Dúl a kanyaró Európában, sokszorosa a betegszám a korábbinak

Egy adminisztratív hiba miatt órákra összecsúszott a múlt és a jelen Orbán Viktor miniszterelnök honlapján: a február 14-i évértékelő beszédének szövege helyett sokáig a tíz évvel korábbié szerepelt.

– írta a 24.hu.

A hibát azóta javították, így már a Várkert Bazárban tartott 27. évértékelő írott változata is megerősíti, hogy a miniszterelnök arra számít, 2026 a győzelem éve lesz a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és Magyarországnak. Beszédében azt is kiemelte, hogy az egész évszázad Európa megaláztatásáról fog szólni, ha pedig a „Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció” kormányra kerül, az kizsebeli a magyar családokat. Idén a közvetlen veszélyforrást már Brüsszelben nevezte meg. „A putyinozás primitív és komolytalan. Brüsszel azonban kézzel fogható valóság és közvetlen veszélyforrás” – hangzott el a beszédben.

A lap egy képet is közölt a bakiról!

Mint írják, tíz éve, 2016. február 28-án a kiemelt téma még a migrációs veszély és az uniós vezetők bírálata volt, mondván, nem néznek szembe a valósággal. Akkor a miniszterelnök a veszélyt a népvándorlással azonosította, és jelezte, hogy veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a közrendet és a nemzeti kultúrát is. Úgy fogalmazott:

A miniszterelnöki évértékelőre egy nappal később, február 15-én reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szintén évértékelőt tartott. Beszédében európai irányt hangsúlyozott, nyilvános miniszterelnök-jelölti vitát sürgetett, és bejelentette, hogy a választásig hátralévő időben országjárásra indul. „56 nap van hátra, itt állunk a győzelem kapujában, lépjünk be rajta” – mondta Magyar Péter.

Szijjártó Péter szerint ha Donald Trump és Orbán Viktor nem lennének barátok, a magyaroknak ma triplaannyi rezsit kellene fizetniük. A külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója után beszélt erről – írta a 24.hu.

Rubio elmondta, hogy ha Magyarországot bármilyen baj érné, az Egyesült Államok segítene, a pénzügyek területén is, hozzátéve, amíg Orbán a miniszterelnök, az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy Donald Trump ellátogat-e az április 12-i választás előtt Magyarországra, hogy Orbán mellett kampányoljon.

A találkozót követően Szijjártó Péter már arról beszélt, hogy a magyar–amerikai stratégiai együttműködés nem létezne ilyen szinten, ha nem állna fenn személyes barátság Orbán és Donald Trump között. „Az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat és az elnök is abban érdekelt, hogy a stratégiai együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között fennmaradjon” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, Rubio látogatása bizonyítja, hogy Trump az Orbán Viktorral fennálló barátsága okán egyezett bele abba, hogy Magyarország továbbra is olcsó orosz kőolajat és földgázt vásárolhasson, „s így garantálható legyen a rezsicsökkentés megóvása”.

A külügyminiszter szerint a két ország folytatja azokat a megbeszéléseket is, amelyek a pénzügyi együttműködés új formáinak konkrét kidolgozásáról szólnak, utalva egy lehetséges amerikai pénzügyi védőpajzsra.

Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a két ország fontos megállapodást írt alá az atomenergetikai együttműködésről. Leszögezte, Magyarországnak „abszolút nemzeti érdeke a nukleáris kapacitások bővítése”, mert csak így lehet biztonságosan és olcsón fedezni a növekvő áramigényt.

– fejtette ki.

A miniszter szavait azzal zárta, hogy a nap világossá tette, a magyar-amerikai együttműködés egy személyes kapcsolaton álló stratégiai együttműködés, amelynek fenntartása Magyarországnak abszolút érdeke.

Törvénytelenül titkolja a Pest Vármegyei Kormányhivatal, hogy mit találtak a hatóságok a gödi Samsung-gyárban egy tavalyi ellenőrzés során – mondta ki Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A hatóság szerint a kormányhivatal megsértette Tordai Bence közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, amikor nem adta ki a 2025. március 4-én tartott hatósági ellenőrzés jegyzőkönyvét – írja a Telex.

Szintén ez a lap írt arról korábban, hogy a gyár tetején fekete elszíneződés jelent meg.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a válaszában azt is kiemelte, hogy 2025 májusa óta hivatalból külön monitoringeljárásban is vizsgálja a kormányhivatal környezeti információkra vonatkozó adatmegtagadási gyakorlatát, de ez az ellenőrzés még tart.

A kormányhivatal egy korábbi, az MTI-nek küldött közleményében azt állította: „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”, és hivatkozott egy február 3-i kúriai döntésre, amely alapján a gyár visszakapta egységes környezethasználati engedélyét.

A gödi gyár ügye azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Telex tényfeltáró cikke szerint a gyár több pontján 2021 és 2023 között a határértéket esetenként 275-szörösen, illetve 510-szeresen meghaladó mértékben mutattak ki rákkeltő porokat. A cikk szerint a témáról titkosszolgálati jelentés is készült, amely kormányülés elé került. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a cikket álhírnek nevezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba.

Orkán erejű széllel és sarkvidéki hideggel csapott le a hétvégén egy hidegfront Magyarországra, de a viharos napok sora ezzel nem ért véget:

Vasárnap egy hidegfront haladt át az országon, amely a HungaroMet tájékoztatása szerint sokfelé viharos, a Bakonyban és a Balatonnál pedig orkán erejű szelet hozott. Öskü térségében 135,7 km/órás széllökést is mértek, a vihar pedig fakidőlések és felsővezetéki hibák miatt a dunántúli közlekedésben is fennakadásokat okozott. A front hatására nagyjából tíz fokkal esett vissza a hőmérséklet, és miután a szél éjszakára veszített erejéből, hétfő reggelre mindenütt fagypont alá hűlt a levegő.

Hétfőn egy front miatt növekszik meg a felhőzet, délutántól pedig nyugat felől vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. Az előrejelzés szerint északabbra havazás, míg délebbre eső valószínű.

Kedden az ország időjárását egy kettős ciklonális hatás alakítja: egy új ciklon tőlünk délre, egy elöregedő pedig északabbra helyezkedik el. A két rendszer közé ékelődve az áramlás ismét északiasra fordul, a csapadékhajlam pedig napközben csökken.

Szerdán átmenetileg nyugodtabb időre számíthatunk, a légkör kissé stabilizálódik.

A hét második felében azonban ismét változás jön, csütörtökön egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, ami többfelé kiadós mennyiségű csapadékot hozhat.

Ez vár ránk a következő napokban:

Bizonytalan az időjárási helyzet, de jókora hőmérsékleti kontraszt, eső mellett hó érkezése körvönalazódik csütörtökre és péntekre - írja az Időkép.

Mivel újra mediterrán ciklon alakítja majd időjárásunkat, így nehéz megmondani, mi vár ránk. A ciklon általában kiszámíthatóan vonul át rajtunk, a mediterrán társaik olyanok, mint (általában) a művészlelkek: hirtelen bukkannak fel, hatalmas energiákat mozgatnak meg és az utolsó pillanatban is képesek váltani. Utóbbi a ciklonok esetében természetesen a mozgásirányra vonatkozik - írják. Most újra egy ilyen közelít felénk. A magasabb légrétegekben délnyugat felől először az enyhébb légtömegek érkeznek csütörtökön, majd péntekre virradóra északnyugat felől léphet be a hideg, ami kiszorítja a meleget a társágből. Emiatt várható, hogy a hőmérsékleti értéket tekintve jókora kontraszt alakulhat ki az ország északi-északkeleti és déli, délnyugati fele között. Az északi határszélen fagypont közelében maradhat, míg délen akár 10 fokot meghaladó hőmérséklet is elképzelhető.

Csütörtökön és pénteken többször is várható csapadék, eleinte eső, majd a hideggel egyre többfelé hó jöhet. Megmaradó hóra az ország északi, északkeleti felén számítunk, itt akár 5-10-15 centit meghaladó hó is hullhat.