A fizikai Nobel-díjakkal a klímaválságra is reflektáltak
A kedden, pár perccel dél előtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia és az akadémia Nobel-bizottságának képviselői bejelentették, hogy 2021-ben kinek ítélték meg a fizikai Nobel-díjat – írja a telex.hu. Ezúttal három tudós megosztva kapta a díjat: az egyik felén a japán születésű, amerikai Syukoro Manabe és német Klaus Hasselman osztozhat, a másik felét az olasz Giorgio Parisi kapta. A döntést azzal indokolták, hogy mindhárman hozzájárultak a komplex fizikai rendszerek működésének megértéséhez.
A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság. De ez közel sem így van, a három tudós kutatási ugyanis nagyon is összefüggnek. Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket véletlenszerűség és rendezetlenség jellemzi, nehéz őket megérteni. A három tudós új módszereket dolgozott ki e rendszerek leírására és hosszú távú viselkedésének kiszámítására – írja az MTI.
Az egyik ilyen, az emberiség számára létfontosságú komplex rendszer a Föld éghajlata – mutattak rá. Syukuro Manabe kimutatta, hogy a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége miként növeli a hőmérsékletet a Föld felszínén. Az 1960-as években az ő vezetésével dolgozták ki a Föld éghajlatának fizikai modelljeit, és ő volt az első, aki kutatta a sugárzásegyenleg és a légtömegek függőleges mozgása közötti kölcsönhatást.
– hangsúlyozták.
Mintegy tíz évvel később Klauss Hasselmann kidolgozott egy modellt, amely összekapcsolta az időjárást és az éghajlatot, ezzel megválaszolta a kérdést, hogy miért lehetnek megbízhatók az éghajlati modellek annak ellenére, hogy az időjárás változékony és kaotikus. Módszereket fejlesztett ki arra is, hogy miként lehet megkülönböztetni a természetes jelenségek és az emberi tevékenység hatásait az éghajlatra. Ezeket a módszereket alkalmazták annak bizonyítására, hogy a megnövekedett légköri hőmérséklet az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid következménye.
1980 körül Giorgio Parisi rejtett mintákat azonosított rendezetlen komplex anyagokban. Felfedezései a legjelentősebb hozzájárulást jelentették a komplex rendszerekről szóló elméletben, és lehetővé tették sok különböző és látszólag teljesen véletlenszerű anyag és jelenség megértését és leírását nemcsak a fizikában, hanem más területeken, így a matematikában, a biológiában és az idegtudományban is – emelték ki.
„Az idén elismert felfedezések alátámasztják, hogy az éghajlatról szóló ismereteink szilárd - alapos elemzéseken és megfigyeléseken nyugvó - tudományos alapokon állnak” – fogalmazott Thors Hans Hansson, az illetékes bizottság elnöke.
A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak, a pénz egyik felét Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann, a másikat Giorgio Parisi kapja. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.
Az idei Nobel-díjakat bejelentése egyébként hétfőn kezdődött az orvostudományi díjazottak közzétételével. Ezt az amerikai David Juliusnak és a libanoni születésű, szintén amerikai Ardem Patapoutiannek ítélték meg, a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. Jó eséllyel indult a díjért Karikó Katalin is, ahogyan arról itt is írtunk. És bár végül nem ő nyert, van még egy kategória, amiben a magyar biokémikus sikert arathat: a szerdán bejelentésre kerülő kémiai Nobel-díj.
