TUDOMÁNY
A Rovatból

Abortált embriókból származó sejtvonalakat használnak a covid-19 vakcinák fejlesztéséhez

A több évtizedes technológiát már a rubeola és a bárányhimlő elleni oltások fejlesztésénél is alkalmazták.


Nemrégiben az Evangélikus.hu írt egy online előadásról, ahol arról volt szó, milyen etikai vonatkozásai lehetnek a Covid-19 vakcinák gyártásához használt embrionális sejtvonalaknak.

A Magyar Bioetikai Társaság, a T72 Egészségügyi Munkacsoport, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont közös online előadásából kiderült, hogy az alapkutatásban, fejlesztésben és vakcinagyártásban is bevett gyakorlat az embrionális sejtvonalak használata.

A leggyakrabban használt sejtvonalak az MRC-5, amely 1966-ban abortált 14 hetes magzatokból származik, és a HEK293, mely a 1970-es évek elején abortált magzatokból eredeztethető.

Az online eőadáson kiderült, a Pfizer&BioNTech és a Moderna gyártáshoz nem, de fejlesztéshez használ, míg a AstraZeneca gyártáshoz és fejlesztéshez is használ embrionális sejtvonalat. Természtesen ezek a sejtek az oltóanyagba nem kerülnek bele, az oltóanyag előállításánál van csak szerepük.

Mik azok a sejtvonalak?

Több száz sejtvonal létezik, amelyek modellként szolgálnak különböző laboratóriumi kutatásokra. A HEK-293 (Human Embryonic Kidney Cells) - magyarul embrionális vese sejtvonal - egy olyan stabil körülmények között fenntartható sejttípus, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható és reprodukálhatóan ugyanaz.

"Manapság azért használják ezeket a sejvonalakat például vakcinafejlesztésre is, mert bizonyos vakcinák a vírus egy adott fehérjéjét tartalmazzák, amelyek bejutva az emberi szervezetbe, immunválaszt váltanak ki. Ezeket a fehérjéket valahol nagy mennyiségben elő kell állítani, amire a HEK-293 sejt az egyik legalkalmasabb." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Dr. Orbán Tamás, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoport vezetője.

"A hatvanas, hetvenes években elterjedt dolognak számított, hogy abortált embriókat laboratóriumi körülmények között vizsgálhassanak, akár sejteket is alapítsanak belőlük, hangsúlyozom, hogy ez ma már nem így van.

Voltak olyan embriók, amiknek a sejtjeit felhasználták arra, hogy sejtvonalakat hozzanak létre laboratóriumban. Akkor bármilyen hozzájárulás nélkül fel lehetett használni ezeket az abortált embriókat kutatási célra.

A cél az volt, hogy valahogy kezelhetővé és vizsgálhatóvá tegyük az emberi sejteket, és laboratóriumban tudjunk vizsgálatokat végezni emberi sejtekkel, mert meg akarjuk ismerni a sejtek biológiai folyamatait, és azok molekuláris biológiai hátterét. Erre a célra az volt a legalkalmasabb, hogy különböző forrásból sejtvonalakat hoztak létre, amelyek laboratóriumi körülmények között, tenyésztőedényben, megfelelő tápoldatokkal korlátlanul fenntarthatók."

A kutatók tumorsejtekkel is próbálkoztak, mivel azok korlátlan szaporodásra képes sejtek, ezáltal a tumorképződésről is több információt nyertek.

Fluoreszcencia mikroszkópos felvétel HEK-293 sejtekről, amelyek egy része egy zöld fluoreszkáló fehérjét termel (a kép a Génreguláció Kutatócsoport laboratóriumában készült)

A HEK-293 sejt neve onnan ered, hogy Frank Graham kutató 1973-ban, Alex van der Eb holland kutató laborjában kipróbálta, hogy képes-e embrionális vesesejtekből egy ilyen stabil sejtvonalat létrehozni.

"Ha kivennénk csak úgy simán sejteket valakiből, és azt elkezdenénk egy tenyésztőedényben tenyészteni, azok a sejtek egy idő után elpusztulnának. A kutató egy folyamatosan fenntartható és folyamatosan vizsgálható sejtvonalat keresett. Kipróbálta, hogy mi történik, ha adenovírusokkal fertőzi ezeket a vesesejteket, amiket az embrióból kinyert."

A sejtvonal, amit a kutatónak sikerült létrehoznia, a 293. kísérlete volt, innen ered a név.

Az adenovírusok a vírusoknak egy olyan csoportja, amiket ikozaéder alakú fehérjeburok vesz körül. Ezen belül található egy kettős szálú DNS molekula, amely ezen vírusok örökítőanyaga. Az embert megbetegítő adenovírusok vagy légúti megbetegedéseket, vagy bélrendszeri gyulladásokat okozhatnak. Alapvetően ezek a fertőzések nem jelentenek komoly veszélyt, tehát maga a szervezet, az immunrendszerünk felveszi ezek ellen a küzdelmet, sikerrel, amennyiben az immunrendszerünk megfelelően működik.

"Ezek az adenovírusok azok, amiket módosítanak, olyan módon, hogy tartalmazzák egy másik vírusnak a fehérjéjét, például a koronavírus tüskefehérjéjét. Ha az így módosított adenovírust bejuttatjuk az emberi sejtekbe - ugye oltás formájában -, akkor az adenovírus fehérjéi is már gyulladást váltanak ki, tehát felpörgetik az immunrendszert. Mivel azonban ezek a vírusok bejutnak az immunsejtekbe és ott szétszedődnek, akkor ott mindenféle fehérje megjelenik az immunsejtek felszínén, és érdekes módon nemcsak az adenovírus fehérjék ellen, hanem az általunk bejuttatott fehérje ellen is kialakul immunválasz. Tehát

arra tudjuk használni ezeket az adenovírusokat, hogy gyakorlailag megmutassuk az immunrendszernek, hogy milyen fehérje ellen kell immunizálni, mint például a koronavírus ellen."

- mondta Orbán Tamás.

Ezeket az adenovírusokat valamilyen módon elő kell állítanunk laboratóriumban.

"Általában sejtkultúrák segítségével állítjuk ezeket elő. Vannak olyan sejtvonalak, amelyeket meg tudunk fertőzni adenovírussal, amit majd oltóanyagként használnánk. A sejtvonal képes arra, hogy nagyon nagy számban állítsa elő ezt a módosított adenovírust, amit utána izolálhatunk. Gyakorlatilag egy kis biotechnológiai gyárként használjuk ezeket a sejtvonalakat, és erre az egyik legalkalmasabb a már emített HEK-293 sejtvonal." - mondta Dr. Orbán Tamás

Miért van szükség stabil sejtvonalra?

"Egy sejtvonallal dolgozva nekem ugyanazokat az eredményeket kell kapnom, mint egy másik kutatónak Németországban vagy Angliában, vagy Oroszországban, aki ugyanezzel a sejtvonallal foglalkozik és ugyanezeket a kísérleteket csinálja. Amit a holland kutatólaborban létrehoztak az embrióból, az a vesesejteknek egy bizonyos típusát reprezentálja. Az adenovírus fertőzéssel kicsit módosították a génállományt, amitől alkalmas lett ez a sejtvonal arra, hogy óriási mennységben állítson elő egy módosított fehérjét, vagy az azt kifejező módosított adenovírust. Ezért érdekes ez a vakcinagyártás szempontjából."

Az adenovírus alapú vakcinák nagy mennyiségű létrehozásához szükség van a HEK-293 sejtekre, amely sokakban lelkifurdalást okozhat, mivel az oltóanyagot olyan sejtvonalakban termelik, amelyek abortált embrióból származnak.

"Valóban, etikai szempontból aggályos lehet az a régi technológia, amit használtak. A ma létrehozott sejtvonalak esetén teljesen más etikai szabályozások léteznek, mint a hatvanas-hetvenes években."

"Ma már ilyet nem csinálnak, ugyanakkor azt látni kell, hogy ezek a vakcinák milliók életét mentették meg, és valószínűleg a koronavírus vakcinák is milliók életét fogják megmenteni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Itt a lista: Kapu Tibor ezeket a kísérleteket végzi el a Nemzetközi Űrállomáson
A magyar űrhajós 14 napot tölt a Nemzetközi Űrállomáson, és minden percét tudományos munkára fordítja. Olyan dolgokat vizsgál, amik a jövő űrutazásait és az életünket is befolyásolhatják.


Paracetamol, VR-szemüveg, növények és gyümölcslegyek – Kapu Tibor magyar űrhajós nemcsak utazik, hanem aktívan kutat is a Nemzetközi Űrállomáson. A kéthetes misszió alatt lenyűgözően sokrétű kísérletekben vesz részt, amelyek közül több nemcsak az űrkutatásban, de a földi életben is hasznos lehet, írja a hvg.hu.

A kutatások egy része az emberi test működésére fókuszál. Vizsgálják például, hogyan változik meg a hang az űrben, illetve milyen hatással van a mikrogravitáció az agyi vérkeringésre. Egy másik kísérlet azt figyeli, miként reagál a szervezet a stresszre a világűrben, ehhez pedig VR-eszközt, nyál- és könnymintákat is használnak.

Kapu Tibor egy különleges szemészeti eszközt is kipróbál, amely a hosszú űrutazások során jelentkező neurookuláris tünetek kezelését segítheti. A hatóanyag nélküli eszközt öt napig alkalmazza majd, tapasztalatairól pedig részletes beszámolót készít.

A növények sem maradnak ki a vizsgálatokból. A VITAPRIC projekt során mikrozöldségek csírázását és fejlődését figyelik, valamint azt is kutatják, hogy az alacsony szeléntartalom milyen hatással van a növényi tápanyagtartalomra.

Az emberi mikrobiom sem marad ki: a MAGOR kutatás nyál-, széklet- és vizeletmintákon keresztül követi nyomon az űrhajósok bélrendszerében, szájüregében és húgyutakban zajló változásokat az űrutazás előtt, alatt és után.

A navigáció és térérzékelés is kiemelt szerepet kap. Az egyik projekt a mobiltelefonok érzékelőit – például giroszkópot és gyorsulásmérőt – vizsgálja mikrogravitációban.

Egy másik kutatás a Földről készült űrfotók alapján teszteli, milyen pontossággal működhet a geolokáció az űrben.

A térérzékelést külön is vizsgálják: az ENPERCHAR és a szerzett ekvivalencia teszt a kognitív feldolgozást és az érzékelés torzulásait méri. A kutatók figyelik a szóbeli beszámolókat is, hogy megértsék a pszichológiai hatásokat extrém környezetben.

Kapu Tibor egy apró, de sokoldalú műszerrel is dolgozik, amely többek közt a sugárzási szintet, páratartalmat és fényintenzitást is monitorozza. Ez a HUNOR RANDAM projekt, amely fontos adatokat szolgáltat az űrhajósok biztonságához.

A folyadékok viselkedése is fókuszban lesz. A DiRoS-B nevű kísérlet egy forgó vízcsepp belsejében vizsgálja a mikrorészecskék mozgását. Egy másik vizsgálat, az M4D, a mikrofluidikai rendszerek működését és a gyógyszerek – például a paracetamol – stabilitását elemzi mikrogravitációban.

Az élőlények DNS-ének sérüléseit is tanulmányozzák. Gyümölcslegyek és lárvák segítségével próbálják feltérképezni, hogy az űrbéli sugárzás milyen genetikai károsodásokat okoz, és hogy bizonyos enzimek képesek-e ezt ellensúlyozni.

A 3D nyomtatott anyagokat érő változásokat is vizsgálják. A kutatás célja, hogy a Földön és az űrben tárolt polimerek közti különbségeket feltárva fejlettebb űrtechnológiát lehessen kifejleszteni.

A ruházat viselkedését is elemzik. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan befolyásolja a hőleadást az, amit az űrhajós visel – akár a jövő űrruháinak tervezéséhez, akár sport- vagy egészségügyi célokra a Földön.

A magyar űrhajós végül az UHU nevű kísérletben az úgynevezett tranziens fényjelenségeket figyeli.

Ezek a zivatarokhoz kapcsolódó villanások akár 100 km magasba is elérhetnek. A méréseket az űrből és a Földről is végzik.

Kapu Tibor június 25-én reggel indult el a SpaceX Dragon kapszulájában az Ax-4 küldetés keretében. A fellövést követően magyar nyelvű üzenetet mondott az űrkapszula fedélzetéről. A rakétafokozat sikeresen visszatért a kijelölt landolási zónába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Emberi hamvak és marihuána is odaveszett a Csendes-óceánba zuhant űrkapszulában
Az ejtőernyők meghibásodtak, így a különleges küldetést teljesítő „Mission Possible” névre keresztelt űreszköz a vízbe zuhant. A cég azt ígérte, hogy felveszik a kapcsolatot a családokkal.


Június 23-án indította útjára a SpaceX a Falcon 9 rakétát a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról. A Transporter-14 nevű küldetés során összesen 70 hasznos terhet szállítottak alacsony Föld körüli pályára. A rakomány legnagyobb darabja a Nyx nevű visszatérő kapszula volt, amelyet a német The Exploration Company fejlesztett, és amely 1,45 tonnát nyomott.

A „Mission Possible” névre keresztelt kapszula a vállalat első próbálkozása volt arra, hogy körülbelül 300 kilogramm rakományt juttasson el az űrbe, majd onnan vissza is hozza.

A fedélzeten 166 ember hamvai és DNS-mintái is helyet kaptak, amelyeket az amerikai Celestis biztosított. A cég célja az volt, hogy az elhunytak földi maradványait eljuttassa a világűrbe, majd egy rövid küldetés után visszajuttassa azokat a családtagokhoz.

A kapszula sikeresen pályára állt, azonban a visszatérés során meghibásodtak az ejtőernyők, és az űreszköz a Csendes-óceánba csapódott. A Celestis közleményben számolt be a történtekről: „A váratlan esemény következtében úgy véljük, hogy nem fogjuk tudni visszaszerezni a fedélzeten lévő kapszulákat. Osztozunk a családok csalódottságában, és őszinte hálánkat fejezzük ki a bizalmukért. Az elkövetkező napokban csapatunk minden családdal külön-külön felveszi a kapcsolatot, hogy támogatást nyújtson és megbeszélje a lehetséges következő lépéseket.”

A küldetés során nemcsak emberi maradványokat, hanem kísérleti célú marihuánamagokat is szállítottak az űrbe. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mikrogravitáció miként hat a növények csírázására és ellenálló képességére. A Martian Grow szerint a kannabisz azért alkalmas erre, mert ellenálló, többcélú és biológiailag összetett, így ideális alany az űrbéli növénykutatáshoz.

A Celestis számára nem ez volt az első sikertelen küldetés. 2023 májusában egy UP Aerospace rakéta néhány másodperccel az indítás után felrobbant. A fedélzeten akkor egy NASA-űrhajós hamvait, valamint több mint egy tucat NASA-kísérleti terhet szállítottak - írja a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megdöbbentő felfedezés: létezik egy új vércsoport – de mindössze egyetlen ilyen embert ismernek a világon
A tudósok több mint tíz éve vizsgálták a rejtélyes esetet, mire kiderült az igazság. Az új vércsoportot egy francia nőnél azonosították, akinek különleges genetikai öröksége van.


Egy francia nőnél felfedeztek egy teljesen új vércsoportot, amit most hivatalosan is elismertek. Ő az egyetlen ismert ember a világon, akinek ilyen van.

A különleges felfedezés mögött több mint tíz évnyi kutatómunka áll. A francia vérellátó intézet, az EFS szakemberei még 2011-ben, egy műtét előtti rutinellenőrzés során vették észre, hogy valami szokatlan van a nő vérében. Akkoriban azonban még nem álltak rendelkezésre a szükséges technológiák, hogy pontosabb vizsgálatokat végezzenek – számolt be a Gizmodo.

Az áttörés végül 2019-ben jött el, amikor a nő DNS-ét alaposan elemezték. Kiderült, hogy egy nagyon ritka genetikai mutációt örökölt mindkét szülőjétől.

Ez a mutáció olyan különleges, hogy a nő vércsoportját hivatalosan is újként kellett elismerni. A testvéreinél is jelen van a mutáció, de csak az egyik változatban – emiatt nekik „hétköznapibb” vérük van.

A nő vércsoportját „Gwada-negatívnak” nevezték el – ez a Guadeloupe-szigetekre utal, ahol a nő született. A rendszeresítés után ez lett a világ 48. ismert vércsoportja. Június elején a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság is megerősítette a felfedezést.

Thierry Peyrard, a kutatás egyik vezetője úgy fogalmazott: „Ő az egyetlen személy a világon, aki kompatibilis önmagával.”

Ezért is lenne fontos, hogy találjanak még olyan embereket, akik hasonló vércsoporttal rendelkeznek, mert a hölgy jelenleg senkitől nem kaphat vért, ami vérátömlesztéssel járó betegség vagy baleset esetén kritikus lehet . A keresést elsősorban Guadeloupe térségében kezdik meg, ahol remélhetőleg akad majd még hasonló genetikai háttérrel rendelkező véradó.

A vércsoport pontos ismerete nemcsak véradásnál, hanem terhesség esetén is létfontosságú lehet – hiszen a szervezet képes lehet idegenként azonosítani és megtámadni az „ismeretlen” vérsejteket. Ezért is számít igazi tudományos mérföldkőnek ez a mostani felfedezés.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
„Talpra áll, mint egy keljfeljancsi!” – magyar kutatók világszenzációt alkottak a BME-n
A különleges testet egy építészhallgató és egy világhírű professzor közösen hozta létre. A találmány akár a Holdon fekvő űreszközök problémáját is megoldhatja.


Új geometriai testet találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói, a világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést - közölte a BME az MTI-vel szerdán.

A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza - írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása. A testnek a kutatók a Bille nevet adták.

A feladaton Almádi Gergő építészmérnök hallgató és Domokos Gábor, a BME professzora, a Gömböc egyik felfedezője, a BME-HUN-REN Morfodinamika Kutatócsoport vezetője Conway tanítványával, Robert Dawsonnal, a halifaxi St. Mary’s Egyetem professzorával dolgozott együtt. Almádi Gergő június 24-én védte meg a témában írt diplomamunkáját a BME Építészmérnöki Karán.

A felfedezés jelentősége, hogy

a most megalkotott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével nagyon sok térbeli formánál meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel.

Minél kevesebb lapú egy test, annál nehezebb olyan modellt építeni belőle, amely minden helyzetből ugyanarra a lapjára tér vissza.

Az említett brit matematikuson kívül eddig nem sokan gondolták, hogy ez egy, a lehető legkevesebb, 4 lap által határolt testtel is lehetséges. Az egyetlen ilyen a Bille, egy könnyű karboncső vázból és nagy sűrűségű wolfram-karbid magból épített precíziós szerkezet - magyarázták.

„Ezen a területen ennél nincs nehezebb feladvány: ha ezt meg lehet csinálni, akkor az általunk kidolgozott elvek alapján bármilyen lapszámú poliéderből lehet hasonló tárgyat készíteni” - idézi a közlemény Domokos Gábort. Úgy fogalmazott, a Bille megalkotásával megnyílt egy új konstrukciós irány, a felfedezést pedig a mérnököknek kell továbbgondolni, hogy a módszer a gyakorlatban is hasznosíthatóvá váljon.

„A Bille geometriai feladat megoldása, amely talpra álló szerkezetek, így akár űrkompok tervezéséhez is hasznosítható lehet a jövőben”

- mondott egy példát a BME professzora, utalva arra, hogy a Holdon jelenleg is van három használhatatlan, az oldalára dőlve fekvő eszköz. Megjegyezte, míg egy matematikai bizonyításról kiderülhet, hogy valami nem stimmel vele, „erről nem fog, hiszen a modellje a valóságban is működik”.

A mértani testről készült tanulmány a Quanta magazinban jelent meg június 25-én. A BME-n szerdán mutatták be a monostabil tetraédert.


Link másolása
KÖVESS MINKET: