TUDOMÁNY
A Rovatból

Az életkor előrehaladtával csökken a fantáziánk – állapították meg az ELTE kutatói

2000 főn vizsgálták meg, hogy különböző életkorban milyen erős a fantáziánk.


Az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője és az ELTE PPK egyetemi tanára, Dr. Kovács Ilona irányításával, online kérdőíves módszer alkalmazásával végzett vizsgálat keretében a kutatók az emberi képzelet működésének az életkorral összefüggő változását tanulmányozták.

A kutatás során arra jutottak, hogy a képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken.

Az eredmények arra utalnak, hogy a felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia – a képzelet hiánya – mellett létezhet az afantáziának egy genetikai alapú formája is, amely már gyermekkorban is megfigyelhető.

Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért az egyének képzeleti működését nehéz összevetni egymással. A képzelet élénksége igen széles skálán mozog az afantáziától, vagyis a képzelet teljes hiányától a hiperfantáziáig, azaz a nagyon élénk képzeletig.

A képzelet működésére irányuló vizsgálatok eddig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék ezt a szubjektív jelenséget. A korábbi kutatások főként csak a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták, így ezekből nem derült ki, hogy a képzeleti élénkség változik-e az életkor előrehaladtával, ahogy az sem, hogy a fejlődés során milyen átalakuláson megy át a képzelet.

A kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora az afantáziával élők aránya a populációban.

Egy online felmérés keretében különböző életkorú embereket kértek meg egy a képzeleti kép élénkségét vizsgáló egyszerű kérdőív (Vividness of Visual Imagery Questionnaire, VVIQ) kitöltésére.

A tanulmány első szerzője, Gulyás Erzsébet által közzétett kérdőíves felmérésen több mint kétezer 12 és 60 év közötti válaszadó vett részt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni.

Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, a kutatók azonban egy meglepő és eddig nem ismert negatív életkori trendet figyeltek meg.

E szerint nemcsak az afantáziások, de a hiperfantáziások száma is eltérő a különböző életkori csoportokban.

Az A) ábrán bemutatott negatív életkori trend alapján minél idősebb valaki, jellemzően annál alacsonyabb pontszámot ér el a VVIQ-kérdőíven.

A ábra. Forrás: ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport

A B) ábrán az is látható, hogy a különböző VVIQ-pontszámtartományokba tartozó személyek a teljes életkori csoport hány százalékát teszik ki.

Szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik, és alig több mint 20 százalékuk hiperfantáziás.

B ábra. Forrás: ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Napfényből cseppfolyós üzemanyagot állítanak elő szegedi tudósok, a Mol is együttműködik velük
Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. Az olajcég már együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Napfényből állítanak elő cseppfolyós üzemanyagot a Szegedi Egyetem energetikai tesztállomásán, amit a napokban adtak át. Először áramot termelnek, azzal részeire bontják a vizet, majd szén-dioxidot adnak hozzá – így lesz belőle nyers benzin vagy kerozin. A Mol már felfigyelt a kísérleteikre, az olajcég együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Egyetemmel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
Megvizsgálták Beethoven hajtincseit, és kiderült, hogy miért süketülhetett meg
A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el. Az ólom mellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.


Nagy mennyiségben mutattak ki nehézfémeket Ludwig van Beethoven hajszálaiban, kutatók szerint mérgezés okozhatta a zeneszerző süketségét és más betegségeit is – írja a Telex a Clinical Chemistryben közölt tanulmányra hivatkozva.

A tanulmány szerzői a német zeneszerző két hajtincsének vizsgálatát végeztek el, és felfedezték, hogy veszélyesen magas volt

a hajszálaiban az ólomkoncentráció, de emellett az arzén és a higany is toxikus mennyiségben volt jelen.

Az egyik tincsben 380, a másikban 258 mikrogramm per gramm ólmot mutattak ki, miközben ma a 4 mikrogramm vagy kevesebb a határérték. Az arzén a mai normál értékek tizenháromszorosát, a higany a négyszeresét mutatta.

„Ezek a legmagasabb értékek a hajban, amelyeket valaha láttam. A világ minden tájáról kapunk mintákat, és ezek az értékek egy nagyságrenddel magasabbak”

– mondta a New York Timesnak Paul Jannetto, a tanulmány társszerzője, a Mayo Klinika patológusa.

A kutatók úgy hiszik, hogy a zeneszerző szervezetében jelenlévő mérgező fémek magyarázhatják azt, hogy a művész miért szenvedett több betegségben. A hallását a húszas éveiben kezdte elveszíteni, és bő két évtized alatt teljesen megsüketült. Emellett emésztőrendszeri problémái voltak, kétszer sárgaságot kapott, ami a májbetegség egyik tünete.

Az ólom dokumentáltan okozhat gyomor-bélrendszeri és májbetegségeket, és a csökkent halláshoz is hozzájárulhat. Vélemények szerint Beethovennél az ólomszint nem volt annyira magas, hogy önmagában az okozza a zeneszerző halálát.

Az ólommérgezéses elmélete nem új keletű, ugyanis egy korábbi tanulmány is ezt valószínűsítette, azonban ott kiderült, hogy a vizsgált hajminták egy zsidó nőé voltak. A mostani kutatás esetében viszont biztosan Beethoven hajszálaival dolgoztak a kutatók. A kezükre játszott, hogy a korszak szokásaihoz tartozott az, hogy a szerelmesek egymásnak tincseket küldözgettek, és a hírességek fürtjeit a rajongók is gyűjtötték.

Korábbi hajvizsgálatok azt mutatták ki, hogy Ludwig van Beethovennek valószínűleg örökletes hajlama volt a májbetegségekre, hónapokkal a halála előtt pedig hepatitis B fertőző májgyulladásban szenvedett.

Számos feltételezés övezi a zeneszerző halálának okát. Az egyik szerint Beethoven nagyon szerette a bort, gyakorta megivott egy palackkal naponta. A mértékletesség problémája mellett nagyobb gondot jelenthetett az az ólom-acetát, amelyet abban az időben a bor tartósítására és édesítésére használtak. Magából az üvegpalackból is kioldódhatott ólom, mert annak a gyártásához is használták a fémet.

Az arzén és a higany feltételezések szerint a Dunából kifogott halakból kerülhetett Beethoven szervezetébe, hiszen Bécsben a különböző gyárak a folyóba eresztették a mérgező melléktermékeiket.

Az 1827-ben elhunyt Beethoven süketségének okát nemcsak hajtincsek segítségével próbálták megfejteni, hanem koponyájának megmaradt darabjaiból is próbálnak rájönni, mi okozhatta betegségét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Bolygók Felvonulása: Nagyon ritka égi jelenség lesz kedd hajnalban
A Hold akkor 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része.


Különös égi jelenség várható kedd hajnalban. 6 bolygó és a 7,6 százalékos megvilágítású Hold kerül egy egyenesbe nem sokkal napkelte előtt - írja az Időkép.

A Bolygók Felvonulása nevet kapta az a csillagászati esemény, amely kedd hajnalban lesz megfigyelhető.

Nagyjából fél 4 után öt perccel hat bolygó és a holdsarló kerül egy egyenesbe. A hat bolygó közül a Jupiter fog legalacsonyabban elhelyezkedni, majd a sorban a Merkúr, az Uránusz, a holdsarló, a Mars, a Neptunusz és a Szaturnusz következik.

A látványos együttállás a keleti horizont fölött lesz megfigyelhető, már ahol a felhők engedik. Az ország nagy része fölött sajnos a felhők lesznek túlsúlyban a kedd hajnali együttállás idején, a Dunántúlon és északon esni is többfelé fog. Szakadozottabb felhőzetre, így az esemény megfigyelésére a déli és keleti tájakon kínálkozik nagyobb esély a jelenlegi modellfutások alapján.

A Hold ezen a hajnalon egyébként 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része, ahogy a 6 bolygó közrefogja a vékonyka holdsarlót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Soha nem látott ütemben gyorsul a globális felmelegedés a tudósok szerint
A tudósok szerint sürgős intézkedések szükségesek a kibocsátás nettó nullára csökkentéséhez, hogy elkerüljük a kritikus 1,5 Celsius-fokos küszöbérték átlépését.


A globális felmelegedés „soha nem látott” ütemben gyorsul, miközben a hőmérséklet emelkedésének a nemzetközileg meghatározott célokon belüli korlátozására rendelkezésre álló idő egyre csökken, írja az AFP több mint 50 vezető tudós szerdán közzétett tanulmánya alapján.

Az Earth System Science Data című folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2014 és 2023 között az évtizedes átlagokat tekintve 0,26 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ugyanezen időszak alatt a globális felszíni átlaghőmérséklet 1,19 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as iparosodás előtti referenciaértéket. Ez a 2022-ig tartó évtizedre vonatkozóan a tavaly jelentett 1,14 Celsius-fokhoz képest további növekedést jelent.

„Az ember okozta felmelegedés olyan ütemben gyorsul, amelyre a műszeres feljegyzések szerint még nem volt példa” - olvasható a tanulmányban. A kutatás az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) hatévenkénti jelentései közötti űrt szeretné betölteni.

A 2015-ös párizsi egyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest „jóval” 2 Celsius-fok alatt tartják, miközben a biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos határértékre törekszenek.

A szerdai jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység 1,31 Celsius-fokkal emelte a hőmérsékletet az iparosodás előtti szint fölé. A Föld összesen 1,43 Celsius-fokot melegedett, ha figyelembe vesszük az egyéb, természetes eredetű okokat, például az El Niño időjárási jelenséget is.

A tanulmány szerint a felmelegedéshez hozzájáruló másik tényező a légkörben lévő bizonyos szennyező részecskék csökkenése, melyek a Nap energiájának egy részét visszaverik az űrbe.

A globális hajózási szabályok szigorítása és a széntüzelésű energia visszaszorulása szintén hozzájárult a kén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, amely hűsítő hatású. A globális felmelegedés elsődleges mozgatórugója azonban a tanulmány szerint az, hogy „az üvegházhatású gázok kibocsátása minden eddiginél magasabb szinten van”.

A 2013-2022 közötti időszakban az átlagos éves kibocsátás 53 milliárd tonna szén-dioxid és ennek megfelelő mennyiségű más gáz volt, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj és a gáz felhasználásából. 2022-ben a kibocsátás 55 milliárd tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy a világ szén-dioxid-kerete, vagyis az üvegházhatású gázok becsült mennyisége, amelyet ki lehet bocsátani, mielőtt a bolygó a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték fölé kerülne, „gyorsan csökken”.

Piers Forster, a tanulmány vezető szerzője szerint legalább egy esetben van okunk „némi optimizmusra”. Úgy tűnik, hogy a kibocsátás növekedési üteme a legutóbbi évtizedben a 2000-ben mérthez képest lelassult, ami azt jelzi, hogy nem feltétlenül fogjuk elérni az éghajlatváltozás nagymértékű felgyorsulását. Pierre Friedlingstein, a tanulmány társszerzője azonban arra figyelmeztetett, hogy a lassulás nem elegendő az éghajlatváltozás elkerülésére.

„Nem arra van szükségünk, hogy a kibocsátások stabilak legyenek. Arra van szükségünk, hogy a kibocsátás nettó nullára csökkenjen” - mondta Friedlingstein. „Amíg a kibocsátás ugyanazon a szinten folytatódik, addig a felmelegedés is ugyanazon a szinten fog folytatódni”. Hozzátette, hogy a kibocsátás jelentős változása nélkül a következő évtizedben átlépnénk a 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: