Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.
A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.
A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.
Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."
Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.
A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.
Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.
A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Áttörés a rákkutatásban: egy új injekció azoknál is hatott, akikről már lemondtak
Előrehaladott fej-nyaki rákos betegeknél tesztelték az amivantamab nevű készítményt, amely a betegek több mint harmadánál csökkentette a daganatot. A vizsgálatban résztvevők közül 15 embernél a tumor teljesen el is tűnt a kezelésnek köszönhetően.
Teljesen eltüntette a daganatokat egy új, bőr alá adható injekció olyan betegeknél, akiknek a szervezete már nem reagált sem a kemoterápiára, sem az immunterápiára. Az amivantamab nevű készítményt egy 11 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatban tesztelték előrehaladott fej-nyaki rákban szenvedő pácienseknél – írta a The Guardian.
A 102 beteg közül 43-nál a daganat mérete csökkent, 15 betegnél pedig a tumor teljesen felszívódott.
A kezelésben részesülők esetében a kezelés kezdetétől mért medián teljes túlélés 12,5 hónap volt, ami kiemelkedő eredménynek számít, mivel a betegségük olyan stádiumban volt, ahol a hagyományos terápiák már hatástalanok. Az eredményeket vasárnap mutatják be a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján, Chicagóban.
Kevin Harrington, a londoni Rákkutató Intézet professzora és a Royal Marsden onkológusa szerint a vizsgálat egy eddig rendkívül korlátozott lehetőségekkel rendelkező betegcsoportnak ad új esélyt.
„Ezek példátlanul erős válaszok olyan betegeknél, akiknek a betegsége ellenállóvá vált mind a kemoterápiával, mind az immunterápiával szemben” – fogalmazott a szakértő.
A háromhetente, ambulánsan beadható injekció ráadásul sokkal kényelmesebb a betegeknek, mint a kórházi infúziós kezelések, a mellékhatásai pedig többnyire enyhék voltak. A készítmény egy „intelligens” injekció, amely háromféleképpen támadja a rákos sejteket: gátol két, a daganat növekedéséért és a kezelések kijátszásáért felelős jelátviteli útvonalat, miközben az immunrendszert is a tumor elpusztítására ösztönzi.
Az egyik első beteg, aki megkapta a kezelést, az 56 éves Carl Walsh volt, akinél nyelvrákot diagnosztizáltak. Miután a korábbi kezelései sikertelenek voltak, csatlakozott a klinikai vizsgálathoz.
„Most úgy érzem, képes vagyok normális életet élni. A vizsgálat előtt nehezen tudtam rendesen beszélni, és az evés is gondot okozott a duzzanat és a fájdalom miatt” – mondta Walsh.
A férfi arról is beszámolt, hogy a kemoterápiával ellentétben az új injekció nem okozott súlyos mellékhatásokat, és az életminősége látványosan javult. „Amikor a helyzet a legrosszabb volt, leveseket, tejberizst és rengeteg omlettet ettem. Elég sokat fogytam. Már két ciklus után elkezdett visszatérni a normális étrendem, és hat hónap után teljes értékűen étkeztem. A legjobban az első nagy steaknek örültem” – tette hozzá.
Kristian Helin professzor, a Rákkutató Intézet vezérigazgatója szerint a tanulmány bizonyítja, hogy a szigorú kutatások révén még a legkisebb eséllyel rendelkező betegek számára is lehet érdemi előrelépést elérni. „Ilyen mértékű daganatválasz és biztató túlélési eredmények elérése egy ennyire nehezen kezelhető csoportban jelentős előrelépést jelent” – hangsúlyozta.
A vizsgálatból kizárták azokat a betegeket, akiknek a daganatát a humán papillomavírus (HPV) okozta, mivel az ilyen típusú rák általában jobban reagál a kezelésekre. A mostani eredmények alapján már elindult a következő, III. fázisú vizsgálat, amely a kezelés hatékonyságát vizsgálja a betegség egy korábbi stádiumában.
Teljesen eltüntette a daganatokat egy új, bőr alá adható injekció olyan betegeknél, akiknek a szervezete már nem reagált sem a kemoterápiára, sem az immunterápiára. Az amivantamab nevű készítményt egy 11 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatban tesztelték előrehaladott fej-nyaki rákban szenvedő pácienseknél – írta a The Guardian.
A 102 beteg közül 43-nál a daganat mérete csökkent, 15 betegnél pedig a tumor teljesen felszívódott.
A kezelésben részesülők esetében a kezelés kezdetétől mért medián teljes túlélés 12,5 hónap volt, ami kiemelkedő eredménynek számít, mivel a betegségük olyan stádiumban volt, ahol a hagyományos terápiák már hatástalanok. Az eredményeket vasárnap mutatják be a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján, Chicagóban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hatalmas magyar tudományos áttörés hozhatja el a gyógyszerfejlesztés új korszakát
Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia legnehezebb problémáit is képes kezelni. Az eljárás felgyorsíthatja a bonyolult enzimek, például a citokróm P450 májenzim modellezését, ami kulcsfontosságú a gyógyszerkutatásban.
Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia különösen nehéz számítási feladataiban hozhat előrelépést. A fejlesztés lényege, hogy a mesterséges intelligenciára optimalizált hardverekkel is lehetséges olyan, korábban túl bonyolultnak vagy túl költségesnek tartott rendszereket modellezni, amelyek felgyorsíthatják új katalizátorok, félvezetők és gyógyszerek tervezését.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai olyan új számítási módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a legbonyolultabb molekuláris rendszerek modellezését.
A módszer kidolgozásában Legeza Örs, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és Menczer Andor, az ELTE PhD-hallgatója vett részt.
A kutatók két rendkívül összetett rendszert, a légköri nitrogén megkötésében kulcsszerepet játszó FeMoco nevű vas–molibdén kofaktort, valamint a számos vegyi anyag lebontásáért felelős citokróm P450 májenzimet vizsgálták meg sikeresen.
A munka egy széles körű nemzetközi együttműködésben valósult meg, amelyben az Nvidia, a Sandbox AQ, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Pacific Northwest National Laboratory szakemberei vettek részt – írta az amerikai kutatóközpont a honlapján.
Legeza Örs, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az eredmény új távlatokat nyit.
„Azzal, hogy a vegyes pontosságú DMRG módszerrel kémiai pontosságot értünk el, gyakorlati utat nyitottunk a következő generációs Blackwell rendszerek alkalmazásához a katalízis, a bioszervetlen kémia és az anyagtudomány területén” – fogalmazott.
A kutatás során bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésére tervezett grafikus processzorok (GPU-k) nemcsak gyorsak, hanem a kvantumkémiai számításokhoz szükséges pontossággal is rendelkeznek.
A fejlesztés hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a ma még szuperszámítógépeket igénylő kvantumkémiai szimulációk rutinszerűbbé váljanak. A módszer segítheti a bonyolult molekuláris rendszerek számítógépes modellezését, ami felgyorsíthatja új katalizátorok, félvezető anyagok és gyógyszerek tervezését.
Sotiris Xantheas, az amerikai Pacific Northwest National Laboratory számítási kémikusa a felfedezés jelentőségét hangsúlyozta.
„Tanulmányunk megmutatja, hogy a mesterségesintelligencia-orientált hardver nemcsak gyors, hanem nagy pontossággal képes kezelni az erősen korrelált kvantumkémiai problémákat a számítási lehetőségek határán belül” – mondta.
Legeza Örs neve korábban egy személyes hangú koronavírus-beszámoló miatt is szerepelt a sajtóban. A járvány idején egy megrázó írásban dokumentálta saját, súlyos lefolyású betegségének történetét és kórházi kálváriáját.
A fizikus akkor úgy fogalmazott:
„Olyan fájdalomra ébredtem, amilyet még soha nem éreztem.”
Az új módszerrel a kvantumkémia legnehezebb problémái is nagy pontossággal kezelhetővé válnak az MI-feladatokra tervezett hardvereken. Hosszú távon ez azt jelentheti, hogy a ma még szuperszámítógépes luxusnak számító számítások mindennapossá válhatnak, ami felgyorsíthatja az anyagtudományi és gyógyszerfejlesztési kutatásokat.
Magyar kutatók részvételével olyan módszert mutattak be, amely a kvantumkémia különösen nehéz számítási feladataiban hozhat előrelépést. A fejlesztés lényege, hogy a mesterséges intelligenciára optimalizált hardverekkel is lehetséges olyan, korábban túl bonyolultnak vagy túl költségesnek tartott rendszereket modellezni, amelyek felgyorsíthatják új katalizátorok, félvezetők és gyógyszerek tervezését.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai olyan új számítási módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a legbonyolultabb molekuláris rendszerek modellezését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hajnalban felrobbant Jeff Bezos rakétája, veszélybe került a NASA terve: leállhat az amerikai holdprogram
A Blue Origin New Glenn rakétája egy floridai hajtóműteszt során semmisült meg péntek hajnalban. Az incidens alig néhány nappal azután történt, hogy a cég elnyerte a NASA megbízását a holdbázis-program első küldetésére.
Hatalmas tűzgömbben robbant fel a Blue Origin New Glenn rakétája a floridai Cape Canaveral Űrhaderő-állomáson péntek hajnalban, egy hajtóműteszt közben. A cég szerint „rendellenesség” történt, személyi sérülésről nem érkezett hír. Az incidens súlyosan megrongálta az indítóállást, és veszélybe sodorhatja a NASA alig néhány napja bejelentett, ambiciózus holdbázis-programjának ütemtervét – írta a The Guardian.
A robbanás a statikus „hotfire” teszt kezdete után másodpercekkel történt, amikor a rakéta hajtóműveit beindították, de a szerkezet a földön maradt. A detonáció lökéshullámait a környéken is érezni lehetett, a lángok pedig még órákkal később is égtek. Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója a történteket „nagyon nehéz napnak” nevezte, de már a jövőbe tekint.
„Újjáépítünk mindent, amit kell, és visszatérünk a repüléshez. Megéri” – írta az X-en.
A fő versenytárs, a SpaceX-et vezető Elon Musk röviden csak annyit reagált: „Nagyon szerencsétlen eset. Rakétát építeni nehéz dolog.”
A most megsemmisült rakétával a Blue Origin heteken belül az Amazon 48 műholdját tervezte alacsony Föld körüli pályára állítani, a teszt ennek az indításnak volt az egyik főpróbája. A hasznos teher nem volt a rakétán a robbanás idején. Az eset súlyosságát növeli, hogy a cégnek ez az egyetlen indítóállása, ami képes kiszolgálni a New Glenn rakétákat, így hosszabb idejű helyreállításra lehet szükség.
A kudarc különösen érzékenyen érinti a vállalatot és a NASA-t, mivel
az űrügynökség épp kedden jelentette be, hogy a Blue Origin nyerte el a 20 milliárd dolláros holdbázis-program első küldetését.
Ennek keretében már idén egy robotizált leszállóegységet kellett volna a Holdra juttatniuk. Jared Isaacman, a NASA adminisztrátora hangsúlyozta, hogy az űrutazás tele van kihívásokkal, és a történtek után felülvizsgálják a terveket.
„Az űrrepülés nem bocsátja meg a hibákat, egy új, nagy teherbírású rakéta kifejlesztése pedig elképesztően nehéz feladat” – közölte Isaacman, aki korábban magánűrhajósként vált ismertté, mielőtt tavaly a NASA élére nevezték ki.
A NASA átdolgozott terve szerint az Artemis III 2027-ben egy Föld körüli, leszállóegység-randevút tesztelő repülés lesz, az első tényleges holdraszállást pedig az Artemis IV küldetésen tervezik 2028-ban.
A New Glenn hordozórakétával az elmúlt időszakban több probléma is akadt. A rakéta harmadik repülése során áprilisban a hasznos teher egy hiba miatt rossz pályára került, ami után a Szövetségi Légügyi Hivatal vizsgálatot indított. A hatóság épp a múlt héten adott újra engedélyt a cégnek a tesztek folytatására. A New Glenn kulcsfontosságú a Blue Origin számára, mivel ezzel a típussal szállítanák a kereskedelmi megrendeléseket és a NASA számára fejlesztett Blue Moon holdkompot is.
Hatalmas tűzgömbben robbant fel a Blue Origin New Glenn rakétája a floridai Cape Canaveral Űrhaderő-állomáson péntek hajnalban, egy hajtóműteszt közben. A cég szerint „rendellenesség” történt, személyi sérülésről nem érkezett hír. Az incidens súlyosan megrongálta az indítóállást, és veszélybe sodorhatja a NASA alig néhány napja bejelentett, ambiciózus holdbázis-programjának ütemtervét – írta a The Guardian.
A robbanás a statikus „hotfire” teszt kezdete után másodpercekkel történt, amikor a rakéta hajtóműveit beindították, de a szerkezet a földön maradt. A detonáció lökéshullámait a környéken is érezni lehetett, a lángok pedig még órákkal később is égtek. Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója a történteket „nagyon nehéz napnak” nevezte, de már a jövőbe tekint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Halley-üstökös darabjai hullnak az égből, de egy komoly akadály nehezíti a megfigyelést
A Halley-üstökös törmelékéből származó Eta Aquaridák meteorraj május 5-6. éjjelén tetőzik. A megfigyelést idén egy fényes, fogyó domború Hold nehezíti, ami a hajnali órákban is az égen lesz.
A Halley-üstökös apró törmelékdarabjai idén is elérik a Föld légkörét, a leglátványosabb időszak, az Eta Aquaridák meteorraj csúcsa pedig május 5-6. közötti éjszakán, a hajnali órákban jön el. Az idei megfigyelést azonban komoly próbatétel elé állítja a fényes, fogyó Hold, ami a legtöbb halványabb hullócsillagot valószínűleg elnyomja majd – írja a Space.com. A raj egyébként április 19-től május 28-ig aktív, de a legtöbb meteorra a csúcs idején, a napkelte előtti órákban lehet számítani, nagyjából hajnali 2 órától.
A NASA egyik szakértője, Bill Cooke szerint a hajnali időzítés kulcsfontosságú. „Az Eták nem olyan raj, amit napnyugta után ki lehet menni megnézni, mert a radiáns még nincs fent” – magyarázta a Meteoroid Környezet Irodáját vezető csillagász, aki azt javasolja, legkorábban hajnali 2 órakor érdemes kimenni a szabadba.
A meteorraj a Halley-üstökös által hátrahagyott porsávból származik, amelyen bolygónk évente áthalad. A rendkívül gyors, másodpercenként 66 kilométeres sebességgel érkező meteorok elvileg óránként akár 50 hullócsillagot is produkálhatnak, de ez az elméleti maximum.
A déli féltekén jóval látványosabb jelenség Magyarországról a radiáns alacsony horizont feletti magassága és idén a zavaró holdfény miatt ennél jóval szerényebb látványt ígér.
A legjobb eséllyel a városi fényektől távol, például a Zselic, a Hortobágy vagy a Bükk fényszennyezéstől mentes területein lehet próbálkozni.
A megfigyeléshez nincs szükség távcsőre, elég szabad szemmel kémlelni az eget, miután a szem legalább 20-30 perc alatt alkalmazkodott a sötétséghez. A meteorok látszólag a Vízöntő (Aquarius) csillagkép irányából érkeznek, de nem érdemes csak arra a pontra fókuszálni, mert a leghosszabb, leglátványosabb csíkokat éppen a radiánstól távolabb húzzák.
A Hold fénye ellenére egy-egy fényesebb tűzgömböt így is el lehet csípni.
Aki a kedvezőtlenebb körülmények ellenére is próbálkozik, annak érdemes meleg ruhával, pokróccal vagy kempingszékkel és egy termosz forró itallal készülnie. A mobiltelefon erős fényét kerülni kell, a tájékozódáshoz pedig egy piros fénnyel világító lámpa a legalkalmasabb.
A Halley-üstökös apró törmelékdarabjai idén is elérik a Föld légkörét, a leglátványosabb időszak, az Eta Aquaridák meteorraj csúcsa pedig május 5-6. közötti éjszakán, a hajnali órákban jön el. Az idei megfigyelést azonban komoly próbatétel elé állítja a fényes, fogyó Hold, ami a legtöbb halványabb hullócsillagot valószínűleg elnyomja majd – írja a Space.com. A raj egyébként április 19-től május 28-ig aktív, de a legtöbb meteorra a csúcs idején, a napkelte előtti órákban lehet számítani, nagyjából hajnali 2 órától.
A NASA egyik szakértője, Bill Cooke szerint a hajnali időzítés kulcsfontosságú. „Az Eták nem olyan raj, amit napnyugta után ki lehet menni megnézni, mert a radiáns még nincs fent” – magyarázta a Meteoroid Környezet Irodáját vezető csillagász, aki azt javasolja, legkorábban hajnali 2 órakor érdemes kimenni a szabadba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
