A dinoszauruszok lehetnek az okai annak, hogy nem élünk 200 évig
Jelentős különbség van aközött, hogy az emlősök (beleértve magunkat is) milyen gyorsan öregszenek, és sok hüllő- és kétéltűfaj élettartama között. Ez az ellentmondás egy tudós szerint a dinoszauruszok több millió évvel ezelőtti dominanciájának tudható be, az emlősök történetének kritikus időszakában.
João Pedro de Magalhães, az angliai Birminghami Egyetem mikrobiológusa egy újonnan megjelent tanulmányban írja le a „hosszú élettartam szűk keresztmetszete” hipotézisét. Amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, a túléléshez szükség volt arra, hogy a sokkal kisebb emlősök
„A legkorábbi emlősök némelyike arra kényszerült, hogy a tápláléklánc alján éljen, és valószínűleg 100 millió évet töltöttek a dinoszauruszok korában, hogy gyors szaporodással túléljék” – mondta de Magalhães.
A publikált kutatás megjegyzi, hogy az eutheriai emlősök vonalának korai ősei valószínűleg, hogy elvesztettek bizonyos enzimeket a dinoszauruszok korában. Olyan enzimeket, amelyek kijavítják az ultraibolya fény által okozott károkat. Érdekes módon az erszényesekből is hiányzik a három UV-javító enzim közül legalább egy, az úgynevezett fotoliázok. Ennyiből persze még nem egyértelmű kijelenteni, hogy ez bármilyen módon összefügg-e a saját viszonylag rövidebb élettartamukkal.
De hogy miért tűnhettek el ezek a fontos enzimek? Az egyik lehetőség az, hogy az emlősök éjszakai életmódot folytattak a túlélésük érdekében. Mi ezt a hiányzó enzimet manapság kénytelenek vagyunk naptejjel pótolni. Ez például egy olyan javítási és helyreállítási mechanizmus, amellyel az ősidőkben rendelkezhettünk.
Vannak más jelek is. Vegyük például a fogakat: bizonyos hüllők, beleértve az aligátorokat is, egész életükben növeszthetik a fogakat. Az emberi lények nyilvánvalóan erre nem képesek, talán ez is a több száz évezredre visszanyúló genetikai szelekció eredménye.
„Az állatvilágban valóban figyelemre méltó javításra és regenerációra látunk példákat” – mondja de Magalhães. „Ez a genetikai információ szükségtelen lett volna a korai emlősök számára, akik szerencsések voltak, ha nem egy T-rex táplálékaként végezték.”
„Bár mindez jelenleg csak hipotézis, azonban, ha a későbbiekben helytállónak bizonyul kutatásunk, az sok további kutatómunkának lehet az alapja, beleértve az öregedés folyamatainak jobb megértését" - mondja de Magalhães.
(A Sciencealert nyomán)
