A koronavírus-vakcinák után gyakran tapasztalt mellékhatások több mint kétharmada a nocebo-effektusnak, és nem magának az oltásnak tulajdonítható - állítják amerikai kutatók a Jama Network Open folyóiratban megjelent tanulmányban.
Az Egyesült Államokban 12 koronavírus elleni oltóanyag klinikai vizsgálatának adatait elemezték. Az alanyok mindegyik vizsgálatban inaktív sóoldatot kaptak placebóként az egyik karjukba a vakcina helyett.
Az első injekció beadása után a placebóval kezelt csoport több mint 35 százaléka tapasztalt úgynevezett szisztémás (a teljes testet érintő) mellékhatásokat, például fejfájást és fáradtságot. A csoport 16 százaléka pedig helyspecifikus mellékhatásokat, például karfájdalmat, bőrpírt vagy duzzanatot az injekció beadásának helyén. Azok közül, akik az oltást kapták, körülbelül 46 százalék számolt be szisztémás tünetekről, kétharmaduk pedig karfájdalmat vagy egyéb helyi tüneteket.
A második oltás után a kutatók megvizsgálták a mellékhatásokat, és azt találták, hogy a fejfájás vagy más szisztémás tünetek aránya közel kétszer olyan magas volt a vakcinát kapók csoportjában (61%), mint a placebo-csoportban (32%). A helyspecifikus tünetek esetében pedig még nagyobb volt a különbség, a vakcinával oltottaknál 73 százalék, a placebót kapóknál 12 százalék.
A kutatók arra jutottak, hogy a koronavírus-oltás kísérleteiben jelentett gyakori, enyhébb mellékhatások körülbelül kétharmadát a nocebo-effektus okozza, különösen a fejfájást és a fáradtságot. Vagyis sok embernél azért alakulhatnak ki ezek a mellékhatások, mert már azzal a tudattal megy az oltásra, hogy utána biztosan rosszul lesz tőle.
Az eredmények alapján a szakemberek szerint csökkentheti az oltással kapcsolatos aggodalmakat az, ha az embereket jobban tájékoztatják a nocebo-effektus hatásáról. Úgy vélik, ha elmondják a pácienseknek, hogy az oltásnak olyan mellékhatásai vannak, amelyeket placebo-kezelést kapott alanyok is tapasztaltak a klinikai vizsgálatok alatt, az enyhítheti bennük a szorongást. Több tudós is azt tartaná helyesnek, hogy kevesebb tájékoztatást adjanak a pácienseknek a mellékhatásokról a szorongás csökkentése érdekében. Ted Kaptchuk, a Harvard Orvostudományi Egyetem globális egészségügyi és szociális orvostudományának professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint ugyanakkor ez helytelen lenne, és az őszinteség az egyetlen járható út.
A koronavírus-vakcinák után gyakran tapasztalt mellékhatások több mint kétharmada a nocebo-effektusnak, és nem magának az oltásnak tulajdonítható - állítják amerikai kutatók a Jama Network Open folyóiratban megjelent tanulmányban.
Az Egyesült Államokban 12 koronavírus elleni oltóanyag klinikai vizsgálatának adatait elemezték. Az alanyok mindegyik vizsgálatban inaktív sóoldatot kaptak placebóként az egyik karjukba a vakcina helyett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Végleg leszámolhatnánk a méhnyakrákkal? Ezért küzd a ráktúlélő Tóth Icó
A Diagnózis egészésgpodcast új epizódjában Icó történetén keresztül ismerhetjük meg, hogy van megoldás az olyan súlyos bettegségre is, mint a méhnyakrák, a szakértő, dr. Tóth Richárd pedig mindent elmond a megelőzési lehetőségekről.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
A podcast aktuális adásában megismerhetjük Tóth Icó történetét, akinél 15 évvel ezelőtt diagnosztizáltak méhnyakrákot. Második gyermekével volt várandós, amikor már tapasztalt furcsa tüneteket, de akkor még az orvosok megnyugtatták, hogy nincs oka aggodalomra. Miután megszületett kislánya, egy védőnő hívta fel arra a figyelmét, hogy a jelek, amiket észlel, akár méhnyakrák jelenlétére is utalhatnak, jobb, ha utánajár a dolognak.
Sajnos igaza lett a védőnőnek, Icónál valóban találtak rákos elváltozásokat. A diagnózis sokként érte:
„Nagyon sokáig nem fogtam fel igazán. Kialakult bennem egy halálfélelem, ami sokáig foglyul tartott. Az volt egyfolytában a fejemben, hogy mi lesz a két gyerekemmel nélkülem, hogyan fognak anya nélkül felnőni”
– meséli Icó.
Dr. Tóth Richárd, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati klinikájának nőgyógyász orvosa és daganatsebésze, a beszélgetés másik résztvevője megerősítette, hogy a daganatos diagnózis a legtöbbször tényleg igazi sokként éri a betegeket, és jó, ha az elhangzottak 10%-ára emlékeznek közvetlenül az orvossal folytatott beszélgetés után.
„Ebben benne van a szorongás, a félelem, de az is, hogy mi orvosok elárasztjuk a pácienseket egy sor információval. Ez mindenképp bénító hatású. Nagy segítség, hogy ma már vannak olyan kiadványok, mint amilyeneket a Mályvavirág Alapítvány készít, és segítenek az érintettek tájékoztatásában” – emeli ki a szakértő.
„Nagyon fontos, hogy adjunk reményt a gyógyulásra. Nem olyan rossz már a helyzet egy daganatos diagnózis esetén, mint régebben volt. Van tennivaló, van küzdelem, de van kiút is”
– hangsúlyozza dr. Tóth Richárd.
Icó komplex kezelést kapott, műtétre, sugárterápiára és kemoterápiára is szüksége volt – de meggyógyult. Remélte, hogy az ő történetéből mások is erőt merítenek, ezért magánkiadásban megjelentette azokat az írásait, amelyeket a gyógyulási folyamata alatt alkotott. A könyvbemutatókon találkozott sok sorstárssal, ez pedig megerősítette benne, hogy van tennivaló az érintettekkel való kommunikációban, a felvilágosításban. Létrehozta a Mályvavirág Alapítványt, amelynek vezetőjeként sokat tesz a méhnyakrákban érintettékért, de azért is, hogy minél többen megtudhassák: a méhnyakrák gyógyítható, de el is kerülhető.
Dr. Tóth Richárd is ezt tartja a legfontosabbnak, hogy
nem nagyon ismerünk már olyan daganatos betegséget, amelyről pontosan tudhatjuk, hogyan akadályozhatjuk meg a kialakulását – a méhnyakrák pedig ilyen.
Mivel jellemzően a HPV vírus két fajtája, a 16-os és a 18-as a legnagyobb maliginitású típusok, ezek hordozzák a legnagyobb kockázatot, amit már azzal csökkenthetünk, ha utánajárunk, hogy vajon a mi szervezetünkben megtalálható-e ez a vírus. De van egy még biztosabb lépés: létezik már oltás a HPV vírus ellen. Ausztráliában az oltás segítségével érték el, hogy ma már alig van méhnyakrákos megbetegedés az országban.
Tudtad, hogy a szűrővizsgálataidat akár OTP Egészségkártyáddal is fizetheted?
Már csak ezért is megéri egészségpénztári tagnak lenni - de a tagság számos más előnnyel is jár. A hamarosan esedékes adóbevallásodnál kérheted, hogy az adó-visszatérésedet az egészségpénztári számlára utalják, így egy plusz fix összeget biztonságban tudhatsz, amit az egészséggel kapcsolatos kiadásokra költhetsz. Számládat ráadásul munkáltatói hozzájárulással vagy egyéni befizetéssel is gyarapíthatod – így tudatosan és rugalmasan gondoskodhatsz saját és családod egészségéről.
A számládon összegyűlt pénzt pedig elköltheted például:
És hogy miért nem csak a nők számára kulcskérdés a HPV vírus szűrése, megelőzése?
Mert a férfiak is lehetnek érintettek. Egyrészt hordozhatják a vírust, és szexuális érintkezéskor továbbadhatják partnerüknek. Másrészt a HPV nemcsak a méhnyakrák kialakulásával okolható: a férfiaknál okozhat daganatot az ivarszerveknél, vagy a fej-nyaki régiót érintő daganatos megbetegedéseket.
Nézd vagy hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd:
- Mi az orvos tanácsa, kinek, mikor, milyen szűrés ajánlott?
- Hogyan gondolkodik Icó a HPV oltásról és vajon ajánlotta-e a lányainak?
- Milyen korosztályt érint a méhnyakrák?
- Mit kell tudnunk a HPV vírusról?
- Mit csinálna Icó másként, ha visszamehetne az időben?
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Voltál-e az elmúlt egy évben méhnyakrák-szűrésen? Ha férfi vagy, utánajártál-e valaha is, hogy hordozol-e HPV-vírust? Ha esetleg nemmel válaszolnál, akkor azért érdemes továbbolvasnod, sőt, megnézni a Diagnózis podcast legújabb epizódját, mert megtudhatod, hogy
miért érezheted magad nagyobb biztonságban, ha évről évre kizárhatod, hogy dolgod lenne a HPV-vel, vagy esetleg az annak következményeként kialakuló daganatfajtákkal.
Ha pedig azok közé tartozol, akik egészségtudatosak és rendszeresen eljárnak szűrővizsgálatokra, akkor is érdemes maradnod: megtudhatod, hogy mi jelenti a lebiztosabb védekezést a méhnyakrák ellen, ha valakinél mégis felüti fejét a betegség, hogyan küzdhető le, és mi minden segít ma már a tájékozódásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azonnal hagyd abba a D-vitamint, ha ezt a 4 tünetet észleled - riadót fújtak az orvosok!
Sokan a téli fáradtságra fogják a kellemetlen tüneteket, pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnák. Az orvosok szerint a népszerű vitamin túladagolása állhat a háttérben, de mit tehetsz ellene?
Sokan esküsznek a D-vitaminra a sötét téli hónapokban, de a jóból is megárthat a sok, a pótlás pedig könnyen a visszájára sülhet el. Orvosok figyelmeztetnek, hogy bizonyos panaszok esetén azonnal fel kell függeszteni a D-vitamin-kiegészítést – írta a UNILAD.
Az orvosok ajánlása szerint októbertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a legtöbb felnőttnek napi 10 mikrogramm (400 Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlása javasolt. Egy NHS-szóvivő szerint:
„Októbertől márciusig nem tudunk elegendő D-vitamint előállítani a napfényből, ezért a csontok és izmok egészségének megőrzése érdekében a legjobb, ha naponta 10 mikrogrammos D-vitamin-kiegészítőt szedünk.”
A hasznos pótlás azonban visszaüthet, ha túlzásba visszük.
Négy fő tünetre kell figyelni. Az első a hányinger, böfögés vagy gyomorpanasz. A szakértők szerint a kiegészítőt mindig étkezés közben érdemes bevenni. A második intő jel a fokozott szomjúság és a gyakori vizelési inger, ami arra utalhat, hogy a szervezet folyadék- és sóháztartása felborult.
Harmadikként a „ködös agy” és a fejfájás jelentkezhet: bár a D-vitamintól épp ennek ellenkezőjét várnánk, a túladagolás koncentrációs nehézségeket is okozhat.
Végül a negyedik tünet a csont- és izomfájdalom, ami szintén a túlzott bevitel következménye lehet.
Ha ezeket tapasztalja, azonnal hagyja abba a D-vitamin szedését, és ellenőrizze az összes szedett készítményt, beleértve a multivitaminokat is, hogy elkerülje a véletlen „túladagolást”. A kellemetlen tünetek enyhítésére igyon sok vizet és fogyasszon ásványi anyagokban gazdag ételeket.
A D-vitamin-túladagolás ritka, és szinte sosem napfény vagy élelmiszer, hanem szinte mindig étrend-kiegészítők túlzott fogyasztása okozza.
Fő veszélye a hiperkalcémia, vagyis a vér túl magas kalciumszintje, ami vesekövekhez és egyéb problémákhoz vezethet. Az amerikai ajánlások szerint a napi felső beviteli határ 4000 NE, de érzékeny egyéneknél már ennél kevesebb is okozhat gondot.
Tobias Mapulanga biomedikai tudós szerint sokan a szezonális betegségekre fogják a tüneteket, pedig a kiegészítő állhat a háttérben. „Sokan nyúlnak a dobozokért a sötétebb hónapokban, és véletlenül túllőnek a célon, majd a következményeket a szezonális vírusokra fogják; amikor az állandó szomjúság és a gyakoribb vizelési inger, a hányinger, a hasi fájdalom vagy székrekedés, a fejfájás vagy agyi köd, valamint az újfajta fájdalmak vagy görcsök röviddel a bevitel után jelennek meg, az arra utal, hogy a kiegészítő visszafelé sül el” – magyarázta a szakértő.
Sokan esküsznek a D-vitaminra a sötét téli hónapokban, de a jóból is megárthat a sok, a pótlás pedig könnyen a visszájára sülhet el. Orvosok figyelmeztetnek, hogy bizonyos panaszok esetén azonnal fel kell függeszteni a D-vitamin-kiegészítést – írta a UNILAD.
Az orvosok ajánlása szerint októbertől márciusig, amikor kevés a napsütés, a legtöbb felnőttnek napi 10 mikrogramm (400 Nemzetközi Egység) D-vitamin pótlása javasolt. Egy NHS-szóvivő szerint:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt egy diagnosztizált szociopata: elárulta a legárulkodóbb jelet, amiről felismeri a sorstársait
Kanika Batra szerint nemcsak a szemkontaktus árulkodó. „A legtöbbetekben még van empátia, bűntudat és megbánás. És amit az emberek lelkiismeretnek hívnak. Nekünk ilyenünk nincs.”
„A szemek elég lélektelenek” – vallja egy diagnosztizált szociopata nő arról, hogyan ismeri fel a hozzá hasonló embereket. A 21 évesen antiszociális személyiségzavarral diagnosztizált Kanika Batra a Unilad cikke szerint kendőzetlenül beszélt arról, mi választja el őt a legtöbb embertől.
„Sokan állítják magukról, hogy szociopaták, és azt gondolják: »Tettem már rossz dolgokat korábban. Szociopata vagyok?« És a válasz: nem. A legtöbbetekben még van empátia, bűntudat és megbánás. És amit az emberek lelkiismeretnek hívnak. Nekünk ilyenünk nincs”
– magyarázta Kanika.
Állítása szerint egy árulkodó fizikai jel buktatja le a sorstársait. „Amit egy másik szociopatán észreveszek, az a szemében van” – állítja. „Ha látod, hogy dühös leszek, látni fogod, hogy a szemem lélektelenné válik.” Kanika azt is elárulta, hogy rá kellett tanítania magát a gyakoribb pislogásra, mert rájött, hogy azzal ijesztgeti az embereket. „Szóval ez olyasmi, amit észre fogsz venni: a képesség, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsuk a szemkontaktust, általában azért, mert nincs ugyanolyan stresszreakciónk, mint másoknak” – tette hozzá.
A nő arról is beszélt, hogy a szociopaták a legkeményebb helyzetekben is rendkívül nyugodtak maradnak. Még egy hajszálon múlt gázolás sem hozza ki őket a sodrukból, ami állítása szerint nemrég vele is megtörtént, és a pulzusa sem emelkedett meg.
„Szóval, amikor azt látod, hogy valaki kivételesen nyugodt, kivételesen jól működik stressz alatt, nagyon valószínű, hogy szociopata lehet” – mondta. Barátságairól elárulta, hogy nagyon gyorsan unatkozni kezd, és ha valakit megun, gondolkodás nélkül kivágja az életéből. A legerősebben átélt érzelmei a düh, az undor és a megvetés – főleg az utóbbi.
Azt is hozzátette, a férfiaknál jóval gyakoribb a szociopátia, a tanulmányok szerint az arányuk 3:1 a nőkhöz képest. Kanika Batra neve egyébként nem ismeretlen: korábban a Miss World Australia szépségverseny döntőse volt, és 2021-ben ő képviselte hazáját a Miss Aura International világversenyen. Már évekkel ezelőtt is azzal sokkolt, hogy diagnózisa miatt nem érez bűntudatot a tetteiért.
„A szemek elég lélektelenek” – vallja egy diagnosztizált szociopata nő arról, hogyan ismeri fel a hozzá hasonló embereket. A 21 évesen antiszociális személyiségzavarral diagnosztizált Kanika Batra a Unilad cikke szerint kendőzetlenül beszélt arról, mi választja el őt a legtöbb embertől.
„Sokan állítják magukról, hogy szociopaták, és azt gondolják: »Tettem már rossz dolgokat korábban. Szociopata vagyok?« És a válasz: nem. A legtöbbetekben még van empátia, bűntudat és megbánás. És amit az emberek lelkiismeretnek hívnak. Nekünk ilyenünk nincs”
– magyarázta Kanika.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.
Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,
ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.
A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.
„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”
– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”
A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.
„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”
– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.
Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek
új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől
- írta a LADbible.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
