TUDOMÁNY
A Rovatból

Abortált embriókból származó sejtvonalakat használnak a covid-19 vakcinák fejlesztéséhez

A több évtizedes technológiát már a rubeola és a bárányhimlő elleni oltások fejlesztésénél is alkalmazták.


Nemrégiben az Evangélikus.hu írt egy online előadásról, ahol arról volt szó, milyen etikai vonatkozásai lehetnek a Covid-19 vakcinák gyártásához használt embrionális sejtvonalaknak.

A Magyar Bioetikai Társaság, a T72 Egészségügyi Munkacsoport, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete és a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont közös online előadásából kiderült, hogy az alapkutatásban, fejlesztésben és vakcinagyártásban is bevett gyakorlat az embrionális sejtvonalak használata.

A leggyakrabban használt sejtvonalak az MRC-5, amely 1966-ban abortált 14 hetes magzatokból származik, és a HEK293, mely a 1970-es évek elején abortált magzatokból eredeztethető.

Az online eőadáson kiderült, a Pfizer&BioNTech és a Moderna gyártáshoz nem, de fejlesztéshez használ, míg a AstraZeneca gyártáshoz és fejlesztéshez is használ embrionális sejtvonalat. Természtesen ezek a sejtek az oltóanyagba nem kerülnek bele, az oltóanyag előállításánál van csak szerepük.

Mik azok a sejtvonalak?

Több száz sejtvonal létezik, amelyek modellként szolgálnak különböző laboratóriumi kutatásokra. A HEK-293 (Human Embryonic Kidney Cells) - magyarul embrionális vese sejtvonal - egy olyan stabil körülmények között fenntartható sejttípus, amely laboratóriumi körülmények között korlátlan ideig fenntartható és reprodukálhatóan ugyanaz.

"Manapság azért használják ezeket a sejvonalakat például vakcinafejlesztésre is, mert bizonyos vakcinák a vírus egy adott fehérjéjét tartalmazzák, amelyek bejutva az emberi szervezetbe, immunválaszt váltanak ki. Ezeket a fehérjéket valahol nagy mennyiségben elő kell állítani, amire a HEK-293 sejt az egyik legalkalmasabb." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Dr. Orbán Tamás, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoport vezetője.

"A hatvanas, hetvenes években elterjedt dolognak számított, hogy abortált embriókat laboratóriumi körülmények között vizsgálhassanak, akár sejteket is alapítsanak belőlük, hangsúlyozom, hogy ez ma már nem így van.

Voltak olyan embriók, amiknek a sejtjeit felhasználták arra, hogy sejtvonalakat hozzanak létre laboratóriumban. Akkor bármilyen hozzájárulás nélkül fel lehetett használni ezeket az abortált embriókat kutatási célra.

A cél az volt, hogy valahogy kezelhetővé és vizsgálhatóvá tegyük az emberi sejteket, és laboratóriumban tudjunk vizsgálatokat végezni emberi sejtekkel, mert meg akarjuk ismerni a sejtek biológiai folyamatait, és azok molekuláris biológiai hátterét. Erre a célra az volt a legalkalmasabb, hogy különböző forrásból sejtvonalakat hoztak létre, amelyek laboratóriumi körülmények között, tenyésztőedényben, megfelelő tápoldatokkal korlátlanul fenntarthatók."

A kutatók tumorsejtekkel is próbálkoztak, mivel azok korlátlan szaporodásra képes sejtek, ezáltal a tumorképződésről is több információt nyertek.

Fluoreszcencia mikroszkópos felvétel HEK-293 sejtekről, amelyek egy része egy zöld fluoreszkáló fehérjét termel (a kép a Génreguláció Kutatócsoport laboratóriumában készült)

A HEK-293 sejt neve onnan ered, hogy Frank Graham kutató 1973-ban, Alex van der Eb holland kutató laborjában kipróbálta, hogy képes-e embrionális vesesejtekből egy ilyen stabil sejtvonalat létrehozni.

"Ha kivennénk csak úgy simán sejteket valakiből, és azt elkezdenénk egy tenyésztőedényben tenyészteni, azok a sejtek egy idő után elpusztulnának. A kutató egy folyamatosan fenntartható és folyamatosan vizsgálható sejtvonalat keresett. Kipróbálta, hogy mi történik, ha adenovírusokkal fertőzi ezeket a vesesejteket, amiket az embrióból kinyert."

A sejtvonal, amit a kutatónak sikerült létrehoznia, a 293. kísérlete volt, innen ered a név.

Az adenovírusok a vírusoknak egy olyan csoportja, amiket ikozaéder alakú fehérjeburok vesz körül. Ezen belül található egy kettős szálú DNS molekula, amely ezen vírusok örökítőanyaga. Az embert megbetegítő adenovírusok vagy légúti megbetegedéseket, vagy bélrendszeri gyulladásokat okozhatnak. Alapvetően ezek a fertőzések nem jelentenek komoly veszélyt, tehát maga a szervezet, az immunrendszerünk felveszi ezek ellen a küzdelmet, sikerrel, amennyiben az immunrendszerünk megfelelően működik.

"Ezek az adenovírusok azok, amiket módosítanak, olyan módon, hogy tartalmazzák egy másik vírusnak a fehérjéjét, például a koronavírus tüskefehérjéjét. Ha az így módosított adenovírust bejuttatjuk az emberi sejtekbe - ugye oltás formájában -, akkor az adenovírus fehérjéi is már gyulladást váltanak ki, tehát felpörgetik az immunrendszert. Mivel azonban ezek a vírusok bejutnak az immunsejtekbe és ott szétszedődnek, akkor ott mindenféle fehérje megjelenik az immunsejtek felszínén, és érdekes módon nemcsak az adenovírus fehérjék ellen, hanem az általunk bejuttatott fehérje ellen is kialakul immunválasz. Tehát

arra tudjuk használni ezeket az adenovírusokat, hogy gyakorlailag megmutassuk az immunrendszernek, hogy milyen fehérje ellen kell immunizálni, mint például a koronavírus ellen."

- mondta Orbán Tamás.

Ezeket az adenovírusokat valamilyen módon elő kell állítanunk laboratóriumban.

"Általában sejtkultúrák segítségével állítjuk ezeket elő. Vannak olyan sejtvonalak, amelyeket meg tudunk fertőzni adenovírussal, amit majd oltóanyagként használnánk. A sejtvonal képes arra, hogy nagyon nagy számban állítsa elő ezt a módosított adenovírust, amit utána izolálhatunk. Gyakorlatilag egy kis biotechnológiai gyárként használjuk ezeket a sejtvonalakat, és erre az egyik legalkalmasabb a már emített HEK-293 sejtvonal." - mondta Dr. Orbán Tamás

Miért van szükség stabil sejtvonalra?

"Egy sejtvonallal dolgozva nekem ugyanazokat az eredményeket kell kapnom, mint egy másik kutatónak Németországban vagy Angliában, vagy Oroszországban, aki ugyanezzel a sejtvonallal foglalkozik és ugyanezeket a kísérleteket csinálja. Amit a holland kutatólaborban létrehoztak az embrióból, az a vesesejteknek egy bizonyos típusát reprezentálja. Az adenovírus fertőzéssel kicsit módosították a génállományt, amitől alkalmas lett ez a sejtvonal arra, hogy óriási mennységben állítson elő egy módosított fehérjét, vagy az azt kifejező módosított adenovírust. Ezért érdekes ez a vakcinagyártás szempontjából."

Az adenovírus alapú vakcinák nagy mennyiségű létrehozásához szükség van a HEK-293 sejtekre, amely sokakban lelkifurdalást okozhat, mivel az oltóanyagot olyan sejtvonalakban termelik, amelyek abortált embrióból származnak.

"Valóban, etikai szempontból aggályos lehet az a régi technológia, amit használtak. A ma létrehozott sejtvonalak esetén teljesen más etikai szabályozások léteznek, mint a hatvanas-hetvenes években."

"Ma már ilyet nem csinálnak, ugyanakkor azt látni kell, hogy ezek a vakcinák milliók életét mentették meg, és valószínűleg a koronavírus vakcinák is milliók életét fogják megmenteni."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: