hirdetés

TUDOMÁNY

A covid-vakcina globális forgalmazása a történelem legnagyobb logisztikai kihívása

Van, amelyik oltóanyagot csak -70 fokon lehet szállítani, és százmillió számra kellenek fecskendők, alkoholos tamponok, kesztyűk is.
Fotó:Needpix. - szmo.hu
2020. december 02.

hirdetés

Nagy-Britanniában, a nyugati országok közül elsőként a jövő héten elkezdődhetnek a tömeges oltások, miután forgalmazási engedélyt kapott a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája, és a Moderna is jó úton halad afelé, hogy forgalomba hozhassa oltását.

A gyártók, a nagy szállító cégek, és olyan humanitárius szervezetek, mint a Bill & Melinda Gates Foundation, már hónapokkal ezelőtt elkezdték az előkészületeket a világméretű forgalmazásra.

Az ugyanis kevés, hogy legyártják az oltóanyagot, az első perctől tökéletesen kell működnie annak a globális ellátó hálózatnak is, amely eljuttatja a védőoltást a Föld legelhagyottabb területeire is. Ez pedig hatalmas logisztikai kihívás.

Seth Berkley, a Gavi nemzetközi oltásszövetség vezetője a New Scientist magazinnak azt mondta, a Föld lakosságának nagyjából a 60%-át kellene beoltani, és mivel a vakcinák többségéből két adag szükséges, legalább 9 milliárd dózissal kell számolnunk.

hirdetés

Egy újonnan engedélyezett oltás tömeges gyártásához normál körülmények között legalább egy év kell. Most azonban a gyógyszergyárak már jóval a klinikai tesztelések harmadik szakasza előtt megtették erre az előkészületeket.

A Pfizer és a BioNTech 2020 végére már 25 millió embernek elegendő dózist tervez, 2021-ben pedig 630 milliót.

Az oxfordi egyetem és az AstraZeneca már szeptemberre 30 millió adagot tervezett, de a tesztelés késedelme miatt az év végéig már csak 4 milliót vállaltak.

Számos ország már jó előre kifizette a vakcinák egy részét, hogy az így befolyt pénzből még tovább gyorsíthassák a cégek a kutatásaikat és a gyártást. Az amerikai kormány például 6,5 milliárd dollárt fektetett be a covid-terápiákba és az oltásokba, nagyrészt az Operation Warp Speed keretében, amelynek célja, hogy 300 millió vakcinát osszanak szét az országban 2021 januárjától.

A Moderna 1,6 milliárd dolláros üzletet kötött Washingtonnal 100 millió adagra, a Pfizer és a BioNTech pedig 1,95 milliárd dollárost, ugyancsak 100 millió adagra. A brit kormány összesen 340 millió dózisra kötött megállapodást hat céggel.

Az államok jelentős része a 184 országot tömörítő COVAX-rendszeren keresztül intézi ezeket a megrendeléseket. A COVAX lehetővé teszi a gazdagabb országoknak, hogy összeadják vakcina-vásárló erejüket, egyúttal támogatást nyújt az oltás vásárlásához a szegényebbeknek.

A cél, hogy 2 milliárd dózist gyártsanak le 2021 végéig.

Nemcsak az oltásokat kell minél gyorsabban, minél több emberhez eljuttatni, hanem ugyanilyen sürgősen meg kell oldani az oltásokhoz szükséges eszközök kiszállítását az alkoholos tamponoktól a fecskendőkig, a használt tűk tárolóitól a kesztyűkig.

Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint csak az Egyesült Államokban legalább 850 millió fecskendőre lesz szükség. Az UNICEF már megkezdte egymilliárd fecskendő raktározását Dániában és Dubaiban a COVAX keretében.

Az UNICEF előtt álló egyik nagy kihívás, hogy míg a légi úton szállított oltások a világon bárhová eljuttathatók 1-3 nap alatt, a nagy helyet foglaló fecskendőket hajóval és teherautóval viszik, és 2-4 hónapba is beletelhet, amíg megérkeznek. Éppen ezért igyekeznek ezeket jóval előbb rendeltetési helyükre vinni, hogy enyhítsék a karanténintézkedések, exporttilalmak vagy kikötői zárlatok kockázatát, és gyorsabban szét is oszthassák őket.

Az UNICEF minden évben 800 millió fecskendőt szállít a világban különböző oltási kampányokhoz. A szervezet becslései szerint a covid-19 vakcinákhoz legalább négyszer ennyire lesz szükség.

Az oltóanyagokat különleges, boroszilikát üvegfiolákban tárolják és szállítják. Ezek ellenállnak a rendkívüli hőmérséklet-ingadozásoknak, és kémiai szempontból kevésbé reaktívak, mint a hagyományos üveg, tehát kisebb a valószínűsége, hogy valamilyen vegyület belekerül a vakcinába – hívja fel a figyelmet Ken Falkowitz, a DWK Life Science laboratóriumi eszközöket gyártó cég vezetője.

A német Schott cég, a világ legnagyobb boroszilikátüveg-gyártója vállalta, hogy 2 milliárd dózis számára elegendő fiolát gyárt, és már el is kezdődtek a szállítások Észak-Amerikába, Európába és Ázsiába. A DWK Life Sciences a közelmúltban egyesült a német Müller+Müller céggel, hogy éves termelési kapacitásukat 600 millió fiolára emeljék. Az amerikai orvosbiológiai kutató és fejlesztő hatóság (BARDA) többszáz millió dollárt fektetett be amerikai cégekbe, hogy további 284 millió fiolát gyártsanak a covid-vakcináknak.

A globális szállításhoz mindenekelőtt fel kellene éleszteni a világ légiközlekedését. A IATA becslései szerint ahhoz, hogy a Földön minden emberhez eljusson egyetlen adag oltás, 8000 Boeing 747-es teherszállító repülőgépet kellene megtölteni.

A következő probléma, hogy a jelenlegi 12 vakcina-jelölt mindegyikét rendkívül alacsony hőmérsékleten kell szállítani. A Moderna mRNA-1273 oltóanyagát mínusz 20 fokon kell tárolni, erre a legtöbb háztartási fagyasztó is képes.

A Pfizer és a BioNTech vakcinája viszont, ami szintén a hírvivő RNS alapú módszerrel készült, mínusz 70 fokon őrzi meg szavatosságát. Ehhez olyan különleges fagyasztókra van szükség, mint a laboratóriumok baktérium-tenyészetének vagy a spermabankoknak.

A Pfizer tervezett olyan szigetelt, bőrönd méretű konténereket, amelyek száraz jéggel töltve képesek biztosítani a mínusz 70 fokos hőmérsékletet és fenntartják a vakcina stabil állagát 15 napig. Mindegyik konténer 4875 dózis tárolására alkalmas, és 23 kilogramm száraz jéggel kell öt naponta feltölteni.

Vannak azonban olyan kísérletek is, amelyek azt mutatják, hogy az mRNS-oltásoknak nincs szükségük ilyen mély fagyasztásra. Két kutatócsoport is állítja, hogy akár egy hónapig is elállhat az oltóanyag plusz 4 C fokon. Ezek a kísérletek még a tesztelés korai szakaszában vannak, de ha ez beigazolódna, alaposan megkönnyítené az oltás forgalmazását.

A szegényebb országok így is problémát jelentenek majd, ezeken a helyeken a legtávolibb falvakba általában motorkerékpáron viszik a gyógyszereket.

Kérdés az is, hogy a júniusban elindított COVAX révén mindenkinek jut-e oltás. A szegénység, az egyenlőtlenség ellen alakult Oxfam nemzetközi civil szervezet legutóbbi jelentése szerint

Nagy-Britannia máris 5 injekcióra való dózist biztosított minden lakosának, míg Bangladesben 9 emberre jut egy dózis.

Helen Rees, a dél-afrikai Witwatersrand egyetem vakcina-szakértője figyelmeztet: ha lesznek olyan országok vagy régiók, ahová nem jut el az oltás, a vírus visszatérhet.

És persze a bizonytalanságot növeli az is, hogy nem tudják, az emberek egyáltalán hajlandók lesznek-e magukat beoltatni, bíznak-e a védőoltásokban. Egy 19 országban 13 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint 70%-a beoltatná magát a covid-19 vakcinával, de ez az arány országonként változik. Kínában 90% áll hozzá pozitívan, míg Oroszországban csak 55%.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

„A hátamon feláll a szőr” – mondja a kínai vakcináról Duda Ernő immunológus

A szegedi professzor szerint nem jó, ha az állam nyomást helyez a gyógyszerfelügyeletre. Bízik benne, hogy január végétől az EU-s beszerzés is felgyorsul majd.
Fotó: Egyetem tv - YouTube - szmo.hu
2021. január 20.

hirdetés

Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondta a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa.

A Sinopharm és a Sinovac inaktivált vírust tartalmazó vakcinái szerinte elavult módszerrel készülnek, a harmadik világ tömegei számára.

"Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan, mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk!"

„A koronavírus nem influenza, a hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!”

- fogalmazott a professzor. Majd elmagyarázta, hogy a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus. „Olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért potenciálisan autoimmun folyamatokat indíthat el.”

Vagyis előfordulhat, hogy hatására a szervezet önmagát kezdi el támadni. „Nem véletlen, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, és csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz.”

hirdetés
„Ami felesleges, azt ne vigyük be, mert abból mellékhatás keletkezhet.”

Duda azt nem állítja, hogy a kínai vakcinától betegek lesznek az emberek, de azt igen, hogy a technológiából fakadóan ennek nagyobb a kockázata.

„Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak” - mondta a Válasz Online-nak a szegedi professzor.

Duda Ernő szerint a másik baj a Sinopharm oltóanyagával, hogy nagyon keveset tudunk róla. A kínaiak ugyanis a mai napig nem publikálták az úgynevezett harmadik fázis vizsgálatait, amelyek a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzítik. Ezzel szemben a Pfizer és a Moderna eredményeit rangos szaklapokban tették közzé.

„Az biztos, hogy a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatósága, az amerikai és az európai engedélyét nem tudják felmutatni, mert a kínaiak nem kérnek ilyet. Valamit pedig mondaniuk kell az oltóanyagról.”

Annál is inkább, mert az oltási hajlandóságnál sokat számít a vakcinafejlesztő ország hitelessége is.

„Mennyire bízna meg egy – egyébként valószínűleg hatásos és biztonságos – orosz vakcinában, amit csak az orosz hatóság hitelesít? Az az Oroszország, ahol egy évtizeden keresztül állami közreműködéssel hamisították meg a doppingeredményeket? Vagy fogadna el egy olyan oltást, amelynek hatásosságát és biztonságosságát csak az a kínai állam ismeri el, amely vegzálta a járványt először leíró orvost?"

- tette fel a kérdést Duda Ernő.

A lap megkérdezte, nem kellene-e óvatosabban fogalmaznia, hisz így is magas az oltásellenesség Magyarországon.

A professzor szerint ha az embereknek kételyeik vannak, de közben a kínai és az orosz vakcina folyik a csapból is, akkor az valóban az oltási hajlandóság ellen hat.

„Miért nem arról beszélnek, hogy Magyarország számára az unió közel húszmillió oltást tett félre, és a veszélyeztetetteket nyárra be tudjuk oltani? Hogy májusra drasztikusan lecsökken a halálesetek száma?”

Duda Ernő szerint hiába szeretne mindenki minél gyorsabb megoldást, nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra. A vészhelyzeti engedélyezésnél ugyanis nem a gyártó, hanem az állam vállalja a felelősséget az esetleges problémákért. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni" - jegyezte meg.

A szegedi professzor szerint a nyugati engedélyezési eljárás átlátható, az engedélyezett oltóanyagok pedig hatásosak és biztonságosak, ezért nyugati vakcinákat kell használni.

Duda Ernő abban bízik, hogy január végén felgyorsul majd a tempó, hiszen akkortól jön az Astrazeneca/Oxford vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, és több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várnak rövidesen készítményeket.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY
A Rovatból
hirdetés

Videón, ahogy meteor szelte át hajnalban Magyarország egét

A fényes tűzgömböt kedd hajnalban észlelték, szerencsésen videóra is tudták venni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 19.

hirdetés

Az Időkép számolt be róla, hogy kedden 1 óra 59 perckor egy fényes tűzgömb szelte át hazánk egét.

A jelenségről a portál egyik felhasználója videót is tudott készíteni, amit feltöltött a Youtube-ra. A felvétel a Győr-Moson-Sopron megyei Sokorópátkán készült, északkeleti irányban.

Videó: Így szelte át az eget a meteor


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Mit tudunk eddig a kínai vakcináról?

A KOVIDők kérdéseire dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora válaszolt, aki szerteágazó kutatásokat végez a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
Dr. Kintses Bálint biológus videó-interjúja a KOVIDők blogon, írott anyag: Dr. Bokor Dóra gyógyszerész, szakújságíró - szmo.hu
2021. január 23.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

– Mik lehetnek a Kínában fejlesztett oltóanyag előnyei és hátrányai más koronavírus-vakcinákkal összehasonlítva?

– Jelenleg két vakcinát fejleszt a Sinopharma nevű, nagy kínai gyógyszergyár – mindkettő inaktivált vírust tartalmazó vakcina, tehát első generációs oltóanyagok. Ilyenformán nem a legmodernebb vakcinák ugyan, de ez semmiképp nem jelenti azt, hogy nem jó oltóanyagok.

A forgalomban lévő vagy fejlesztés alatt álló vakcinák között nem az alapján kell különbséget tenni, hogy melyik országban fejlesztik: az összehasonlítás fő szempontja a hatékonyság és a biztonságosság. Jelen pillanatban azt lehet tudni a kínai vakcináról, hogy az előzetes tanulmányok alapján a hatásossága 70–75 százalékos.

A III. fázisú klinikai vizsgálatok azonban még folyamatban vannak – egyértelmű adatokat akkor fogunk látni, ha közzéteszik ezeknek az eredményeit. Ha a III. fázisú vizsgálatok igazolják, hogy az oltóanyag hatékony, biztonságos és megbízható, akkor az Európai Unió tagállamaiban forgalomba hozható gyógyszereket/oltóanyagokat engedélyező Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve a magyarországi gyógyszerhatóság (OGYÉI) is áttekinti és értékeli a fejlesztési és a vizsgálati dokumentációt, majd ez alapján dönt a forgalomba hozatal engedélyezéséről. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió területén alkalmazható legyen a vakcina.

Ha tehát lesznek publikált adatok, nyilvánossá válnak a klinikai vizsgálatok eredményei és az uniós, illetve a hazai hatóság is engedélyezi, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a Kínában fejlesztett vakcina is ugyanúgy hatékony és biztonságos, mint más engedélyezett oltóanyagok.

Úgy gondolom, Kínában is nagyon jó szakemberek, nagyon jó kutatók dolgoznak a vakcina fejlesztésén, az adatok ismeretében pedig a konkrét vakcináról is többet fogunk tudni.

hirdetés

– Van-e gyakorlati jelentősége annak, hogy a kínai oltóanyag egy régebbi típusú vakcinatechnológiára épül?

– Érték ilyen kritikák, de úgy gondolom, hogy minden technológiának megvan a maga előnye és a hátránya is.

Az, hogy ez egy első generációs – tehát a hagyományos módszertanra épülő vakcinafejlesztési és -gyártási protokoll szerint készült – oltóanyag, nem jelenti azt, hogy nem jó.

A harmadik generációs, modern RNS-vakcinákkal összehasonlítva lehet úgy ítélni, hogy ez egy „elavultnak tekinthető technológia”, de ettől még képes a feladatát ellátni: tud hatékony és erős immunválaszt generálni. Az oltóanyagok összehasonlításakor nagyon fontos szempont, hogy a vakcina „célba érjen”, tehát azt is mérlegelni kell, hogy milyen populációban, milyen területen és hogyan szeretnénk alkalmazni. A fejlett országokban, így Európában is, ahol az RNS-vakcinák megfelelő tárolása és kezelése megoldható, nagyon jók lehetnek a harmadik generációs oltóanyagok, de a trópusi országokban (pl. Afrikában), ahol forróság van és a hűtési lánc nem biztosítható, sokkal nehezebb célba juttatni egy RNS-vakcinát, mint egy inaktivált vírust tartalmazó készítményt, ami nem igényel ennyire speciális szállítási és tárolási körülményeket. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumában jelenleg is zajlik a fertőzöttektől származó mintákban előforduló koronavírus-genomok elemzése.

– Ezzel kapcsolatban milyen eredményeitek vannak?

A kollaborációs kutatómunka keretében több száz mintát vizsgáltunk, és a január első két hetében beérkezett mintákból szűrtük, hogy tartalmazzák-e az Angliában felfedezett új vírusvariánst. Eddig öt beteg légúti mintájából mutattuk ki az új, angliai mutáns törzset. Ez azért nagyon fontos, mert ezek az esetek nem közvetlenül Angliából behurcolt fertőzést jeleznek, hanem másodlagos fertőzésként jelentek meg, tehát egy hazai fertőzési lánc kezdetei.

Az, hogy az angliai vírusvariáns Magyarországon is megjelent, nem váratlan esemény, hiszen sok országban észlelték már. Ez a vírusmutáns a jobb fertőzőképessége és a gyorsabb terjedési sebessége miatt fontos, mert a másodlagos terjedési láncokat időben fel kell ismerni és meg kell fékezni ahhoz, hogy ez a variáns ne váljon dominánssá az országban. Csak így lehet kivédeni, hogy „berobbanjon” a járvány.

A jelenlegi ismereteink szerint ez a mutáns törzs sem okoz súlyosabb klinikai tüneteket, mint a korábbi vírusváltozatok, de azáltal, hogy mintegy 70 százalékkal gyorsabban terjed, jóval több betegre lehetne számítani, ha ez a törzs dominánssá válna: többen szorulnának kórházi ellátásra, lélegeztetőgépre és sajnos emiatt a haláleset is több lenne.

Gyakorlati szempontból ugyanúgy be kell tehát tartani a járványügyi intézkedéseket, ahogy eddig: maszkhasználat, fertőtlenítés, távolságtartás. Fontos tudni, hogy a jelenlegi tudásunk szerint – és ezt külön hangsúlyozom –, az engedélyezett védőoltások az új mutáns törzzsel szemben is hatékonyak, tehát képesek kivédeni a betegség, illetve a tünetek kialakulását.

VIDEÓ: a teljes interjú dr. Jakab Ferenc professzorral

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Dr. Novák Hunor: fokozott veszélyt jelent-e a gyerekekre az angol mutáns?

Miért nem kaphatják a védőoltást 16 év alattiak? Milyen tüneteket okozhat a koronavírus-fertőzés gyermekkorban?
Dr. Horváth Péter videó-interjúja a KOVIDők blogon - szmo.hu
2021. január 18.

hirdetés
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.

A koronavírussal kapcsolatos hírek nyomán hiteles és naprakész tényfeltáró riportsorozatot készítünk szakértőkkel.

Az interjúban Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort arról, milyen veszélyt jelent a gyerekekre – ha egyáltalán jelent veszélyt – a koronavírus angliai mutációja. A gyermekgyógyász szerint az emberek biztos, 100%-os választ akarnak kapni olyan kérdésekre, amikre a választ csak a jövő hozza meg. Ez szerinte azért irreális, mert egyrészt a tudósok nem jövendőmondók, másrészt,aki valaha is elmélyedt már egy tudományban, tudja, hogy nincsenek 100%-os válaszok.

A felbukkant mutációról annyit lehet biztosan tudni, hogy a fertőzőképessége nagyobb, vagyis gyorsabban terjed, de a tünetek súlyosságában nincs változás. A meglévő oltások nagy valószínűséggel ezek ellen is hatásosak, de azt, hogy a jövőben milyen mutánsok fognak megjelenni és azok milyen veszélyt jelentenek a gyerekeknek, nem lehet most még tudni.

Arra a kérdésre, hogy miért nem ajánlott oltani a gyerekeket a vakcinával, Dr. Novák Hunor azt válaszolja: "Ennek egy egyszerű oka van. Minden vizsgálatból három csoportot vesznek ki: a gyerekeket, a várandósokat és a szoptató édesanyákat, mivel rájuk kell a legjobban vigyázni. Ezért ezekben a csoportokban egyelőre nem készült vizsgálat."

Külföldi kollégák tapasztalatai alapján azt mondja, nem lett több megbetegedés a gyerekek körében a mutáció megjelenése óta. Az viszont látható, hogy – Magyarországon is – több gyerek került kórházba olyan, sokszervi gyulladásos betegséggel, ami a koronavírus-fertőzés után alakult ki.

hirdetés

Nem a gyerekekre a legveszélyesebb a vírus, de a legnagyobb problémának azt látja, hogy a gyerekeknél sokféle, enyhe tünet jelentkezhet a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban – hasmenés, takonykór, torokgyulladás, láz –, amiről nem is gondolják a szülők, hogy az. Viszont, ha ezt átadják az idősebbeknek, ők sokkal súlyosabb állapotba kerülhetnek.

VIDEÓ: Dr. Horváth Péter bioinformatikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója kérdezi Dr. Novák Hunort

 

Ha tetszett, amit olvastál és még többet szeretnél tudni – tudósoktól és szakértőktől – a vírusról, a betegségről és a vakcináról, kövesd a KOVIDők blogot

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: