hirdetés

TUDOMÁNY

A covid-vakcina globális forgalmazása a történelem legnagyobb logisztikai kihívása

Van, amelyik oltóanyagot csak -70 fokon lehet szállítani, és százmillió számra kellenek fecskendők, alkoholos tamponok, kesztyűk is.
Fotó:Needpix. - szmo.hu
2020. december 02.

hirdetés

Nagy-Britanniában, a nyugati országok közül elsőként a jövő héten elkezdődhetnek a tömeges oltások, miután forgalmazási engedélyt kapott a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája, és a Moderna is jó úton halad afelé, hogy forgalomba hozhassa oltását.

A gyártók, a nagy szállító cégek, és olyan humanitárius szervezetek, mint a Bill & Melinda Gates Foundation, már hónapokkal ezelőtt elkezdték az előkészületeket a világméretű forgalmazásra.

Az ugyanis kevés, hogy legyártják az oltóanyagot, az első perctől tökéletesen kell működnie annak a globális ellátó hálózatnak is, amely eljuttatja a védőoltást a Föld legelhagyottabb területeire is. Ez pedig hatalmas logisztikai kihívás.

Seth Berkley, a Gavi nemzetközi oltásszövetség vezetője a New Scientist magazinnak azt mondta, a Föld lakosságának nagyjából a 60%-át kellene beoltani, és mivel a vakcinák többségéből két adag szükséges, legalább 9 milliárd dózissal kell számolnunk.

hirdetés

Egy újonnan engedélyezett oltás tömeges gyártásához normál körülmények között legalább egy év kell. Most azonban a gyógyszergyárak már jóval a klinikai tesztelések harmadik szakasza előtt megtették erre az előkészületeket.

A Pfizer és a BioNTech 2020 végére már 25 millió embernek elegendő dózist tervez, 2021-ben pedig 630 milliót.

Az oxfordi egyetem és az AstraZeneca már szeptemberre 30 millió adagot tervezett, de a tesztelés késedelme miatt az év végéig már csak 4 milliót vállaltak.

Számos ország már jó előre kifizette a vakcinák egy részét, hogy az így befolyt pénzből még tovább gyorsíthassák a cégek a kutatásaikat és a gyártást. Az amerikai kormány például 6,5 milliárd dollárt fektetett be a covid-terápiákba és az oltásokba, nagyrészt az Operation Warp Speed keretében, amelynek célja, hogy 300 millió vakcinát osszanak szét az országban 2021 januárjától.

A Moderna 1,6 milliárd dolláros üzletet kötött Washingtonnal 100 millió adagra, a Pfizer és a BioNTech pedig 1,95 milliárd dollárost, ugyancsak 100 millió adagra. A brit kormány összesen 340 millió dózisra kötött megállapodást hat céggel.

Az államok jelentős része a 184 országot tömörítő COVAX-rendszeren keresztül intézi ezeket a megrendeléseket. A COVAX lehetővé teszi a gazdagabb országoknak, hogy összeadják vakcina-vásárló erejüket, egyúttal támogatást nyújt az oltás vásárlásához a szegényebbeknek.

A cél, hogy 2 milliárd dózist gyártsanak le 2021 végéig.

Nemcsak az oltásokat kell minél gyorsabban, minél több emberhez eljuttatni, hanem ugyanilyen sürgősen meg kell oldani az oltásokhoz szükséges eszközök kiszállítását az alkoholos tamponoktól a fecskendőkig, a használt tűk tárolóitól a kesztyűkig.

Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint csak az Egyesült Államokban legalább 850 millió fecskendőre lesz szükség. Az UNICEF már megkezdte egymilliárd fecskendő raktározását Dániában és Dubaiban a COVAX keretében.

Az UNICEF előtt álló egyik nagy kihívás, hogy míg a légi úton szállított oltások a világon bárhová eljuttathatók 1-3 nap alatt, a nagy helyet foglaló fecskendőket hajóval és teherautóval viszik, és 2-4 hónapba is beletelhet, amíg megérkeznek. Éppen ezért igyekeznek ezeket jóval előbb rendeltetési helyükre vinni, hogy enyhítsék a karanténintézkedések, exporttilalmak vagy kikötői zárlatok kockázatát, és gyorsabban szét is oszthassák őket.

Az UNICEF minden évben 800 millió fecskendőt szállít a világban különböző oltási kampányokhoz. A szervezet becslései szerint a covid-19 vakcinákhoz legalább négyszer ennyire lesz szükség.

Az oltóanyagokat különleges, boroszilikát üvegfiolákban tárolják és szállítják. Ezek ellenállnak a rendkívüli hőmérséklet-ingadozásoknak, és kémiai szempontból kevésbé reaktívak, mint a hagyományos üveg, tehát kisebb a valószínűsége, hogy valamilyen vegyület belekerül a vakcinába – hívja fel a figyelmet Ken Falkowitz, a DWK Life Science laboratóriumi eszközöket gyártó cég vezetője.

A német Schott cég, a világ legnagyobb boroszilikátüveg-gyártója vállalta, hogy 2 milliárd dózis számára elegendő fiolát gyárt, és már el is kezdődtek a szállítások Észak-Amerikába, Európába és Ázsiába. A DWK Life Sciences a közelmúltban egyesült a német Müller+Müller céggel, hogy éves termelési kapacitásukat 600 millió fiolára emeljék. Az amerikai orvosbiológiai kutató és fejlesztő hatóság (BARDA) többszáz millió dollárt fektetett be amerikai cégekbe, hogy további 284 millió fiolát gyártsanak a covid-vakcináknak.

A globális szállításhoz mindenekelőtt fel kellene éleszteni a világ légiközlekedését. A IATA becslései szerint ahhoz, hogy a Földön minden emberhez eljusson egyetlen adag oltás, 8000 Boeing 747-es teherszállító repülőgépet kellene megtölteni.

A következő probléma, hogy a jelenlegi 12 vakcina-jelölt mindegyikét rendkívül alacsony hőmérsékleten kell szállítani. A Moderna mRNA-1273 oltóanyagát mínusz 20 fokon kell tárolni, erre a legtöbb háztartási fagyasztó is képes.

A Pfizer és a BioNTech vakcinája viszont, ami szintén a hírvivő RNS alapú módszerrel készült, mínusz 70 fokon őrzi meg szavatosságát. Ehhez olyan különleges fagyasztókra van szükség, mint a laboratóriumok baktérium-tenyészetének vagy a spermabankoknak.

A Pfizer tervezett olyan szigetelt, bőrönd méretű konténereket, amelyek száraz jéggel töltve képesek biztosítani a mínusz 70 fokos hőmérsékletet és fenntartják a vakcina stabil állagát 15 napig. Mindegyik konténer 4875 dózis tárolására alkalmas, és 23 kilogramm száraz jéggel kell öt naponta feltölteni.

Vannak azonban olyan kísérletek is, amelyek azt mutatják, hogy az mRNS-oltásoknak nincs szükségük ilyen mély fagyasztásra. Két kutatócsoport is állítja, hogy akár egy hónapig is elállhat az oltóanyag plusz 4 C fokon. Ezek a kísérletek még a tesztelés korai szakaszában vannak, de ha ez beigazolódna, alaposan megkönnyítené az oltás forgalmazását.

A szegényebb országok így is problémát jelentenek majd, ezeken a helyeken a legtávolibb falvakba általában motorkerékpáron viszik a gyógyszereket.

Kérdés az is, hogy a júniusban elindított COVAX révén mindenkinek jut-e oltás. A szegénység, az egyenlőtlenség ellen alakult Oxfam nemzetközi civil szervezet legutóbbi jelentése szerint

Nagy-Britannia máris 5 injekcióra való dózist biztosított minden lakosának, míg Bangladesben 9 emberre jut egy dózis.

Helen Rees, a dél-afrikai Witwatersrand egyetem vakcina-szakértője figyelmeztet: ha lesznek olyan országok vagy régiók, ahová nem jut el az oltás, a vírus visszatérhet.

És persze a bizonytalanságot növeli az is, hogy nem tudják, az emberek egyáltalán hajlandók lesznek-e magukat beoltatni, bíznak-e a védőoltásokban. Egy 19 országban 13 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint 70%-a beoltatná magát a covid-19 vakcinával, de ez az arány országonként változik. Kínában 90% áll hozzá pozitívan, míg Oroszországban csak 55%.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
TUDOMÁNY

50 ezer km/órával csapódott a földbe egy meteorit Norvégiában

Sokan észlelték a különös jelenséget, melyet nagy hang- és fényjelenség kísért.
Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. január 11.

hirdetés

A szem- és fültanúk szerint

hang- és fényjelenségek kísérték a meteorit útját, mikor hatalmas sebességgel száguldva becsapódott a földbe

Norvégiában. A hang olyan erős volt, hogy még 100 km-re is hallották.

A Norsar mérőállomás a közösségi oldalán azt írta, hogy a közelükben, Løtenben ért földet a kőzet.

Január 5-én, éjfél után pár perccel Kelet-Norvégia szárazföldjének déli részén vették észre a becsapódást, melyet sokan észleltek. Az adatokat most elemezték, és arra jutottak, hogy

a 0,5-2 kilogramm körüli meteorit mintegy 50 ezer km/órás sebességgel érkezett és csapódott be.

Úgy vélik, hogy a kőzet valószínűleg sok millió évvel ezelőtt, valamilyen ráhatásra megváltoztatta a pályát. A módosult keringési pályája pedig a Földet keresztezte. A kő valószínűleg több kilót is nyomhatott, a legnagyobb része azonban a Föld légkörébe lépve megsemmisült.

hirdetés

Méréseik szerint Eidsfjellet környékén, Tangentől keletre és Flisától nyugatra lehet. A meteor kb. 3 perc alatt ért a légkör szélétől a talajig.

Úgy vélik, jó lenne megtalálni a meteorit darabot, de ehhez nagy szerencsére is szükségük lenne, hiszen egy erdő mélyét kellene felkutatni - árulta el Anne S. Lycke, a Norsar vezérigazgatója.

A képükön azt mutatják, hogy hol ért földet.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
TUDOMÁNY

Erős jel érkezett egy közeli galaxisból a Földre tavaly tavasszal

Egy misztikus nevű, úgynevezett magnetár áll a jelenség hátterében, eddig kevés példa volt ilyen mértékű kitörésre.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

2020. április 15-én egy hatalmas gammakitörés érte el a Földet - írja az IFLScience nyomán a 24.hu.

A GRB 200415A jelű esemény erőssége mellett helyzete miatt is érdekes volt, hiszen egy, a Tejútrendszerhez közeli galaxisban alakult ki.

Hasonló gammakitöréseket összeütköző neutroncsillagok képesek kiváltani, a GRB 200415A esetében azonban egyetlen ilyen objektum, egy úgynevezett magnetár állt a háttérben. Az érintett objektum az NGC 253 galaxisban található, 11,4 millió fényévre. Soebur Razzaque, a Johannesburgi Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint csak kevés olyan magnetárt észleltek ez idáig, amelyek hasonló kitöréseket produkáltak.

A forrás első kitörése 140 milliszekundumos volt, majd egy hosszabb, 20 másodperces esemény következett. A Tejútrendszerben jelenleg 31 magnetárt ismernek a kutatók. A mostani eredmények ezen objektumok alaposabb megértésében is segíthetnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Jakab Ferenc: „Készüljünk arra, hogy a következő évtizedekben hasonló járványok lesznek”

Jakab Ferenc virológus professzor szerint azért fontos a magyar vakcina fejlesztése, hogy az újabb járványokra gyorsabban tudjunk reagálni, mint a koronavírus esetében.
Báthory-Beck Nóra, címkép:Csortos Szabolcs - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Jakab Ferenccel a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjével arról beszélgettünk, hogy meddig maradnak védettek azok, akik már átestek a koronavíruson, hogy mivel lehet meggyőzni az oltáselleneseket és miért kell a magyar vakcina.

Jelenleg Magyarországon 6 hónapig nem kaphatnak oltást azok, akik átestek a koronavíruson. Az azonban nem egyértelmű, hogy ennek van-e tudományos magyarázata, ez az oltási stratégia, vagy egyszerűen csak nincs elég oltóanyag.

„Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy aki természetes úton fertőződött meg, és enyhe vagy tünetmentes fertőzése volt, annak nagyon-nagyon gyorsan csökken a szervezetében az antitest szintje”

– mondta ki Jakab Ferenc.

„Az egyelőre a tudósok között is vita tárgyát képezi, hogy pontosan meddig maradnak védettek ezek az emberek, de abban nagyjából megegyeznek a szakértők, hogy körülbelül 3 hónapig az újrafertőződés lehetősége kisebb. A koronavírusokra általában jellemző, hogy hosszú távú védettséget nem alakítanak ki. Ezért tudnak a náthát okozó koronavírusok – nem a SARS-CoV-2 – évről-évre fertőzni.”

Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az oltások pontosan milyen időtartamra nyújtanak védettséget. A professzor szerint azonban úgy tűnik, hogy a vakcina sokkal erősebb immunitást ad, mint maga a természetes vírusfertőzés.

hirdetés
„A Pfizer-vakcina beadása után 3 hónappal sem csökkent drasztikusan az alanyok antitestszintje. Ezt a tendenciát látva feltételezik, hogy ez hosszú távon védettséget ad”

– magyarázta.

A pontos adatokhoz azonban még idő kell, hiszen a világ számos országában ugyan elkezdték már az oltást, de a legtöbben még csak a vakcina első adagját kapták meg, tehát bennük még ki sem alakult a védettség.

„A Moderna azt állítja, hogy az ő oltásuk akár egy évig védhet, de ehhez is vissza kell majd követni az oltottakat, hogy ez kiderüljön.”

Elkezdődött a magyar vakcina fejlesztése is, ami Jakab Ferenc szerint nagyon fontos. Ha sikerül kifejleszteni, önellátóak lehetünk.

„Fel kell zárkóznunk a világ rangsorába. Egy ilyen világjárvány esetén lehet látni azt, hogy azok a legütőképesebb országok, amelyek el tudják magukat látni oltással.”

„Ha sikerül egy hazai oltást kifejleszteni, és el tudjuk látni a lakosságot, akkor sokkal gyorsabban tudunk egy ilyen helyzetre reagálni. Nem csak a koronavírusról van szó. Erősíteni kell az oltás- és vakcinakapacitást Magyarországon.”

A professzor szerint fel kell készülni arra, hogy a következő évtizedekben lehetnek még hasonló járványok.

Jakab Ferenc azt mondja: az, hogy sokan nem akarják beoltatni magukat, köztük egészségügyi dolgozók sem, nem magyar sajátosság. Sok ország küzd most ezzel a problémával.

„Az oltásellenesség szerintem egy nagyon veszélyes dolog, és ezen változtatni kell. Mi is folyamatosan próbáljuk kommunikálni, hogy az oltások fontosak, hogy nem kell tőlük félni, nincs veszélye. Az is meggyőző érv lehet, hogy nagyon sok kutató számos országban dolgozik azon, hogy biztonságos vakcinákat fejlesszenek ki.”

A jövő a Karikó Katalin féle mRNS alapú technológia. Az Amerikában élő magyar kutató szabadalma, amit jelenleg a koronavírus elleni oltásoknál alkalmaznak, sok más vírus megfékezésére is alkalmas lehet. A magyar kutatók is terveznek kísérleteket végezni a jövőben ezzel az eljárással.

„A Virológiai Nemzeti Laboratóriummal tervezünk közös munkát az Amerikában élő magyar kollégákkal. Nemcsak koronavírussal kapcsolatban, hanem hogy a technológiát más vakcinák fejlesztéséhez is használjuk.”

„A fő stratégiai célunk a védekezés. Vírusok elleni modern szerek és vakcinák kifejlesztésén dolgozunk. Az egyik ilyen vonalat jelentik az mRNS vakcinafejlesztési projektek” – mondta Jakab Ferenc virológus.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
TUDOMÁNY

Minden, amit a kínai koronavírus-vakcinákról eddig tudunk

A hatékonyságukról még megoszlanak a vélemények, ám egyelőre úgy tűnik, az alkalmazásuk nem jár komolyabb mellékhatásokkal.
Fotó: MTI/EPA/Vu Hong - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés

Kína hatalmas lépést tett előre a globális oltóanyag-versenyben, hiszen két saját termékük, a Sinovac és Sinopharm is megjelent a nemzetközi piacon.

Azt is tudhatjuk, Orbán Viktor is a kínai készítmények magyarországi jóváhagyását sürgeti. A kínai oltóanyagnak hála szerinte akár nyárra visszatérhetne az élet a régi kerékvágásba. A magyar lakosságnak azonban jelenleg mindössze 1 százaléka lenne hajlandó beadatni magának.

De mit tudunk jelenleg a kínai vakcinákról, és hogyan mérhetőek össze a többivel?

A pekingi Sinovac vállalat által fejlesztett CoronaVac egy úgynevezett inaktivált vakcina. Működési elve, hogy a vírus elölt részecskéivel szembesíti az immunrendszert, ami így a súlyos megbetegedés kockázata nélkül tud megfelelő immunválaszt kifejteni a kórokozóval találkozva.

A Moderna és a Pfizer készítményei ezzel szemben úgynevezett mRNS vakcinák. Ezek a koronavírus genetikai kódjának egyes részeit "ismertetik meg" a szervezettel, ami így felismeri a vírusból származó tüskefehérjét, és kialakul a megfelelő immunválasz.

hirdetés

“A CoronaVac egy tradicionálisabb oltási eljárás szerint működik, amit számos vakcinánál, többek közt a veszettség elleninél is alkalmaztak. Az mRNS ezzel szemben új típusú vakcina, aminek a használatára nézve még nincsenek előttünk sikeres példák” - árulta el Luo Dahai professzor a Nanyang Technológiai Egyetemről a BBC-nek.

A Sinovac nagy előnye, hogy akár egy háztartási hűtőben is tárolható 2 és 8 fok között hőmérsékleten, akárcsak az Oxford vakcina. A Moderna ugyanakkor -20 fokos, míg a Pfizer készítménye -70 fokos tárolási körülményeket igényel.

Hogy az oltóanyag mennyire hatékony, arra jelenleg nehéz választ adni. A The Lancet nevű tudományos folyóiratban megjelent kínai kutatás szerint a vakcina “vészhelyzetben való felhasználásra alkalmas”.

A Törökországban végzett vizsgálatok időközi adatai szerint az oltóanyag hatékonysága 91,25 százalékos, míg egy hasonló indonéziai vizsgálat szerint 65,3 százalékos. A brazil kutatók kezdetben 78 százalékosnak találták a klinikai vizsgálatok során, ám 2021 januárjában ezt az értéket 50,4 százalékra módosították, miután több adatot vontak be a számításaikba.

A Sinovac-ot Kínában még júliusban elfogadták vészhelyzeti felhasználásra a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok esetében. Szeptemberben több mint 1000 önkéntes bevonásával végeztek teszteket, amelyek során “kevesebb, mint a résztvevők 5 százaléka számolt be enyhe fáradtságról vagy kellemetlenségről”.

Luo professzor szerint "A CoronaVac valószínűleg hatékony, de meg kell várnunk a harmadik fázisú vizsgálatok eredményeit. Csak ezek a randomizált, placebokontrollált, többezer fős vizsgálatok bizonyíthatják, hogy a vakcina alkalmas a tömeges használatra.”

Mi a helyzet a Sinopharm vakcinával?

A kínai állami tulajdonú Sinopharm vállalat két vakcinát is fejleszt, amelyek a Sinovac-hoz hasonlóan inaktivált oltóanyagot tartalmaznak. A Sinopharm december 30-án jelentette be, hogy a készítmény a harmadik tesztelési fázisban 79 százalékos hatékonyságúnak tűnik, tehát kevésbé hatékony, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája.

Az Egyesült Arab Emirátusok szerint azonban, ahol ebben a hónapban már jóváhagytak egy Sinopharm vakcinát, a készítmény hatékonysága 86 százalék. A két adat eltérésének okát a cég egyelőre nem kommentálta, a harmadik fázis eredményeit később szándékozik közzétenni.

A vakcinát ugyanakkor már közel egymillió fő kapta meg Kínában egy sürgősségi program keretében. A Szingapúri Nemzeti Egyetemen dolgozó Dale Fisher szerint meglehetősen “szokatlan”, hogy egy vakcinát már annak utolsó vizsgálati fázisában engedélyeztessenek és használni kezdjenek.

Decemberben, Peruban átmenetileg felfüggesztették az oltóanyag tesztelését egy “súlyos nemkívánatos esemény” miatt, ami az egyik önkéntest érintette, ám később tovább folytak a vizsgálatok. A hasonló esetek egyébként gyakoriak, más koronavírus-vakcina tesztelése során is megtörténtek már.

Eközben Kínában a vírus terjedését nagyrészt sikerült már megfékezni, és visszatérőben van a járvány előtti közösségi élet. Az országban még két további oltóanyagot is fejlesztenek: a jelenleg Szaud-Arábiában tesztelt CanSino Biologics nevű készítményt, valamint az Anhui Zhifei Longcom gyártmányát, ami a vírus egy darabját használja az immunválasz kiváltására.

Kik és hogyan kaphatják meg a kínai vakcinákat?

Számos ázsiai ország, köztük Szingapúr, Malajzia és a Fülöp-szigetek szerződött le már a Sinovac-kal, Indonézia pedig januárban már meg is kezdte vele a tömeges oltást. Brazília és Chile is megállapodást kötött a céggel, míg Törökország egyelőre sürgősségi felhasználásra alkalmazza a Sinovac-ot. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Bahrainben a Sinopharm vakcináját fogadták el.

A Sinovac évi 300 millió dózist lesz képes előállítani a készítményből, amiből - a többi vakcinához hasonlóan - két dózist szükséges beadni, így tehát évente 150 millió fő beoltására lesz alkalmas.

Hogy a beadási költség mennyi, még nem egyértelmű: a BBC munkatársai szerint

idén a kínai Yiwu városában 400 jenes, azaz kicsivel több, mint 24 ezer forintos díjért adták be a vakcinát, míg Indonéziában 200 ezer rúpiába, azaz mindössze 4 ezer forintba került egy adag. Ez drágább, mint az Oxford körülbelül 1200 forintba kerülő vakcinája, de jóval olcsóbb, mint a Moderna 9800 forintos készítménye.

Az elemzők szerint Kína egyértelmű szándéka, hogy megnyerje a vakcina-versenyt: Hszi Csin-ping miniszterelnök egymilliárd dolláros kölcsönt ajánlott a latin-amerikai és karibi országok részére az oltóanyag beszerzéséhez, míg az afrikai kontinens részére kétmilliárd dolláros megállapodást készíttetett elő.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: