Áll a bál az orosz vakcina miatt, lemondta moszkvai útját a kormányfő helyettese Csehországban
Jan Hamácek a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről akart Moszkvában tárgyalni. A tervet azonnal nyilvánosan bírálta Andrej Babis kormányfő és a jobboldali cseh ellenzék vezetői is.
Lemondta szombaton a jövő hét elejére tervezett, már nyilvánosan bejelentett moszkvai látogatását Jan Hamácek cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter.
"Tervezett moszkvai utam nem valósul meg. A miniszterelnökkel megállapodtunk, hogy szükség van részvételemre a hétfői kormányülésen" - indokolta Hamácek az út lemondását szombaton a Twitteren megjelent bejegyzésében.
Az ellenzék vezetői Hamácek indoklását hiteltelennek, félrevezetőnek minősítették. A hétfői kormányülés már nyilvánosságra hozott napirendje szerint ott Hamácek semmilyen javaslatot nem terjeszt kollégái elé.
Hamácek szerdán közölte, hogy hétfőn három napra Moszkvába utazik, ahol a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről fog tárgyalni. A tervet azonnal nyilvánosan bírálta Andrej Babis kormányfő és a jobboldali cseh ellenzék vezetői is.
"Az út nem ideális, nem megfelelő időben történne" - jelentette ki ismételten Babis. A kormányfő továbbá azzal érvelt, hogy a vakcinabeszerzés nem tartozik Hamácek munkakörébe, s ráadásul Csehország már konkrét ajánlattal rendelkezik Oroszországtól a Szputnyik V vakcina szállításáról. Andrej Babis szerint az oroszok már felajánlották a cseheknek, hogy azonnal tudnának mintegy 300 ezer Szputnyik V vakcinát szállítani, az ezt követő három hónapban pedig havonta 150 ezer adagot. Az ellenzéki politikusok szerint a cseh-orosz viszony mélyponton van, s Hamácek moszkvai útja nem helyénvaló. Cseh külügyminiszter már másfél évtizede nem járt Moszkvában.
Petr Arenberger egészségügyi miniszter szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által eddig jóvá nem hagyott vakcinákat, köztük a Szputnyikot is, Csehországban egyelőre klinikai teszteléseken próbálhatnák ki.
A koronavírus-járvány ugyanakkor az utóbbi hetekben egyre gyengül. Pénteken a cseh kórházakban 4400 covidos beteget kezeltek, ami tavaly október óta a legalacsonyabb szám. A súlyos esetek száma már ezer alatt van.
Az új igazolt fertőzések száma pénteken 3300-ra csökkent, ami szintén a legalacsonyabb napi esetszám tavaly október óta. A napi halálozások száma száz alá esett vissza, két hete még ennek a duplája volt. A járvány lassulását bizonyítja az is, hogy a reprodukciós ráta egy alatt mozog. Csehországban a legmagasabb a világon jelenleg az egymillió főre jutó halottak száma a Worldometer szerint. 2648 halott jut egymillió főre a cseheknél, közvetlen utánuk Magyarország következik, 2591 fővel. De míg a cseheknél ma csak 27 halottat jelentettek, nálunk 217-et.
Lemondta szombaton a jövő hét elejére tervezett, már nyilvánosan bejelentett moszkvai látogatását Jan Hamácek cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter és megbízott külügyminiszter.
"Tervezett moszkvai utam nem valósul meg. A miniszterelnökkel megállapodtunk, hogy szükség van részvételemre a hétfői kormányülésen" - indokolta Hamácek az út lemondását szombaton a Twitteren megjelent bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár, majd kitüntetésnek vette, hogy lehorthystázták
Lázár János egy makói lakossági fórumon az ukrán fenyegetésről és a háborúból való kimaradásról beszélt. A miniszter egy kérdezőnek válaszolva a „horthysta” jelzőt elismerésnek nevezte.
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”
A miniszter szerint Ukrajna megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elzárásával, amit ő „egy háborús fenyegetésnek” és a magyar álláspont megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásnak nevezett.
Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.
Lázár a TISZA pártot is megszólította: szerinte félre kellene tenniük az ellentéteket és összefogni a Fidesszel az ukrán fenyegetéssel szemben. A miniszter úgy látja, az ellenzéki pártnak az az érdeke, hogy Ukrajna ártson Magyarországnak.
A fórumon felszólalt az a férfi is, aki korábban Szegeden már Orbán Viktortól is kérdezett. A minisztert a „16 éven keresztüli lopásról” faggatta, és egy „horthysta földesúr hasonmásának” nevezte. Lázár erre úgy reagált: „azt, hogy horthystának bélyegeznek, ezt kifejezetten kitüntetésnek veszem, 2026-ban tart ott Magyarország, hogy ezt én elismerésnek veszem”.
Lázár János 2023 szeptemberében, Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján Kenderesen mondott beszédet, amelyben a volt kormányzót „kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának” nevezte. Az izraeli nagykövetség akkor elítélte a miniszter szavait, közleményükben azt írták: „Egy olyan személy dicsőítésének, akinek tettei tragédiát hoztak a magyar népre, különösen a zsidó honfitársaira, akik közül mintegy 600 000 ártatlan férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg, nincs helye a modern Magyarországon.”
A Barátság kőolajvezeték elzárásával kapcsolatos ukrán jelzések korábban is megjelentek a nyilvánosságban. 2024 augusztusában Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó bejelentette, majd pár órán belül vissza is vonta a vezeték leállítására vonatkozó kijelentését. Elemzők szerint a tranzitszerződés 2030-ig érvényes, így a leállításra vonatkozó üzenetek inkább politikai nyomásgyakorlásként, mintsem azonnali technikai fenyegetésként értelmezhetők.
„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”
A miniszter szerint Ukrajna megfenyegette Magyarországot a Barátság kőolajvezeték elzárásával, amit ő „egy háborús fenyegetésnek” és a magyar álláspont megváltoztatására irányuló nyomásgyakorlásnak nevezett.
Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor elmondta, hogy érdemes vitázni fideszesekkel a Fidesz kivégzős videója kapcsán
A budapesti Fidesz MI-videója heves politikai vitát váltott ki, a DK feljelentést is tett az ügyben. Az elemző egy kormánypárti levélre válaszolva mutatta be, miért hatástalan a háborús narratíva a másik oldalon.
Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.
Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Kormánypárti oldalról visszautasították a bírálatokat, hangsúlyozva, hogy a videó a háború valóságát és szörnyűségeit mutatja be. A Honvédelmi Minisztérium közölte, nem ők készítették a felvételt. A videóval kapcsolatban Szél Dávid pszichológus arról beszélt, hogy a Fidesz háborús narratívája szintet lépett. Úgy vélte, „olyan határátlépés történt, amit a politikának sem, még a hatalomféltés időszakában sem szabad elkövetnie”.
Török Gábor politikai elemző arról számolt be, hogy levelet kapott egy kormánypárti szavazótól, aki „hosszan és értelmesen arról írt, nem érti, az ellenzékieket miért zavarja ennyire a Fidesz háborús narratívája”. Török szerint ilyenkor érdemes megfordítani a helyzetet, és egy gondolatkísérlettel élni.
„Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán és Ukrajna ellen háborúba lép és a magyar fiatalok bizony mehetnek a frontra. Nyilvánvaló, hogy ez fog történni – mondanák –, hiszen minden ukránellenes és oroszbarát megszólalás már most is ezt a háborút készíti elő. Erről mi lenne a véleményünk?” – tette fel a kérdést az elemző.
A hvg.hu értesülései szerint a videó a katonák egy részénél is kiverte a biztosítékot. A félelemkeltő politikai kommunikáció kapcsán Török Gábor egy híres amerikai példával vont párhuzamot: az 1964-es „Daisy” reklámmal, amelyet csupán egyszer vetítettek le, de így is hozzásegítette a választási győzelemhez a demokrata Lyndon B. Johnsont. A hírhedt reklámban egy kislány látható, miközben egy visszaszámlálás után atomrobbanás történik, a hidegháborús szorongásra építve. A magyar közvélemény a friss felmérések szerint szintén fogékony a háborús kockázatokat hangsúlyozó üzenetekre.
Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.
Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Úgy jelentette be Szijjártó, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, hogy nem is veszünk részt benne
Szijjártó Péter Mátészalkán közölte a kormány szándékát, amivel Barátság-olajvezeték leállására reagálnak. A lépés jogilag vitatott, mert a hitelcsomagnak hazánk nem is részese. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.
A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.
„Így azt a döntést hoztuk, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtandó hadikölcsön ügyét mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken. Mindaddig, amíg nem indul újra az olajszállítás Magyarország irányába, addig Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz” – tudatta a tárcavezető.
A kormány álláspontja szerint Ukrajna a Barátság-vezeték leállításával zsarolja Magyarországot, és ezzel megsérti az Európai Unióval kötött társulási megállapodását. „Mi nem engedünk ennek a zsarolásnak, nem támogatjuk Ukrajna háborúját, nem fizetünk az ukránoknak a háborúért, nem engedjük a magyar emberek pénzét elküldeni Ukrajnába, és nem engedjük, hogy megemeljék a benzinárat Magyarországon”
– figyelmeztetett Szijjártó.
A magyar kormány vétófenyegetése azonban jogi akadályokba ütközhet. A 90 milliárd eurós hitelcsomagot ugyanis már elfogadták, ráadásul egy úgynevezett megerősített együttműködés keretében, amelyben 24 tagország vesz részt, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszont nem. Bár ahhoz kellett a magyar hozzájárulás, hogy a finanszírozást az uniós költségvetési mozgástérből fedezzék, ezt a kormány már korábban megadta.
Ugyanakkor nem minden részletkérdés dől el a 24-ek körében. Egyes, a közös adósságkibocsátáshoz kapcsolódó költségvetési ügyekben mind a 27 tagállam szavazata szükséges.
Diplomáciai források szerint korábban a magyar EU-nagykövet már megakasztotta a folyamat egy ilyen kulcslépését. Az EU ugyanakkor rendelkezik egy vészhelyzeti eljárással, amellyel megkerülheti az egyhangúságot igénylő döntéseket, bár ezt eddig főként az Oroszország elleni szankcióknál alkalmazták.
A vita alapját a Barátság-vezetéken január 27. óta tapasztalható ellátási zavarok adják. Míg a magyar fél politikai blokádról beszél, ukrán és független források az orosz támadások okozta infrastrukturális károkat jelölik meg okként. Válaszul Magyarország február 18-án felfüggesztette a dízelexportját Ukrajnába.
A hitelcsomaggal kapcsolatos eljárás január 21-én kapott zöld utat az Európai Parlamenttől, majd február 5-én az Európai Unió Tanácsa is politikai megállapodásra jutott a jogi keretről. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.
A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump kiakadt: pár órán belül 10 százalékos globális sarcot vetett ki azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálta a korábbi vámjait
A Legfelsőbb Bíróság pénteken törvénysértőnek mondta ki a korábbi, vészhelyzeti alapon kivetett amerikai vámokat. Az új, 10 százalékos sarc három napon belül életbe lép, és öt hónapig maradhat érvényben.
Alig pár órával azután, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pénteken törvénysértőnek mondta ki a korábbi vámemeléseit, Donald Trump elnök bejelentette, hogy 10 százalékos globális vámot vet ki minden importra. A bíróság ítélete szerint az elnök megsértette a szövetségi törvényt, amikor egyoldalúan, rendkívüli jogkörre hivatkozva világméretű vámemeléseket rendelt el. Trump erre reagálva jelentette be az új, 10 százalékos vámot minden behozott termékre – írta az Axios.
„A Legfelsőbb Bíróság döntése komoly csalódás. Szégyellem a testület néhány tagját, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, ami jó az országunknak” – mondta Trump a sajtótájékoztatón. Hozzátette, a külföldi országok „ünneplése” nem fog sokáig tartani.
Az új, 10 százalékos vámot azonban már egy másik jogszabályra, az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozva vezeti be, így erre nem vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság mostani ítélete, amely a vészhelyzeti szabályozáson alapuló vámokat semmisítette meg.
„Ma aláírok egy rendeletet, amely 10 százalékos globális vámtarifát ír elő a Section 122 alapján, a már meglévő vámokon felül” – közölte Trump. Az új intézkedés körülbelül öt hónapig marad érvényben, amíg további vizsgálatokat végeznek az „igazságos vámok” kialakítására. A vámokat három napon belül kezdik alkalmazni. Az elnök hangsúlyozta, hogy az úgynevezett nemzetbiztonsági vámok továbbra is érvényben maradnak, és új vizsgálatokat is indítanak más országok kereskedelmi gyakorlatainak felülvizsgálatára.
A bíróság döntése nem tért ki arra, mi legyen a korábban beszedett, több száz milliárd dollárnyi vámbevétellel. „A bíróságnak hónapokig tartott, amíg meghozta a döntést, és azt a kérdést, hogy mi lesz a több száz milliárd dollárral, amit beszedtünk, egyszerűen nem is tárgyalták. Valószínűleg évekig fogjuk perelni egymást emiatt”
– mondta az elnök.
Trump a bíróság indoklását is bírálta, amely szerint a vámtarifákhoz hiányzott a kongresszusi felhatalmazás. „Elrendelhetek embargót, akár elpusztíthatom egy másik ország gazdaságát, de nem vethetek ki egy dolláros vámot? Milyen nevetséges ez?”
A tavaly áprilisi, „Felszabadulás napjának” nevezett vámemelést már alsóbb fokú bíróságok is kifogásolták 2025-ben, a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése ezt a jogi eljárást zárta le. Az elnök az amerikai érdekek védelmével indokolta a lépést, ezzel szemben a demokrata politikusok és az üzleti szervezetek, köztük az Amerikai Kereskedelmi Kamara is üdvözölték a bíróság döntését. A döntést a fogyasztók és a kisvállalkozások győzelmének nevezték, és a beszedett vámok gyors visszatérítését sürgették.
Alig pár órával azután, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pénteken törvénysértőnek mondta ki a korábbi vámemeléseit, Donald Trump elnök bejelentette, hogy 10 százalékos globális vámot vet ki minden importra. A bíróság ítélete szerint az elnök megsértette a szövetségi törvényt, amikor egyoldalúan, rendkívüli jogkörre hivatkozva világméretű vámemeléseket rendelt el. Trump erre reagálva jelentette be az új, 10 százalékos vámot minden behozott termékre – írta az Axios.
„A Legfelsőbb Bíróság döntése komoly csalódás. Szégyellem a testület néhány tagját, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, ami jó az országunknak” – mondta Trump a sajtótájékoztatón. Hozzátette, a külföldi országok „ünneplése” nem fog sokáig tartani.
Az új, 10 százalékos vámot azonban már egy másik jogszabályra, az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozva vezeti be, így erre nem vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság mostani ítélete, amely a vészhelyzeti szabályozáson alapuló vámokat semmisítette meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
