ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

5 gyakori előítélet a pszichológiában, amivel bárki találkozhat

A cikkben felsorolt kijelentések közszájon forognak. De mindamellett, hogy nem felelnek meg a valóságnak, sok esetben még pejoratívak és hibáztatók is.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Aktuális cikkem olyan mondatok hatására született, melyek közül egyikkel-másikkal már feltehetően találkozott az olvasó is, és melyek amiatt, hogy közszájon forognak igaznak tűnhetnek, de mindamellett, hogy nem felelnek meg a valóságnak, sok esetben még pejoratívak és hibáztatók is. Ez ellen küzdeni világos információkkal és érvekkel lehet, amelyek rávilágítanak a könnyelmű kijelentések valótlan tartalmára. Ez azért nagyon fontos, mert sosem tudhatjuk, ki ül velünk szemben, milyen csomagot hordoz magával, és akár szándék nélkül bánthatunk meg olyanokat, akik nap mint nap szállnak harcba nehéz élethelyzetükkel, küzdenek meg belső démonjaikkal.

A legkevesebb, amit tehetünk, hogy szélesítjük tudásunkat! Ebben szeretnék most segítséget nyújtani. Lássunk tehát néhány pszichés zavarról szóló tipikus kijelentést, amelyket mindenképp érdemes tisztázni.

1. Depresszió nem létezik, csak lusta ember!

Sokszor lehet hallani depressziós ember környezetében élőktől, hogy nem értik, hogy miért_nem_szedi_már_végre_össze_magát a beteg, miért nem mozdul ki, egyszóval miért ilyen lusta?! A depresszió ugyanakkor sokkal összetettebb annál, mint, hogy szimplán lustaságról beszéljünk. Egy major depresszív epizódot átélő egyén rengeteg különféle tünetet él át, kezdve az érdeklődés, örömképesség elvesztésétől, a folyamatos depresszív hangulaton át, és megjelenhet még alvásprobléma, megváltozott étkezés, csökkent energiaszint, amelyek valóban egyfajta pszichés és mozgásos lassúsággal társulhatnak. Mindezt tovább nehezíti, hogy gondolati szinten is olyan negatív hatások nyomják le a beteget, amely által önmagát értéktelennek, inkompetensnek vagy akár bűnösnek éli meg.

A depressziós egyén inkább visszahúzódik a csigaházába, ahol ugyan új ingerek nem érik, de legalább negatív tapasztalatok sem. Intuitívan is megérezhetjük, hogy nem lehet szó szimpla lustaságról: képzeljük el, hogy 2 hétig sehova nem mozdulhatunk ki, érdeklődésünket semmi nem tudja felkelteni és semmi nem okoz örömöt.

Ha picit is belegondolunk ebbe, akkor beláthatjuk, hogy micsoda szenvedést élhet meg egy depressziós egyén és nyilvánvaló, hogy ezt senki sem választhatja passzióból vagy szimpla lustaságból.

Tudtad?

Azoknál a személyeknél, akik kisgyermekkorban elvesztik valamely szülőjüket vagy szexuális abúzust élnek át, lényegesen magasabb a felnőttkori major depresszió kialakulásának esélye. A korai trauma tartós biológiai változásokat is okozhat az agy bizonyos részein (hippokampuszban), illetve bizonyos hormononok (CRF) kiválasztásában. A folyamatot leegyszerűsítve arról van szó, hogy egyes sejtek a trauma hatására hiperérzékennyé válnak, így a későbbiekben minimális stresszre is hevesen reagálnak és ezáltal esendővé teszik az egyént a stressz által kiváltott depresszióra.

2. Milyen ADHD? Inkább talán neveletlen gyerek!

Szintén gyakori mondat, amivel magam is többször szembesültem, hogy hogy lehet, hogy a mi időnkben nem volt ennyi ADHD-s gyerek és pusztán a megengedő, túl liberális hozzáállás eredménye, hogy ezeket a gyerekeket nem nevezzük egyszerűen rossz gyereknek, ahogy régen is tették. A hogy-hogy régen kezdetű felvetésre a válasz egyszerű: régen csak a viselkedést láttuk, de nem tudtuk mi zajlik közben a gyerek agyában. Nem voltak olyan modern képalkotó eljárások, amelyek ma már az agyban világosan kimutatnak működési eltéréseket, amelyek egyértelműen magyarázzák a tüneteket.

Az ADHD (teljes nevén figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) esetében az agy elülső, úgynevezett frontostriatális területén láthatóak működésbeli különbségek, amelyek mára, a rengeteg kutatási eredménynek köszönhetően világosan összefüggésbe hozhatók a tünetekkel: figyelmi problémákkal, hiperaktivitással és impulzivitással. Régen is voltak ilyen gyerekek, ahogy nem ritka az sem, hogy a szülő is csak akkor döbben rá, hogy ő is hasonló cipőben járt gyerekkorában, amikor gyermeke diagnózist kap.

Régen az a Pistike, aki folyton izgett-mozgott, aki nem bírta kivárni soha a sorát, és aki állandóan közbeszólt, vagy kopácsolt az asztalon (és még sorolhatnám az ADHD tüneteit) egyszerűen izgága, túlpörgött vagy neveletlen gyereknek volt titulálva és nagy eséllyel ma már ő is részesülne segítségben, ahogyan mai kortársai is megkapják. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy természetesen nem minden izgága gyerek ADHD-s! A diagnosztika a pszichológusok és pszichiáterek feladata, akik a diagnosztikus kritériumok egyértelmű megléte alapján döntenek a zavar meglétéről.

Tudtad?

A figyelemhiányos hiányos hiperaktivitási zavar, más néven ADHD, az iskoláskorú gyerekek 6-12 százalékát érinti, és 40-60%-uknál felnőttkorban is fennáll a zavar. Természetesen a tünetek az életkor előrehaladtával más-más formát öltenek, a hiperaktivitás például a kisizmokra korlátozódik - az érintett nem a széket fogja megállás nélkül rugdosni, hanem az ujjaival játszik folyamatosan - de a szubjektív szenvedés mértéke az egyén számára ugyanolyan mértékű lehet.

Első fokú ADHD-s rokonok esetében 3-5-szőr nagyobb az esély ADHD-ra. Érdekesség, hogy a szakemberhez forduló gyerekeknél csupán 6-ból 1 a lány, annak ellenére, hogy a nemi megoszlás 3:1 a fiúk javára, de ez azzal magyarázható, hogy a lányoknál inkább a figyelemhiányos tünetek dominálnak és ezek az iskolai közegben sokkal kevésbé zavaróak, így később tűnik fel a probléma.

3. Aki öngyilkossággal fenyegetőzik, csak figyelemfelkeltésből csinálja, de úgysem teszi meg!

Bárcsak igaz lenne ez a kijelentés, de sajnos a tapasztalat rengeteg esetben cáfolja, hogy csupán figyelemfelkeltés állna az öngyilkossági szándék kinyilvánításának hátterében. Nem egyszer fordul elő, hogy mikor a családtagok rekonstruálják az eseményeket, kiderül, hogy voltak jelzések, akár szavak, akár tettek, de valahogy senki nem tudta komolyan elképzelni, hogy családtagjuk tényleg megteszi.

Az öngyilkosságot megelőző jelek segélykiáltások (cry for help), amelyekkel sokszor nem tudatosan, de kétségbeesve próbál segítséget kérni a reményvesztett állapotban levő. Nagyon nehéz a környezet helyzete, hiszen korántsem mindig egyértelműek a jelek. Vannak ugyan, akik konkrétan kimondják öngyilkossági szándékukat, de lehetnek olyanok is, akik csak árnyaltan utalnak rá, vagy olyankor és olyan hangulatban látogatják meg rokonukat, barátjukat, ami korábban sosem volt jellemző, vagy egyszerűen azt vesszük észre, hogy elrendeznek, lezárnak minden folyamatban levő ügyet, hogy „rendet” hagyjanak maguk után.

Sok esetben csak utólag érti meg a környezet, hogy mit is akart kommunikálni az áldozat. Alapszabály legyen tehát öngyilkossági szándék esetén, hogy minden esetben komolyan kell venni! Egyszerűen azért, mert olyan súlyos és visszafordíthatatlan a tét, hogy inkább legyen több téves riasztás, mint egyszer tragédiával végződjön, hogy nem reagált elég komolyan a környezet.

Ha öngyilkossági krízisben van, öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják, akkor a nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról) ingyenesen hívhatja a 116-123 lelki elsősegély szolgálatot.

Tudtad?

Vannak olyan helyek a világon, amelyeket azért neveznek HotSpotnak, mert ott szignifikánsan magasabb arányban fordulnak elő öngyilkosságok, mint máshol. Ilyen például a Goldengate híd, amelyről 1937 és 2012 között több, mint 1600 vetették magukat a mélybe.

A hídra rengeteg táblát és segélykérő telefont helyeztek el abban reménykedve, hogy el tudják tántorítani a megkeseredett embereket fatális tettüktől. A HotSpotoknak sokszor olyan misztikus jelentést tulajdonítanak, hogy rekonstruálva az eseményeket világossá válik, hogy az öngyilkosságot elkövető például jó néhány híd mellett elhaladt, nagy kerülőt téve, csak azért, hogy a kiválasztott hídon hajtsa végre tettét.

4. A skizofrénnek többszörös személyisége van!

Ez a nagyon gyakori tévképzet sokszor a filmek világából származik vagy abból a feltevésből, hogy a hallucinációkat átélő, téveszmék által irányított, pszichotikus állapotban levő skizofrén beteg viselkedése teljesen eltér attól az állapotától, amikor látszólag egészen jól funkcionál. Ezutóbbi állítás bizonyos mértékben igaz, hiszen, ha normalitásban gondolkodunk, amelynek része a realitáskontroll vagyis a világ, a valóság megfelelő érzékelése, akkor a pszichotikus állapotban levő skizofrén elveszti a tényleges kapcsolatot önmagával és a világgal is, összemosódik, hogy mi zajlik a fejében és mi a környezetében, nem látja, hogy valójában milyen támpontok szerint kellene szervezni viselkedését.

Igaz tehát, hogy egy pszichotikus állapotban levő skizofrén elveszti reális önmagát, de ez nem jelenti azt, hogy több személyiség lakozna a testében. A többszörös személyiség vagy szakszerű elnevezéssel multiplex személyiség ehhez képest egy súlyos trauma következtében kialakult zavar, amelyben leválik, lehasad egy vagy több újabb személyiség, önálló karakterjegyekkel, önálló mimikával, affektusokkal, akár önálló hangszínnel és egyéb viselkedéses jegyekkel. A különböző személyiségek közötti váltást gyakran fejfájás vagy emlékezetkiesés kíséri. Ilyen személyiségek közötti váltás skizofréniában sosem fordul elő!

Tudtad?

A skizofrénia a görög szkízis és phrén szavakból ered. A szkízis hasadást jelent, míg a phrén jelentése lélek. A lélek hasadása arra utal, hogy a skizofréneknél jellemző egyfajta hasadtság a gondolkodás, érzelmek és viselkedés között. Feltehetően ez a fajta hasadás okozza az összemosást a multiplex személyiségzavarral, amelynél gyakran fogalmaznak úgy, hogy trauma hatására hasadnak le újabb személyiségek.

5. Minden autista, olyan mint az esőember!

A jellemző, amelyet Dustin Hoffmann olyan hitelesen játszott az esőemberben az úgynevezett mechanikus emlékezet, amely egyes autizmussal élő embereknél valóban kiválóan működik és amelyet gyakran összemosnak kiemelkedő intellektuális képességekkel. Itt ugyanakkor arról van szó, hogy az egyén nyers állapotban tárolja el az ingereket, csupán felszíni jegyei alapján. Ilyenkor képes egy teljes tévéműsort betűről betűre memorizálni, de ha megkérnénk, hogy most a műsorból kizárólag a vígjátékokat sorolja fel, akkor az már nagy eséllyel nem menne, mert nem történik meg az ingerek alaposabb, mélyebb feldolgozása. Gyakori az autizmussal élőknél a nagyon ingadozó képességprofil. Bizonyos dolgokban nagyon jól teljesítenek, miközben másban rettenetesen alul maradnak.

Az autizmus egyébként viselkedéses megnyilvánulás szintjén rendkívül szerteágazó képet mutat, ezért is vált mára elfogadottá a spektrum szemlélet. Lehet a spektrumon egy olyan autizmussal élő személy, aki magasan funkcionál, sikeresen teljesít munkájában, csak a társas kapcsolatok terén szenved hiányt, de ugyanúgy előfordulhat, hogy egy másik autizmussal élő személy gyakorlatilag folyamatos támogatást és felügyeletet igényel. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy egyetlen tünet alapján sem lehet biztosan diagnosztizálni, de kizárni sem az autizmust!

Tudtad?

Az autizmus tüneteit korábban triászként emlegetett 3 csoportba sorolták, mely kiterjedt a kölcsönös társas kapcsolatokra, a kölcsönös társas kommunikációra, illetve a rugalmas viselkedésszervezésben megfigyelhető eltérésékbe. A 2013-ban megjelent klasszifikációs kézikönyv (DSM-V) ugyanakkor az első 2 csoportot összevonta azon az elven, hogy a társas kommunikáció és kapcsolat nem választható el egymástól, így a tünetcsoportokat ma már autizmus diádnak nevezzük.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kátyúba hajtottál és defektet kaptál? Ezt kell tenned, különben bukhatod a kártérítést
Összegyűjtöttük azokat a lépéseket és buktatókat, amelyek döntően befolyásolják a kárrendezés kimenetelét.


Egyetlen rossz pillanat, egy tompa puffanás, és máris kész a baj: defekt, sérült futómű, több tízezer forintos kár. Pedig kátyúkárnál nem csak az számít, mekkora volt a gödör – hanem az is, mit csinálsz az első percekben. Mutatjuk, hogyan növelheted drasztikusan az esélyedet arra, hogy valóban kifizessék a kárt.

A szokatlanul hideg, jeges időjárás idén különösen kegyetlen volt az utakhoz: országszerte látványosan megszaporodtak a kátyúk, velük együtt pedig a kellemetlen – és gyakran költséges – autós meglepetések.

Bár sokan nem tudják, a kátyúk okozta sérülések után lehet kártérítést igényelni, a gyakorlatban a legtöbb autós már az első lépésnél elbukja az ügyet.

A MABISZ adatai szerint a kátyúkár-bejelentések közel fele adminisztratív okok miatt kerül elutasításra. Vagyis nem azért, mert nem volt kár, hanem mert rosszul, hiányosan vagy nem a megfelelő helyen indult el az ügy. Bokros Máté Levente, biztosítási szakértő, az Atervező.hu alapítója szerint a siker kulcsa a felkészültség és a helyszíni precizitás – nem az, hogy mennyire volt mély a kátyú.

Nem a kátyú méretét nézik

Jogilag a kátyúkár a közút kezelőjének felelősségi körébe tartozik, de ez messze nem jelenti azt, hogy automatikusan fizetnek is. A felelősségbiztosító nem a kátyú méretét vagy formáját vizsgálja, hanem azt, hogy:

  • az úthiba valóban alkalmas volt-e a konkrét sérülés okozására,
  • és mindez egyértelműen bizonyítható-e.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az út kezelője mentesülhet a felelősség alól, ha az úthibára figyelmeztető tábla volt kint, vagy ha a kátyút ideiglenesen jelölték. Emellett a vezetési körülmények is fókuszba kerülnek: nem az a kérdés, ki lehetett-e kerülni a kátyút, hanem az, hogy a sofőr ésszerűen járt-e el az adott forgalmi, időjárási és látási viszonyok között. Bokros Máté Levente elmondása szerint a károk jelentős részét a nem megfelelő sebesség okozza, ezért a vezetési körülmények vizsgálata a kárrendezés része.

Ezért kulcsfontosságú, hogy a kárbejelentéskor részletesen és pontosan írd le a történteket. Minden a felkészültségen és a helyszíni precizitáson múlik.

Mi az első dolgod, ha kátyúba hajtasz?

A biztosítási szakértő kiemelte: kátyúkárnál célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nincs személyi sérülés, mert a hatósági jegyzőkönyv kulcsfontosságú bizonyíték. Ennek hiánya komoly nehézséget okozhat a kár rendezésében.

A kárt első körben nem a biztosítónál, hanem a közút fenntartójánál kell írásban bejelenteni. A rosszul megcímzett kárigény eljárási okból is elbukhat, még akkor is, ha a károsodás ténye nem vitatott. Magyarországon az útkezelői rendszer nem egységes, ezért kiemelt körültekintés szükséges.

Autópályák és gyorsforgalmi utak: MKIF Zrt.

Országos fő- és mellékutak: Magyar Közút Nonprofit Kft.

Településeken belül: jellemzően az önkormányzat

Budapesten: Budapest Közút Zrt. és a kerületi önkormányzatok

Dokumentálás: itt nem lehet félmunkát végezni

A sikeres kárrendezéshez komplex dokumentációra van szükség:

  • rendőrségi jegyzőkönyv,
  • tanúnyilatkozat (ha van, és jobb, ha van),
  • részletes kárigény,
  • több, beazonosítható fénykép a kátyúról és az autóról,
  • javítási számlák a kár összegének igazolására.
A fotóknál nem elég egy közeli kép a gödörről: látszania kell a helyszínnek, a környezetnek, sőt az utcatáblának is, lehetőleg több szögből.

Bár videót egyelőre nem kérnek a biztosítók, egy későbbi jogvita esetén aranyat érhet.

A szakértő külön kiemeli: ilyenkor nincs „okosba megoldjuk”. A javításról szóló számlákat meg kell őrizni, a cserélt alkatrészeket érdemes megtartani, személyi sérülésnél pedig az orvosi dokumentáció is elengedhetetlen. Továbbá hasznos lehet néhány szemtanú is, akik alátámaszthatják, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett sebességet. Ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy az úthiba okozta a kárt, a fenntartó nem fog felelősséget elismerni, és a biztosító sem fizet.

Van könnyebb út? Igen, de nem mindenkinek

Ha rendelkezel CASCO-val vagy kötelezőhöz kötött kátyúkár-kiegészítéssel, a biztosító átvállalja az ügyintézést, segít az útkezelő azonosításában, és megtéríti a kárt. Sőt, a regresszt – vagyis a kár behajtását az útkezelőn – is intézi.

Adminisztratív szempontból ez jelentősen egyszerűbb megoldás, mint a közvetlen igényérvényesítés az útkezelőnél. Fontos azonban, hogy a biztosítás ilyenkor sem fedezi az esetet, ha az úthibára figyelmeztető jelzés ki volt helyezve.

Milyen alkatrészekre terjed ki általában a kiegészítő kátyúkár biztosítás?

Bokros Máté Levente elmondta: jellemzően a gépjármű gumiabroncsai, keréktárcsái, tengelycsonkjai, kerékagyai, csonkállványai, gólyalábai és lengéscsillapítói tartoznak a biztosított alkatrészek közé. Emellett a fényezési és egyéb apróanyag költségek is téríthetők. Érdemes számolni azzal, hogy ha egy alkatrészt az ellenoldali párjával együtt kell cserélni, a biztosító csak a sérült darabot téríti, a párját nem.

A szakértő szerint a kátyúkár biztosítások éves díja alacsony, így könnyen kedvet kaphatunk a szerződéskötésre. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a CASCO bónusz fokozata csökken, amikor a biztosító kifizeti a kárt, mivel ez kárrendezésnek minősül, és a következő évek díja emelkedhet. Jó hír, hogy ha a kifizetett összeg visszatérül a biztosítónak, a bónusz fokozat visszaállítható. Ez azonban nem automatikus, külön ügyintézést igényel, és könnyen el lehet felejteni.

A legjobb védekezés még mindig a figyelem

A szakértő szerint a legtöbbet továbbra is azzal tehetjük, ha körültekintően vezetünk, és alkalmazkodunk az útviszonyokhoz. Ha mégis bekövetkezik a baj, a türelmes, alapos dokumentálás a legjobb befektetés.

Akár a biztosító, akár az útkezelő felé indítjuk az igényt, a gondos nyilvántartás adja majd a sikeres kártérítés alapját. Ne felejtsük: a kár pontos dokumentálására szánt idő mindig kevesebb, mint amit egy esetleges jogvita során a bíróságon kellene eltölteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk