szerző nélküli aljas, hazug propaganda és az uszító, luxizó miniszterelnök már az a polgári Magyarország, amire szavaztatok?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lelőtték az ukrán parlament volt elnökét a nyílt utcán
A támadó ételfutárnak álcázta magát, elektromos kerékpárral érkezett. Összesen nyolc lövést adott le Andrij Parubijra, aki a Majdan-tüntetések egyik fő szereplője volt.


Andrij Parubijt, az ukrán parlament korábbi elnökét szombaton Lvivben nyolc lövéssel ölték meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy a belügyminiszter és a főügyész beszámolt a Lvivben történt „szörnyű gyilkosság” első részleteiről. A rendőrség nagy erőkkel keresi az elkövetőt.

A The Kyivindependent értesülései szerint

a támadó ételfutárnak álcázta magát, és elektromos kerékpárral közelítette meg Parubijt. 7-8 lövést adott le rá, majd elmenekült a helyszínről.

A hatóságok dél körül kaptak bejelentést a lövöldözésről a város déli részéből, és elindították a „szirén” különleges műveletet a merénylő felkutatására.

Parubij 1971. január 31-én született a Lvivi régióban. Részt vett a 2004-es narancsos forradalomban, majd a 2013–2014-es Majdan téri forradalom „önvédelmi parancsnoka” volt. Ezután kinevezték az ukrán Biztonsági Tanács titkárának, a pozíciót 2014. február 27. és augusztus 7. között töltötte be, amikor Oroszország megszállta a Krímet és megkezdte a háborút Donbasszban.

2014 és 2016 között a parlament első alelnökeként dolgozott, majd 2016-tól 2019. augusztus 29-ig a parlament elnöke volt. 2018. november 1-jén Oroszország szankciós listájára került. A moszkvai agresszió kezdetén a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként betöltött szerepe miatt az orosz propaganda és dezinformáció gyakori célpontjává vált.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Több száz rakétát és drónt indítottak az éjszaka folyamán Ukrajna ellen
Az orosz erők 582 légi eszközt vetettek be, köztük Iszkander és Kalibr rakétákat. A támadás súlyos károkat okozott, a helyzet felmérése még zajlik.


Az ukrán légierő reggeli közlése szerint 548 légi célpontot sikerült megsemmisíteni – írja a Portfolio. A roncsok azonban így is károkat okoztak, ezért a támadást nem sikerült teljesen elhárítani.

Az éjszaka során az orosz erők 582 drónt és nagy hatótávolságú rakétát indítottak Ukrajna ellen.

A támadásban Sahed és Gerány drónokat, valamint Iszkander, Kalibr, H-101-es és H-59-es rakétákat is használtak.

Dnipróban, Poltavában és Zaporizzsjában is robbanások voltak, a károk felmérése még tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET: