SZEMPONT
A Rovatból

„Amit az átlagember hisztinek hisz, az egy borderline-osnak a pokol legmélyebb bugyra”

Most magyar kezdeményezés indult, hogy világnapja is legyen a világszerte 140 millió embert érintő személyiségzavarnak.
Fotó: FIXTV HUNGARY/YouTube - szmo.hu
2021. május 24.


Link másolása

A mai nap, május 24-e lehetne a borderline személyiségzavarral élők világnapja. Egyelőre még nem az.

Egyáltalán, mi is az a borderline, és milyenek a hírhedt borderline-osok? Beszámíthatatlan, öngyilkos hajlamú alkeszek, akik borotvapengével vagdossák magukat, és naponta kötnek ki a pszichiátrián?

A valóság ennél jóval összetettebb - éppen ezért kellene megismernünk, mondja Kneszl Beáta Carmen, aki Én, a megbélyegzett címmel írt nagysikerű könyvet a saját történetéből.

Carmen küldetésének tekinti elérni, hogy világnapot dedikáljunk ennek a sokoldalú személyiségzavarnak. A borderline szerinte ugyanis egyfelől a lelki pokolba küldi a benne szenvedőket, másfelől kimagasló érzékenységet, művészi teljesítményt tesz lehetővé.

“Még soha nem találkoztam olyan borderline-ossal, aki ne lett volna kiemelten kreatív és intelligens. Ezek az emberek rengeteget adtak a világnak: közéjük tartozott Vincent Van Gogh, Frida Kahlo, Amy Winehouse, Robert Capa, Marilyn Monroe vagy éppen Avicii is.”

Örökre gyereknek maradni

A borderline a “dramatikus személyiségzavarok” csoportjába sorolható. Az ilyen zavarban szenvedőket a színpadiasság, nagy érzelmek, szélsőséges indulatok jellemzik. Gyökereit általában a gyerekkorban, a szülőkkel való kapcsolatban kell keresni:

“A borderline minden esetben fizikai vagy lelki abúzusból alakul ki. Lehetnek örökletes tényezők, de mindig a lelki trauma a fő motívum” - mondja Carmen. - “Amit az átlagember hisztinek hisz, az nekünk a pokol legmélyebb bugyra.”

A zavarban szenvedőket elsősorban a saját, folyamatosan változó, szélsőséges érzelmeik gyötrik meg. Rettegnek az elhagyatástól, ami - akárcsak egy gyerek esetében - hisztérikus viselkedést, dührohamokat is képes kiváltani náluk.

Sokszor üresség is kínozza őket: ilyenkor óriási unalom, az értéktelenség érzése vesz rajtuk erőt. Ezt csak erős impulzusokkal tudják ellensúlyozni, így olyan kockázatos, vagy épp kifejezetten pusztító tevékenységekbe vetik magukat, mint a korlátlan szerhasználat, az extrém sportok, a mértéktelen költekezés vagy a védekezés nélküli szex. Súlyos esetben ide tartozhat a “falcolás”, azaz önmaguk vagdosása, szélsőséges esetben az öngyilkossági kísérletek is.

A borderline kapcsolatai, munkahelyei nem stabilak: mivel hamar frusztrálódik, gyorsan váltogatja őket. A környezetében lévő embereket hajlamos hol túl-, hol alulértékelni, és mivel betegesen fél az elutasítástól, sok esetben el is taszítja magától őket.

A kívülálló szemében az érintett sokszor szélsőséges hangulati ingadozásokat él meg, sértődékeny, hisztizik - mindezt azért teszi, mert rendkívüli módon érzékeny és sebezhető. Ez az érzékenység ugyanakkor kreatívvá is teszi, utat nyitva a művészi fogékonyság felé.

“Sokan azt mondják, a borderline egy nagyon összetett és bonyolult zavar, pedig szerintem pofonegyszerű. Mi nem hülyék vagyunk, hanem bolondok. Nem értelmi, hanem érzelmi fogyatékosok. Egy 12 éves gyerek érzelmi színvonalán élünk. Örökre gyerekek maradunk, annak minden szépségével, fájdalmával és gyötrelmével együtt” - mondja Carmen.

“Egy penthouse után az édesanyám garázsában találtam magam”

A nő könyvéből kiderül, mindig is labilis természet volt: fiatalon önbizalomproblémákkal, megfelelési kényszerrel küzdött, több öngyilkossági kísérleten is átesett.

Otthoni problémáit egy darabig ellensúlyozta, hogy luxusba született, sőt, egyenesen fényűző életmódot folytatott - egészen 33 éves koráig, amikor a családja eladósodott és végleg tönkrement.

“Megsínylettem, hogy mindent elveszítettünk, és egy penthouse után az édesanyám garázsában találtam magam. Olyan volt megszokni az új életemet, mint újratanulni járni. Közben megszületett a testvérem első gyereke, ami bárki életében örömteli esemény lett volna. Én azonban úgy éltem meg, most őt is elveszi tőlem a világ. Ezt már nem bírtam elviselni.”

Ekkor Carmen saját elhatározásából a körzeti orvoshoz fordult, majd idegösszeroppanással a pszichiátriára került. Itt született meg a borderline diagnózisa, és itt kezdődött a terápia is, aminek során - nem ritka jelenség - a nő halálosan beleszeretett a terapeutájába. Az annál szokatlanabb, hogy a pszichiáter is viszonozta a vonzalmát: kikezdett vele, ahogyan több más páciensével is - derül ki a történetből.

“Én erre a könyvre tettem fel az életem. Hitelből írtam meg, egyedül, mégis mélyen hittem benne. Nem számítottam rá, mekkora siker lesz, és hogy emberek életét menthetem meg vele” - mondja a nő, aki azóta maga is vezetett már terápiás csoportot Dr. Keresztes Zoltán pszichiáterrel karöltve, de könyvével 2017-ben elnyerte az Ébredések Alapítvány NYITNIKÉK Magyar Antistigma díját is.

A könyvben Carmen közzétett egy 9 kérdéses tesztet is, ami bárkinek segíthet eldönteni: ő maga vajon hordozza-e a borderline jegyeit? A szakember által ellenőrzött tesztet azóta sokan hivatkozás nélkül vették át.

Ha legalább 6 pontra igennel válaszolsz, jó eséllyel Borderline-szindrómás vagy:

1. Az emberi kapcsolataim nagyon érzékenyek, instabilak és változékonyak. A két véglet között ingadozik: vagy túlértékelem, vagy teljesen leértékelem azokat az embereket, akik fontosak számomra.

2. Az érzéseim nagyon gyorsan változnak, és nagyon intenzív epizódokat élek meg a szomorúságból, ingerlékenységből, szorongásból, vagy pánikrohamokból.

3. A düh, amit érzek, gyakran heves és nehezen irányítható.

4. A jelenben vagy a múltban, amikor mérges voltam, akkor felmerültek ismétlődő öngyilkossági gondolatok, és voltak alkalmak, amikor magamat szándékosan megsebeztem, megvágtam, megütöttem vagy megégettem.

5. Erős és tartós önismereti problémáim vannak abban, hogy valóban ki vagyok és miben hiszek.

6. Gyanakvó, szinte paranoiás vagyok (oktalanul hiszem, hogy mások azért cselekednek, hogy bántsanak), időnként stresszes epizódokat élek át. Ilyenkor azt érzem, hogy mindenki ellenem van.

7. Két vagy több olyan alkalom volt már az életemben, hogy mértéktelenül költekeztem, veszélyes szexuális magatartást tanúsítottam, intoxikáns anyagot használtam (alkohol, drog, cigaretta, serkentőszerek), meggondolatlanul vezettem, vagy falásrohammal próbáltam enyhíteni a szorongásomat.

8. Leplezetlenül harcolok azért, hogy a valós vagy valótlan érzelmi hanyagolást elkerüljem azoktól az emberektől, akik közel állnak hozzám.

9. Krónikusan szenvedek attól, hogy üresnek és unalmasnak érzem magam.

Ha 6 vagy több kérdésre feleltél igennel, a [email protected] címre írhatsz tanácsadásért, illetve segítségért.

A nő azóta többezer levelet kapott sorstársaktól, akik megköszönték neki, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt vállalta a személyiségzavart - ezt ugyanis arccal, névvel a mai napig nem tette meg más Magyarországon.

“Az átlagvilág soha nem volt a haverom”

Fontos tudni: a borderline-t valójában egy skálaként kell elképzelni, a tünetek és azok súlyossága széles spektrumon mozog. Nem csak az lehet érintett, aki rendszeresen vagdossa magát vagy havonta váltogatja a munkahelyeket.

A reklámiparban dolgozó, 35 éves Mira úgynevezett magasan funkcionáló borderline-os. A saját életét képes kézben tartani, sikeres vállalkozó, átlag feletti keresettel. Szerfüggőséggel nem küzd, önpusztító gondolatai pedig jellemzően csak alkohol és nyugtatók hatására támadnak, így ezeket messze kerüli.

Mira mindig is tudta, jóval érzékenyebb az átlagnál. Gyakran süpped teljes letargiába, és jellemző rá, hogy hétköznapi helyzetekben is borzasztóan szorong.

“Világéletemben úgy éreztem, mások véleménye alapvetően meghatároz engem. Ha épp szeretnek, vagy elismerést kapok, az olyan, mintha közvetlenül rám sütne a nap. Ezzel szemben bármilyen kis elutasítás vagy kritika azonnal a sötétbe taszít. Mindegy, milyen sikerélményt élek át, a hatása egy idő után elillan, és újra elkezdem leértékelni magam” - mondja.

A nőnek indulatkezelési problémái is akadnak - különösen akkor, ha számon kérik rajta, miért szórja két kézzel a pénzt, mindegy, mennyit keres:

“Bármekkora összeget képes vagyok elkölteni. Folyamatos élményekre van szükségem, hogy megéljem: valóban életben vagyok. A legtöbb borderline adrenalinfüggő. Nem érjük be egy olyan élettel, ami nem átlagon felülien érdekes. Már csak ezért is meggyűlik a bajunk a kapcsolatokkal és a munkahelyekkel, mert azok állandóságot és rutint igényelnek. Én épp a kockázat, a spontaneitás miatt lettem egyéni vállalkozó."

Ezzel Carmen is egyetért:

“Az átlagvilág soha nem volt a haverom. Dolgoztam multiban, de nem illettem oda, nem tudtam ott megélni a kreativitásomat.”

Hová fordulhatunk segítségért?

A borderline kezelésére széles körben elfogadott az úgynevezett TFP, azaz áttételfókuszú terápia. A módszer célja, hogy a páciens a terapeutával való kapcsolatában is megélje a hétköznapi életben megjelenő konfliktusait - így segítséget kaphat ahhoz, hogy értelmezze és korrigálja saját viselkedését, önkontrollt gyakoroljon, ennek nyomán egységesebb, integráltabb személyiség jöhet létre.

A TFP másik előnye a saját érzéseibe gabalyodott borderline-os számára, hogy mentalizálni tanít: valóban felismerni, hogyan gondolkodnak mások, ahelyett, hogy a saját érzelmi szűrőjén keresztül próbálná értelmezni a viselkedésüket.

Mira valamivel kevesebb mint egy éve jár TFP-re, azt mondja: ha az élete nem is alakult át gyökeresen, de érzékeli a fejlődést.

“Sokat segít, hogy a terapeutám elfogulatlan, külső szemlélőként reagál arra, amit megosztok vele. A kérdéseivel rávezet, mikor vagyok következetlen, ok nélkül indulatos, esetleg hogyan magyarázom ki az önmagam előtt is védhetetlen dolgaimat, például a folyamatos túlköltekezést.”

“Aki ki akar jönni ebből, az sokéves munkával ki tud. Jellemzően csak akkor, ha egy Ferrari árát otthagyja egy neves magánpszichiáternél, aki alkalmanként 20-25 ezer forintért kezeli, és gyakorlatilag újjáépíti a személyiségét” - mondja Carmen.

Ez persze a magyar társadalom zömének járhatatlan út. Mi a helyzet az ingyenesen elérhető, államilag támogatott segítséggel?

“A pszichiáterek nem igazán kedvelik a borderline-os pácienseket, mivel jellemzően megbízhatatlanok, nem tartják a terápiás időpontokat. Ráadásul gyakran manipulálják az orvost, és nem kizárt, hogy ezzel együtt önmagukat is.”

Carmen egy saját módszertannal is előállt a borderline-nal való megküzdésre, amit személyes tapasztalatai útján dolgozott ki, és amit egy - szakember által lektorált - későbbi könyvében tervez közzétenni.

“Ma már egyre jobban látom önmagamat, felismerem a mintázatokat, és megtanultam kezelni, amikor éppen “rámjön” - ahogy a barátaimnak szoktam fogalmazni. Megtanultam a különbséget a vélt vagy valós sérelmek között.”

A nő eldöntötte, minden követ megmozgat, hogy a boderline május 24-én saját világnapot kapjon. Hogy azok is előbújjanak, akik eddig úgy érezték: a szindróma stigmatizálja őket.

“Ideje megmutatni a világnak, mire képesek ezek a tehetséges emberek, akiket inkább felemelni kéne, nem megbélyegezni” - mondja, hozzátéve: reméli, hogy olyan pártfogókra talál, akik segítik ebben a céljában, és felkarolják az ügyet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: