ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

5 gyakori előítélet a pszichológiában, amivel bárki találkozhat

A cikkben felsorolt kijelentések közszájon forognak. De mindamellett, hogy nem felelnek meg a valóságnak, sok esetben még pejoratívak és hibáztatók is.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Aktuális cikkem olyan mondatok hatására született, melyek közül egyikkel-másikkal már feltehetően találkozott az olvasó is, és melyek amiatt, hogy közszájon forognak igaznak tűnhetnek, de mindamellett, hogy nem felelnek meg a valóságnak, sok esetben még pejoratívak és hibáztatók is. Ez ellen küzdeni világos információkkal és érvekkel lehet, amelyek rávilágítanak a könnyelmű kijelentések valótlan tartalmára. Ez azért nagyon fontos, mert sosem tudhatjuk, ki ül velünk szemben, milyen csomagot hordoz magával, és akár szándék nélkül bánthatunk meg olyanokat, akik nap mint nap szállnak harcba nehéz élethelyzetükkel, küzdenek meg belső démonjaikkal.

A legkevesebb, amit tehetünk, hogy szélesítjük tudásunkat! Ebben szeretnék most segítséget nyújtani. Lássunk tehát néhány pszichés zavarról szóló tipikus kijelentést, amelyket mindenképp érdemes tisztázni.

1. Depresszió nem létezik, csak lusta ember!

Sokszor lehet hallani depressziós ember környezetében élőktől, hogy nem értik, hogy miért_nem_szedi_már_végre_össze_magát a beteg, miért nem mozdul ki, egyszóval miért ilyen lusta?! A depresszió ugyanakkor sokkal összetettebb annál, mint, hogy szimplán lustaságról beszéljünk. Egy major depresszív epizódot átélő egyén rengeteg különféle tünetet él át, kezdve az érdeklődés, örömképesség elvesztésétől, a folyamatos depresszív hangulaton át, és megjelenhet még alvásprobléma, megváltozott étkezés, csökkent energiaszint, amelyek valóban egyfajta pszichés és mozgásos lassúsággal társulhatnak. Mindezt tovább nehezíti, hogy gondolati szinten is olyan negatív hatások nyomják le a beteget, amely által önmagát értéktelennek, inkompetensnek vagy akár bűnösnek éli meg.

A depressziós egyén inkább visszahúzódik a csigaházába, ahol ugyan új ingerek nem érik, de legalább negatív tapasztalatok sem. Intuitívan is megérezhetjük, hogy nem lehet szó szimpla lustaságról: képzeljük el, hogy 2 hétig sehova nem mozdulhatunk ki, érdeklődésünket semmi nem tudja felkelteni és semmi nem okoz örömöt.

Ha picit is belegondolunk ebbe, akkor beláthatjuk, hogy micsoda szenvedést élhet meg egy depressziós egyén és nyilvánvaló, hogy ezt senki sem választhatja passzióból vagy szimpla lustaságból.

Tudtad?

Azoknál a személyeknél, akik kisgyermekkorban elvesztik valamely szülőjüket vagy szexuális abúzust élnek át, lényegesen magasabb a felnőttkori major depresszió kialakulásának esélye. A korai trauma tartós biológiai változásokat is okozhat az agy bizonyos részein (hippokampuszban), illetve bizonyos hormononok (CRF) kiválasztásában. A folyamatot leegyszerűsítve arról van szó, hogy egyes sejtek a trauma hatására hiperérzékennyé válnak, így a későbbiekben minimális stresszre is hevesen reagálnak és ezáltal esendővé teszik az egyént a stressz által kiváltott depresszióra.

2. Milyen ADHD? Inkább talán neveletlen gyerek!

Szintén gyakori mondat, amivel magam is többször szembesültem, hogy hogy lehet, hogy a mi időnkben nem volt ennyi ADHD-s gyerek és pusztán a megengedő, túl liberális hozzáállás eredménye, hogy ezeket a gyerekeket nem nevezzük egyszerűen rossz gyereknek, ahogy régen is tették. A hogy-hogy régen kezdetű felvetésre a válasz egyszerű: régen csak a viselkedést láttuk, de nem tudtuk mi zajlik közben a gyerek agyában. Nem voltak olyan modern képalkotó eljárások, amelyek ma már az agyban világosan kimutatnak működési eltéréseket, amelyek egyértelműen magyarázzák a tüneteket.

Az ADHD (teljes nevén figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) esetében az agy elülső, úgynevezett frontostriatális területén láthatóak működésbeli különbségek, amelyek mára, a rengeteg kutatási eredménynek köszönhetően világosan összefüggésbe hozhatók a tünetekkel: figyelmi problémákkal, hiperaktivitással és impulzivitással. Régen is voltak ilyen gyerekek, ahogy nem ritka az sem, hogy a szülő is csak akkor döbben rá, hogy ő is hasonló cipőben járt gyerekkorában, amikor gyermeke diagnózist kap.

Régen az a Pistike, aki folyton izgett-mozgott, aki nem bírta kivárni soha a sorát, és aki állandóan közbeszólt, vagy kopácsolt az asztalon (és még sorolhatnám az ADHD tüneteit) egyszerűen izgága, túlpörgött vagy neveletlen gyereknek volt titulálva és nagy eséllyel ma már ő is részesülne segítségben, ahogyan mai kortársai is megkapják. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy természetesen nem minden izgága gyerek ADHD-s! A diagnosztika a pszichológusok és pszichiáterek feladata, akik a diagnosztikus kritériumok egyértelmű megléte alapján döntenek a zavar meglétéről.

Tudtad?

A figyelemhiányos hiányos hiperaktivitási zavar, más néven ADHD, az iskoláskorú gyerekek 6-12 százalékát érinti, és 40-60%-uknál felnőttkorban is fennáll a zavar. Természetesen a tünetek az életkor előrehaladtával más-más formát öltenek, a hiperaktivitás például a kisizmokra korlátozódik - az érintett nem a széket fogja megállás nélkül rugdosni, hanem az ujjaival játszik folyamatosan - de a szubjektív szenvedés mértéke az egyén számára ugyanolyan mértékű lehet.

Első fokú ADHD-s rokonok esetében 3-5-szőr nagyobb az esély ADHD-ra. Érdekesség, hogy a szakemberhez forduló gyerekeknél csupán 6-ból 1 a lány, annak ellenére, hogy a nemi megoszlás 3:1 a fiúk javára, de ez azzal magyarázható, hogy a lányoknál inkább a figyelemhiányos tünetek dominálnak és ezek az iskolai közegben sokkal kevésbé zavaróak, így később tűnik fel a probléma.

3. Aki öngyilkossággal fenyegetőzik, csak figyelemfelkeltésből csinálja, de úgysem teszi meg!

Bárcsak igaz lenne ez a kijelentés, de sajnos a tapasztalat rengeteg esetben cáfolja, hogy csupán figyelemfelkeltés állna az öngyilkossági szándék kinyilvánításának hátterében. Nem egyszer fordul elő, hogy mikor a családtagok rekonstruálják az eseményeket, kiderül, hogy voltak jelzések, akár szavak, akár tettek, de valahogy senki nem tudta komolyan elképzelni, hogy családtagjuk tényleg megteszi.

Az öngyilkosságot megelőző jelek segélykiáltások (cry for help), amelyekkel sokszor nem tudatosan, de kétségbeesve próbál segítséget kérni a reményvesztett állapotban levő. Nagyon nehéz a környezet helyzete, hiszen korántsem mindig egyértelműek a jelek. Vannak ugyan, akik konkrétan kimondják öngyilkossági szándékukat, de lehetnek olyanok is, akik csak árnyaltan utalnak rá, vagy olyankor és olyan hangulatban látogatják meg rokonukat, barátjukat, ami korábban sosem volt jellemző, vagy egyszerűen azt vesszük észre, hogy elrendeznek, lezárnak minden folyamatban levő ügyet, hogy „rendet” hagyjanak maguk után.

Sok esetben csak utólag érti meg a környezet, hogy mit is akart kommunikálni az áldozat. Alapszabály legyen tehát öngyilkossági szándék esetén, hogy minden esetben komolyan kell venni! Egyszerűen azért, mert olyan súlyos és visszafordíthatatlan a tét, hogy inkább legyen több téves riasztás, mint egyszer tragédiával végződjön, hogy nem reagált elég komolyan a környezet.

Ha öngyilkossági krízisben van, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, akkor a nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívhatja a 116-123 lelki elsősegély szolgálatot.

Tudtad?

Vannak olyan helyek a világon, amelyeket azért neveznek HotSpotnak, mert ott szignifikánsan magasabb arányban fordulnak elő öngyilkosságok, mint máshol. Ilyen például a Goldengate híd, amelyről 1937 és 2012 között több, mint 1600 vetették magukat a mélybe.

A hídra rengeteg táblát és segélykérő telefont helyeztek el abban reménykedve, hogy el tudják tántorítani a megkeseredett embereket fatális tettüktől. A HotSpotoknak sokszor olyan misztikus jelentést tulajdonítanak, hogy rekonstruálva az eseményeket világossá válik, hogy az öngyilkosságot elkövető például jó néhány híd mellett elhaladt, nagy kerülőt téve, csak azért, hogy a kiválasztott hídon hajtsa végre tettét.

4. A skizofrénnek többszörös személyisége van!

Ez a nagyon gyakori tévképzet sokszor a filmek világából származik vagy abból a feltevésből, hogy a hallucinációkat átélő, téveszmék által irányított, pszichotikus állapotban levő skizofrén beteg viselkedése teljesen eltér attól az állapotától, amikor látszólag egészen jól funkcionál. Ezutóbbi állítás bizonyos mértékben igaz, hiszen, ha normalitásban gondolkodunk, amelynek része a realitáskontroll vagyis a világ, a valóság megfelelő érzékelése, akkor a pszichotikus állapotban levő skizofrén elveszti a tényleges kapcsolatot önmagával és a világgal is, összemosódik, hogy mi zajlik a fejében és mi a környezetében, nem látja, hogy valójában milyen támpontok szerint kellene szervezni viselkedését.

Igaz tehát, hogy egy pszichotikus állapotban levő skizofrén elveszti reális önmagát, de ez nem jelenti azt, hogy több személyiség lakozna a testében. A többszörös személyiség vagy szakszerű elnevezéssel multiplex személyiség ehhez képest egy súlyos trauma következtében kialakult zavar, amelyben leválik, lehasad egy vagy több újabb személyiség, önálló karakterjegyekkel, önálló mimikával, affektusokkal, akár önálló hangszínnel és egyéb viselkedéses jegyekkel. A különböző személyiségek közötti váltást gyakran fejfájás vagy emlékezetkiesés kíséri. Ilyen személyiségek közötti váltás skizofréniában sosem fordul elő!

Tudtad?

A skizofrénia a görög szkízis és phrén szavakból ered. A szkízis hasadást jelent, míg a phrén jelentése lélek. A lélek hasadása arra utal, hogy a skizofréneknél jellemző egyfajta hasadtság a gondolkodás, érzelmek és viselkedés között. Feltehetően ez a fajta hasadás okozza az összemosást a multiplex személyiségzavarral, amelynél gyakran fogalmaznak úgy, hogy trauma hatására hasadnak le újabb személyiségek.

5. Minden autista, olyan mint az esőember!

A jellemző, amelyet Dustin Hoffmann olyan hitelesen játszott az esőemberben az úgynevezett mechanikus emlékezet, amely egyes autizmussal élő embereknél valóban kiválóan működik és amelyet gyakran összemosnak kiemelkedő intellektuális képességekkel. Itt ugyanakkor arról van szó, hogy az egyén nyers állapotban tárolja el az ingereket, csupán felszíni jegyei alapján. Ilyenkor képes egy teljes tévéműsort betűről betűre memorizálni, de ha megkérnénk, hogy most a műsorból kizárólag a vígjátékokat sorolja fel, akkor az már nagy eséllyel nem menne, mert nem történik meg az ingerek alaposabb, mélyebb feldolgozása. Gyakori az autizmussal élőknél a nagyon ingadozó képességprofil. Bizonyos dolgokban nagyon jól teljesítenek, miközben másban rettenetesen alul maradnak.

Az autizmus egyébként viselkedéses megnyilvánulás szintjén rendkívül szerteágazó képet mutat, ezért is vált mára elfogadottá a spektrum szemlélet. Lehet a spektrumon egy olyan autizmussal élő személy, aki magasan funkcionál, sikeresen teljesít munkájában, csak a társas kapcsolatok terén szenved hiányt, de ugyanúgy előfordulhat, hogy egy másik autizmussal élő személy gyakorlatilag folyamatos támogatást és felügyeletet igényel. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy egyetlen tünet alapján sem lehet biztosan diagnosztizálni, de kizárni sem az autizmust!

Tudtad?

Az autizmus tüneteit korábban triászként emlegetett 3 csoportba sorolták, mely kiterjedt a kölcsönös társas kapcsolatokra, a kölcsönös társas kommunikációra, illetve a rugalmas viselkedésszervezésben megfigyelhető eltérésékbe. A 2013-ban megjelent klasszifikációs kézikönyv (DSM-V) ugyanakkor az első 2 csoportot összevonta azon az elven, hogy a társas kommunikáció és kapcsolat nem választható el egymástól, így a tünetcsoportokat ma már autizmus diádnak nevezzük.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Felejtsd el, amit eddig a csíkos ruhákról hittél: egy új kutatás szerint pont nem az karcsúsít, amire mindenki gondolt
A 241 résztvevős vizsgálat eredménye egy régóta fennálló divattévhitnek mond ellent.


Aki eddig a függőleges csíkokra esküdött a karcsúsítás érdekében, mostantól elfelejtheti a régi divatszabályt: egy friss kutatás szerint ugyanis

éppen a vízszintes ceruzacsíkok teszik a legjobb szolgálatot, ha valaki optikailag nyújtani szeretné az alakját.

A tajvani National Yunlin University of Science and Technology kutatói arra jutottak, hogy a karcsúsító illúziót három tényező együttese határozza meg: a csíkok iránya, típusa és a köztük lévő távolság. A vizsgálatukról – írta a New York Post – 241 egyetemista bevonásával készítettek tanulmányt, amelyben egy női modellről készült fotókat értékeltek, aki különböző mintázatú ruhákat viselt.

A kísérlet során kiderült, hogy a legelőnyösebb hatást általában azok a vízszintes ceruzacsíkok keltették, ahol a csíkok közötti távolság nagyobb, mint maguk a csíkok. A tanulmány szerzői szerint a megállapítás egyértelmű volt.

„A ceruzacsíkos stílus, amelyet vízszintes csíkok jellemeznek, karcsúbbnak láttatja az alakot”

– fogalmaztak. Azonban a hatás nem minden esetben érvényesül. „Ahogy nő a csíkok közötti távolság, a vízszintes csíkok vizuálisan szétszóródnak… és a karcsúsító hatás csökken” – tették hozzá a kutatók, jelezve, hogy a túl ritka mintázat már nem működik.

A kutatás egyúttal azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a függőleges csíkokat teljesen el kellene felejteni. Bizonyos esetekben ugyanis ezek is előnyösek lehetnek, különösen, ha sűrű, egyenlő távolságú mintáról van szó.

„Az egyenlő távolságú, függőleges csíkokkal készült minta szintén karcsúbbnak láttatja az alakot”

- áll a tanulmányban. A ruhák és a testkép kapcsolata régóta foglalkoztatja az embereket, sokan tudatosan alakítják öltözködésüket a koruk vagy a testalkatuk szerint, hogy a legelőnyösebb oldalukat mutassák. A mostani kutatás gyakorlati tanácsokkal is szolgál: ha valaki karcsúsító hatású ruhadarabot keres, érdemes a sűrű, vízszintes ceruzacsíkokat előnyben részesítenie, de nem kell automatikusan kizárnia a sűrű függőleges mintákat sem.

A téma aktualitását az is adja, hogy a divatvilágban a csíkos minták ismét reneszánszukat élik.

A csíkok optikai hatásának kérdése egyébként nem új, már 1867-ben a német tudós, Hermann von Helmholtz is leírta

az úgynevezett Helmholtz-illúziót, amely a minták észlelt méretre gyakorolt hatásával foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben több, egymásnak ellentmondó kutatás is született, de a mostani tajvani vizsgálat az eddigieknél pontosabban határozta meg, milyen feltételek mellett működik a karcsúsító optikai csalódás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elfelejthetjük az orrspray-t? Új terápiás eszközök jönnek a szénanátha ellen
Új orvostechnikai eszközök célozzák az allergiás nátha helyi kezelését, kiegészítve a gyógyszeres terápiákat. A fototerápiás és idegi stimulációs módszerek a gyulladást csökkentik.


A tavaszi szél nemcsak vizet áraszt, hanem egy láthatatlan pollentengert is, ami milliók számára változtatja a megkönnyebbülést hozó jó időt egy hetekig tartó, tüsszögéssel, orrdugulással és viszketéssel teli küzdelemmé. Az allergiás nátha, vagy közismertebb nevén a szénanátha egy olyan civilizációs teher, amelyre a gyógyszeripar milliárdokat költ, a betegek pedig évről évre keresik a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó megoldásokat. A standard terápia – az orrspray-k és antihisztaminok – sokakon segít, de egyre többen vannak, akiknél a tünetek makacsul fennmaradnak, vagy egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a gyógyszerek terhelését. Ebben a helyzetben

egy új technológiai hullám van felemelkedőben, amely nem tablettákkal vagy folyadékokkal, hanem célzott fizikai behatásokkal, fénnyel, hővel és mikrostimulációval igyekszik megzabolázni az orrnyálkahártya túlpörgött immunválaszát.

Az alapötlet az, hogy ha a probléma helyben, az orrban keletkezik, akkor a megoldást is ott kell keresni. Amikor az ártalmatlan pollen, poratka vagy állati szőr bejut az orrüregbe, az immunsejtek téves riadót fújnak, és hisztamint, valamint más gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel. Ez okozza a jól ismert tünetegyüttest: a sorozatos tüsszögést, az eldugult vagy éppen csorgó orrot és a kínzó viszketést. Az új orvostechnikai eszközök pontosan ebbe a folyamatba avatkoznak be. Ahelyett, hogy az egész szervezetet érintő gyógyszert juttatnának a rendszerbe, lokálisan, közvetlenül a nyálkahártyán fejtik ki hatásukat, hogy lenyugtassák az immunsejteket és csökkentsék a gyulladást. A paletta meglepően széles, a napi néhány perces otthoni kezelésektől az egyszeri, rendelői beavatkozásokig terjed.

Az egyik leginkább kutatott terület az intranazális fototerápia, vagyis a fényterápia.

Ennek létezik otthoni, alacsony energiájú vörös és infravörös LED-fényt használó változata, amely napi kétszer-háromszor néhány perces használatot igényel, és létezik rendelői, kúraszerűen alkalmazott, kevert ultraibolya és látható fényt használó kezelés is. A tudományos bizonyítékok egyre gyűlnek: egy friss szisztematikus áttekintő tanulmány és metaanalízis, amely a témában elérhető kutatásokat összegezte, arra jutott, hogy

a fényterápia szignifikánsan csökkentheti az allergiás nátha összes fő tünetét, beleértve az orrfolyást, a dugulást, a viszketést és a tüsszögést is.

Bár a vizsgálatok módszertana még nem teljesen egységes, az irány egyértelműen ígéretes.

Egy másik,

ennél jóval invazívabb, de hosszabb távú megoldást kínáló irány a krónikus orrfolyásért és dugulásért felelős idegek célzott kezelése. Az orrban található hátsó orrideg (posterior nasal nerve) túlműködése jelentősen hozzájárul a tünetekhez. Ezt az idegi aktivitást ma már képesek csillapítani temperált rádiófrekvenciás kezeléssel, krioablációval (fagyasztással), vagy a legújabb, többpontos rádiófrekvenciás rendszerekkel.

Ezeket az eljárásokat helyi érzéstelenítésben, rendelői körülmények között végzik, és a céljuk az, hogy egyetlen beavatkozással hónapokra, sőt, évekre enyhítsék a panaszokat.

A RhinAer nevű rádiófrekvenciás eljárás klinikai vizsgálatai például hároméves utánkövetés során is tartós tünetcsökkenést és életminőség-javulást mutattak ki súlyos mellékhatások nélkül.

„Több, következetes, hároméves eredményeket bemutató tanulmánnyal a hátunk mögött a RhinAer továbbra is mércét állít a tartós, végleges és átfogó krónikus rhinitis eljárások terén”

– nyilatkozta Matt Brokaw, az eljárást fejlesztő Aerin Medical elnök-vezérigazgatója egy céges közleményben. Hasonlóan jó eredményekről számolnak be a ClariFix nevű fagyasztásos technológiával is, amely egy kontrollcsoportos vizsgálatban bizonyította hatékonyságát.

A legújabb generációt

a NEUROMARK rendszer képviseli, amely egy ülésben, precízen képes kezelni az ideg több ágát. „Épp most zártunk egy rendkívül sikeres kereskedelmi validációs fázist, amellyel a NEUROMARK rendszert a krónikus rhinitis ellátásának élvonalába pozícionáltuk” – mondta Brian Shields, a Neurent Medical vezérigazgatója a BioSpace portálnak. Ezek mellett léteznek kevésbé invazív, mechanikai elven működő eszközök is, mint például az akusztikus rezgést és a kilégzés közbeni pozitív nyomást kombináló készülékek. Kisebb vizsgálatokban ezek is javították az orri légáramlást és a tüneti pontszámokat, de a széles körű alkalmazásukhoz még további, nagy esetszámú kutatásokra van szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek szerint ezek az eszközök jelenleg nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos kezeléseket.

Elsősorban azoknak a betegeknek jelenthetnek alternatívát, akiknek a panaszai a standard gyógyszerek mellett is fennállnak, akik a mellékhatások miatt szeretnének kevesebb gyógyszert szedni, vagy egyszerűen nyitottak a nem gyógyszeres megoldásokra. A biztonsági profiljuk általában kedvező: a fényterápiánál leggyakrabban enyhe orrszárazságot, az idegi beavatkozásoknál pedig átmeneti fájdalmat vagy diszkomfortérzést jelentettek.

A gyakorlati megvalósítás és a költségek terén jelentős a szórás.

Egy otthoni, LED-fényes fototerápiás eszköz ára 87 euró, vagyis körülbelül 33 ezer forint körül mozog, cserébe napi szintű, percekben mérhető elköteleződést igényel.

Ezzel szemben az egyszeri, rendelőben végzett idegmodulációs eljárások ára külföldön akár a több ezer dollárt is elérheti; egy friss betegbeszámoló 3000 dolláros, azaz nagyjából 1 millió forintos önköltségről számolt be. Bár a bizonyítékok egyre erősebbek, a technológia jövőjét a hosszú távú, nagy esetszámú vizsgálatok fogják eldönteni, amelyek tisztázzák, hogy a betegek mely alcsoportjai profitálhatnak a legtöbbet ezekből az innovatív, célzott kezelésekből.

Via Karger/PMC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„A rendrakás nem veleszületett képesség” – íme a tuti módszer, hogy a gyerek rendet tegyen maga után
A szakértők szerint a szülőknek kell megtanítaniuk a rend fogalmát, amihez a legfontosabb eszköz a türelem és a következetesség. A kudarc oka gyakran az, hogy a felnőttek azonnali tökéletességet várnak el, pedig a szokás kialakítása apró lépésekben történik.


A „Rakj végre rendet!” felszólítás helyett léteznek sokkal hatékonyabb módszerek, amelyekkel a szülők rávehetik a gyerekeiket a pakolásra. A gyermekpszichológusok szerint a kiabálás és a büntetés helyett több egyszerű, a mindennapokban is alkalmazható módszerrel könnyebb lehet kezelni a rendetlenséget, és a gyerekek akár élvezhetik is a feladatot.

A rendrakás nem veleszületett képesség, hanem tanult viselkedés írja a Blikk.

A legtöbb család számára ismerős a helyzet: a játékok szanaszét hevernek, a ruhák kupacokban állnak, a rendrakás pedig állandó konfliktusforrás. A pszichológusok szerint a megoldás kulcsa a szülői példamutatásban rejlik: ha a gyerek azt látja, hogy a felnőttek természetes napi tevékenységként kezelik a rendrakást, nagyobb eséllyel sajátítja el ő is ezt a szokást.

A szakértők szerint a rendrakás a gyerekek számára gyakran unalmas, ezért érdemes játékosan kezelni. Például rendezhetünk egy versenyt, hogy ki tudja gyorsabban elpakolni a játékokat, vagy kitalálhatunk egy történetet, amelyben a gyerek a „szuperhős”, aki megmenti a szobát a káosztól.

A játékosság mellett a környezet kialakítása is fontos. A színes tárolók és dobozok segítenek abban, hogy minden tárgynak meglegyen a maga helye, így a gyerekek könnyebben megtanulják, hova kell visszatenni a dolgaikat.

A pozitív megerősítés sokkal hatásosabb, mint a büntetés. A dicséret akkor a leghatékonyabb, ha konkrét és őszinte. Egy általános elismerés helyett érdemes kiemelni a részleteket.

„Nagyon tetszik, hogy a könyveidet szépen sorba rendezted a polcon!”

A következetesség az egyik legfontosabb tényező. Ha a szülők egyszer elvárják a rendrakást, máskor viszont nem, a gyerek összezavarodhat.

Érdemes világos szabályokat bevezetni, például: „Minden este lefekvés előtt elpakoljuk a játékokat.”

A rendrakás akkor működik a legjobban, ha rutinná válik, például ha a nap végén mindig szánnak 5-10 percet a közös pakolásra.

Fontos, hogy a szülők ne várjanak azonnali tökéletességet. A túlzott elvárások frusztrációhoz vezetnek, és elvehetik a gyerek kedvét. A cél nem a hibátlan szoba, hanem egy olyan szokás kialakítása, amely hosszú távon megkönnyíti a gyerek életét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ha laposabb hasat szeretnél, nem csak oda kell gyúrnod ész nélkül, máshol rejlik a titok nyitja
A célzott hasizomgyakorlatok ugyan erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a zsírpárnák eltüntetéséhez.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 30.



Ha lapos hasat akarsz, valószínűleg eddig rossz helyen keresed a megoldást.

A titok ugyanis nem a hasprések számában, hanem a tested legnagyobb izomcsoportjaiban keresendő.

A célzott hasizomgyakorlatok ugyan valóban erősítik a törzset és javítják a tartást, de önmagukban nem elegendőek a hasi zsírpárnák eltüntetéséhez.

Mi kell hát a laposabb hashoz?

Az, hogy ne feledkezz meg a lábadról és a farizmodról se.

A test ugyanis egyetlen energiarendszerként működik, és a zsírvesztéshez kalóriadeficitre van szükség, vagyis több energiát kell elégetni, mint amennyit beviszünk. Egy 2011-es kutatás is megerősítette, hogy hat hét, kizárólag hasizomra fókuszáló edzés nem csökkentette érdemben a hasi zsírt vagy a derékkörfogatot a résztvevőknél.

A szakértők szerint a guggolások, kitörések és egyéb alsótest-gyakorlatok azért hatékonyabbak a fogyás szempontjából, mert jelentősen megnövelik a kalóriafelhasználást.

A kulcsot a nagy izomcsoportok jelentik, mivel ezek edzése sokkal több energiát igényel, mint egy-egy kisebb izom izolált mozgatása. Az izomtömeg növelése ráadásul a nyugalmi anyagcserét is kismértékben gyorsítja, ami hosszú távon szintén segítheti a súlykontrollt.

A hivatalos ajánlások szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgásra és legalább két izomerősítő edzésnapra van szükségük, amelyek minden nagy izomcsoportot – köztük a lábakat, a csípőt, a hátat, a hasat, a mellet, a vállakat és a karokat – érintenek. A mozgás mellett az étrend is kulcsfontosságú: a mérsékelt kalóriadeficit, a megfelelő fehérjebevitel, a pihentető alvás és a stressz kezelése mind elengedhetetlenek a sikerhez.

Fontos azonban reális elvárásokat támasztani, a közösségi oldalakon látott ideálok ugyanis gyakran csalókák.

Gyakori jelenség, hogy fitneszedzők és influenszerek mutatják be, hogy a tökéletesnek tűnő fotókat csupán a megfelelő testtartás, a behúzott has és az ideális fényviszonyok teszik makulátlanná, a valóságban még egy sportolónak sincs a nap 24 órájában kockahasa.

A motivációt érdemesebb a teljes testi átalakulásból meríteni, hiszen egy jelentős súlyvesztés után látványosan megváltozhat az arcunk is.

A lényeg tehát a következetesség és a teljes testet érintő szemlélet. A hasi zsír csökkentése nem egyetlen gyakorlattól vagy csodamódszertől függ, hanem a rendszeres, nagy izomcsoportokat is megdolgoztató mozgás és a kiegyensúlyozott étrend kombinációjától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk