A NASA egy nemzetközi kutatócsoportja új üzenetet dolgozott ki, amelyet a galaxisba sugározna, annak reményében, hogy sikerül földönkívüliekkel felvenni a kapcsolatot – írja a Guardian.
A csillagközi üzenet, amely a Beacon in the Galaxy nevet viseli, az emberi kommunikáció egyszerű elveivel, néhány matematikai és fizikai alapfogalommal, a DNS alkotóelemeivel kezdődik, és az emberről, a Földről szóló információkkal, valamint egy válaszcímmel zárul, amennyiben a fogadó fél válaszolni szeretne az üzenetre.
A kutatócsoport vezetője, Dr. Jonathan Jiang szerint a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően mára sikerült egy olyan, binárisan írott üzenetet létrehozniuk, amelyet egy amerikai és egy kínai rádióteleszkóp segítségével a Tejútrendszer szívébe lehet sugározni.
Előzetes tanulmányukban a kutatók azt írták, az üzenetet a Tejútrendszer középpontja körüli csillagok sűrű gyűrűjébe küldenék, mert az eddigi információk szerint ott lehet a legnagyobb esély arra, hogy kialakult valamilyen életforma.
A korábbi leghíresebb próbálkozás az Arecibói üzenet volt, amelyet 1974-ben küldtek egy Puerto Ricó-i obszervatóriumból. Annak azonban, hogy ezek a kísérletek sikerrel záruljanak, rendkívül kicsi esélye van egyelőre. Nehezítő körülmény, hogy maga az üzenet is rendkívül hosszú, akár több tízezer évig is tarthat; és arra sincsen garancia, hogy megértik az üzenet tartalmát.
Az Arecibo-üzenetet a tervezője, Frank Drake próbaképpen pár kollégájának, köztük Nobel-díjasoknak is elküldte. Egyikük sem értette.
Stephen Hawking korábban egyébként arra figyelmeztetett, hogy tartózkodni kellene az efféle üzenetküldésektől és attól, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. „Ha földönkívüliek látogatnak meg minket, az eredmény nagyjából olyan lenne, mint amikor Kolumbusz partra szállt Amerikában, ami nem alakult jól az amerikai őslakosok számára” – érvelt évekkel korábban a Discovery csatorna egyik dokumentumfilmjében a tudós.
A NASA kutatócsoportjának a tagjai azonban úgy vélik, hogy egy idegen faj, amely képes a kozmoszon átívelő kommunikációra, talán már megtanulta a béke és az együttműködés értékeit, és az emberiség sokat tanulhatna tőle. „Hiszünk benne, hogy a tudomány fejlődése, amit ezáltal elérhetnénk, ha létrejönne a kommunikáció, messze felülmúlná az aggodalmakat” – mondták.
A NASA egy nemzetközi kutatócsoportja új üzenetet dolgozott ki, amelyet a galaxisba sugározna, annak reményében, hogy sikerül földönkívüliekkel felvenni a kapcsolatot – írja a Guardian.
A csillagközi üzenet, amely a Beacon in the Galaxy nevet viseli, az emberi kommunikáció egyszerű elveivel, néhány matematikai és fizikai alapfogalommal, a DNS alkotóelemeivel kezdődik, és az emberről, a Földről szóló információkkal, valamint egy válaszcímmel zárul, amennyiben a fogadó fél válaszolni szeretne az üzenetre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
FOTÓGALÉRIA - Megjöttek az első képek a Földről, lélegzetelállító felvételeket készítettek az Artemis II űrhajósai
Fotókon a kék bolygó, amit otthonunknak hívunk: az amerikai űrügynökség látványos felvételekkel jelentette be, hogy az Artemis II misszió a tervezett útvonal felét már megtette. A képeket Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion űrhajó kamerájával.
Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.
„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”
– írta az űrügynökség.
Pénteken, egy nappal az indulás után megérkeztek a legénység első felvételei. A Földről készült fotót Reid Wiseman parancsnok készítette az Orion egyik napelemszárnyának végén elhelyezett kamerával. A képeken a szakértők két sarki fényt és az állatövi fényt is azonosították.
Fotókon a Földünk!
A misszió magyar idő szerint csütörtökön, 0 óra 35 perckor indult a NASA floridai indítóállásáról, négy űrhajóssal a fedélzetén: Christina Koch-al, Victor Gloverrel, Reid Wiseman parancsnokkal és Jeremy Hansennel.
A küldetés következő nagy mérföldköve hétfőn várható, amikor az űrhajósok leszállás nélkül megkerülik a Holdat, és egy hatórás periódusban tudományos megfigyeléseket végeznek. Ezek az adatok alapvető fontosságúak lesznek a következő, Artemis III nevű misszió számára, ahol már a tényleges holdra szállás a cél. A tervek szerint a teljes repülés nagyjából tíz napig tart majd.
Az Artemis II misszió ma már több mint félúton jár a Hold felé, a NASA pedig a küldetés pontossága miatt törölte az első, kifelé tartó pályakorrekciós manővert. A négyfős legénység jelenleg az Orion űrhajó kabinját és műszereit készíti elő a hétfői, körülbelül hatórás holdközeli megfigyelési szakaszra.
„E kép közzétételének pillanatában az Artemis II misszió körülbelül félúton van a Hold felé”
– írta az űrügynökség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nélkülük az ember sem létezhetne” – elárulták, melyik volt a Föld első növénye
Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa szerint a legkorábbi fotoszintetizáló élőlények tették lehetővé az összetett életet. Ezek az algaszerű szervezetek évmilliók alatt oxigénnel dúsították fel a bolygó légkörét.
Mielőtt fák, virágok és fű borították volna a bolygót, a szárazföld csak kő és por volt. De melyik élőlény volt az, amelyik elsőként lépett a partra, és ezzel elindította a szárazföldi élet forradalmát? Erre a kérdésre igyekezett választ adni Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa a The Conversationben megjelent cikkében.
Ahogy az állatok, úgy a növények élete is a vízben kezdődött. A legkorábbi, növényi eredetű élőlények olyan egyszerű, apró zöld életformák voltak, mint például az algák, amelyek több mint 1 milliárd éve élnek a Föld óceánjaiban és tavaiban. A napfény, a víz és a szén-dioxid felhasználásával cukrokat állítanak elő, és e folyamat, a fotoszintézis melléktermékeként oxigént bocsátanak a légkörbe. A Föld hajnalán ebből nagyon kevés volt,
az oxigén évmilliók alatt halmozódott fel a fotoszintetizáló élőlényeknek köszönhetően. „Ez a változás lehetővé tette a nagyobb és összetettebb élet kialakulását, nélkülük az ember sem létezhetne”
– emelte ki Potter.
A tudósok úgy vélik, hogy az első igazi szárazföldi növények körülbelül 470 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a zöldalgákból. Ezek a korai növények a partvonalak közelében, sekély vízben éltek, ahol a környezetük gyakran változott: néha víz alatt voltak, néha pedig a levegőn. Ez segítette őket abban, hogy lassan alkalmazkodjanak a szárazföldi léthez, ami egy sor új kihívással járt. El kellett kerülniük a kiszáradást, meg kellett tudniuk állni a vízben való lebegés nélkül, és vizet, valamint tápanyagot kellett szerezniük a talajból.
Hogy alkalmazkodjanak, az első növények fontos új tulajdonságokat fejlesztettek ki. Az egyik egy viaszos bevonat, az úgynevezett kutikula volt, amely segített a vizet a növény belsejében tartani. A növények sejtfala emellett erősebb lett, ami lehetővé tette számukra, hogy a gravitáció ellenére függőlegesen álljanak. Az egyszerű, gyökérszerű szerkezetek, az úgynevezett rizoidok pedig a stabil kapaszkodásban, valamint a víz és az ásványi anyagok felszívódásában segítették őket.
Ezek az első növények nagyon kicsik és egyszerűek voltak, hasonlítottak a ma élő mohákhoz, például a májmohákhoz és a becősmohákhoz. Nem volt igazi gyökerük vagy száruk, és közel maradtak a talajhoz.
Ezt bizonyítják például a Cooksonia nevű növénycsalád fosszíliái is, amelyek körülbelül 430 millió évvel ezelőtt éltek, és apró, elágazó száraik voltak, amelyek mindössze néhány centiméter magasra nőttek meg.
Bár ezek a növények méretüket tekintve aprók voltak, hatásuk óriási volt. Idővel egyre több lett belőlük, és a kezdetleges gyökereik segítségével a kövekből talaj lett, ami további növények megtelepedését tette lehetővé.
A több növény több oxigént is jelentett a légkörben, emellett pedig táplálékként és élettérként is szolgáltak, így megindulhattak az állatok is a szárazföld felé.
A növények evolúciójában nagyjából 420 millió évvel ezelőtt jelent meg az a szövet, ami lehetővé tette, hogy a víz és a tápanyag a növény minden részébe eljusson. Ennek köszönhetően magasabbak és erősebbek lehettek, így jutott el a bolygó a körülbelül 360 millió évvel ezelőtti időszakba, amikor
már hatalmas, helyenként 30 méter magas fák borították a tájat. Ezek kidőlve nemcsak tápanyagként szolgáltak más élőlények számára, hanem évmilliók alatt fosszilis energiahordozóvá is alakultak.
Egy másik fontos evolúciós változás 380 millió évvel ezelőtt következett be, amikor
megjelentek a magok,
amelyek védték a növényi „embriókat”, és lehetővé tették számukra, hogy a zord körülményeket is túléljék. Végül 140 millió évvel ezelőtt
megjelentek a virágok, amelyek a növények szaporodását és elterjedését segítették.
Ma a virágos növények jelentik azokat a növényeket, amelyekkel a legtöbbször találkozunk.
Mielőtt fák, virágok és fű borították volna a bolygót, a szárazföld csak kő és por volt. De melyik élőlény volt az, amelyik elsőként lépett a partra, és ezzel elindította a szárazföldi élet forradalmát? Erre a kérdésre igyekezett választ adni Erin Potter, a New York-i Állami Egyetem tudósa a The Conversationben megjelent cikkében.
Ahogy az állatok, úgy a növények élete is a vízben kezdődött. A legkorábbi, növényi eredetű élőlények olyan egyszerű, apró zöld életformák voltak, mint például az algák, amelyek több mint 1 milliárd éve élnek a Föld óceánjaiban és tavaiban. A napfény, a víz és a szén-dioxid felhasználásával cukrokat állítanak elő, és e folyamat, a fotoszintézis melléktermékeként oxigént bocsátanak a légkörbe. A Föld hajnalán ebből nagyon kevés volt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szenzációs felvételeket készített a Szaturnuszról a Webb és a Hubble űrtávcső
A Webb és a Hubble űrtávcső közös munkája eddig sosem látott részletességgel mutatja a gázóriást. A szakértők szerint ez különösen izgalmas, mert a két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.
A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Míg a veterán Hubble a látható fény tartományában a felhőzet finom színárnyalatait rögzíti, addig az újgenerációs Webb az infravörös tartományban a légkör különböző mélységeiben rejtőző felhőket és kémiai anyagokat is érzékeli. A két adatsor kombinálásával a tudósok gyakorlatilag felszeletelik a bolygó atmoszféráját.
A Hubble egy évtizedes megfigyelőprogram részeként kapta lencsevégre a Szaturnuszt még 2024 augusztusában, a Webb pedig néhány hónappal később. A képek rögzítésekor a bolygó éppen az északi féltekén tapasztalható nyárból a 2025-ös napéjegyenlőség felé haladt.
A fotók egy rendkívül mozgalmas légkört tárnak fel. A Webb képén egy „szalaghullámnak” nevezett, hosszan fennálló futóáramlat kanyarog, alatta pedig még mindig látszik egy apró folt, a 2011-es „Nagy tavaszi vihar” makacs maradványa. A déli féltekén szintén több vihar örvénylik, melyeket a látható felhők alatt tomboló erős szelek és hullámok formálnak.
A bolygó északi pólusánál lévő ikonikus, hatszög alakú futóáramlás több csúcsa is halványan kivehető mindkét képen. Valószínűleg évtizedekig ez az utolsó nagy felbontású kép a híres hatszögről, mivel az északi pólus hamarosan télbe fordul, és tizenöt évre sötétségbe borul.
A Webb infravörös megfigyelésein a pólusok feltűnően szürkészöld színben játszanak. A tudósok szerint ezt vagy egy magaslégköri aeroszolréteg okozza, amely másként szórja a fényt, vagy pedig sarki fényhez hasonló jelenség, ahol a bolygó mágneses mezejével kölcsönhatásba lépő töltött részecskék keltenek fénylést. A gyűrűk azért különösen fényesek az infravörös képen, mert nagyrészt visszaverő vízjégből állnak, és olyan finom részletek is látszanak rajtuk, mint a küllők és a legkülső, vékony F-gyűrű éles vonala.
A Webb a legnagyobb és legerősebb távcső, amelyet valaha az űrbe bocsátottak. A Hubble űrteleszkóp pedig több mint három évtizede működik, és továbbra is úttörő felfedezéseket tesz, amelyek alakítják az Univerzumról alkotott ismereteinket.
Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.
A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kokain és fájdalomcsillapítók jelentek meg a bahamai cápák vérében - a kutatók szerint a turizmus tehet róla
A szakemberek úgy vélik, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz lehet a felelős. Még az egyik legelzártabb, érintetlennek hitt szigetnél is kimutatták a szennyezést.
A Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint és koffeint is kimutattak, derül ki egy új tanulmányból. A kutatók 85, a paradicsomi Eleuthera sziget környékén befogott cápák vérmintáját elemezték, és 28 állatnál találtak valamilyen, emberi tevékenységből származó hatóanyagot.
A leggyakrabban kimutatott szer a koffein volt, de két cápa a kokainra is pozitív tesztet produkált.
A Bahamákon, Brazíliában és Chilében dolgozó kutatók a vérmintákban fájdalomcsillapítók – acetaminofen és diklofenák – nyomait is azonosították.
A vizsgálat azért is fontos, mert most először mutattak ki koffeint cápákból bárhol a világon, és ez az első alkalom, hogy a Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint találtak - írta a Science Alert
A kutatók szerint a szennyezés a turizmushoz köthető: a cápákat népszerű búvár- és hajós túraútvonalak mentén fogták be, így valószínű, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz, valamint az urbanizáció és a turizmus általános növekedése okozza a problémát. A kokain esetében azt gyanítják, hogy az állatok a vízbe esett kábítószercsomagokba haraphattak bele.
„Harapdálnak, hogy felderítsenek dolgokat, és így végül ki vannak téve a hatásuknak” – magyarázta Natascha Wosnick biológus, a brazil Paraná Szövetségi Egyetem kutatója.
Bár a szerek pontos egészségügyi hatásait még nem ismerjük, a kutatók vizsgáltak néhány anyagcsere-jelzőt, amelyek arra utalnak, hogy a szennyezés magasabb stressz-szinthez és nagyobb energiafelhasználáshoz vezethet, miközben az állatok szervezete a méregtelenítéssel küzd.
A tanulmány szerzői szerint a probléma túlmutat a cápákon. „A gyógyszerek és az illegális drogok egyre inkább az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyezők közé tartoznak a tengeri környezetben, különösen az olyan területeken, ahol felgyorsult az urbanizáció és a turizmus vezérelte fejlődés” – írják a tanulmányukban. Hozzáteszik, hogy
a szerek „folyamatos bejutása nemcsak a tengeri biodiverzitást veszélyezteti, hanem az emberi egészséget is, például a tenger gyümölcseinek fogyasztásán és a vízben való rekreációs tevékenységeken keresztül.”
A kutatók szerint az eredmények rávilágítanak, hogy sürgősen foglalkozni kell a tengeri szennyezéssel még az olyan, érintetlennek hitt ökoszisztémákban is, mint a Bahamák. „Ez az első olyan jelentés, amely a Bahamák cápáiból származó ilyen szennyezőkről és a hozzájuk esetlegesen kapcsolódó élettani válaszokról számol be, rámutatva a sürgető igényre, hogy foglalkozzunk a gyakran érintetlennek vélt ökoszisztémák tengeri szennyezésével.”
A jelenség nem egyedi. Korábban Brazília partjainál élő cápák szervezetében is találtak már kokainnyomokat. Egy tavalyi tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi-sarkvidékre látogató óceánjárók – lényegében úszó mini-városok – antibiotikumokat, gyógyszereket és más anyagokat bocsátanak a vízbe, ami súlyosan veszélyezteti az ottani élővilágot.
A Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint és koffeint is kimutattak, derül ki egy új tanulmányból. A kutatók 85, a paradicsomi Eleuthera sziget környékén befogott cápák vérmintáját elemezték, és 28 állatnál találtak valamilyen, emberi tevékenységből származó hatóanyagot.
A leggyakrabban kimutatott szer a koffein volt, de két cápa a kokainra is pozitív tesztet produkált.
A Bahamákon, Brazíliában és Chilében dolgozó kutatók a vérmintákban fájdalomcsillapítók – acetaminofen és diklofenák – nyomait is azonosították.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
