A tetoválófesték nem áll meg a bőrnél: eljut a nyirokcsomókig, ennek hosszú távú hatását a tudomány most kezdi megérteni
Tetoválásod nem csak a bőrödön van: a festék eljut a nyirokcsomóidba, hetekig ébren tartja az immunrendszeredet, és legújabb kutatások szerint még egyes oltásokra adott választ is befolyásolhat. Miközben a varratás a hétköznapok részévé vált, a szervezetben zajló folyamatokról alig tudunk valamit.
– írta a ScienceAlert a The Conversation cikkére hivatkozva.
Ezek a tinták nyomokban olyan nehézfémeket tartalmazhatnak, mint a nikkel, a króm vagy a kobalt, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. A fekete festékek gyakran koromból készülnek, és policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH) tartalmazhatnak, amelyek közül több bizonyítottan rákkeltő. A színes, különösen a piros, sárga és narancssárga tintákban lévő azófestékek pedig napfény vagy lézeres eltávolítás hatására aromás aminokra bomolhatnak, amely vegyületeket laboratóriumi vizsgálatokban a rákkal és a genetikai károsodással is összefüggésbe hozták.
Amikor a tinta a bőr mélyebb rétegébe, a dermiszbe kerül, az immunrendszer idegen anyagként ismeri fel. A védekezősejtek megpróbálják eltávolítani, de a festékszemcsék túl nagyok ehhez, így csapdába esnek a bőrsejtekben – ettől lesz tartós a tetoválás. A folyamat azonban itt nem áll meg.
Egy friss állatkísérlet szerint a tinta akár két hónapig is gyulladást okozhat a közeli nyirokcsomókban. Ugyanez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a tetovált bőrbe adott vakcina hatékonysága megváltozhat: a COVID-19 vakcinára adott immunválasz gyengébb volt, míg egy másik típusú oltásnál épp az ellenkezőjét tapasztalták. A kutatók hangsúlyozzák, ez nem jelenti azt, hogy a tetoválás veszélyessé teszi az oltásokat, csupán azt, hogy a festékanyagok bizonyos körülmények között zavarhatják az immunrendszer kommunikációját.
A leggyakrabban dokumentált kockázatok az allergiás és gyulladásos reakciók, amelyek hónapokkal vagy akár évekkel a tetoválás után is megjelenhetnek.
Emellett a nem megfelelő higiénia fertőzésekhez vezethet, és egy amerikai vizsgálat szerint a bontatlan, „sterilnek” jelölt tinták több mint harmadában is találtak baktériumokat.
A rákkockázat kérdése a legvitatottabb. Bár egyértelmű, átfogó bizonyíték még nincs arra, hogy a tetoválás embereknél rákot okozna,
A szabályozás terén is nagyok a különbségek: míg az Európai Unió több ezer veszélyes vegyi anyag használatát korlátozta a tetoválófestékekben, addig az Egyesült Államokban ezeket kozmetikumnak tekintik, jóval enyhébb felügyelet mellett. „A tetoválások olyan anyagokat juttatnak a szervezetbe, amelyeket soha nem arra terveztek, hogy hosszú távon az emberi szövetekben maradjanak” – figyelmeztetnek a szakértők.
A fő aggodalom a felhalmozódó kémiai terhelés. Minél nagyobb, színesebb és több tetoválása van valakinek, annál nagyobb a testébe jutó anyagok mennyisége. Míg a tetoválás az önkifejezés egy formája, egyben élethosszig tartó kémiai kitettséget is jelent, amelynek hosszú távú hatásait a tudomány még csak most kezdi megérteni.