Orbán: Falusi gyerekként is mondom, hogy nem feltétlenül ott van több ész, ahol többen vannak
A kormányfő szerint Brüsszelben azt hiszik, a legtöbb ész ott van, ezért akarják Magyarországot is irányítani, de mi ki tudjuk védeni a támadásokat és meg tudjuk védeni az érdekeinket.
"Illúziónk ne legyen, nagyító alatt vizsgálgatnak bennünket" - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban arra, hogy vajon mi lesz az Európai Unió reakciója a visszadott szja-ra.
Szerinte a magyar kormány politikájának iránya más, mint amit Brüsszelben szeretnek. Ott ugyanis abban hisznek, hogy a legtöbb ész ott van. A nagy városokban is szokás azt gondolni, hogy ott több ész van, de ez nem feltétlenül van így. Az adott település mérete és az ott rendelkezésre álló észmennyiség nincs arányosságban egymással. "Ezt falusi gyerekként is mondom" - fogalmazott.
A kormányfő úgy gondolja, hagyni kell, hogy mindenhol olyan döntések születhessenek, ahol az élet rendje szerint az logikus. Úgy véli, Magyarország ki tudja védeni a brüsszeli támadásokat egyrészt a jogszabályok miatt, másrészt mert "nem vagyunk gyávák, kiállunk a gátra és megvédjük a saját érdekeinket".
A műsorvezető ismertette, hogy április 3-án, a parlamenti választás napján lesz a gyermekvédelmi népszavazás is, amelyet az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović kirekesztőnek tart.
Orbán azt mondta a bosnyák politikusnőre: "Ismerem a hölgyet, ő régi sorosista. Amikor őt hallják, akkor képzeljék mögé Soros Györgyöt. Ő Soros szerb hangja. A Soros-féle hadseregben ő van ráállítva Magyarországra."
Szerinte Mijatović "zöldségeket beszél", hiszen ez a törvény a gyermekvédelemről szól. A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország egy szabad ország, ahol az emberek szabadon élhetik meg a szexualitásukat, és ez jó is, mert ezért harcoltunk a kommunizmus idején. Mint mondta, a népszavazás csak a gyerekekre vonatkozik, akiket meg akarnak védeni. A népszavazás lényege az, hogy a szülők mondhassák meg, hogyan nevelik a gyereküket, nekik kell eldönteni, hogy milyen ütemben, milyen formában vezetik be őket a szexuális kérdésekbe. Az iskola nem veheti el tőlük ezt a jogot, nem állíthat propagandát a gyerekek elé - jelentette ki. Szerinte a szülők joga eldönteni, hogy szeretnék-e, hogy az iskolában "szokatlan dolgokkal" szembesítjék a gyereküket, a kormány ebben akarja segíteni őket.
A teljes interjú:
"Illúziónk ne legyen, nagyító alatt vizsgálgatnak bennünket" - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban arra, hogy vajon mi lesz az Európai Unió reakciója a visszadott szja-ra.
Szerinte a magyar kormány politikájának iránya más, mint amit Brüsszelben szeretnek. Ott ugyanis abban hisznek, hogy a legtöbb ész ott van. A nagy városokban is szokás azt gondolni, hogy ott több ész van, de ez nem feltétlenül van így. Az adott település mérete és az ott rendelkezésre álló észmennyiség nincs arányosságban egymással. "Ezt falusi gyerekként is mondom" - fogalmazott.
A kormányfő úgy gondolja, hagyni kell, hogy mindenhol olyan döntések születhessenek, ahol az élet rendje szerint az logikus. Úgy véli, Magyarország ki tudja védeni a brüsszeli támadásokat egyrészt a jogszabályok miatt, másrészt mert "nem vagyunk gyávák, kiállunk a gátra és megvédjük a saját érdekeinket".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.
Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.
Képgaléria: Fotók Szegedről
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.
Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.
Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.
A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.
Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.
„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”
– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.
A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”
Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”
Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.
Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.
A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.
A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek
– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.
A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.
Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.
"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"
– panaszolta.
A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.
"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."
Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.
"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.
Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.
"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"
– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.
Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.
Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.
A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek
– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
