Abortált embriókból származó sejtvonalakat használnak a covid-19 vakcinák fejlesztéséhez
Nemrégiben az Evangélikus.hu írt egy online előadásról, ahol arról volt szó, milyen etikai vonatkozásai lehetnek a Covid-19 vakcinák gyártásához használt embrionális sejtvonalaknak.
A Magyar Bioetikai Társaság, a T72 Egészségügyi Munkacsoport, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont közös online előadásából kiderült, hogy az alapkutatásban, fejlesztésben és vakcinagyártásban is bevett gyakorlat az embrionális sejtvonalak használata.
Az online eőadáson kiderült, a Pfizer&BioNTech és a Moderna gyártáshoz nem, de fejlesztéshez használ, míg a AstraZeneca gyártáshoz és fejlesztéshez is használ embrionális sejtvonalat. Természtesen ezek a sejtek az oltóanyagba nem kerülnek bele, az oltóanyag előállításánál van csak szerepük.
Több száz sejtvonal létezik, amelyek modellként szolgálnak különböző laboratóriumi kutatásokra. A HEK-293 (Human Embryonic Kidney Cells) - magyarul embrionális vese sejtvonal - egy olyan stabil körülmények között fenntartható sejttípus, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható és reprodukálhatóan ugyanaz.
"Manapság azért használják ezeket a sejvonalakat például vakcinafejlesztésre is, mert bizonyos vakcinák a vírus egy adott fehérjéjét tartalmazzák, amelyek bejutva az emberi szervezetbe, immunválaszt váltanak ki. Ezeket a fehérjéket valahol nagy mennyiségben elő kell állítani, amire a HEK-293 sejt az egyik legalkalmasabb." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Dr. Orbán Tamás, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoport vezetője.
"A hatvanas, hetvenes években elterjedt dolognak számított, hogy abortált embriókat laboratóriumi körülmények között vizsgálhassanak, akár sejteket is alapítsanak belőlük, hangsúlyozom, hogy ez ma már nem így van.
A cél az volt, hogy valahogy kezelhetővé és vizsgálhatóvá tegyük az emberi sejteket, és laboratóriumban tudjunk vizsgálatokat végezni emberi sejtekkel, mert meg akarjuk ismerni a sejtek biológiai folyamatait, és azok molekuláris biológiai hátterét. Erre a célra az volt a legalkalmasabb, hogy különböző forrásból sejtvonalakat hoztak létre, amelyek laboratóriumi körülmények között, tenyésztőedényben, megfelelő tápoldatokkal korlátlanul fenntarthatók."
A kutatók tumorsejtekkel is próbálkoztak, mivel azok korlátlan szaporodásra képes sejtek, ezáltal a tumorképződésről is több információt nyertek.
A HEK-293 sejt neve onnan ered, hogy Frank Graham kutató 1973-ban, Alex van der Eb holland kutató laborjában kipróbálta, hogy képes-e embrionális vesesejtekből egy ilyen stabil sejtvonalat létrehozni.
"Ha kivennénk csak úgy simán sejteket valakiből, és azt elkezdenénk egy tenyésztőedényben tenyészteni, azok a sejtek egy idő után elpusztulnának. A kutató egy folyamatosan fenntartható és folyamatosan vizsgálható sejtvonalat keresett. Kipróbálta, hogy mi történik, ha adenovírusokkal fertőzi ezeket a vesesejteket, amiket az embrióból kinyert."
Az adenovírusok a vírusoknak egy olyan csoportja, amiket ikozaéder alakú fehérjeburok vesz körül. Ezen belül található egy kettős szálú DNS molekula, amely ezen vírusok örökítőanyaga. Az embert megbetegítő adenovírusok vagy légúti megbetegedéseket, vagy bélrendszeri gyulladásokat okozhatnak. Alapvetően ezek a fertőzések nem jelentenek komoly veszélyt, tehát maga a szervezet, az immunrendszerünk felveszi ezek ellen a küzdelmet, sikerrel, amennyiben az immunrendszerünk megfelelően működik.
"Ezek az adenovírusok azok, amiket módosítanak, olyan módon, hogy tartalmazzák egy másik vírusnak a fehérjéjét, például a koronavírus tüskefehérjéjét. Ha az így módosított adenovírust bejuttatjuk az emberi sejtekbe - ugye oltás formájában -, akkor az adenovírus fehérjéi is már gyulladást váltanak ki, tehát felpörgetik az immunrendszert. Mivel azonban ezek a vírusok bejutnak az immunsejtekbe és ott szétszedődnek, akkor ott mindenféle fehérje megjelenik az immunsejtek felszínén, és érdekes módon nemcsak az adenovírus fehérjék ellen, hanem az általunk bejuttatott fehérje ellen is kialakul immunválasz. Tehát
- mondta Orbán Tamás.
Ezeket az adenovírusokat valamilyen módon elő kell állítanunk laboratóriumban.
"Általában sejtkultúrák segítségével állítjuk ezeket elő. Vannak olyan sejtvonalak, amelyeket meg tudunk fertőzni adenovírussal, amit majd oltóanyagként használnánk. A sejtvonal képes arra, hogy nagyon nagy számban állítsa elő ezt a módosított adenovírust, amit utána izolálhatunk. Gyakorlatilag egy kis biotechnológiai gyárként használjuk ezeket a sejtvonalakat, és erre az egyik legalkalmasabb a már emített HEK-293 sejtvonal." - mondta Dr. Orbán Tamás
"Egy sejtvonallal dolgozva nekem ugyanazokat az eredményeket kell kapnom, mint egy másik kutatónak Németországban vagy Angliában, vagy Oroszországban, aki ugyanezzel a sejtvonallal foglalkozik és ugyanezeket a kísérleteket csinálja. Amit a holland kutatólaborban létrehoztak az embrióból, az a vesesejteknek egy bizonyos típusát reprezentálja. Az adenovírus fertőzéssel kicsit módosították a génállományt, amitől alkalmas lett ez a sejtvonal arra, hogy óriási mennységben állítson elő egy módosított fehérjét, vagy az azt kifejező módosított adenovírust. Ezért érdekes ez a vakcinagyártás szempontjából."
Az adenovírus alapú vakcinák nagy mennyiségű létrehozásához szükség van a HEK-293 sejtekre, amely sokakban lelkifurdalást okozhat, mivel az oltóanyagot olyan sejtvonalakban termelik, amelyek abortált embrióból származnak.
"Valóban, etikai szempontból aggályos lehet az a régi technológia, amit használtak. A ma létrehozott sejtvonalak esetén teljesen más etikai szabályozások léteznek, mint a hatvanas-hetvenes években."
