hirdetés

TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Abortált embriókból származó sejtvonalakat használnak a covid-19 vakcinák fejlesztéséhez

A több évtizedes technológiát már a rubeola és a bárányhimlő elleni oltások fejlesztésénél is alkalmazták.
Pörös Izabella cikke, címlapkép: Wikipedia - szmo.hu
2021. február 03.

hirdetés

Nemrégiben az Evangélikus.hu írt egy online előadásról, ahol arról volt szó, milyen etikai vonatkozásai lehetnek a Covid-19 vakcinák gyártásához használt embrionális sejtvonalaknak.

A Magyar Bioetikai Társaság, a T72 Egészségügyi Munkacsoport, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont közös online előadásából kiderült, hogy az alapkutatásban, fejlesztésben és vakcinagyártásban is bevett gyakorlat az embrionális sejtvonalak használata.

A leggyakrabban használt sejtvonalak az MRC-5, amely 1966-ban abortált 14 hetes magzatokból származik, és a HEK293, mely a 1970-es évek elején abortált magzatokból eredeztethető.

Az online eőadáson kiderült, a Pfizer&BioNTech és a Moderna gyártáshoz nem, de fejlesztéshez használ, míg a AstraZeneca gyártáshoz és fejlesztéshez is használ embrionális sejtvonalat. Természtesen ezek a sejtek az oltóanyagba nem kerülnek bele, az oltóanyag előállításánál van csak szerepük.

Mik azok a sejtvonalak?

Több száz sejtvonal létezik, amelyek modellként szolgálnak különböző laboratóriumi kutatásokra. A HEK-293 (Human Embryonic Kidney Cells) - magyarul embrionális vese sejtvonal - egy olyan stabil körülmények között fenntartható sejttípus, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható és reprodukálhatóan ugyanaz.

"Manapság azért használják ezeket a sejvonalakat például vakcinafejlesztésre is, mert bizonyos vakcinák a vírus egy adott fehérjéjét tartalmazzák, amelyek bejutva az emberi szervezetbe, immunválaszt váltanak ki. Ezeket a fehérjéket valahol nagy mennyiségben elő kell állítani, amire a HEK-293 sejt az egyik legalkalmasabb." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Dr. Orbán Tamás, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoport vezetője.

hirdetés

"A hatvanas, hetvenes években elterjedt dolognak számított, hogy abortált embriókat laboratóriumi körülmények között vizsgálhassanak, akár sejteket is alapítsanak belőlük, hangsúlyozom, hogy ez ma már nem így van.

Voltak olyan embriók, amiknek a sejtjeit felhasználták arra, hogy sejtvonalakat hozzanak létre laboratóriumban. Akkor bármilyen hozzájárulás nélkül fel lehetett használni ezeket az abortált embriókat kutatási célra.

A cél az volt, hogy valahogy kezelhetővé és vizsgálhatóvá tegyük az emberi sejteket, és laboratóriumban tudjunk vizsgálatokat végezni emberi sejtekkel, mert meg akarjuk ismerni a sejtek biológiai folyamatait, és azok molekuláris biológiai hátterét. Erre a célra az volt a legalkalmasabb, hogy különböző forrásból sejtvonalakat hoztak létre, amelyek laboratóriumi körülmények között, tenyésztőedényben, megfelelő tápoldatokkal korlátlanul fenntarthatók."

A kutatók tumorsejtekkel is próbálkoztak, mivel azok korlátlan szaporodásra képes sejtek, ezáltal a tumorképződésről is több információt nyertek.Fluoreszcencia mikroszkópos felvétel HEK-293 sejtekről, amelyek egy része egy zöld fluoreszkáló fehérjét termel (a kép a Génreguláció Kutatócsoport laboratóriumában készült)

A HEK-293 sejt neve onnan ered, hogy Frank Graham kutató 1973-ban, Alex van der Eb holland kutató laborjában kipróbálta, hogy képes-e embrionális vesesejtekből egy ilyen stabil sejtvonalat létrehozni.

"Ha kivennénk csak úgy simán sejteket valakiből, és azt elkezdenénk egy tenyésztőedényben tenyészteni, azok a sejtek egy idő után elpusztulnának. A kutató egy folyamatosan fenntartható és folyamatosan vizsgálható sejtvonalat keresett. Kipróbálta, hogy mi történik, ha adenovírusokkal fertőzi ezeket a vesesejteket, amiket az embrióból kinyert."

A sejtvonal, amit a kutatónak sikerült létrehoznia, a 293. kísérlete volt, innen ered a név.

Az adenovírusok a vírusoknak egy olyan csoportja, amiket ikozaéder alakú fehérjeburok vesz körül. Ezen belül található egy kettős szálú DNS molekula, amely ezen vírusok örökítőanyaga. Az embert megbetegítő adenovírusok vagy légúti megbetegedéseket, vagy bélrendszeri gyulladásokat okozhatnak. Alapvetően ezek a fertőzések nem jelentenek komoly veszélyt, tehát maga a szervezet, az immunrendszerünk felveszi ezek ellen a küzdelmet, sikerrel, amennyiben az immunrendszerünk megfelelően működik.

"Ezek az adenovírusok azok, amiket módosítanak, olyan módon, hogy tartalmazzák egy másik vírusnak a fehérjéjét, például a koronavírus tüskefehérjéjét. Ha az így módosított adenovírust bejuttatjuk az emberi sejtekbe - ugye oltás formájában -, akkor az adenovírus fehérjéi is már gyulladást váltanak ki, tehát felpörgetik az immunrendszert. Mivel azonban ezek a vírusok bejutnak az immunsejtekbe és ott szétszedődnek, akkor ott mindenféle fehérje megjelenik az immunsejtek felszínén, és érdekes módon nemcsak az adenovírus fehérjék ellen, hanem az általunk bejuttatott fehérje ellen is kialakul immunválasz. Tehát

arra tudjuk használni ezeket az adenovírusokat, hogy gyakorlailag megmutassuk az immunrendszernek, hogy milyen fehérje ellen kell immunizálni, mint például a koronavírus ellen."

- mondta Orbán Tamás.

Ezeket az adenovírusokat valamilyen módon elő kell állítanunk laboratóriumban.

"Általában sejtkultúrák segítségével állítjuk ezeket elő. Vannak olyan sejtvonalak, amelyeket meg tudunk fertőzni adenovírussal, amit majd oltóanyagként használnánk. A sejtvonal képes arra, hogy nagyon nagy számban állítsa elő ezt a módosított adenovírust, amit utána izolálhatunk. Gyakorlatilag egy kis biotechnológiai gyárként használjuk ezeket a sejtvonalakat, és erre az egyik legalkalmasabb a már emített HEK-293 sejtvonal." - mondta Dr. Orbán Tamás

Miért van szükség stabil sejtvonalra?

"Egy sejtvonallal dolgozva nekem ugyanazokat az eredményeket kell kapnom, mint egy másik kutatónak Németországban vagy Angliában, vagy Oroszországban, aki ugyanezzel a sejtvonallal foglalkozik és ugyanezeket a kísérleteket csinálja. Amit a holland kutatólaborban létrehoztak az embrióból, az a vesesejteknek egy bizonyos típusát reprezentálja. Az adenovírus fertőzéssel kicsit módosították a génállományt, amitől alkalmas lett ez a sejtvonal arra, hogy óriási mennységben állítson elő egy módosított fehérjét, vagy az azt kifejező módosított adenovírust. Ezért érdekes ez a vakcinagyártás szempontjából."

Az adenovírus alapú vakcinák nagy mennyiségű létrehozásához szükség van a HEK-293 sejtekre, amely sokakban lelkifurdalást okozhat, mivel az oltóanyagot olyan sejtvonalakban termelik, amelyek abortált embrióból származnak.

"Valóban, etikai szempontból aggályos lehet az a régi technológia, amit használtak. A ma létrehozott sejtvonalak esetén teljesen más etikai szabályozások léteznek, mint a hatvanas-hetvenes években."

"Ma már ilyet nem csinálnak, ugyanakkor azt látni kell, hogy ezek a vakcinák milliók életét mentették meg, és valószínűleg a koronavírus vakcinák is milliók életét fogják megmenteni."



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Így véd meg minket a vakcina a megbetegedéstől – rövid videóban mutatja meg a Magyar Tudományos Akadémia

Az animáció bemutatja, hogyan alakul ki az immunválasz és milyen hatást gyakorol a szervezetre.
Címkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. március 27.

hirdetés

Bár többféle, eltérő működési elvű vakcina is rendelkezésre áll a koronavírus ellen, azonban mindegyik képes kiváltani olyan immunválaszt, amely felkészíti a szervezetet a fertőzéssel szembeni védekezésre. A Magyar Tudományos Akadémia közzétett egy animációt, ami bemutatja, hogyan alakul ki az immunválasz és milyen hatást gyakorol a szervezetre.

Az animáció Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az ELTE TTK immunológus egyetemi tanára irányításával készült.

Videó: Az MTA animációja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Húsz másodperc alatt mutatja ki a koronavírus-fertőzést egy új teszt

Amellett, hogy rendkívül gyors, nagyon olcsó is, így nagy szerepe lehet a tömegrendezvények biztonságos lebonyolításában.
Fotó: Illusztráció (Pexels) - szmo.hu
2021. április 05.

hirdetés

Izraeli tudósok egy olyan új koronavírus-tesztet kísérleteztek ki, amely a mintavétel után 20 másodperccel már kimutatja a fertőzés jelenlétét - írja a The Times of Israel.

Az új módszer gyorsaságát az adja, hogy nem kell hozzá labor és hosszú várakozási idő:

lényege, hogy a mintát egy olyan készülék vizsgálja meg, amely fény és mesterséges intelligencia segítségével világítja át a mintát, így 20 másodperc alatt képes kimutatni a fertőzöttséget.

A mintát nem a PCR tesztekhez hasonló módon pálcával veszik, hanem az öblögetett, majd kiköpött szájvizet vizsgálják. Az eszközt a laptophoz vagy telefonhoz kell csatlakoztatni, azon keresztül mutatja ki végül az eredményt. Az ehhez hasonló spektroszkópiai (azaz a fény és az anyag kölcsönhatásán alapuló optikai vizsgálat) mérést végeznek például a vizek fémszennyezettségének kimutatására is.

Az izraeli tudósok által kifejlesztett SpectraLIT névre keresztelt tesztet a Jeruzsálem melletti Sheba Medical Centre orvosai segítségével tökéletesítették. Jelenleg a világ 36 kórházában tesztelik, a jelenlegi eredmények szerint 95 százalékban ad pontos választ a teszt, amelyet a Newsight nevű cég gyárt.

hirdetés
Másik nagy előnye a gyorsasásán kívül, hogy olcsó: körülbelül 10 font, azaz kb 4250 forint darabja.

A tesztet gyártó céget már több futballcsapat is megkereste. Úgy vélik, hogy a tömegrendezvények esetében például nagyon hasznos lesz, mivel szinte azonnali eredményt hoz, és nagyon gyorsan lehet vele több ezer embert letesztelni. Az EU orvosi eszközöket jóváhagyó testülete múlt szerdán meg is adta a zöld utat a tesztnek, így hamarosan megkezdhetik a használatát a kontinensen.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Már az első dózis után is 80 százalékban véd a fertőzés ellen a Pfizer és a Moderna vakcinája

Mindkét oltás után pedig 90 százalékban előzik meg a megfertőződést. Az oltóanyagok a klinikai körülmények után immár valódi körülmények között is bizonyítottak.
Fotó: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. március 30.

hirdetés

A napokban megírtuk, hogy a Kaliforniai Egyetem kutatói több mint 36 ezer egészségügyi dolgozón vizsgálták a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák hatását a fertőzésekre, és azt állapították meg, hogy ezek az oltóanyagok nemcsak a tünetes és a súlyos megbetegedés megelőzésében hatékonyak, de a megfertőződés kivédésében is.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) friss jelentéséből pedig az is kiderült, hogy

mind Pfizer/BioNTech, mind a Moderna vakcinája már az első dózis után (14 nappal) is 80 százalékos védelmet nyújt a vírus ellen, mindkét oltás után pedig 90 százalékos hatékonysággal előzi meg a fertőzést.

Ez azért fontos eredmény, mert ezek az oltóanyagok immár nemcsak klinikai körülmények között, hanem valódi körülmények között is bizonyították hatásosságukat, ráadásul olyan embereknél, akik jobban ki vannak téve a megfertőződés veszélyének.

A kutatásban ugyanis majdnem 4000 egészségügyi dolgozón és frontvonalban dolgozón vizsgálták ezeknek a vakcináknak a hatékonyságát. A CDC a tünetektől függően rutinszerűen tesztelte a résztvevőket, akiknek hetente egyszer orron keresztül vett mintát is kellett adniuk. A központ emellett SMS-ben, e-mailben és közvetlen orvosi jelentéseken keresztül is figyelemmel kísérte az önkénteseket.

hirdetés

A kutatásban 2961, legalább egyszer beoltott ember vett részt, a többi 989 fő még egyáltalán nem kapott oltóanyagot. A beoltottak többsége, több mint 62 százalékuk mindkét oltáson túl volt már, míg valamivel több mint 12 százalékuk még csak az első adagot kapta meg.

A 3950 emberből összesen 205-en produkáltak pozitív PCR-tesztet, többségük (161 fő) a még be nem oltottak csoportjába tartozott.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

A Pfizer vakcinája 100 százalékos hatékonyságot mutat a 12-15 éves korosztályban

A harmadik fázisú klinikai vizsgálatban nem csupán százszázalékos vakcina-hatékonysági arányt figyeltek meg, hanem azt is, hogy az oltás nagyon erőteljes immunválaszt váltott ki.
MTI, Címkép: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. március 31.

hirdetés

A 12-15 éves korosztályban százszázalékos hatékonysággal véd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) a Pfizer amerikai gyógyszeripari társaság és a BioNTech német biotechnológiai vállalkozás közös fejlesztésű vakcinája a szérum klinikai vizsgálatának befejező szakaszában rögzített adatok alapján - közölte a két cég szerdán.

Az Egyesült Államokban végzett úgynevezett harmadik fázisú klinikai vizsgálatban 2260 kiskorú vett részt. Az oltóanyagból 1131-en kaptak, és közülük senki sem betegedett meg. Az 1129 fős kontrollcsoportban - amelynek tagjai oltás helyett hatóanyag nélküli szert, vagyis placebót kaptak - 18 megbetegedést regisztráltak.

A vizsgálatban nem csupán százszázalékos vakcina-hatékonysági arányt figyeltek meg, hanem azt is, hogy az oltás nagyon erőteljes immunválaszt váltott ki

- áll a Pfizer és a BioNTech közelményében.

Terveik szerint az adatokat benyújtják az amerikai és az európai uniós gyógyszerfelügyeleti hatóságnak (FDA, EMA), kérve a készítmény alkalmazási engedélyének kiterjesztését a 12-15 éves korosztályra.

Az adatokat egy rangos tudományos folyóirathoz is benyújtják, kérve a kutatási jelentés szakmai ellenőrzését és publikálását.

Hozzátették, hogy a 6 hónapos-11 éves korosztályban is vizsgálják a vakcina biztonságosságát és hatékonyságát. Az első adag oltást már be is adták az első vizsgálati csoportnak, amelybe 5 és 11 év közötti gyerekeket válogattak be. A második csoport - amelyben 2-5 év közötti gyerekek vannak - április elején kapja meg az első dózist.

hirdetés

A Pfizer/BioNTech-féle vakcina volt az első, amelyre forgalmazási engedélyt adtak ki az EU-ban. A két adagból álló oltások beadása tavaly karácsonykor kezdődött. A beszerzéseket a tagországok megbízásából és felügyelete mellett intéző Európai Bizottság tavaly novemberben 300 millió, január elején további 300 millió adag megvásárlásáról kötött keretszerződést a gyártókkal. A Comirnaty néven forgalmazott oltóanyagból Magyarországra már csaknem másfél millió adagot szállítottak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: