prcikk: Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz | szmo.hu
EGÉSZSÉG
A Rovatból

Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz

A tünetek hasonlósága miatt nem mindig egyértelmű, melyik betegségről van szó. Összeszedtük, milyen jelekre érdemes figyelni.


Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Jó tudni: ezt teszi valójában a testeddel a reggeli langyos citromos víz
Sokak szerint a reggel ivott, citromos langyos víz segít a hidratálásban és az emésztésben. Itt egy lista, hogy miért lehet hasznos, mire kell vigyázni, és milyen tévhitek kerigenek róla.


Sokan esküsznek a reggeli langyos citromos vízre, de mi áll a népszerű szokás mögött: csak egy jól hangzó trend, vagy tényleg segít? Mielőtt te is csatlakozol ehhez a trendhez, érdemes egy kicsit többet is megtudni erről a reggeli rutinról:

• A reggeli hidratálás az egyik legfőbb érv mellette, mivel a szervezet éjszaka folyadékot veszít, és egy pohár víz segít ezt pótolni.

• Sokan az emésztés beindítására használják, a tapasztalatok szerint a langyos folyadék és a citromsav enyhén serkentheti a gyomornedvek termelődését, ami megkönnyítheti a reggeli étkezést és csökkentheti a puffadást.

• A citrom C-vitamin-tartalmát is sokan kiemelik, ami hozzájárul az immunrendszer működéséhez, bár egy pohárnyi adag a napi szükségletnek csak egy töredékét fedezi.

• Az élénkítő íz és illat sokaknak ad egyfajta mentális löketet a nap elején, emellett egy egyszerű, ismételhető szokásként segíthet a tudatosabb napirend kialakításában is.

A szakértők viszont egyértelműen figyelmeztetnek a kockázatokra:

• A citromsav hosszabb távon károsíthatja a fogzománcot.

• Az emésztésre gyakorolt hatásáról kevés a közvetlen bizonyíték egészséges embereknél. A langyos folyadék önmagában is enyhe serkentő hatású lehet.

• Kifejezetten óvatosnak kell lenniük azoknak, akik gyomorégéssel vagy refluxszal küzdenek, mivel a citrusfélék súlyosbíthatják a tüneteket.

És néhány hasznos tanács azoknak, akik kipróbálnák a reggeli italt:

• Fontos, hogy ne forró, csakis langyos vízbe facsard a citromot, mert a magas hőmérséklet csökkenti a C-vitamin tartalmát.

• A fogzománc védelme érdekében érdemes szívószállal inni, és utána tiszta vízzel kiöblíteni a szájat. A fogmosással pedig ajánlott legalább fél órát várni.

Van pár tévhit is, amire figyelmeztetnek a szakemberek:

• Gyakori tévhit, hogy a citromos víz lúgosítja a szervezetet. A test pH-értékét egy bonyolult belső rendszer szabályozza, amire az étrendnek minimális a befolyása.

• Az sem igazolt, hogy zsírégető hatása lenne. A fogyáshoz a megfelelő étrend és a mozgás elengedhetetlen, a citromos víz legfeljebb a tudatos életmód egy apró eleme lehet.

Aki nem kedveli a citromos vizet, vagy a savassága miatt kerülné, annak a reggeli hidratáláshoz a sima langyos víz, egy enyhe gyömbértea vagy egy cukormentes gyógytea is jó választás lehet. A langyos citromos víz tehát nem csodaszer, de egy tudatosan alkalmazott, jó szokás lehet a reggeli folyadékpótlásra.

A kulcs a mértékletesség és a fogzománc védelmére való odafigyelés.

Via Egészség Kalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Minden jel arra utal, hogy az elektromos cigaretta is rákot okoz, derül ki egy friss tanulmányból
Egy szaklapban közölték azt a több mint száz kutatást összegző elemzést, ami az e-cigarettát vizsgálta. A bizonyítékok között DNS-károsodás is szerepel.


Egy friss tanulmány szerint az elektromos cigaretta is rákot okoz. Több mint száz kutatást vizsgáltak meg, és minden jel arra utal, hogy az e-cigaretta használata száj- és tüdőrákot okozhat. Ez az elektromos cigarettáknál eddig nem volt ennyire egyértelmű.

A Carcinogenesis szaklapban hétfőn publikált tanulmányban a kutatók 2017 óta megjelent kutatásokat néztek végig. Módszerük különlegessége, hogy szándékosan kerülték azokat a vizsgálatokat, amelyek alanyai az e-cigizés mellett hagyományos cigarettát is szívtak. Így kifejezetten az elektromos cigaretta önálló, rákkeltő hatására voltak kíváncsiak.

A vizsgálatuk során háromféle bizonyítékot vettek alapul: embereken végzett kutatásokat, amelyek a DNS-károsodás és a gyulladás jeleit vizsgálták, egereken végzett kísérleteket, ahol az e-cigaretta részecskéinek kitett állatokban tüdőrák alakult ki, valamint laborkísérleteket, amelyek a vape-folyadékok sejtroncsoló hatásait elemezték. Olyan eseteket is vizsgáltak, ahol sokat e-cigiző embereknél a szájrák agresszív formája jelent meg anélkül, hogy más kockázati tényező jelen lett volna.

Bernard W. Stewart, az egyik szerző szerint a tanulmányok az eddigi legegyértelműbb bizonyítékot adták arra, hogy

aki e-cigizik, annál nagyobb a rák kialakulásának esélye, mint aki nem. Ugyanakkor azt a kutatók is kiemelték, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kockázattal jár az e-cigizés,

mivel ehhez még nem állnak rendelkezésre elég hosszú időt felölelő adatok.

A helyzetet jól mutatja, hogy az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábban még valós lehetőségként kezelte, hogy az e-cigi jó alternatíva lehet a hagyományossal szemben. Azóta viszont jelentősen szigorítottak az iránymutatásukon, és már kiemelik, hogy az e-cigaretta sem biztonságos.

Bár a mostani kutatásban ez nem szerepelt, de egy korábbi vizsgálat szerint a hagyományos és az elektromos cigaretták együttes használata akár négyszeresére növelheti a tüdőrák kockázatát a sima dohányzáshoz képest. A kutatók szerint nem szabadna megismételni a hagyományos cigarettáknál elkövetett hibákat: ott nagyjából száz év kellett ahhoz, hogy ok-okozati összefüggést állapítsanak meg a daganatos betegségek és a dohányzás között, és további ötven év, hogy a kockázatot számszerűsítsék is.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan elrontják az esti banánevést, pedig ezen a három apróságon múlik a jó alvás
Szakértők három lépésben írják le, hogyan érdemes banánt enni lefekvés előtt. 1–2 órával alvás előtt, kis adagban – gyakran fél darab elég –, és inkább keményebb, zöldes példányt tanácsolnak.


Ha a vasárnapi óraátállítás utáni napokban nehezen jön álom a szemedre, egy fél banán megoldás lehet – de csak akkor, ha betartasz néhány egyszerű szabályt.

A szakértők szerint

a banán tökéletes választás lehet, ha lefekvés előtt megéheznénk, mert kíméletesebb a szervezetnek, mint a csokoládé vagy a péksütemények.

A banán olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyekre este kifejezetten szüksége lehet a szervezetnek. Jelentős a kálium- és magnéziumtartalma, emellett B6-vitamint is tartalmaz, amely szerepet játszik az anyagcserében. Egy közepes, nagyjából 120 grammos banánban körülbelül 420 mg kálium, 32 mg magnézium és 0,43 mg B6-vitamin található, emellett 27 gramm szénhidrátot, amiből nagyjából 14,5 gramm a cukor.

Az, hogy a banán valóban könnyű ételnek bizonyul-e, nagyban függ az érettségétől. Az érés során a benne lévő keményítő cukorrá bomlik, ami megváltoztatja a glikémiás indexét is. Míg egy enyhén éretlen, zöldesebb banáné 42 körül van, egy teljesen érett, sárgáé már 51.

A szakértők egy háromlépéses szabályt javasolnak az esti banánfogyasztáshoz.

1. Az időzítés a legfontosabb: lefekvés előtt 1-2 órával érdemes enni, nem közvetlenül az ágyban. 2. Az adagolásnál a mértékletesség a kulcs, gyakran már egy fél banán is elég a korgó gyomor csillapítására. 3. Végül az érettséget is figyelni kell: este a keményebb, még kissé zöldes héjú banán a jobb választás a túlérettel szemben.

Nem mindenkinek ideális azonban a késő esti banán. Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén bele kell számolni a napi szénhidrátbevitelbe. A magas káliumtartalom miatt vesebetegséggel küzdőknek érdemes konzultálniuk az orvosukkal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy korábbi tájékoztatása szerint a túlérett, megbarnult banánban erjedési folyamatok indulhatnak meg, ezért kisgyerekeknek nem ajánlott.

Fontos ugyanakkor, hogy a banán hatása egyénenként eltérő lehet. Míg sokaknak segít, mások éppen nyugtalanabb alvásról számolnak be, így érdemes kis adaggal kezdeni és figyelni a szervezet reakcióit.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Emiatt szenvedik meg aránytalanul a fiatalok a tavaszi óraátállítást
Magyarországon ma éjjel kezdődik a nyári időszámítás, 2-ről 3-ra lépünk. A felnőttek 7–9 órát alszanak, a tizenévesek akár 10-et, ezért a kiesés náluk érzékenyebb.


Ma éjjel egy órával kevesebbet alszunk, a tavaszi óraátállítás ugyanis ismét megzavarja a szervezetünk megszokott ritmusát.

A váltás mindenkit megvisel, egy alvásspecialista szerint azonban a kamaszok és a fiatal felnőttek tolerálják a legrosszabbul az elvesztett egy órát.

Hajnali 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órákat.

A nyári időszámítás európai szinten egységesen március utolsó vasárnapján kezdődik, és bár eltörléséről évek óta vita folyik, idén is életbe lép.

Az alváskutatók szerint a probléma gyökere a fiatalok megváltozott biológiai órájában keresendő. A felnőtteknek jellemzően 7-9 óra alvásra van szükségük, és általában korábban fekszenek és kelnek.

Ezzel szemben a tizenévesek alvásigénye és ritmusa teljesen más.

A kamaszok szervezete akár 10 óra alvást is igényelhet, ráadásul a belső biológiai órájuk későbbi lefekvést és ebből adódóan későbbi ébredést diktál. Ezért a fiatalabbak egy igencsak kritikus órát veszítenek a tavaszi óraátállításkor.

A kamaszokra jellemző késői fekvés és kelés a húszas éveik elején járókra is jellemző, így őket is érzékenyen érinti a váltás.

Az alvás két fő szakaszból, a mélyalvást biztosító NREM és az álmokat hozó REM fázisból áll. Ezek a ciklusok nagyjából 90 percenként váltják egymást.

A leghosszabb és a tanulás, valamint az érzelmi feldolgozás szempontjából legfontosabb REM szakaszok az ébredéshez közelebbi órákban vannak, így az óraátállításkor pont ebből a kritikus időszakból veszítünk.

A nyári időszámítást eredetileg azért vezették be, hogy a természetes nappali fény jobb kihasználásával energiát takarítsanak meg. Hazánkban először az első világháború alatt alkalmazták, majd a hetvenes évek olajválsága után, 1980-ban tért vissza.

Mára az energiamegtakarítás jóval kisebb, mint a kezdetekben, miközben a szervezetre gyakorolt negatív hatásait egyre többet kutatják.

Via Femina


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk