TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy elsüllyedt kontinens, Izlandia húzódhat Izland alatt - állítja egy kutató

Gillian R. Foulger szerint 60 millió éve óriási földrész süllyedt el itt, amely Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig húzódik.


Nemrégiben látott napvilágot az a tanulmány, amely új földrész létezését veti fel. Gillian R. Foulger elmélete szerint az Izland alatt húzódó óceáni kéreg valójában földrész, nevezetesen Izlandia. Az itt megtalálható óceáni kéreg körülbelül hétszer vastagabb az átlagosnál, amit a szerző elsüllyedt kontinensnek titulál, amely Grönlandtól egészen a Brit-szigetekig terjed.

Az Izland alatti földkéreg eltér az átlagostól, amely a tudósokat régóta foglalkoztatja. A kulcskérdés az, hogy az Izland alatti nagyon vastag, helyenként 40 km-es földkéreg tisztán óceáni eredetű, vagy esetleg egy elsüllyedt kontinentális földkéreg is megtalálható benne.

Ez az új elmélet szembemegy az eddig széles körben elfogadott állítással, miszerint a sziget alatti vastag földkéreg erőteljes magmás tevékenység során alakult ki.

"A földkéreg a Föld öveinek külső burka, amelynek két fajtája van, óceáni és kontinentális. A kettőnek lényegesen eltér az összetétele" - magyarázza Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanára, az MTA levelező tagja.

"Az óceáni földkéreg magmás tevékenység által keletkezett, kifejezetten bazaltból áll. Ez jelenleg is folyamatosan keletkezik az óceáni hátságok mentén. Két kőzetlemez szétsodródásánál a keletkező repedésekbe nyomul be a magma, amely megszilárdul, így jön létre az új kéreg. A kontinentális földkéreg azonban szubdukciós övezetekben keletkezik, amilyen például a Csendes-óceánt körülölelő Tűzgyűrű. Ezeken a területeken kőzetlemez-alábukás, és az ehhez kapcsolódó magmás tevékenység révén jön létre az új földkéreg. Ezeket viszont általában nem bazaltos magma, hanem fejlettebb, andezites magma építi fel."

Az óceáni földkéreg átlagosan hat-hét kilométer vastag, ez jellemző az Izland szigetét is átszelő Közép-Atlanti-hátság területére is. A közvetlenül Izland alatt húzódó óceáni kéreg a déli részen azonban eléri a negyven kilométert.

"Az egyik oka ennek az lehet, hogy itt sokkal több magma keletkezik, mint az óceáni hátságok alatt általában. Létezhet a mélyben egy úgynevezett köpenycsóva - nagy mélységből érkező kőzet feláramlás, - ahol a hőmérséklet 150-200 Celsius fokkal magasabb a környező földköpeny hőmérsékleténél. Ezért ennek a kőzetanyagnak jóval kisebb a sűrűsége és ezért lassan felfelé nyomul. Vannak azonban, akik kritizálják ezt az 1971-ben született modellt. Mivel a földköpenybe senki nem lát le, így ezek nem közvetlen megfigyelésen alapuló teóriák, erről csak közvetett, geofizikai eszközökkel nyert információink vannak" - mondja Harangi Szabolcs.

Jelenleg ez a szélesebb körben elfogadott modell, amellyel szembemegy Gillian R. Foulger alternatív teóriája, miszerint nem léteznek ilyen köpenycsóvák. Foulger a kilencvenes évek közepétől végez kutatásokat Izlandon, és tudományos eredményei alapján egyre inkább megkérdőjelezte a legelfogadottabb elképzelést.

"Gillian geofizikus, aki megfigyelései alapján elvetette a köpenycsóva elméletet Izland alatt. Úgy véli, hogy a térség alatt egy lesüllyedt kontinentális kéregdarab található, amely elmélete szerint Grönlandtól Skóciáig húzódik. E kontinentális kéregdarab az Atlanti-óceán medencéjének szétnyílása során, mintegy 60 millió éve szakadt le, az akkor egységes Pangea kontinens szétszakadása során.”

A kontinentális földkéreg sűrűsége kisebb, mint a földköpenyé. Az elmélet szerint a kéreg kőzetlemez eredetű, amelyet 20-30 millió éve átjárt a belenyomuló nagy sűrűségű magma, és emiatt süllyedt az óceán aljára a kontinens.

Ez alapján elképzelhető, hogy Izland alatt egy hibrid földkéreg van, amelynek magja kontinentális jellegű, de átjárta az óceáni földkérget is építő magma. A tanulmány kitér arra is, hogy a modellt hogyan lehetne igazolni.

"Néhány éve norvég kutatók Izland déli rész alatt már feltételeztek kontinentális kérget. A mostani tanulmány azonban majdnem egymillió négyzetkilométeres kontinenst feltételez az óceán alatt. A norvégok anno a bazaltok kémiai összetételét vizsgálták, amely szintén kontinentális földkéreg anyag magmába történő beolvasztását jelezte, de találtak 60 millió évnél idősebb cirkon kristályokat is. Ez az ásvány alapvetően a kontinentális földkérget felépítő kőzetekben van. Ezek keletkezési kora is arra utalt, hogy egy idős kontinentális földkéreg kőzetből származik."

Az új elméletet igazolni lehetne a cirkonkristályokkal, melyek általában véve földkéreg-kristályok, a földköpenyben viszont nincsen cirkon. A cirkon izotóptartalma alapján ráadásul kiszámolható az ásvány keletkezési ideje.

"Az Izlandon talált cirkonkristály kora azonban ennél jóval több volt. Ez biztosan kontinentális kéreganyagból származik. Gillian R. Foulger is azt vetette fel, hogy a geofizikai mérések mellett sok-sok kőzetmintát kell venni a helyszínen, cirkonkristályokat keresni, és azoknak meghatározni a korát, ami alátámaszthatná az elméletet."

Izland legidősebb kőzetei körülbelül húsz millió évesek, így mélytengeri fúrásokkal el lehetne dönteni a kérdést, miszerint kontinentális földkéreg van-e a térségben.

"Izland roppant összetett és bonyolult felépítésű, hiszen átvonul rajta egy kőzetlemez határ. Több területen jóval bonyolultabb a helyzet annál, minthogy egy egyszerű modellel meg lehessen magyarázni. Ilyen kutatásokhoz hatalmas anyagi forrásra lesz szükség. A hipotézist azonban lehet tesztelni, a szakmai vita, az olykor meghökkentőnek tűnő felvetések pedig fontos részei a tudományos gondolkodásnak" - véli Harangi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Világrekord: 30 és fél éves baba született az Egyesült Államokban
A kis Thaddeus Ohio államban jött a világra Lindsey és Tim Pierce gyermekeként. A házaspár örökbe fogadta a még 1994-ben lefagyasztott embriót egy ismeretlen nőtől.


Egy igazi orvostudományi csoda történt az Egyesült Államokban: megszületett a világ eddigi legidősebb „újszülöttje”. A kis Thaddeus Daniel Pierce július 26-án jött világra, és nemcsak a szülei számára különleges, hanem az egész világ számára is – ugyanis egy 30 és fél éve lefagyasztott embrióból fejlődött ki.

A kisfiú Lindsey és Tim Pierce első közös gyermeke. A házaspár hét éven át próbálkozott a gyermekvállalással, mire eljutottak odáig, hogy örökbe fogadjanak egy embriót. Az embriót egy Linda Archerd nevű nő adományozta, akinek életében ez a döntés nem volt egyszerű.

A történet egészen 1990-ig nyúlik vissza. Linda és akkori férje nagyon szerettek volna kisbabát, de természetes úton ez nem sikerült. Mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttek, aminek eredményeként négy embrió született.

Egyet beültettek Lindába, és egészséges kislányuk született. A másik három embriót lefagyasztották – ezek egyikéből lett most Thaddeus.

Az időközben elvált Linda sokáig nem tudta, mi legyen a megmaradt embriók sorsa. Nem szerette volna, ha tudományos célokra használják őket, de az anonimitás gondolata sem volt számára elfogadható. Úgy döntött, csak olyan szülőknek adományozza őket, akikkel személyes kapcsolatot is tud kialakítani. Így talált rá Lindseyre és Timre, akiknek a hosszú próbálkozás után végre valóra válhatott az álma.

A beültetés egyébként nem volt kockázatmentes. Az embriókat még egy régi, ma már elavult módszerrel fagyasztották le, így nem volt biztos, hogy a kiolvasztás után életképesek lesznek. Az egyik embrió sajnos nem fejlődött tovább, de a másik megmaradt – és kilenc hónappal később megszületett Thaddeus.

Azóta a kisfiú egészségesen fejlődik, és a család nagyon boldog. Linda Archerd, az embriók egykori „tulajdonosa” is meghatottan nyilatkozott: még mindig nehezen hiszi el, hogy az ő DNS-éből új élet születhetett ilyen hosszú idő után.

(via Technology Review, hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
A valaha talált legkockázatosabb meteor közelít felénk – szakértők árgus szemekkel figyelik a pályáját
A szakértők nemrég még úgy gondolták, hogy az YR4 minden eddig észlelt aszteroidánál nagyobb eséllyel csapódik a Földbe. Most már az a valószínű, hogy a Holdat találja el, ami szintén nem lenne veszélytelen, sőt.


A tudósok szerint a 2024 YR4 nevű aszteroida akár a Holdba is belecsapódhat 2032 végén. A legutóbbi megfigyelések alapján 4,3 százalék az esélye annak, hogy a kataklizma bekövetkezik, és ha megtörténne, a becsapódás körülbelül egy kilométer széles krátert vájna égi kísérőnk felszínébe, hogy aztán 100 millió kilogramm holdi kőzetet és port lökjön a világűrbe.

Az ütközés látványos fényvillanást okozna, amit szabad szemmel is látni lehetne, hiszen pont a Hold földi oldalára érkezne.

A 2024 YR4 átmérője a James Webb-űrteleszkóp mérései alapján nagyjából 60 méter. Julien de Wit, a Massachusettsi Műszaki Intézet bolygótudományi docense a CNN-nek azt mondta, „a méret egyenlő az energiával”, ezért fontos tudni, mekkora robbanást idézhetne elő.

A kisebb, városméretű pusztításra képes aszteroidákhoz hasonlóan a YR4 is komoly károkat okozhatna, ha a Földnek ütközne.

A 2024 végén felfedezett objektum kezdetben potenciális ütközési pályán volt a Földdel. A számítások alapján úgy tűnt, hogy 2032. december 22-én eltalálhatja a bolygónkat. Az ütközés esélye minden új megfigyeléssel változott, februárban 3,1 százalékon tetőzött.

Ez az arány a valaha felfedezett legnagyobb kockázatot jelentő aszteroidává tette.

A NASA szerint a június elején végzett megfigyelések közel 20 százalékkal pontosították a pályáját, és az új számok alapján kizárták, hogy a meteor ütközzön a Földdel.

A YR4 jelenleg túl van a teleszkópok látóhatárán, és a Nap körül kering. A tudósok azt vizsgálják, hogy egy esetleges holdi ütközés milyen hatással lenne az űrbeli infrastruktúrára és a Holdon lévő eszközökre. A Földet közvetlenül nem fenyegetné nagy veszély, de az űrszemét a műholdakat és az alacsony Föld körüli pályán lévő küldetéseket nagyon is érintheti. A Nemzetközi Űrállomást viszont a tervek szerint még azelőtt leszerelik, hogy a meteor a közelünkbe érne.

Dr. Paul Wiegert, a kanadai Nyugati Egyetem professzora szerint „kezdjük belátni, hogy talán egy kicsit messzebb is ki kell terjesztenünk a védőernyőt.

Most már van olyan értékünk, amit a Földtől távolabb is védenünk kell, így remélhetőleg a látókörünk is bővül.”

Az első számítások szerint az esetleges becsapódás leginkább a Hold föld felőli oldalát érheti. A csillagászoknak még soha nem volt lehetőségük élőben megfigyelni egy ekkora becsapódást a Holdon, hiszen ez lenne a legnagyobb hatású ütközés, ami az elmúlt 5000 évben történik az égitesten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ez történik a testünkkel, ha két hétre száműzzük az étrendünkből a cukrot
Egy TikTokon is aktív orvos részletesen elmagyarázta, mi játszódik le ilyenkor a testben. Az első napok kellemetlen tünetei után több energia és szebb bőr lehet a jutalom.


Részletesen elmondta egy orvos, mi történik az emberi szervezetben, ha két hétre teljesen elhagyjuk a cukrot, írja a LADbible. Egy szimuláció is megmutatta, milyen változások indulhatnak be ilyenkor a testben. Sokan tudják, hogy a túl sok cukor nem tesz jót, mégis nehéz teljesen lemondani róla. Ennek ellenére tömegek vágnak bele a cukormentes étrendbe, ami időről időre felkapott téma a közösségi médiában.

Nem minden cukor egyforma. A brit felnőttek és gyerekek például a hozzáadott cukrokból fogyasztanak túl sokat, melyeket ételekhez és italokhoz adnak hozzá. Dr. Eric Berg a TikTokon osztotta meg, mi történhet, ha valaki lemond ezekről.

Az első napokban erős cukorvágy jelentkezhet, de idővel tovább bírjuk majd étel nélkül.

„Sokkal több energiád lesz, mert a tested elkezdi a zsírtartalékaidat felhasználni az energia előállításához”

– magyarázta.

A dopaminszint csökkenése miatt eleinte hangulatingadozás is előfordulhat, de szerinte később jobb kedvünk lesz, ha korábban depresszióval vagy szorongással küzdöttünk.

Az ingerlékenység, fáradtság, fejfájás vagy hányinger enyhülhet, ha a cukrot nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan hagyjuk el. A GrowFit Health YouTube-csatorna szimulációjában így fogalmaztak: „[Ezek a tünetek] azért jelentkeznek, mert a tested méregtelenít és alkalmazkodik, ám ezek a tünetek idővel elmúlnak.”

Amikor a szervezet már hozzászokott, a koncentráció is javulhat. „Jobban fogsz gondolkodni, jobban tudsz majd összpontosítani” – mondta az orvos. Fizikai változások is észrevehetők, például felgyorsulhat a fogyás is:

„Észre fogod venni, hogy az egész testedben csökken a gyulladás és a fájdalom.” Emellett „a bőröd is sokkal szebb lesz. Egészséges ragyogása lesz.”

Az orvos videóját itt lehet megnézni:

@drbergofficial What Will Happen if You Stop Eating Sugar for 2 Weeks? Check out my YouTube channel to learn more! #sugar #whatif #sugarfree #nosugar #sugarfreediet #health #diet #drericberg ♬ original sound - Dr. Eric Berg

A szakértők szerint a túlzott cukorfogyasztás a bőrnek sem kedvez, és hozzájárulhat a pattanások kialakulásához. Ha valaki el szeretné hagyni a szabad cukrokat, fontos, hogy orvosi tanácsot kérjen, és a változtatást érdemes lassan, fokozatosan bevezetni. Arra is figyelni kell, hogy az étrend így is biztosítsa a szükséges tápanyagokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A Pfizer-vakcina átmenetileg módosíthatja a szaruhártyát, de a hosszú távú hatások még kérdésesek
Török kutatók szerint a szaruhártya belső rétegét is érintheti az oltás hatása. A látásra egyelőre nincs bizonyított veszély, de hosszú távon nem kizárt a probléma.


Török kutatók nemrég egy kisebb létszámú vizsgálatot végeztek, amelyben 64 ember szaruhártyájának állapotát követték nyomon a Pfizer COVID–19 vakcinája előtt és után. A résztvevőket az első adag beadása előtt és a második oltást követő két hónap múlva is megvizsgálták.

A felmérés során kiderült, hogy az oltás után kissé megvastagodott a szaruhártya, miközben az endothelsejtek száma csökkent, és ezek méretében is nagyobb eltéréseket találtak. Ezek a sejtek felelősek azért, hogy a szaruhártya megtartsa megfelelő hidratáltságát.

A rövid távú változások nem okoztak látásproblémákat a résztvevők körében, de a kutatók szerint elképzelhető, hogy hosszú távon ezek a módosulások hatással lehetnek a látásra, főleg azoknál, akiknek eleve van valamilyen szemproblémájuk.

Ezért is tartják fontosnak a további, hosszabb időn át tartó megfigyeléseket.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nem javasolják az oltás ellenzését, csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes tovább vizsgálni a lehetséges szövődményeket.

A mérések alapján az endothelsejtek száma négyzetmilliméterenként 2597-ről 2378-ra csökkent, ami mintegy nyolcszázalékos csökkenésnek felel meg. Ez az érték még mindig a biztonságos tartományon belül van, mivel az egészséges felnőttek esetében ez általában 2000 és 3000 sejt között mozog.

A kutatók szerint azonban azok, akiknek már korábban alacsony volt ez az értéke – például egy szemműtét vagy fertőzés miatt –, érzékenyebbek lehetnek a változásokra.

A megvastagodott szaruhártya és a csökkent sejtszám idővel akár látásproblémákhoz is vezethet, különösen akkor, ha a módosulások tartósan fennmaradnak.

A szaruhártya átmeneti megvastagodása önmagában nem szokatlan, előfordulhat például gyulladás, kisebb sérülések vagy folyadékfelhalmozódás következtében is. A probléma akkor merülhet fel, ha ez az állapot hónapokig vagy akár évekig is tart, mivel ez befolyásolhatja az átlátszóságot, és ezzel együtt a látást is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: